Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-02 / 28. szám
1967. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 28. SZÄM Világ proletárjai, egyesüljetek t NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA — Mi legyen a földdel? — Ezen tanakodnak családok százai megyénkben is, mióta pártunk IX. kongresszusa határozatban mondta ki, hogy hozzá kell látni és folyamatosan rendezni az elmúlt évtized során összezilálódott tulajdonviszonyokat. A termelőszövetkezetekben levő föld egy része ugyanis az ott dolgozó gazdáké, más része az államé és harmadik része azoké, akik a közös gazdaságok létrejötte előtt vagy azóta a megye és az ország más vidékén, főleg a városok ipari, vagy ipari jellegű üzemeiben kerestek és találtak megélhetést. Ezenkívül néhány egyéni gazdának is van földje még a szövetkezetekben. Azok, akik elhagyták földjeiket, azóta csak annyi közük volt hozzá, hogy mind magasabb összegű haszonbért vagy földjáradékot igyekeztek kicsikarni ' azoktól, akik fáradoztak, verejtékeztek megművelésén, mind termőbbé tételén. A termelőszövetkezetek művelésébe került földek — még azok is, amelyek csak öt-hat évvel ezelőtt simultak a nagy táblákhoz —r sokkal masabbakká, értékesebbekké, bővebben termőbbekké váltak. Az átszervezést megelőző öt esztendőben csigalassúságú, vagyis mindössze évi 0,6 százalékos volt a magyar mezőgazdaság termelésének emelkedése. Azóta viszont 2 százalékkal növekedett évente, a nagyüzemi, alapok lerakása közbeni nehézségek ellenére is. Mennyivel növekszik ezután! A második ötéves tervben ráfordított 40 milliárd forint után most a harmadikban 44—46 mil- liárdot, s aztán e hatalmas beruházás befejezése, továbbfejlesztéseként újabb hasonló összeget kap. Az eddigi beruházások nyoma megyénkben is nagyon szembetűnő. A szövetkezeti földekre mind több gépi munka, műtrágya, digózás, kémiai javítás, öntözőberendezés és az állam, a közösség pénzén nevelkedett szakemberek sokasága jutott. Egyszóval, a föld már nem a régi, ezt az évről évre növekvő termésátlagok is bizonyítják. S a föld minőségének, termőképességének változásával, a szövetkezetek szervezettségének és gazdálkodásának javulásával növekedett a dolgozó parasztság jóléte, öntudata, s az a megf'vőződése, hogy igazuk volt a parcellák mezsgyéjének elszántá- sát, az összefogást szorgalmazó kommunistáknak, munkásoknak, mert a mostanihoz hasonlóan jól nem éltek ezelőtt még a legjobb földdel rendelkező középparasztok sem. Annak ellenére sem, hogy éjt nappallá téve dolgoztak, most pedig csak 8—10 órát és azt is kevés fáradsággal, jobbára a gépek mellett. Persze nagyon jól tudjuk, hogy a parasztság jólétének emelkedése még nem egyenletes. Ennek fő oka a föld minősége — a vezetés —, az adottságok kiaknázására való törekvés közti különb-ég. Mégis cáfolhatatlan tény, hogy a gyengébb adottsággal rendelkező szövetkezetek is sokat erősödtek az elmúlt években, s mivel csökkent az ötről a hatra jutni még nem tudó gazdaságok száma, ez-: után több anyagi és erkölcsi segítségben részesülnek. Emellett jelentősen növeli előrehaladásuk lehetőségét az eddigi sok intézkedés és amelyek ezután látnak napvilágot A mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztése és a dolgozó parasztság életkörülményeinek javítására hozott eddigi intézkedések hazánkban is és külföldön is a szövetkezetek félé fordította a figyelmet, az érdeklődést. Ennek következtében gyakoriakká váltak a különböző véleménynyilvánítások. A kapitalista országok egyes szószólói — figyelmen kívül hagyva a parasztság zömének ragaszkodását, hűségét a fejlődő, a mind nagyobb létbiztonságot adó közös gazdaságok iránt — még mindig az átszervezés előtti régi nótájukat fújják. Nem fáradtak bele a megcáfolhatatlan tények láttán sem azt lelkelni, hogy a következetek egyenlőtlen fejlődésének legfőbb oka szervezeti formájukban — magyarul szólva —, létükben van. A burzsoá ideológusok ilyen és hasonló véleménye ellenére is „lesz d'innyetermés” — ahogy mondani szokták a semmilyen beszéd hallatára. Azokéra is, akik eddig is és most is átveszik az éteren és a más úton hazánkba sugárzott hangokat és fáradhatatlanul szajkózzák. Egyes belföldi okoskodók ás felnagyítják a fejlődés törvényszerűen jelentkező nehézségeit és arról igyekeznek meggyőzni, akit tudnak, hogy a munkásosztály sok felvilágosító munkája, áldozatkész s< » 'tsége nem hozta meg az eredményt. Azaz a mezőgazdaság csak nyeli a milliárdos összegű ráfordításokat, és alig van látszata. Aki nem akarja, az nem látja a fától az erdőt. A valóság az, hogy az átszervezés óta eltelt rövid idő alatt megyénkben és országszerte is megvalósult a kettős feladat. Nevezetesen az, hogy a nagyüzemi gazdaságok alapjainak lerakása közben — és sok elemi csapás ellenére is — tíz százalékkal növekedett a mezőgazdaság termelése. Az ország külkereskedelmi mérlegét is jórészt a mezőgazdaság billentette aktívra azzal, hogy az ossz export 23 százalékát adta, ezen belül a kapitalista országokba irányuló exportnak mintegy felét. Emellett kielégítette a belföldi ipar nyers- anyagigényét is. Mitöbb, munkaerő sokaságát is adta a mezőgazdaság termelvényeinek feldolgozásához, és annak a nyersanyagnak a feldolgozásához is, amit húsért, zöldségért és egyéb mezőgazdasági eredetű exportáruért kaptunk. Jó szervezeti formába és jó kezekbe került a magyar föld. Az eddigi kezdeti sikerek is egyaránt jól szolgálták a munkásosztály, a parasztság, egész népünk és a népgazdaság érdekeit. Az eddig megvetett alapokon ezután még jobban, még erőteljesebben tudja szolgálná a közös érdekeket, mert a földet művelő parasztság zöme nem a tulajdonviszonyokat tekinti már a legfontosabbnak, hanem azt, hogy ereje teljében is, öregségére is jó módban, a korábbi, a kapitalista rendszer tulajdonviszonyainak gyötrő gondjai — adótól, végrehajtótól és elemi -apásoktól való félelem — nélkül élhet. Erről az útról — ezt ’.sősorban a parasztság zöme angoztatja — nem tudják létesíteni soha. 1 Kukk Imre Korszerű, gazdálkodás — korszerű műveltséggel ünnepélyesen megnyitották a megyei mezőgazdasági könyv* és szakfilmhónapot Tegnap, február 1-én délelőtt 9 órakor Békéscsabán, a Brigád filmszínházban ünnepélyesein megnyitották a megyei mezőgazdasági könyv- és szakfilmhóma- pot Az érdeklődők között hivatalok, intézmények, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépjavító állomások több száz vezetője volt. Megjelent az ünnepségen Zalai György, a párt Békés megyei bizottságának titkára, Csatári Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályának vezetője, dr. Krupa András, a TIT Békés megyei Szervezetének titkára. Csomós István megnyitó szavai után dr. Krupa András köszöntötte az egybegyűlteket, majd méltatta a tudomány szerepét a gazdálkodás szervezésében. Megállapította, hogy a szocialista termelés évről évre igen jelentősen fejlődött. A gazdálkodás egyre korszerűbbé vált. A termelés fejlődését nagyban elősegítette a tudományban elért eredmények széles körű alkalmazása. Beszélt a tudományos ismeretterjesztés és a termelés kapcsolatáról, továbbá a magyar és szűkebb pátriánk agrárkultúrájának ápolóiról, tudósaink munkájáról. A megnyitó ünnepség második részében mezőgazdasági szakfilmeket vetítettek. A filmbemutatót vita követte. Ezután a résztvevők felkeresték a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumot. Itt meghallgatták Csatári Bélának, a megyei tanács vb elnökhelyettesének előadását, amedyben a mezőgazdasági szakkönyvkiállítás fontosságát, jelentőségét méltatta, majd megtekintették a 359 kötet szakkönyvből és több folyóiratból összeállított impozáns kiállítást. Száznégymillió köbméter ontozoviz a termelőszövetkezeteknek — Műszakilag is segíti az öntözéses gazdálkodást a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság — A Körösvidéki Vízügyi Igaz- Ságokkal, hogy minél nagyobb gatóság területén 1967-ben csu- legyen az öntözés hatásfoka pán termelőszövetkezeti birto- megyénkben. — A — A múzeum előcsarnokában a könyvterjesztő vállalat ideiglenes elárusító helyet létesített, ahol a kiállított mezőgazdasági szakkönyveket az érdeklődők február 1-től 28-ig, a kiállítás időtartama alatt meg is vásárolhatják. Megteidodölt a nagyüzemi kacsakeltelés megyénkben Megyénk halastavaiban évente csaknem félmillió pecsenye- kacsát nevelnek fél főleg nyugati exportra. Legtöbbet a Biharugrai Halgazdaság és a Szarvasi Kísérleti Halastavak tavaiban nevelnek, ezért a két intézmény saját keltetésre is berendezkedett. Az; egyedenként kiválogatott, kiválóan gondozott és tápokkal etetett kacsák a zord tél ellenére ontják a tojást Biharugrán és Szarvason naponta mintegy 3— 3,5 ezer friss tojást szednek ösz- sze a gondozók. Mindkét helyen megkezdték a nagyüzemi kacsa- keltetést s csaknem 18 ezer tojást melegítenek az elektromos gépek. A két, helyen összesen mintegy 450 ezer tojást szándékoznak keltetőgépekbe rakni. ion 35 ezer 600 holdon öntöznek. A mesterséges csapadék gondos felhasználásához sokoldalú segítséget nyújt az igazgatóság vízhasznosítási osztálya. Mindenekelőtt 104 millió köbméter vizet biztosít a kijelölt területek öntözésére. Az öntözéses tervet a termelőszövetkezetekkel együttesen készítették el. Megnézték azt is: hol vannak megfelelő előfeltételek ahhoz, hogy valóban öntöznek és nem „locsolgat- nak”. Megoldható-e a helyes agrotechnikai munka, lesz-e elegendő műtrágya az öntözött területre, megszervezik-e 's betakarítást a bő termés esetére? A dévaványai Aranykalász, az ncsegfalvi Egyetértés, a füzes- gyarmati Vörös Csillag, a méhkeréki Balcescu és még több termelőszövetkezet 009—1200 holdon öntöz. Elsősorban szántóföldi növénytermesztére hasznosítják a mesterséges csapadékot, de zöldség, rét, legelő önözését is több helyen tervezek. A megyében mintegy 2000 holdon az öntözés műszaki veretesét is magára vállalta az gazga.óság. A legkiválóbb ’zakemberek irányítják néháiny termelőszövetkezetben az öntözést, természetesen a termelőszövetkezetiekkel a legnagyobb egyetértésben. Megfigyelik, hogy í szakszerűen irányító.t öntö- és, a gondosan szervezett mun- ca milyen eredményeket hozhat az öntözéses gazdálkodásán. A jól bevált módokat az- án az igazgatóság területén ismertetik más kollektív gazda} Nyári pompában virítanak a szegfűk I Harminckétezer tő szegfű virágzik egész télen nyári pompával I a Gyulai Kertészeti Vállalat üv ,-gházaiban. Tövenként 6—8 ] szál virágot szednek le és továbbítanak megyénk és az ország S nagyobb városainak virágüzletéibe. Fotó: Malmos
