Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-10 / 35. szám
1961. február Itt. 3 Péntek Eredményes évet zártak Csabacsűdön Az utóbbi évelőben számottevően erősödött a csabacsűdi Lenin Termelőszövetkezet 1962-ben az egy tagra jutó átlagjövedelem 7840 forint volt. 1966-ban viszont elérték a 15 ezer 150 forintot Ez az összeg 1262 forinttal több az 1965. évinél. A közösség összes vagyona meghaladja a 30 és fél írsallió forintot. Ebből a tiszta vagyon 24 millió 438 ezer forint A ttz forgóalapjára 1966-ban egymillió 214 ezer forintot tartalékoltak, így elérték a 11 millió 277 ezer forintot A február 3-i zárszámadó közgyűlésen SzSslenár Pál tsz-elnök arról számolhatott be, hogy kukoricából 22,7 mázsa holdanként! szemes termést értek el a tervezett 18 mázsával szemben. A cukorrépa is terven felüli mennyiséget termett. .Százhatvanöt mázsa helyett holdanként 218 mázsa átlagtermést takarítottak be, vörös- heremaigbói pedig a holdanként! 50 kiló helyett 1,8 mázsát. A növénytermesztés éves átlagban holdanként 202 kiló vegyes műtrágya' használt fel. Alkalmaztak több új agrotechnikai eljárást is. A szövetkezeti gazdák munkájának és ezek együttes hatásának eredményeként a növénytermesztés a tervezett 7 millió 59 ezer forint hozam h lyett 8 millió 141 ezer forintot produkált. Az állattenyésztésiben 200 ezer forinttal maradtak él a tervezett bevételtől. A sertésihizlalás'ban és a tejtermelésben volt számottevőbb a termeléskiesés. összességében eredményes évet zártak a csabacsűdi szövetkezeti gazdák, mert 1966-ban nemcsak személyes jövedelmük gyarapodott, hanem a szövetkezeti gazdaság is tovább erősödött, szilárdult. Nagyobb gondot és több szakszerűséget igényel a baromfitenyésztés Az utóbbi öt évben a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság már másod ízben vizsgálta meg a törzsbaromfi-állomány helyzetét, a baromfikeltetők tevékenységét, a naposbaromfi elosztását, felnevelését és a megye baromfiipari gyáregységeinek baromfitenyésztéssel összefüggő munkáját E munkában több mint száz népi ellenőr vett részt, és 26 termelőszövetkezetben, 3 állami gazdaságban, a megyei keltető vállalat üzemegységeiben, két földművesszöHáront hír Kuttágoiáró! Főznek-sütnek, szabnak-varrnak a lányok és az asszonyok Immár negyedik éve, hogy ilyenkor télen folyamatosan megrendezi a kunágotai nőtanács a Műszaki konferencia az építőknél Az fiM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat február 14-én, kedden délelőtt fél 9 órai kezdettel tartja a műszaki konferenciát Békéscsabán, a vállalat központi irodájának tanácskozó termében. A tanácskozáson először a múlt évi eredményeket és tapasztalatokat értékelik, majd az idei tervfeladiatókat ismertetik. Ezután a konferencia résztvevőit az idei intézkedési tervben elhatározott feladatokról, majd a szocialista munikaverseny-mozgaílam időszerű tennivalódról tájékoztatják. A beszámolókat vita követi. *• IldiiInek a isz-iagok Az Állami Biztosító önsegélyző csoportja több turnusban üdül- aet Gyulán termelőszövetkezeti önsegélyző csoportokqft. ■m Mit mutat a mérleg? Vidiczky Vasul szerb és Tompán György román nemzetiségű tsz-tag „érdeklődik’’ a mérleg számtáblájától... Az üdülők rendszeresen igénybe vehetik a gyulai fedett strandot. Képünkön Raczkó György battonyai tsz-tag „kiselőadást” tart a fürdő növényzetéről. Fotó: Malmos sütő-főző és a szabó-varró tanfolyamot. Molnár Istvánné, a nőtanács titkára ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a kunágotai lányok és asszonyok a tanfolyamok iránt igen szép számmal érdeklődnek. A főzőtanfolyamon húsznál több jelentkező volt, mivel azonban az fmsz-étterem konyhája csak húsz személy befogadására alkalmas, a tanfolyamlátogatók számát csökkenteni kellett. A hallgatók — Szilágyi Sándomé főszakács útmutatásával — hat héten át tanulják az ínyenecsemegék készítését, s amit főznek-sütnek, el is fogyasztják. Természetesen a tanfolyammal járó költségeket közösen viselik. A szabás-varrás tanfolyam első foglalkozására harmincán érkeztek. Azóta újabbak érdeklődtek: be szeretnének iratkozni. Bartyik Andrásné tanfolyamvezető irányításával gyermekholmik készítésére és felnőttruhák átalakítására i® megtanítják az érdeklődőket. Egymillió forintnál is több forgóalapra A Bercsényi Termelőszövetkezet a mezőkovácsházi járás egyik legjobban gazdálkodó közössége. A 3930 hold közös szántóval rendelkező szövetkezet búzából 80 vagonnal értékesített 1966- ban. Szövetkezeti átlagban elérték a 16,7 mázsa holdankénti termést. Cukorrépából 210 mázsát termeltek 230 hold átlagában. Február 7-én tartották a zárszámadó közgyűlést Gyalog Mihály tsz-elnök arról számolhatott be, hogy a szövetkezet forgóalapját 1 millió forintnál is nagyobb összeggel gyarapították. A tagság átlagjövedelme 17 ezer 270 forint. Legjelentősebb beruházásnak tartják a gépi. amortizáció teljes felhasználása után a négy új SZK-kombájn vásárlását és egy 400 ezer forintot érő vasvázas szín építését. Ezeket, saját erőből, a terven felül elért bevételeikből szerezték be. 7200 hízott sertés egy esztendő alatt A mezőkovácsházi járás hat termelőszövetkezetének sertéshizlaló vállalkozása összeállította az 1966. évi gazdálkodásának mérlegét. Megállapították, hogy a vállalkozás egy esztendő alatt 7200 hízott sertést adott a népgazdaságnak. Éves áltagban 21 százalékos takarmányértékesítést értek el. Egy kiló seftéshús előáll! iására — ugyancsak éves átlagban — 4,7 kiló abrakot használtak. Ez az eredmény a legjobb állami gazdaságokéval vetekszik. vetkezeti keltetőben és két baromfiipari gyáregységben történt vizsgálat. A mi megyénk adja az országban felvásárolt árubaromfi 16—25 százalékát. A harmadik ötéves terv irányelvként azt írja elő, hogy a felvásárlást húsból 30 százalékkal, étkezési tojásból 80 százalékkal kell növelni az 1961—65-ös évek átlagához viszonyítva. Ez a nagy feladat tette szükségessé, hogy a NEB mezőgazdasági szakcsoportja a lefolytatott vizsgálat tanúságait igen elmélyedten és gondosan szűrje le, és olyan javaslatokat tegyen, melyek végrehajtása biztosítja a megnövekedett feladatok jó megoldásának lehetőségét. Az volt a megállapításunk, hogy a központi szervektől nem szabad csodára váró szemlélettel támogatást várni, a problémákat nekünk kell itthon megoldani. Viszont kötelességünknek tartottuk azt, hogy felhívjuk az országos irányító szervek figyelmét az épületek, berendezési tárgyak és felszerelések olyan hiányosságaira, melyek központi beavatkozást igényelnek a tervezés, az építőipar, a könnyűipar, a keltetőgép, a tenyésztési és feldolgo-" zási gép- és eszközgyártó szektorra a keltetőipar és a baromfiipar országos kooperációja szempontjából. Itt elsősorban azokra a tartási és tenyésztéstechnikai kérdések központi megoldására gondolunk, melyek az állathígéniai és járványvédelmi célkitűzések jobb megvalósulását szolgálják. (A keltetőgép-ellátás növelése, fűthető és jól szellőztethető naposállatszállító [lehetőleg terepjáró gépkocsik], jól fűthető, gondosan tervezett naposbaromfi-ne- velő házak, olcsó fűtő- és szellőzőberendezések, méltányos áron rendelkezésre bocsátott önetetők, önitatók, fertőtlenítő berendezések, a megelőző kezelésekhez tápszerek, gyógyszerek.) _ Ürömmel állapítottuk meg azt, hogy számos termelőszövetkezetben a törzsállományi; időben lecserélik, és igyekeznek mind nagyobb mértékben jobb minőségű és termelőképesebb fajtákat beállítani. Ez is elősegíti a megnövekedett feladatok megoldását. Sajnálattal kellett tudomásul venni azt, hogy a törzsállományoknak a naposállatok szempontjából az egészségi állapota nem minden esetben megfelelő. Végeztek tífuszra irányuló vizsgálatokat olyan helyeken is, ahol reménytelen volt az állomány tífuszmentesítése. Sajnos, nem mindenütt törekedtek a teljes mentesség (0 százalék fertőzöttség) elérésére a vizsgálatoknál. "Volt olyan észrevétel, hogy a fertőzött állatok eltávolítása késedelmesen történt meg, fogyatékosságok fordultak elő a fertőtlenítésben is. Így aztán nem csoda, hogy a keltető állomásokról néha még a vérvizsgálatok ellenére is tífusszal fertőzött naposállatok kerültek ki. Nagyon el kellett marasztalnunk az egyik földművesszövetkezeti keltetőt, ahol vérvizsgá- latlan állományból származó tojásokat keltettek. Az egyik termelőszövetkezeti társulás úgy üzemeltette keltetőjét, hogy közben törzsállományt nem tartott, s a keltetésre a tojásokat a legkülönbözőbb módon szerezte be. A jövőben az ilyen tevékenység nem megengedhető, mert nemcsak az állategészségügyi biztonságot veszélyezteti, hanem egyenesen törvény- sértő jelenség is. Az ö25z«sfoí>sló jeWités arról számol be, hogy azokban a termelőegységekben, melyekben a korszerű technológiát szakszerűen alkalmazták, jó és követendő eredmények születtek. Ahol viszont akadályozva van a tudomány termelőerővé való válása valamilyen ok folytán, ott az állatok felnevelése és a tojástermelés nehezen megy, drá- ^ ga és sok veszteséggel jár. A hiányosságok miatt (zsúfoltság, ném megfelelő fűtés, almozás, hiányos takarmányellátás stb.) jelentős elhullások és fejlődésben való visszamaradás, totsáb- bá takarmánypazarlás észlelhető. A tojástermeléshez általánosságban igen sok a felhasznált takarmány. Van olyan tsz, ahol egy tojás megtermeléséhez 610 g takarmányra volt szükség, viszont olyan is van, ahol 300 g a takarmányfelhasználás. Igen jelentős és nagy kár származik a tenyész- és étkezési tojás hi- giéniátlan begyűjtéséből és kezeléséből. (Piszkos tojások, melyekből beteg vagy csökkent ellenállóképességű csibék kelnek ki és ha étkezési tojásokról van szó, ezek megromlásának ver szélye, értékesítésének nehézségei a károkozó tényezők.) Az ellenőrzés alkalmával fény derült olyan mulasztásokra is, amelyek veszélyeztetik a baromfiállományok egészségi állapotát a fertőző betegségekkel szemben és csorbítják a közvagyon épségét Néhány helyen nem alkalmazzák a nagy értéket képviselő közös állományok járványvédelmi szempontból való izolálását, nem korlátozzák az ide irányuló forgalmat, nem alkalmaznak fertőtlenítő berendezéseket. Voltak olyan helyek, ahol elmulasztották a fertőző betegségek elleni kötelező megelőző védekezést. (Immunizálásokat.) Egyes helyeken a laza bizonylati rendszer alkalmas arra, hogy eltulajdonított vagy elkallódott állatok is bekerüljenek a hulla- rovatba. Nem mindenütt megoldott a hullák rendszeres boncolása útján az éber és nélkülözhetetlen állategészségügyi felügyelet, továbbá a hullák gondos megsemmisítése és ártalmatlanná tétele. A BOV-gyáregységek naposállatból nem minden esetben tudták az igényeket kielégíteni. Nem áll elegendő fűthető gépkocsi rendelkezésükre. A békéscsabai gyáregységnél levő állami hatósági állatorvosi szolgálat előre jelzi a fogadó gazdaságoknak és a kezelő állatorvosoknak a naposállatok kiszállítását és felhívja a figyelmet azokra a tényezőkre, melyek az állatok részére nélkülözhetetlenül fontosak. Az optimális körülményekről a kezelő állatorvosok igazolást állítanak ki, és ezek biztosítását az egész felnevelési időszak alatt szorgalmazzák. A gyáregységek termeltetési előadói elősegítik a szakszerű elhelyezést és helyszíni ellenőrzéssel és szaktanácsadással segítik a munkát Igen pozitív törekvésük a BOV-gyáregységek- nek az, hogy a gazdaságok és termelőszövetkezetek részére segítséget ad a nagyobb termelésre képes fajták elterjesztésében és az elhelyezésre szolgáló férőhelyek korszerűsítéséhez nyújtott felújítási hiteL A vizsgálat a jobb ellátás biztosítása érdekében foglalkozott a naposállat terítésének behatóbb tanulmányozásával. Megállapította azt, hogy a keltetők által legszívesebben keltetett baromfifaj nem mindig felel meg sem a termelők, sem a baromfiipari gyáregységek igényeinek. Ez egy igen lényeges és fontos szempont, mert a népgazdaság érdeke az, hogy olyan naposállatok kerüljenek kihelyezésre, melyek csekély veszteséggel biztonságosan, jól felnevelhetnek, nagy a fejlődési erejük és olyan áru le*z belőlük, mely képes a világpiac igényeinek kielégítésére is. Dr. Földházi Sándor állatorvos
