Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-07 / 32. szám
19®7. február 7. 5 Kedd BIZALMA TI zen,halt esztendővel ezélőtt Gyula-Remetén egy rövid nyári tanfolyamon vállalatok, intézmények, tsz-ek dolgozóinak s egyben társadalmi munkás könyvtárosainak a társasa,gáibain szerepelt egy szerény modorú, segítőkész és szorgalmas ember, dr. Némedi Endre is. őt, mint alkalmazottját a gyulai városi tanács küldte a tanfolyamra, hogy a tanács önkéntes szakszervezeti könyvtárosaként sajátítsa el ennek a társadalmi munkakörnek a szakmai ábc-jét Remetéről való visszatérte után észrevehető volt a változás. A könyvek ezután már úgynevezett szakrend szerint sorakoztak a polcokon, s az olvasók úgy érezték, nemcsak kölcsönzés folyik csupán, hanem dr. Némedi szinte belelát gondolataikba s olyan művekre is felhívja a figyelmüket, melyekre nem is gondoltak ugyan, mégis szükségük van azokra. Könyvtári &zakberkekben az ilyen változásra azt mondanák, hogy a gépieset a tudatos olvasószolgálat váltotta lel. Telték, múltak az évek. Elkövetkezett 1957, amikor is a gyulai városi-járási könyvtár élére minden szempontból megfelelő, belevaló vezetőre volt szükség. A választás az egykori remetei tan- folyamhallgatóra esett. Az idén éppen tíz éve annak, hogy dr. Némedi Endre a gyulai járási könyvtár élén áll. Szemben ülök vele a szűk kis irodahelyiségben, kölcsönzésre kiadandó új és bekötésre váró régi könyvek, készülő katalóguskártyák, leteti meg kölcsönzőlapok társaságában. Megkérem, beszéljen erről a tíz esztendőről. Ügy, ahogy látta és munkatárséival végigcsinálta. Szóval, egy kicsit szubjektiven. Bólint, hogy érti. — Régen, az elején nem itt, a kultű rparkban, ebben a szép környezetiben voltunk, hanem a város túlsó felén, jóval szerényebb viszonyok közt. Persze ez az épület sem a régi már. Üj szárny épült hozzá. Teljesen modern kölcsönző- és olvasótér alakult ki. A szabadpolcos kölcsönzést úgynevezett színkártyás módszerrel még gördülékenyebbé, könnyebbé változtattuk. Mint láthatta, sikerült gyermekrészleget is. kialakítanunk, s rendszeres foglalkozással olvasóutánpótlást nevelünk. Azt szeretnénk, ha olvasóink a könyvtárat második otthonuknak éreznék. Ezt szolgálják a külsőségek: széles, világos ablakok, télikert, legmodernebb világítás, kényelem és ezt kívánjuk elérni azzal is, hogy kollektívánkat megszerettetjük látogatóinkkal s ebben már mindaz benne van, amit egy tudatos, készséges olvasószolgálattól elvárhat a világ. Ne értsen félre, távol áll tőlünk a legcsekélyebb öndicséret is, egyszerűen csak arról a követelményről van szó, amit társadalmunkban minden könyvtárnak ki kell elégítenie. Az olvasóink bizalma a mi legnagyobb kincsünk! — Hogy itt tarthatunk, nemcsak rajtunk múlt, hanem a tárgyi feltételek megteremtőin, a városi és a járási tanácson, akik megértve az olvasottság, a művelődés, a szaktudás roppant jelentőségét, mindenben támogattak bennünket. Miközben jegyzetfüzetembe írom a hallottakat és magamban elkönyvelem, hogy mindez igaz, szép és fontos, arra kell gondolnom, hogy a könyvtáros még adósom azzal a bizonyos „szubjektív vallomással”. A hivatalos és fél- hivatalos tényeken túl valami egyénibbet is várnék minderről. — Az olvasók tájékoztatása nagyon fontos! A szakirodalmat keresőknek különböző bibliográfiák segítségével adjuk meg a szükséges tájékoztatást. Az esztétikai nevelés, eligazítás érdekében létrehoztuk a zenebarátok, a versirodalom, a képzőművészet Klubjait. Az elsőhöz a tanács 900-nál több lemezzel és kitűnő berendezéssel járult hozzá. — Később megkérdezem, hogy a könyvtárosság mellett mi érdekli még, van-e hobbyja? Elmosolyodik: — Hobbym? Nem hinném, hogy ebbe a kategóriáiba tartozik az, hogy tagja vagyok a járási-városi népművelési tanácsnak, a Hazafias Népfrontnak, és a TIT-nek. Természetbarát és országjáró minőségemben pedig az MTS Békés megyei Tanácsa szakszövetségének vagyok az elnöke... Hiába, no! Dr. Némedi Endre így értelmezi az „egyénibbet”. Szubjektív érzelmei a könyvtár életével azonosulnák. Baj ez? Távozáskor még utánam kiált; — A könyvtár mikrofilmjeiről niég nem is beszéltem! Űj Rezső Meg semmi olyat nem tartalmaz, amelynek alapján idegen testként kezelhetnénk a szocializmusban, olyan formának, amely eleve ellentétes a tervgazdaság alapelveivel”. (W. Brus: A szocialista gazdaság működésének általános problémái, Budapest, 1966. 168. oldal.) Hasonló a helyzet a tervszerűség kérdésében. A szocializmus megteremti a népgazdaság tervszerű központi irányításának lehetőségét és létrehozza, annak feltételeit is. Ezt — hosszú időn át — a szocialista politikai gazdaságtan művelői úgy értelmezték, hogy a szocialista gazdaságnak csak egyféle irányítási formája képzelhető él, éspedig a részletbe menő pontossággal meghatározott, úgynevezett tervutasításos módszer. A tervszerűséget e szerint csak úgy lehet biztosítani, ha teljesen centralizált az irányítás. Ma már világos, hogy a tudományosan kidolgozott népgazdasági terven alapuló közgazdasági ösztönzők — ár, hitel, lkamat ... — azok, amelyek a vállalatokat, a gazdálkodó intézményeket a társadalom számára is leghatékonyabb döntésekre késztethetik. A munka szerinti elosztás elvének a korábbi értelmezése azonos helyzetbe kívánta hozni az egyes dolgozókat. (Pl. azonos szakmájú dolgozók általában azonos bért kaptak, függetlenül a vállalati kollektíva munkájának eredményétől.) Ez az elv a társadalmi tulajdon helytelen értelmezéséből Következett, s erősítette az egyen- lősdi irányába vivő tendenciát. Ennek negatív hatása a gyakorlatban a munkafegyelem lazulásában, a termelékenység stagnálásában, a minőség romlásában jelentkezett. E jelenségek szükségessé tették a munka szerinti elosztás új értelmezését. Az új felfogás szerint az egyes dolgozóit személyi jövedelme a vállalati kollektíva munkájától is függ, amelynek hatékonyságáról a piac mond értékítéletet. (A nyereségesebben működő vállalatok dolgozói magasabb jövedelemhez jutnak). Felvetődhet azonban a kérdés: Vajon a szocializmus politikai gazdaságtana nem valamiféle „bi- zonyíjvány-magyarázat” szerepet tölt-e be? Erre egyértelműen nemmel válaszolhatunk. Miért? A szocializmus politikai gazdaságtana társadalomtudomány s mint ilyen, a leggyorsabban változó tudományhoz tartozik. Ez a gazdaság és a társadalom gyors ütemű változásának, fejlődésének következménye. Egy tudomány éppen akkor tölti be igazán hivatását, ha a fejlődést, a haladást szolgálja és követi. Ez különösen vonatkozik a szocializmus politikai gazda-, ságtanára, amely a szocialista termelési mód leglényegesebb összefüggéseit vizsgálja. A szocialista termelési viszony nem rendelkezik nagy történelmi múlttal, tapasztalattal, nem talált kész állapotban szervezési formákat, igen sok vitás kérdést, problémát hordoz magában, amelynek elméleti tisztázása a szocializmus politikai gazdaságtanának feladata. A múlté már az az idő, amikor a szocializmus politikai gazdaságtana a „mechanikus” politikai gazdaságtan szerepét töltötte be, és távol tartotta magát a szocialista termelési viszony ellentmondásainak elemzésétől. Ezeket az ellentmondásokat pedig nemcsak külső tényezők idézik elő, hanem a szocialista termelési viszonyok tala ján is keletkeznek. A szocializmus politikai gazdaságtanának — mint minden igaz tudománynak — az ellentmondásokat és a megoldásokat is tükröznie kell. Napjainkban már jelentős szerepet töltenek be a nemzetközi tapasztalatok is. Szükségszerűnek tekintjük, hogy a szocializmus politikai gazdaságtanának újabb té: telei nagyjából egyidejűleg jelentkeztek a szocialista országokban. Ez jelzi, hogy az európai szocialista országok többnyire azonos időben érkeztek el a fejlődés újabb szakaszához, amikor a saját és egymás tapasztalatait is felhasználva fejleszthetik tovább a gazdasági irányítást. A közös feladat éppen abban rejlik, hogy a „...szocialista termelési viszonyok alapján maximálissá kell tenni az előnyöket, minimálisra kell szorítani a negatív jelenségeket és Optimálisan ki kell használni a gazdasági fejlődésnek a szocialista rendszerben rejlő hajtóerejét. E feladat megvalósításának egyik része, hogy helyesen alkalmazzuk a szocialista gazdaság működésének elveit”. (W. Brus: A szocialista gazdaság működésének általános problémái, Budapest, 1966. 19. oldal.) Or. Gidai Erzsébet Csak Iá minsságií, EhSmZH vetőmagot vessünk! Az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat a mezőgazda- sági üzemek vetőmagigényelnek maradéktalan kielégítése érdekében már az elmúlt évben megtette a szükséges intézkedéseket. Ebben az évben a lucernavetőmag kivételével az összes gazdasági és konyhakerti vetőmagból államilag ellenőrzött, fémzárolt, jó minőségű vetőmagvakkal ki tudja elégíteni a vállalat az ösz- . szes igényeket. Időben kell beszerezni a jó minőségű vetőmagot A jó minőségű, fajtiszta, államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag az egyik elengedhetetlen alapfeltétele a termésátlagok növelésének. Annak érdekében tehát, hogy a vállalat által forgalmazott vetőmagvakból a mezőgazdasági nagyüzemek részére időben elegendő mennyiség álljon rendelkezésre, feltétlenül szükséges, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek mihamarabb mérjék fel tavaszi vetőmagigényeiket és juttassák el azokat a vállalat területileg illetékes termelési alközpontjaihoz. Szükséges a figyelmet ezúton is felhívni arra, hogy az Orszá- ■ gos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat a vetőrfiagvakat hivatalosan megállapított áron hozza forgalomba. A nemesített tavaszi kalászos és hibridkukorica vetőmagvak Ez év tavaszától kezdve a vetőmagtermeltető és ellátó vállalat alközpontjai forgalmazzák a nemesített tavaszi kalászos, valamint a szemes silókukorica vetőmagvakat is. A vállalat a felhasználható tavaszi kalászos és hibridkukoricakészleteket a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainak, illetőleg a termelési alközpontoknak már rendelkezésükre bocsátotta. A vetőmagfelújítás célját szolgáló kalászos, valamint hibridkukorica-vetőmagvak mielőbbi kiszállítása érdekében a vállalat alközpontjai az érdekelt tsz-eket levelezőlapok kiküldésével felkérték a vetőmagvak megrendelésére. A megrendelések beérkezése nélkül a vállalat alközpontjai a kért vetőmagvakat diszponálni nem tudják. Ezúton is szükséges a figyelmet felhívni arra, hogy a szállítások beindításához feltétlenül szükséges, hogy az érdekelt tsz-ek a megrendelőlapokat a legrövidebb időn belül visszaküldjék. A megrendelőlapon fel kell tüntetni az igénylő tsz pontos címét, vasútállomását, a szállítandó vetőmag faját és fajtáját, valamint mennyiségét. A vállalat alközpontjai ezen igények birtokában haladéktalanul intézkednek a vetőmag kidiszponálásáról és az érdekelt tsz-eket értesítik a kiutalásról. Milyen vetőmagvak állnak korlátlan mennyiségben rendelkezésre ? A vállalat alközpontjai az alábbi vetőmagvakra korlátlanul elfogadnak megrendeléseket: vörösheire, napraforgó, takarmányborsó, szegloteslednek, mustár, szójabab, édesesillagfürt, fehérhere, tarlórépa, takarmánykáposzta, tákarmánymurok, szarvaskerep, somkóró, tavasai bükköny, köles, muhar, takarmán yrépa, valamint nagyüzemi termeléshez konyhakerti és virágmagvakat. A rét és legelő javítása, újratelepítése érdekében intézkedés történt, hogy a fűmagigények is a megrendelések arányában és sorrendjében szintén kielégítésre kerüljenek. Fűmagvakból elegendő készlet áll rendelkezésre a következő fajtákból: angolper je, csomósebi r, magyarrozsnok, réti komócsin, vörösesenkesz, olaszperje. A jó vetőmag használatának előnyeire vállalatunk már sokszor felhívta a figyelmet. Ezúton is szükségesnek tartjuk azonban annak kihangsúlyozását, hogy a III. ötéves tervben előírt terméstöbblet eléréséhez a jó minőségű, államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag- felhasználása elengedhetetlen. Amikor mindezekre ismételten felhívjuk mezőgazdasági nagyüzemeink figyelmét, hangsúlyozni kívánjuk, hogy vállalatunk a nagyobb kh-kénti terméseredmények elérésével, másrészt az államilag ellenőrzött, fémzárolt, hivatalos árú, jó minőségű vetőmagvak rendelkezésre bocsátásával közös célunkat: a gazdaságosabban termelő, jól jövedelmező mezőgazdasági nagyüzemeink további anyagi megszilárdítását kívánja elősegíteni. ORSZÁGOS vetőmagtermeltető és ellátó VÄLLALAT 81
