Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-10 / 35. szám

1961. február Itt. 3 Péntek Eredményes évet zártak Csabacsűdön Az utóbbi évelőben számotte­vően erősödött a csabacsűdi Le­nin Termelőszövetkezet 1962-ben az egy tagra jutó átlagjövedelem 7840 forint volt. 1966-ban viszont elérték a 15 ezer 150 forintot Ez az összeg 1262 forinttal több az 1965. évinél. A közösség összes vagyona meghaladja a 30 és fél írsallió forintot. Ebből a tiszta va­gyon 24 millió 438 ezer forint A ttz forgóalapjára 1966-ban egy­millió 214 ezer forintot tartalékol­tak, így elérték a 11 millió 277 ezer forintot A február 3-i zárszámadó köz­gyűlésen SzSslenár Pál tsz-elnök arról számolhatott be, hogy kuko­ricából 22,7 mázsa holdanként! szemes termést értek el a terve­zett 18 mázsával szemben. A cu­korrépa is terven felüli mennyisé­get termett. .Százhatvanöt mázsa helyett holdanként 218 mázsa át­lagtermést takarítottak be, vörös- heremaigbói pedig a holdanként! 50 kiló helyett 1,8 mázsát. A nö­vénytermesztés éves átlagban hol­danként 202 kiló vegyes műtrágya' használt fel. Alkalmaztak több új agrotechnikai eljárást is. A szö­vetkezeti gazdák munkájának és ezek együttes hatásának eredmé­nyeként a növénytermesztés a ter­vezett 7 millió 59 ezer forint ho­zam h lyett 8 millió 141 ezer fo­rintot produkált. Az állattenyész­tésiben 200 ezer forinttal marad­tak él a tervezett bevételtől. A sertésihizlalás'ban és a tejtermelés­ben volt számottevőbb a terme­léskiesés. összességében eredményes évet zártak a csabacsűdi szövetkezeti gazdák, mert 1966-ban nemcsak személyes jövedelmük gyarapo­dott, hanem a szövetkezeti gazda­ság is tovább erősödött, szilárdult. Nagyobb gondot és több szakszerűséget igényel a baromfitenyésztés Az utóbbi öt évben a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság már másod ízben vizsgálta meg a törzsbaromfi-állomány helyze­tét, a baromfikeltetők tevé­kenységét, a naposbaromfi el­osztását, felnevelését és a me­gye baromfiipari gyáregységei­nek baromfitenyésztéssel össze­függő munkáját E munkában több mint száz népi ellenőr vett részt, és 26 termelőszövet­kezetben, 3 állami gazdaságban, a megyei keltető vállalat üzem­egységeiben, két földművesszö­Háront hír Kuttágoiáró! Főznek-sütnek, szabnak-varrnak a lányok és az asszonyok Immár negyedik éve, hogy ilyenkor télen folyamatosan meg­rendezi a kunágotai nőtanács a Műszaki konferencia az építőknél Az fiM Békés megyei Álla­mi Építőipari Vállalat február 14-én, kedden délelőtt fél 9 órai kezdettel tartja a mű­szaki konferenciát Békéscsa­bán, a vállalat központi iro­dájának tanácskozó termében. A tanácskozáson először a múlt évi eredményeket és ta­pasztalatokat értékelik, majd az idei tervfeladiatókat ismer­tetik. Ezután a konferencia résztvevőit az idei intézkedési tervben elhatározott felada­tokról, majd a szocialista munikaverseny-mozgaílam idő­szerű tennivalódról tájékoztat­ják. A beszámolókat vita kö­veti. *• IldiiInek a isz-iagok Az Állami Biztosító önsegélyző csoportja több turnusban üdül- aet Gyulán termelőszövetkezeti önsegélyző csoportokqft. ■m Mit mutat a mérleg? Vidiczky Vasul szerb és Tompán György román nemzetiségű tsz-tag „érdeklődik’’ a mérleg számtáblá­jától... Az üdülők rendszeresen igénybe vehetik a gyulai fedett strandot. Képünkön Raczkó György battonyai tsz-tag „kiselő­adást” tart a fürdő növényzetéről. Fotó: Malmos sütő-főző és a szabó-varró tan­folyamot. Molnár Istvánné, a nő­tanács titkára ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a kunágotai lá­nyok és asszonyok a tanfolyamok iránt igen szép számmal érdek­lődnek. A főzőtanfolyamon húsz­nál több jelentkező volt, mivel azonban az fmsz-étterem kony­hája csak húsz személy befoga­dására alkalmas, a tanfolyamlá­togatók számát csökkenteni kel­lett. A hallgatók — Szilágyi Sándomé főszakács útmutatásá­val — hat héten át tanulják az ínyenecsemegék készítését, s amit főznek-sütnek, el is fogyasztják. Természetesen a tanfolyammal járó költségeket közösen viselik. A szabás-varrás tanfolyam el­ső foglalkozására harmincán ér­keztek. Azóta újabbak érdeklőd­tek: be szeretnének iratkozni. Bartyik Andrásné tanfolyamve­zető irányításával gyermekhol­mik készítésére és felnőttruhák átalakítására i® megtanítják az érdeklődőket. Egymillió forintnál is több forgóalapra A Bercsényi Termelőszövetke­zet a mezőkovácsházi járás egyik legjobban gazdálkodó közössége. A 3930 hold közös szántóval rendelkező szövetkezet búzából 80 vagonnal értékesített 1966- ban. Szövetkezeti átlagban elér­ték a 16,7 mázsa holdankénti termést. Cukorrépából 210 má­zsát termeltek 230 hold átlagá­ban. Február 7-én tartották a zárszámadó közgyűlést Gyalog Mihály tsz-elnök arról számolha­tott be, hogy a szövetkezet for­góalapját 1 millió forintnál is nagyobb összeggel gyarapították. A tagság átlagjövedelme 17 ezer 270 forint. Legjelentősebb beru­házásnak tartják a gépi. amorti­záció teljes felhasználása után a négy új SZK-kombájn vásárlá­sát és egy 400 ezer forintot érő vasvázas szín építését. Ezeket, saját erőből, a terven felül elért bevételeikből szerezték be. 7200 hízott sertés egy esztendő alatt A mezőkovácsházi járás hat termelőszövetkezetének sertés­hizlaló vállalkozása összeállította az 1966. évi gazdálkodásának mérlegét. Megállapították, hogy a vállalkozás egy esztendő alatt 7200 hízott sertést adott a nép­gazdaságnak. Éves áltagban 21 százalékos takarmányértékesítést értek el. Egy kiló seftéshús elő­áll! iására — ugyancsak éves át­lagban — 4,7 kiló abrakot hasz­náltak. Ez az eredmény a leg­jobb állami gazdaságokéval ve­tekszik. vetkezeti keltetőben és két ba­romfiipari gyáregységben tör­tént vizsgálat. A mi megyénk adja az or­szágban felvásárolt árubaromfi 16—25 százalékát. A harmadik ötéves terv irányelvként azt írja elő, hogy a felvásárlást húsból 30 százalékkal, étkezési tojás­ból 80 százalékkal kell növelni az 1961—65-ös évek átlagához viszonyítva. Ez a nagy feladat tette szük­ségessé, hogy a NEB mezőgaz­dasági szakcsoportja a lefolyta­tott vizsgálat tanúságait igen elmélyedten és gondosan szűrje le, és olyan javaslatokat tegyen, melyek végrehajtása biztosítja a megnövekedett feladatok jó megoldásának lehetőségét. Az volt a megállapításunk, hogy a központi szervektől nem szabad csodára váró szemlélettel támogatást várni, a problémákat nekünk kell itthon megoldani. Viszont kötelessé­günknek tartottuk azt, hogy fel­hívjuk az országos irányító szervek figyelmét az épületek, berendezési tárgyak és felszere­lések olyan hiányosságaira, melyek központi beavatkozást igényelnek a tervezés, az épí­tőipar, a könnyűipar, a keltető­gép, a tenyésztési és feldolgo-" zási gép- és eszközgyártó szek­torra a keltetőipar és a ba­romfiipar országos kooperációja szempontjából. Itt elsősorban azokra a tartási és tenyésztés­technikai kérdések központi megoldására gondolunk, melyek az állathígéniai és járványvé­delmi célkitűzések jobb megva­lósulását szolgálják. (A keltető­gép-ellátás növelése, fűthető és jól szellőztethető naposállat­szállító [lehetőleg terepjáró gépkocsik], jól fűthető, gondo­san tervezett naposbaromfi-ne- velő házak, olcsó fűtő- és szel­lőzőberendezések, méltányos áron rendelkezésre bocsátott önetetők, önitatók, fertőtlenítő berendezések, a megelőző keze­lésekhez tápszerek, gyógysze­rek.) _ Ürömmel állapítottuk meg azt, hogy számos termelőszövet­kezetben a törzsállományi; idő­ben lecserélik, és igyekeznek mind nagyobb mértékben jobb minőségű és termelőképesebb fajtákat beállítani. Ez is előse­gíti a megnövekedett feladatok megoldását. Sajnálattal kellett tudomá­sul venni azt, hogy a törzsállo­mányoknak a naposállatok szempontjából az egészségi ál­lapota nem minden esetben megfelelő. Végeztek tífuszra irányuló vizsgálatokat olyan helyeken is, ahol reménytelen volt az állomány tífuszmente­sítése. Sajnos, nem mindenütt törekedtek a teljes mentesség (0 százalék fertőzöttség) eléré­sére a vizsgálatoknál. "Volt olyan észrevétel, hogy a fertő­zött állatok eltávolítása kése­delmesen történt meg, fogyaté­kosságok fordultak elő a fer­tőtlenítésben is. Így aztán nem csoda, hogy a keltető állomá­sokról néha még a vérvizsgála­tok ellenére is tífusszal fertő­zött naposállatok kerültek ki. Nagyon el kellett marasztal­nunk az egyik földművesszövet­kezeti keltetőt, ahol vérvizsgá- latlan állományból származó tojásokat keltettek. Az egyik termelőszövetkezeti társulás úgy üzemeltette keltetőjét, hogy közben törzsállományt nem tar­tott, s a keltetésre a tojásokat a legkülönbözőbb módon sze­rezte be. A jövőben az ilyen tevékenység nem megengedhe­tő, mert nemcsak az állategész­ségügyi biztonságot veszélyez­teti, hanem egyenesen törvény- sértő jelenség is. Az ö25z«sfoí>sló jeWités arról számol be, hogy azokban a ter­melőegységekben, melyekben a korszerű technológiát szaksze­rűen alkalmazták, jó és köve­tendő eredmények születtek. Ahol viszont akadályozva van a tudomány termelőerővé való vá­lása valamilyen ok folytán, ott az állatok felnevelése és a to­jástermelés nehezen megy, drá- ^ ga és sok veszteséggel jár. A hiányosságok miatt (zsúfoltság, ném megfelelő fűtés, almozás, hiányos takarmányellátás stb.) jelentős elhullások és fejlődés­ben való visszamaradás, totsáb- bá takarmánypazarlás észlelhe­tő. A tojástermeléshez általá­nosságban igen sok a felhasz­nált takarmány. Van olyan tsz, ahol egy tojás megtermeléséhez 610 g takarmányra volt szükség, viszont olyan is van, ahol 300 g a takarmányfelhasználás. Igen jelentős és nagy kár származik a tenyész- és étkezési tojás hi- giéniátlan begyűjtéséből és ke­zeléséből. (Piszkos tojások, me­lyekből beteg vagy csökkent el­lenállóképességű csibék kelnek ki és ha étkezési tojásokról van szó, ezek megromlásának ver szélye, értékesítésének nehézsé­gei a károkozó tényezők.) Az ellenőrzés alkalmával fény derült olyan mulasztások­ra is, amelyek veszélyeztetik a baromfiállományok egészségi állapotát a fertőző betegségek­kel szemben és csorbítják a közvagyon épségét Néhány he­lyen nem alkalmazzák a nagy értéket képviselő közös állomá­nyok járványvédelmi szempont­ból való izolálását, nem korlá­tozzák az ide irányuló forgal­mat, nem alkalmaznak fertőtle­nítő berendezéseket. Voltak olyan helyek, ahol elmulasztot­ták a fertőző betegségek elleni kötelező megelőző védekezést. (Immunizálásokat.) Egyes he­lyeken a laza bizonylati rend­szer alkalmas arra, hogy el­tulajdonított vagy elkallódott állatok is bekerüljenek a hulla- rovatba. Nem mindenütt meg­oldott a hullák rendszeres bon­colása útján az éber és nélkü­lözhetetlen állategészségügyi felügyelet, továbbá a hullák gondos megsemmisítése és ár­talmatlanná tétele. A BOV-gyáregységek napos­állatból nem minden esetben tudták az igényeket kielégíteni. Nem áll elegendő fűthető gép­kocsi rendelkezésükre. A békés­csabai gyáregységnél levő álla­mi hatósági állatorvosi szolgá­lat előre jelzi a fogadó gazda­ságoknak és a kezelő állatorvo­soknak a naposállatok kiszállí­tását és felhívja a figyelmet azokra a tényezőkre, melyek az állatok részére nélkülözhetetle­nül fontosak. Az optimális kö­rülményekről a kezelő állator­vosok igazolást állítanak ki, és ezek biztosítását az egész felne­velési időszak alatt szorgalmaz­zák. A gyáregységek termelteté­si előadói elősegítik a szakszerű elhelyezést és helyszíni ellenőr­zéssel és szaktanácsadással se­gítik a munkát Igen pozitív tö­rekvésük a BOV-gyáregységek- nek az, hogy a gazdaságok és termelőszövetkezetek részére segítséget ad a nagyobb terme­lésre képes fajták elterjesztésé­ben és az elhelyezésre szolgáló férőhelyek korszerűsítéséhez nyújtott felújítási hiteL A vizsgálat a jobb ellátás biz­tosítása érdekében foglalkozott a naposállat terítésének beha­tóbb tanulmányozásával. Meg­állapította azt, hogy a keltetők által legszívesebben keltetett baromfifaj nem mindig felel meg sem a termelők, sem a baromfiipari gyáregységek igé­nyeinek. Ez egy igen lényeges és fontos szempont, mert a népgazdaság érdeke az, hogy olyan naposállatok kerüljenek kihelyezésre, melyek csekély veszteséggel biztonságosan, jól felnevelhetnek, nagy a fejlődési erejük és olyan áru le*z belő­lük, mely képes a világpiac igé­nyeinek kielégítésére is. Dr. Földházi Sándor állatorvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom