Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-16 / 64. szám

1907. március 16. 3 Csütörtök Elcsúszott ügyek — egyenesben Négy év eredményeiről adott számot a Mezőberényi Fmsz igazgatósága Az idén 92 millió forint forgalom lebonyolítását irányítja az újonnan megválasztott igazgatóság Az utóbbi időben megélénkült alsó és felső tanácsszerveink munkája. E változást többen a választásokkal hozzák összefüg­gésbe. A dolog lényege azonban nem itt keresendő, bár lehetsé­ges, kapcsolatban áll ezzel is. A tanácsok a törvényesség óvásá- ban; az állampolgárok törvény­ben biztosított jogainak védel­mével vonták magukra a na­gyobb figyelmet. Hogy csak né­hány esetet említsünk: a Szarva­si Járási Tanács V. B. több tsz- közgyűlési határozatot minősí­tett törvénysértőnek, mert ezek alkotásában nem vett részt a tsz- tagok kétharmados többsége. Le­hetséges, hogy az érintett szö­vetkezetekben formálisnak te­kintik a járás törvényes óvását, mondván: a közgyűlésen any- nyian szavaztak, ahányan a kö­zös munkából általában részt vállaltak. Az érvényben levő tsz- rendelet szerint a szövetkezet határozatainak meghozatalához a tagság kétharmados többségé­nek érvényes szavazata szüksé­ges! Ha ezt egy-egy javaslat ha­tározati rangra emelésénél a tsz vezetői nem biztosítják, a hozott határozat nyilvánvalóan tör­vénysértő. A Szeghalmi Járási Tanács V. B.-nek — sa jnos — olyan ügy­ben kellett döntenie, amit a jog­szabály ismeretében egy igen minimális emberséggel a szövet­kezetben is megoldhattak volna. Az időjárás tavasziasra fordu­lásával megélénkült a munka a házikertekben. Békéscsabán a kertészeti szakkör permetezőbri­gádot szervezett Két gépet már üzembe is helyeztek, hogy a házi- kerttulajdonosok kérésére a téli permetezést 30-nál is több kert­ben elvégezzék. A kerttulajdonosok örömmel vették a kertészeti szakkör és az fmsz kezdeményezése alapján nem közölt semmi biztatót. A rejtjeles táviratok, amelyeket hajnalig tartó munkával fejtet­tek meg Tost alezredes várbeli lakásán a kormányzói család tagjai, nem ígértek sok jót. Bakách-Bessenyei olyasmit je­lentett, hogy még komolyan sem hajlandók vele tárgyalni, a ter­vet fantasztikusnak, Horthyt pedig olyan embernek ítélik, aki megérdemli a sorsát. Tost alezredes most nem a sifré fejtésében segédkezik, ha­nem más konspirativ tevékeny­séggel van elfoglalva. Egy rej­tett folyosón vezeti a kormány­zói lakosztály felé gróf Bethlen Istvánt, akit Horthy megbeszé­lésre hivatott. Bethlen, aki Horthy valamennyi híve közül a legokosabb politikus hírében állt egykori miniszterelnöksége óta, a német megszálláskor azonnal elbújt. Oka volt rá, hogy a Gestapótól taroson. A nagyúr, aki 1921-től 1931-ig, több mint tíz esztendeig volt miniszterel­nök, s ő konszolidálta a szegedi fővezér rendszerét, már Göm­bös miniszterelnöksége óta fer­de .szemmel nézte, miként kötik a magyar királyi kormányok az ország szekerének rúdját a hit­leri Németországhoz. S mivel mindez Horthy beleegyezésével történt, a köztük levő baráti vi­szony is megromlott jó időre. Később aztán, amikor a hadi­események kezdték bebizonyíta­ni, hogy Bethlennek, aki a felső­ház konzervatív ellenzékének Hasonló eset volt a mezőkovács­házi járásban is. Az előbb említett ügyek a já­rási tanács vb anyagai útján eljutottak lapunk hasábjaira is. Így megyénk társadalma is meg­ismerhette az itt-ott kialakult törvény- és emberiességet sértő helyzetet, a járás vezetőinek fe­lelősségtől áthatott munkáját, amelyet az elcsúszott ügyek tisz­tázásában, megnyugtató rende­zésében kifejtettek. Mondanunk sem kell, hogy mindez két-há- rom tsz-vezetőnek nem tetszett. Mi köze az újságnak ahhoz, hogy hol milyen határozatot hoznak és ezek kik ellen irányulnak?! — hangoztatták. Társadalmunk megyei szinten is egy nagy családhoz hasonlít. A család tagjai dolgozzanak az iparban, a mezőgazdaságban vagy valamelyik hivatalban, éle­tüket, tevékenységüket úgy kell irányítaniuk, hogy a család egé­szét, egységét védő törvényeket ne lépjék túl, mert ez esetben a család többi tagjának érdekét sértik meg. Aki ennek ellenére úgy irányítja önmaga és mások életét, hogy emberi érdekeket sért, az esetet érdemes nyilvá­nosságra hoznunk a kellő követ­keztetések megtételére. Ez is egy mód és eszköz lehet ahhoz, hogy a jövőben mind kevesebb törvénysértő határozat és eljárás születhessen. Dolgainkban a tör­vényes lehetőségeket kell em­berséggel megtöltenünk. Dupsi Károly létrehozott gyümölcsfaoltvány- árusító hely kijelölését. Ezentúl nem kell Békéscsabáról Békésre utazniuk azoknak, akik szőlő- és gyümölcsfaoltványt akarnak vá­sárolni, mert Békéscsabán a szak­kör telephelyén ezeket megvásá­rolhatják. A múlt héten 3 ezer forint értékben vásároltak a bé­késcsabaiak gyümölcsfa- és szőlő­oltványt. vezetőjeként óvta többször is az országot a túlzott elkötelezett­ségtől, Horthy kénytelen volt el­ismerni: kár volt nem hallgat­ni Bethlenre, kár volt vele ösz- szeveszni. Most, hogy sorsdöntő elhatározás előtt állt, üzent érte. Inkepusztáról, ahol Bethlen sa­ját birtokán rejtőzött — tehát azért olyan nagyon nem keres­hette a Gestapo, hiszen köny- nyen rálelhetett volna —, egy testőrségi gépkocsi hozta fel a budai várba. Itt aztán a rej­tett hátsó bejáraton és külön­böző folyosókon keresztül Tost alezredes vezette a kormányzói fogadószobába. Az egybegyűlt urak nagy örömmel üdvözölték Bethlent. Természetesen maga Horthy Miklós szorított vele kezet első­nek, aztán a többiek, a „titkos tanácsosok”, akiket egybehívott: Esterházy Móric gróf, a dúsgaz­dag nagybirtokos, Károlyi Gyula gróf, maga is volt miniszterel­nök, Kánya Kálmán volt kül­ügyminiszter, Perényi Zsigmond báró koronaőr, a felsőház elnö­ke, három nyugalmazott tábor­nok, Röder Vilmos, Sónyi Hugó, és Náday István. A kormány tagjai közül is ott voltak hár­man, Lakatos Géza miniszter- elnök, Hennyey Gusztáv kül­ügyminiszter és Csatay Lajos honvédelmi miniszter. Kormá­nyon kívül ők is mindhárman katonák, tábornokok. (Folytatjuk) Fontos mérföldkövet, iránymu­tatást jelent a négyévenként sor­ra kerülő vezetőségválasztás a földművesszövetkezetekben is. Ilyenkor ugyanis nemcsak arra tekintenek vissza, hogy milyen eredményeket értek el, hanem az újonnan megválasztott igazgató­ság irányításával hozzálátnak az újabb nagy feladatok végrehajtá­sához. Ez jellemezte a Mezőbe- rény és Vidéke Körzeti Földmű­vesszövetkezet vezetőségválasztó küldöttközgyűlését is, amelyen megjelent Dinnyés József, a SZÖ- VOSZ igazgatóságának tagja, sze­mélyzeti és propaganda-főosztá­lyának vezetője, és Nun Mihály, a MÉSZÖV elnökhelyettese is. A küldöttek nem kis megelége­désére a földművesszövetkezet igazgatósága sokszorosított írásos beszámolóban adott részletes elemzést az elmúlt négyévi mun­káról, a nagyszerű eredmények­ről. A beszámolóból kitűnt, hogy míg 1962-ben 4271 tagja volt a földművesszövetkezetnek és 346 ezer 578 forint részjegyalapja, ta­valy év végén 3998 tagja, 417 975 forint részj egyalappal. A létszám­csökkenést az élet követelménye, az elhalálozás, másrészt az ott is divatos elvándorlás idézte elő. A baromfitenyésztők és a pe­csenyebaromfi nevelő gazdasá­gokból tavaly 57 munkacsapat nevezett be a megyei versenybe. Az eredményeket néhány nappal ezelőtt összegezték a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályán. A helyezések elbírálásánál figye­lembe vették a felnevelt állatok számát, a rendelkezésre álló fé­rőhelyek kihasználását, az elhul- lási százalékot, továbbá az egy kiló élősúly előállításához fel­használt takarmányt. A versenyt értékelő bizottság alapos megfontolás után úgy ha­tározott, hogy a baromfitenyésztők és nevelők 1966. évi versenyének első díját 61 ezer 099 baromfi felneveléséért (5 turnusban), 0,7 százalékos elhullással, 1.16 kilo­gramm átlagsúlyért, mélyet élő- kilogrammonként 2,4 kiló takar­mány felhasználásával állítottak élő, a béfcéssámisond Előre Tsz-nek ítéli. Második helyre a békéscsa­Az „edzőtáborból"’ a mesterséges szigetekre A Szarvasi Kísérleti Halas­tavakban hosszú évek óta folynak az úgynevezett vizes­forgós kísérletek és a kettős hústermelés. Ennek a kísér- Ietsorozatnak egyik láncsze­meként, a gazdaság saját kel­tetőjében a tojásokból ki­bújt ötezer kiskacsáról kap­tunk hírt. Mostanig ugyanis úgynevezett edzőtáborban szoktatták az apró vízi szár­nyasokat a vízi élet későbbi „viszontagságaihoz”. Most megkezdték kitelepítésüket a halastavak mesterséges szige­teire. Az idén tavasszal ösz- szesen 20 ezer kiskacsát „ké­peznek át” aktív vízi életre. Viszont akik tagjai maradtak a szövetkezetnék, azok nagyon ra­gaszkodnak hozzá s elismeréssel adóznak az újabb boltok, a régiek korszerűsítése és a növekvő for­galom láttán. A négy évvel ez­előtt megválasztott igazgatóság irányításával 1962-ben 50,8 tavaly pedig 70,5 millió forint forgalmat bonyolí­tottak le a boltegységek. Az idén viszont 92 millióra növe­lik a forgalmi tervet. Aranyi Gyu­la elvtárs szóbeli kiegészítőjéből az tűnt ki, hogy az eddig forga­lomba hozott cikkeik közül je­lentősek voltak azok, amelyek megkönnyítették a dolgozó nőik második műszakját. Többek kö­zött a különböző konzervgyári termékekből és a háztartási gé­pekből is nagy volt a forgalom. A földművesszövetkezet boltja: az elmúlt négy év alatt 353 porszí­vót, 1159 mosógépet, 170 centri­fugát, 108 hűtőszekrényt, 203 vil­lany- és 45 gáztűzhelyet adtak el. Nagy volt a keletje a motorke­rékpárnak, s rádióból 913-at, te­levízióból 1011-et vásároltak hely­ben a mezőberényiek. Aranyi elvtárs elmondotta, hogy a lakosság kérésének meg­felelően bai Lenin Tsz-t sorolták. Ez a szövetkezet a baromfitörzs tartá­sával érdemelte ki az elismerést. 7500 tojótyúktól átlagosan 224 to­jást gyűjtöttek össze. Harmadik helyre a gerlai Magvető Tsz ke­rült. Ebben a gazdaságban igen eredményes volt a pecsenyekacsa­nevelés. Összesen 16 ezer 853-at neveltek fel 3,2 százalékos elhul­lással. A jószágokat 2,4 kiló át­lagsúllyal értékesítették. Egy kiló élősúly előállításához 3,27 kilo vegyes abrakot használtak. Ugyanebben a gazdaságban a 700-as lscsatörzstől tojónként 55 tojást értékesítettek. április 4-re elkészül a gázlera­kat, s az idén tejivót és kölcsön­zőboltot is hoznak létre, s ugyancsak az idén kezdik épí­teni 5 millió forint költségen az új áruházat, amelynek az emele­tén OTP-lákások lesznek. A felszólalók közül többen is annak adtak kifejezést, hogy az elmúlt négyévi munkának szinte nincsen támadható felülete. Bartó­ki József csupán azt kifogásolta, hogy tavaly még mindig 13 ezer forint feletti volt a leltárhiány, s azt kérte, hogy a szövetkezet javítsa a zöldség- és gyümölcs­ellátás minőségét. Monostori Már­ton megelégedéssel szólt arról, hogy a földművesszövetkezet mintának beillő szép boltegysé­gekkel rendelkezik. Véleménye szerint tovább kell javítani a -ki­szolgálás udvariasságát, és az áru- választékot. Hiányolta többek között, hogy sok esetben nem le­het hozzájutni úgynevezett fillé­res árukhoz, különböző szegekhez, csavarokhoz, drótokhoz. Rácz Adóm a zöldségellátással kapcso­latosan megjegyezte, hogy Mezőberényben 500 holdat tesz­nek ki a zártkertek, de ezeknek csak 40 százalékában folyik korszerű zöldség- és gyümölcs- termelés, a többiben elvénült fák vannak, vagy pedig szántóföldi növények termesztésére használják. Miután a küldöttközgyűlés új­jáválasztotta az igazgatóságot több határozatot hozott. Többek közt azt, hogy az eddigi 50 forint­ról 100 forintra növelje a rész- jegyalapot. Szívesen hozták meg ezt a határozatot, hiszen amíg az eddigi részjegyalap nem éri el az 500 ezer forintot, addig az elmúlt négy évben a földművesszövetke- zet csaknem 800 ezer forint vásár­lási visszatérítést fizetett ki a tagoknak, most is minden 100 forintra 55 fillér visszatérítés jut. Emellett a négy évvel ezelőtti 6 napi fizetésnek' megfelelő ösz- szeg helyett 21 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést osz­tanak. K. I. Bárányok a legelőn Mezőgyán határában, a helybeli Magyar—Bolgár Barátság Termelőszö­vetkezet legelőjén készült felvété unk Megyeri Mihályt ábrázolja az egyik kisbáránnyal. A közös gazdaság háromezer-hatszáz darabos juh­állományból háromszáznegyven anyát és kétszázötve^i kisbárányt terel­getett kutyája segítségével a még egyelőre kopár mezőn. Fotó: Opauszky Munkában a permetezőbrigád — Bevált a gyümölcsfalerakat Békéscsabán 4 baromfitenyésztő és nevelő gazdaságok versenyében első a békéssámsoni Előre Tsz

Next

/
Oldalképek
Tartalom