Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-07 / 32. szám

19®7. február 7. 5 Kedd BIZALMA TI zen,halt esztendővel ezélőtt Gyula-Remetén egy rövid nyári tanfolyamon vállalatok, intézmé­nyek, tsz-ek dolgozóinak s egy­ben társadalmi munkás könyvtá­rosainak a társasa,gáibain szerepelt egy szerény modorú, segítőkész és szorgalmas ember, dr. Némedi Endre is. őt, mint alkalmazottját a gyulai városi tanács küldte a tanfolyamra, hogy a tanács ön­kéntes szakszervezeti könyvtáro­saként sajátítsa el ennek a tár­sadalmi munkakörnek a szakmai ábc-jét Remetéről való visszatérte után észrevehető volt a változás. A könyvek ezután már úgynevezett szakrend szerint sorakoztak a pol­cokon, s az olvasók úgy érezték, nemcsak kölcsönzés folyik csupán, hanem dr. Némedi szinte belelát gondolataikba s olyan művekre is felhívja a figyelmüket, melyek­re nem is gondoltak ugyan, mégis szükségük van azokra. Könyvtári &zakberkekben az ilyen változás­ra azt mondanák, hogy a gépieset a tudatos olvasószolgálat váltotta lel. Telték, múltak az évek. Elkö­vetkezett 1957, amikor is a gyu­lai városi-járási könyvtár élére minden szempontból megfelelő, belevaló vezetőre volt szükség. A választás az egykori remetei tan- folyamhallgatóra esett. Az idén éppen tíz éve annak, hogy dr. Némedi Endre a gyulai járási könyvtár élén áll. Szemben ülök vele a szűk kis irodahelyi­ségben, kölcsönzésre kiadandó új és bekötésre váró régi könyvek, készülő katalóguskártyák, leteti meg kölcsönzőlapok társaságá­ban. Megkérem, beszéljen erről a tíz esztendőről. Ügy, ahogy látta és munkatárséival végigcsinálta. Szóval, egy kicsit szubjektiven. Bólint, hogy érti. — Régen, az elején nem itt, a kultű rparkban, ebben a szép kör­nyezetiben voltunk, hanem a vá­ros túlsó felén, jóval szerényebb viszonyok közt. Persze ez az épü­let sem a régi már. Üj szárny épült hozzá. Teljesen modern köl­csönző- és olvasótér alakult ki. A szabadpolcos kölcsönzést úgyne­vezett színkártyás módszerrel még gördülékenyebbé, könnyebbé változtattuk. Mint láthatta, sike­rült gyermekrészleget is. kialakí­tanunk, s rendszeres foglalkozás­sal olvasóutánpótlást nevelünk. Azt szeretnénk, ha olvasóink a könyvtárat második otthonuknak éreznék. Ezt szolgálják a külsősé­gek: széles, világos ablakok, téli­kert, legmodernebb világítás, ké­nyelem és ezt kívánjuk elérni az­zal is, hogy kollektívánkat meg­szerettetjük látogatóinkkal s eb­ben már mindaz benne van, amit egy tudatos, készséges olvasószol­gálattól elvárhat a világ. Ne ért­sen félre, távol áll tőlünk a leg­csekélyebb öndicséret is, egysze­rűen csak arról a követelményről van szó, amit társadalmunkban minden könyvtárnak ki kell elé­gítenie. Az olvasóink bizalma a mi legnagyobb kincsünk! — Hogy itt tarthatunk, nem­csak rajtunk múlt, hanem a tár­gyi feltételek megteremtőin, a vá­rosi és a járási tanácson, akik megértve az olvasottság, a műve­lődés, a szaktudás roppant jelen­tőségét, mindenben támogattak bennünket. Miközben jegyzetfüzetembe írom a hallottakat és magamban elkönyvelem, hogy mindez igaz, szép és fontos, arra kell gondol­nom, hogy a könyvtáros még adó­som azzal a bizonyos „szubjektív vallomással”. A hivatalos és fél- hivatalos tényeken túl valami egyénibbet is várnék minderről. — Az olvasók tájékoztatása na­gyon fontos! A szakirodalmat ke­resőknek különböző bibliográfiák segítségével adjuk meg a szüksé­ges tájékoztatást. Az esztétikai nevelés, eligazítás érdekében lét­rehoztuk a zenebarátok, a vers­irodalom, a képzőművészet Klub­jait. Az elsőhöz a tanács 900-nál több lemezzel és kitűnő berende­zéssel járult hozzá. — Később meg­kérdezem, hogy a könyvtárosság mellett mi érdekli még, van-e hobbyja? Elmosolyodik: — Hobbym? Nem hinném, hogy ebbe a kategóriáiba tartozik az, hogy tagja vagyok a járási-városi népművelési tanácsnak, a Haza­fias Népfrontnak, és a TIT-nek. Természetbarát és országjáró mi­nőségemben pedig az MTS Bé­kés megyei Tanácsa szakszövet­ségének vagyok az elnöke... Hiába, no! Dr. Némedi Endre így értelmezi az „egyénibbet”. Szubjektív érzelmei a könyvtár életével azonosulnák. Baj ez? Tá­vozáskor még utánam kiált; — A könyvtár mikrofilmjeiről niég nem is beszéltem! Űj Rezső Meg semmi olyat nem tartalmaz, amelynek alapján idegen testként kezelhetnénk a szocializmusban, olyan formának, amely eleve el­lentétes a tervgazdaság alapelvei­vel”. (W. Brus: A szocialista gaz­daság működésének általános problémái, Budapest, 1966. 168. oldal.) Hasonló a helyzet a tervszerű­ség kérdésében. A szocializmus megteremti a népgazdaság terv­szerű központi irányításának le­hetőségét és létrehozza, annak fel­tételeit is. Ezt — hosszú időn át — a szocialista politikai gazdaság­tan művelői úgy értelmezték, hogy a szocialista gazdaságnak csak egyféle irányítási formája képzelhető él, éspedig a részletbe menő pontossággal meghatározott, úgynevezett tervutasításos mód­szer. A tervszerűséget e szerint csak úgy lehet biztosítani, ha tel­jesen centralizált az irányítás. Ma már világos, hogy a tudományo­san kidolgozott népgazdasági ter­ven alapuló közgazdasági ösztön­zők — ár, hitel, lkamat ... — azok, amelyek a vállalatokat, a gazdál­kodó intézményeket a társadalom számára is leghatékonyabb dön­tésekre késztethetik. A munka szerinti elosztás elvé­nek a korábbi értelmezése azonos helyzetbe kívánta hozni az egyes dolgozókat. (Pl. azonos szakmájú dolgozók általában azonos bért kaptak, függetlenül a vállalati kollektíva munkájának eredmé­nyétől.) Ez az elv a társadalmi tu­lajdon helytelen értelmezéséből Következett, s erősítette az egyen- lősdi irányába vivő tendenciát. Ennek negatív hatása a gyakor­latban a munkafegyelem lazulá­sában, a termelékenység stagná­lásában, a minőség romlásában jelentkezett. E jelenségek szüksé­gessé tették a munka szerinti el­osztás új értelmezését. Az új fel­fogás szerint az egyes dolgozóit személyi jövedelme a vállalati kollektíva munkájától is függ, amelynek hatékonyságáról a piac mond értékítéletet. (A nyeresége­sebben működő vállalatok dolgo­zói magasabb jövedelemhez jut­nak). Felvetődhet azonban a kérdés: Vajon a szocializmus politikai gazdaságtana nem valamiféle „bi- zonyíjvány-magyarázat” szerepet tölt-e be? Erre egyértelműen nem­mel válaszolhatunk. Miért? A szo­cializmus politikai gazdaságtana társadalomtudomány s mint ilyen, a leggyorsabban változó tudo­mányhoz tartozik. Ez a gazdaság és a társadalom gyors ütemű vál­tozásának, fejlődésének következ­ménye. Egy tudomány éppen ak­kor tölti be igazán hivatását, ha a fejlődést, a haladást szolgálja és követi. Ez különösen vonatko­zik a szocializmus politikai gazda-, ságtanára, amely a szocialista ter­melési mód leglényegesebb össze­függéseit vizsgálja. A szocialista termelési viszony nem rendelkezik nagy történelmi múlttal, tapasztalattal, nem talált kész állapotban szervezési formá­kat, igen sok vitás kérdést, prob­lémát hordoz magában, amelynek elméleti tisztázása a szocializmus politikai gazdaságtanának felada­ta. A múlté már az az idő, ami­kor a szocializmus politikai gaz­daságtana a „mechanikus” poli­tikai gazdaságtan szerepét töltötte be, és távol tartotta magát a szo­cialista termelési viszony ellent­mondásainak elemzésétől. Ezeket az ellentmondásokat pedig nem­csak külső tényezők idézik elő, hanem a szocialista termelési vi­szonyok tala ján is keletkeznek. A szocializmus politikai gazdaságta­nának — mint minden igaz tudo­mánynak — az ellentmondásokat és a megoldásokat is tükröznie kell. Napjainkban már jelentős sze­repet töltenek be a nemzetközi tapasztalatok is. Szükségszerűnek tekintjük, hogy a szocializmus po­litikai gazdaságtanának újabb té: telei nagyjából egyidejűleg jelent­keztek a szocialista országokban. Ez jelzi, hogy az európai szocia­lista országok többnyire azonos időben érkeztek el a fejlődés újabb szakaszához, amikor a sa­ját és egymás tapasztalatait is fel­használva fejleszthetik tovább a gazdasági irányítást. A közös fel­adat éppen abban rejlik, hogy a „...szocialista termelési viszonyok alapján maximálissá kell tenni az előnyöket, minimálisra kell szo­rítani a negatív jelenségeket és Optimálisan ki kell használni a gazdasági fejlődésnek a szocialista rendszerben rejlő hajtóerejét. E feladat megvalósításának egyik része, hogy helyesen alkalmazzuk a szocialista gazdaság működésé­nek elveit”. (W. Brus: A szocia­lista gazdaság működésének álta­lános problémái, Budapest, 1966. 19. oldal.) Or. Gidai Erzsébet Csak Iá minsságií, EhSmZH vetőmagot vessünk! Az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat a mezőgazda- sági üzemek vetőmagigényelnek maradéktalan kielégítése érdeké­ben már az elmúlt évben megtette a szükséges intézkedéseket. Ebben az évben a lucernavetőmag kivételével az összes gazda­sági és konyhakerti vetőmagból államilag ellenőrzött, fémzárolt, jó minőségű vetőmagvakkal ki tudja elégíteni a vállalat az ösz- . szes igényeket. Időben kell beszerezni a jó minőségű vetőmagot A jó minőségű, fajtiszta, államilag ellenőrzött, fémzárolt vető­mag az egyik elengedhetetlen alapfeltétele a termésátlagok nö­velésének. Annak érdekében tehát, hogy a vállalat által for­galmazott vetőmagvakból a mezőgazdasági nagyüzemek részére időben elegendő mennyiség álljon rendelkezésre, feltétlenül szükséges, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek mihamarabb mérjék fel tavaszi vetőmagigényeiket és juttassák el azokat a vállalat területileg illetékes termelési alközpontjaihoz. Szükséges a figyelmet ezúton is felhívni arra, hogy az Orszá- ■ gos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat a vetőrfiagvakat hi­vatalosan megállapított áron hozza forgalomba. A nemesített tavaszi kalászos és hibridkukorica vetőmagvak Ez év tavaszától kezdve a vetőmagtermeltető és ellátó vállalat alközpontjai forgalmazzák a nemesített tavaszi kalászos, vala­mint a szemes silókukorica vetőmagvakat is. A vállalat a felhasználható tavaszi kalászos és hibridkukorica­készleteket a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainak, ille­tőleg a termelési alközpontoknak már rendelkezésükre bocsá­totta. A vetőmagfelújítás célját szolgáló kalászos, valamint hibrid­kukorica-vetőmagvak mielőbbi kiszállítása érdekében a vál­lalat alközpontjai az érdekelt tsz-eket levelezőlapok kiküldé­sével felkérték a vetőmagvak megrendelésére. A megrendelé­sek beérkezése nélkül a vállalat alközpontjai a kért vetőmag­vakat diszponálni nem tudják. Ezúton is szükséges a figyelmet felhívni arra, hogy a szállítások beindításához feltétlenül szük­séges, hogy az érdekelt tsz-ek a megrendelőlapokat a legrö­videbb időn belül visszaküldjék. A megrendelőlapon fel kell tüntetni az igénylő tsz pontos cí­mét, vasútállomását, a szállítandó vetőmag faját és fajtáját, valamint mennyiségét. A vállalat alközpontjai ezen igények birtokában haladéktalanul intézkednek a vetőmag kidiszponá­lásáról és az érdekelt tsz-eket értesítik a kiutalásról. Milyen vetőmagvak állnak korlátlan mennyiségben rendelkezésre ? A vállalat alközpontjai az alábbi vetőmagvakra korlátlanul el­fogadnak megrendeléseket: vörösheire, napraforgó, takarmányborsó, szegloteslednek, mustár, szójabab, édesesillagfürt, fehérhere, tarlórépa, takarmánykáposzta, tákarmánymurok, szarvaskerep, somkóró, tavasai bükköny, köles, muhar, takarmán yrépa, valamint nagyüzemi termeléshez konyhakerti és virágmagva­kat. A rét és legelő javítása, újratelepítése érdekében intézkedés történt, hogy a fűmagigények is a megrendelések arányában és sorrendjében szintén kielégítésre kerüljenek. Fűmagvakból elegendő készlet áll rendelkezésre a következő fajtákból: angolper je, csomósebi r, magyarrozsnok, réti komócsin, vörösesenkesz, olaszperje. A jó vetőmag használatának előnyeire vállalatunk már sok­szor felhívta a figyelmet. Ezúton is szükségesnek tartjuk azon­ban annak kihangsúlyozását, hogy a III. ötéves tervben előírt terméstöbblet eléréséhez a jó minőségű, államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag- felhasználása elengedhetetlen. Amikor mind­ezekre ismételten felhívjuk mezőgazdasági nagyüzemeink fi­gyelmét, hangsúlyozni kívánjuk, hogy vállalatunk a nagyobb kh-kénti terméseredmények elérésével, másrészt az államilag ellenőrzött, fémzárolt, hivatalos árú, jó minőségű vetőmagvak rendelkezésre bocsátásával közös célunkat: a gazdaságosab­ban termelő, jól jövedelmező mezőgazdasági nagyüzemeink to­vábbi anyagi megszilárdítását kívánja elősegíteni. ORSZÁGOS vetőmagtermeltető és ellátó VÄLLALAT 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom