Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-11 / 36. szám

tm. február 11. 5 Szombat CSALAD-OTTHON (if-iuiaiigl dió aiókizoi'-dfdú nsAgok A téli napsugár tiszta, kékes­fehér, sokszor szivárványszínű visszaverődését a fehér havon, a hópelyhek jeges ragyogását idé­zik az idei farsang csodálatos bizsu-remekművei. A strasszok, teklák, gyöngyök, kristályok harmonikus kombi­nációja nélkül nem képzelhető el az elegáns öltözék, akár szín­—, amely kifejezetten egyfajta estélyi vagy délutáni ruhához illik. Ilyen a többi között a strassz, a kristály, a gyöngygal­lér, a makrazit A ‘forgalomban levő igen széles bizsuválaszték tág teret ad a női fantáziának, leleményességnek. Sok lehetőség van egyéni kombi­nációs megoldásokra, pl. az azonos formájú és anyagú, de több színben készülő gyöngyöket a ruha színéhez illően, több soro­san lehet viselni. Szerencsés ösz- szeállítások: a fehér-fekete, a fekete-rózsaszín, , a rózsaszín­szürke, a zpld és lila, és még ezernyi variáció. Farsangi báli szezon lévén, csokorba szedtünk néhány diva­tos — a ruhákkal is ól harmo­nizáló ;— divatékszer-kompozí- c;6t Madárétterem Kismadárnak etetőt Peti buzgón ácsol. Jelest kapott félévkor politechnikából! Zsuzsika is jószívű: magot hoz kötényben. — Legyen minden kismadár most az én vendégem! Kész a madárétterem! Tessék besétálni! Ki-ki vegyen, ne tessék a pincérre várni! Donki cica felfigyel s elcépp nyávog szépen: — Társadalmi munkában pincér leszek, kérem! Pincér lennél? Elhiszem! — Peti hangja vádló — Ámde ez az étterem nézd, — önkiszolgáló! Lelkes Miklós A fog­ós szájápolásról X Ezt a háromsoros tekla és műanyag kombinációjú gyöngysor lyilönféle sziliek­ben kapható. , Télen-nyáron, zárt és nyitott fazonú ru­hákhoz egyformán rendkívül elegáns. házba vagy hangversenyre, akár bálba, vagy házi összejövetelre indulnak a lányok, asszonyok. Hogy kinek milyen szín, forma és mennyiség áll jól, azt részben a ruha színe és jellege, az alka­lom, részben viselőjének egyéni­sége dönti el. Van olyan bizsu, amelyik. színénél, formájánál, anyagánál fogva többfajta ru­hához, pulóverhez viselhető. Ilyenek a tekla, fa- és műanyag­ból készült; bizsuk. Van olyan divatékszer is — s ez különösen az alkalmi bizsukra vonatkozik A statisztikai kimutatások sze-1 rint a fogszúvasodás (Caries) 1 olyan méreteket öltött, hogy a teljesen egészséges fogazat ma már ritkaság számba meg;.'. Egy másik adat viszont arról tanús­kodik, hogy a fog- és szájápolási cikkek forgalma nem növekszik olyan mértékben, mint ahogy az egészségügyi szempontból kívá­natos lenne. A romlásnak induló, esetleg gennyesedő fog igen sok beteg­ség okozója lehet, nem szólva arról, hogy rendkívül károsan befolyásolja egész megjelenésün­ket, a társadalmi érintkezést. A fogszúvasodás keletkezésének oka az, hogy a szénhidrát tartal­mú ételmaradékot — elsősorban a cukrot — a szájban levő baklériumok tejsawá erjesztik, s ez a fogat megtámadja. A fog és száj alaoos tisztítása tehál elengedhetetlen. A fogkrémekre vonatkozó mai igények azonban már túlhalad­nak e követelményen: a fogak romlásának megakadályozására egyre több biológiai hatóanyagot használnak fél. Az újabb törek­vések a szájflórában levő sav­képző baktériumok szaporodásá­nak meggátlását célozzák, pél­dául enzimgátló anyagokkal, klorofillal. A hazai fogkrémek közül a Sanodent és a Dentofil töltik be ezt a szerepet, de ter­mészetesen minden fogkrémnél érvényesül az antiszeptikus ha­tás: Gyermekek részére általá­ban a „Hófehérke” a legjobb, mert kellemes íze folytán alkal­mas arra, hogy megkedveltessük vele a fogápolást. A szájvized kellemes illatú és aromájú, frissítő hatású, a lehe­let javítására, a szájüreg tisztítá­sára és fertőtlenítésére alkalmas alkoholos készítmények. Különö­sen az ínyszövetekben okoznak vérbőséget; használatuk minden­képpen ajánlatos. A fogkefe helyes kiválasztása szintén fontos: 10—12 féle bel­földi és ugyanennyi import fog­keféből választhatunk, ezek ki­vétel nélkül sertéből készülnek, miután orvosilag ez a legalkal­masabb. Különösen célszerű a rövid fejű kefe Műszálból kizá- lólag a protézistisztító kefét gyártják, ilyet tehát ne vásárol­junk. Az új fogkefét langyos, szappa­nos vízzel mossuk ki, de sem­miképpen ne főzzük ki, mert a műanyag nyél kitágul és a tömí­tőanyag kihulllik. Használat után mossuk tisztára a fogkefét és töröljük szárazra, tartsuk szel- lős helyen. A hazai ipar minden vonatko­zásban alkalmazkodik az orvosi szakvéleményekhez; ne sajnáljuk tehát az időt és a pénzt a fog- és szájápolásra. Addig jó, míg van mit ápolni... Albert Józsefné P I N D U R K A Pindurka a tévét nézi, a híradót látja, képernyőnél ülve szundít szép hajasbabája. Most egy autó közeledik, Pindurka megretten: — Marosi baba nem figyel, jaj, elgázolja menten! ölbe kapja, simogatja: — Ó te csacska, Marcsa, nem láttad a .tilos jelzést? Mindig ügyelj arra! A családlátogatás fontossága az óvodai nevelésben Az óvodai nevelőik sokrétű tevékenységének szerves és pe­dagógiailag rendkívül fontos ré­szét képezi a családlátogatás. Sok évtizeden keresztül, egészen a felszabadulásig csak egyirányú áramlás volt elképzelhető: a szü­lők keresték fel szükségszerűen az óvodát, mert elvitték gyer­meküket. Ellentétes irányú kö­zeledésről, a mai értelemben vett családlátogatásról csupán elvétve, inkább csak olyan eset­tekben beszélhettünk, ha a szülő és a pedagógus között baráti, ro­koni kapcsolat állott fönn. A kapcsolatnak ez az egyolda­lúsága szülte régen a gyakorta még ma is észlelhető téves szemléletet: ha a pedagógus fel­keresi a családot, baj van a gyermekkel. A tanintézetek de­mokratizálódása óta azonban a szülők túlnyomó többsége felis­merte, hogy a családlátogatás ténye korántsem jelenti egyér­telműen azt, miszerint valami báj volna a gyermekkel. Az óvó­nő látogatása sokszor éppen en­nek az ellenkezőjét jelzi: az óvo­dában sikeres előrehaladást ta­núsító, tevékeny, jó magavisele­tű gyermekről kíván sokolda­lúan tájékozódni, meg kíván is­merkedni a szülők nevelési me­todikájával, hogy értékes tapasz­talatait a többi gyermek nevelé­sénél is felhasználhassa. Ám még napjainkban is ta­lálkozhatunk kétkedő megjegy­zésekkel: tulajdonképpen miért van szükség családlátogatásra? Hiszen a szülő és az óvónő amúgy is meglehetősen gyakorta találkozik, akár szervezetten, akár pedig kötetlen formáiban. Erre valók például a szülői ér­tekezletek vagy az óvónők foga­dóórái. Emellett pedig a gyer­meket rendszerint valamelyik szülője vagy közeli hozzátarto­zója kíséri el az óvodába s on­nan haza s ez mindahány alka­lom lehet egy-egy nevelési prob­léma megbeszélésére. E lehetőségeken túl azonban éppen a családlátogatás az, nmelv alkalmat ad a legközvet­lenebb és legkötelcnebb eszme­cserére, a gyermek nevelésével kapcsolatos legintimebb, minden részletkérdésre kitorjedő beszél­getésre, a legsajátosabb családi nevelési gondok őszinte, kendő­zetlen feltárására. Éz az az al­kalom, amelynek kapcsán az óvónő megismerkedhet a gyer­mek családjával, annak élet­rendjével, az otthoni légkörrel és mindazokkal a körülményekkel és jelenségekkel, amelyek a gyermek nyiladozó értelmére, nevelkedésére, magatartására pozitív vagy negatív hatást gya­korolnak. Ez a leamegféelőfob lehetőség egyetlen gyermekről, egyetlen család nevelési kérdé­sedről, gondjairól való peható tanácskozásra, alkalmas arra, hogy — úgymond — kulcsot ad • jón az óvónő kezébe a gyer­mek lelkületének, viselkedésé­nek megértéséhez. Lehetőséget nyújt arra, hogy a pedagógus ne csak a szokványos nevelési eszközökkel fejleszthesse a gyer­mek képességeit, hanem pszicho­lógiai ráhatással is a kedvező irányba terelheti gondolkodás- módját, életszemléletét. E mel­lett még ésszerű kontaktust is teremthet a gyermek otthoni és óvodai nevelése között. Nem lehet tehát kétséges a családlátogatás és az annak ré- vén szerzett tapasztalatok fel­használásának felbecsülhetetlen értéke. Ám az elérendő cél érde­kében egyáltalán nem közömbös sem az óvónő, sem a szülő szá­mára, hogy a családlátogatás milyen körülmények között zaj­lik le, hiszen a látoeatás hasz­nosságáról csakis akkor beszel­hetünk, ha az eszmecserét foly­tató felek biztosítják a kölcsönös bizalom légkörét. Az óvónő ál­talában gondosan felkészül a lá­togatásra s arról többnyire előre értesíti a szülőket. A váratlan látogatás ueyanis felkészületle­nül érheti a szülőt s ez alkat más lehet arra. hogv véletlenül és akaratlanul bár. de elhallgas­son a ped' “ógus előtt a nevelés szemnont.iából figyelmet érdem­lő jelenségeket. Még súlyosabb hiba az — ilyet is tapasztalhatunk —, ha a szülő felkészül ugyan a csa­ládiá *ogaIásra, de — sajnos — negatív módon s talán nem is gondol arra. hogy ezzel tulaidon gyermekének helyes irányú ne­velését gótotja. Az ilyen szülő a valóság takargatásával, szépítge- térévai akar az otthonról kedve­zőbb képet adni. Ezzé! fé1 reve­zeti. megtéveszti a nevelőt és oktalanul nehezíti a pedagógus amúgy sem könnyű munkáját. Az i'ven szülő úey tesz, mint az a beteg, aki észlé'ésedt, tüneteit eltagadja orvosa előtt, miáltal a való diagnózis megállapítását és önnön gyógyulását nehezíti. Va­jon nem önmagé nőik ellensége az, aki íey cselekszik? Szemléltető példák sokaságá­val, még részletesebb fejtegetés­sel lehetne illusztrálni, aláhúz­ni a családlátogatás fontosságát. Az elmondott néhány gondolat­tal azonban — a teljesség igénye nélkül — csupán az volt a cé­lom, hogy az óvónő e tevékeny­ségének néhány legfontosabb el­méleti szempontjára rámutas­sak. Kazár Jánosné vezető óvónő. Békéscsaba A csörvási művelődési otthon mezőgazdasági szakköre a helyi tsz-gazdálkodás aktív segítője Mind nagyobb az érdeklődés | Csorváson a művelődési otthon különböző tevékenysége, így a szakkörei, tanfolyamai, művészeti csoportjai iránt, ami a község la­kosságának ilyen irányú és ér­telmű igényének jelenlétét, annak növekedését bizonyítja. Míg az I960—61-es művelődési terveszten- döben ezeknek a területeknek lá­togatottsága, rendszeres felkere­sése statisztikailag 7000 fővel volt kimutatható, 1965—66-ban 11 ezer, 1966—67. évben pedig már 17 ezer felnőtt és fiatal vett bennük részt, közvetve és közvetlenül. Látogatottak a különféle nyelv­tanfolyamok, különösen a három­éves angol tolmácsképzés, mely­nek befejeztével a hallgatók a Külkereskedelmi Minisztérium­ban vizsgáznak. De népesek a szakkörök is, a méhészet, a fotó, a házi’kert és a többi, úgyszintén élénk élet folyik a művészeti cso­portok, az irodalmi színpad, a báb, a pengető zenekar, énekkar és a képzőművészet körében. Működnek a művelődési otthon szervezésében, de annak falain kívül is szakkörök. így például a csorvási Vörös Október Tsz-ben egy 57 fős mezőgazdasági szakkör, melyet Göcző András, a tsz agro- nómusa vezet nagy hozzáértéssel és kedvvel. A program, a meg­ismerni való igen változatos: kí­sérheti telepen termesztett növé­nyek agrokulturális és agrotech­nikai módszereivel való ismerke­dés. Tájékoztatás a környék talaj- ladottságiadról s arról, milyen nö­vények termesztése a legkifize- tőbb a csorvási határban. A mező- gazdasági szakkör a Hazafias Népfrontban jó patrónusra lelt, annak teljes támogatását élvezi.-új-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom