Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-25 / 48. szám

Í967. február 2S. Szombat Lesz-e belőlük műemlék? jCikkek és levelek hazánkról Szép beszédek, jó kívánságok, tetszetős műsorok hangzottak el megyénkben sok űj kultúrin­tézmény ünnepélyes átadásán, avatásán. A résztvevőknek: öregeknek és fiataloknak egy­aránt melegség öntötte el a szi­vét, amikor szép. díszes hímzésű népi párnán átnyújtották az ol­lót, amivel aztán az arra hiva­tott ünnepélyesen kettémetszette a szalagot. így avattak új isko­lát Szeghalmon ezelőtt négy esz­tendővel. Körösladányban egy évvel ezelőtt villant ünnepélye­sen az olló... ' A közelmúltban képes riport­ban számoltunk be a szeghalmi iskola állapotáról, hogy kény­szerű szénszünetet kellett elren­delnie az igazgatónak, mert a kazánok használhatatlanok, a pincében pedig több mint két­méteres víz lapul alattomosan., A körösladányi új gimnázium igazgatója arról számolt be ke­serűen, hogy a többi között a vécék használhatatlanok, mert a vizet vödörrel kell hordani a régi iskolából. Panaszára azt mondták, hogy csináljon pontos költségvetést. A körösladányi is­kolaigazgató igen jó pedagógus hírében áll. de azért valószínű nem hivatott arra, hogy a kivi­telezők selejtes munkájának meg foltozására költségvetési ké­szítsen. Az ember ösztönösen így kiált föl: hová lett az az ün­nepi hangulat, a falusi felnőttek és fiatalok meghatott öröme, amely az avatás pillanatában olyan szép volt? Hosszú éveken keresztül ra­kosgatják félre a községeit kis pénzecskéjüket a KÖFÁ-ból, hogy egy-egy új intézménnyel gazdagabbak legyenek. S mi­kor megkezdődik az építkezés, némi kis büszkeséggel lesik, várják, hogy’ emelkednek a fa­lak, hogy’ formálódik a falu ké­pe. S az ÚJ intézmény elkészü­lése után rövid idővel lehan- goltan szemlélik az épületet, s ez is megfordul agyukban: egy­általán voltáé értelme annak, hogy évek során át félrerakos­gassák a forintokat? Mert most nem az öröm, hanem helyette a bosszúság, keserűség, idegeske- j dés uralkodik. A közelmúltban j keserű iróniával jegyezte meg ] Talán egy bonyolult elektro-jépítkezéséről ad hírt a francia] nikus számítógép-rendszer fel közgazdaság-politikai folyóirat, a tudná dolgozni, vajon szerte a nagyvilágiban naponta hol és hányszor beszélnek vagy olvasnak az emberek Magyarországról. mi­ket gondolnak hazánkról, mikép­pen vélekednek rólunk. Ilyen elektronikus rendszer természete­sen nincsen, de ha most találom­ra egy csokrot állítunk össze hí­rünkből a nagyvilágban, talán ér­zékeltetni tudjuk a sokféle érdek­lődést Magyarország iránt. A magyar ipar dicsérete A La Revue Nautique című Pá­rizsiban megjelenő francia hajó­zási szaklap egyik legutóbbi szá­ma magyar vonatkozású cikket .közölt a ..Duna tengerhajózás har­minc éve” címmel. Részletesem is­merteti a magyar hajóipar ex­portra épített folyam tenger járóit és a további terveitek Az igen tekintélyes francia bo­rászati szaklap, a négy nyelven megjelenő La Revue Viniccle In­ternationale „Hogyan születik a valaki: az utókorban a. műem-j magyar aszú” című cikkében a lékvédő bizottságnak kevesebb (történelmi nevezetességű magyar less a munkája, mert nem va-! bor nemesítésének históriáját, az lószínű, hogy az ilyen elfuserált =hhf fűződő érdekességeltet köz­h. A cikk folytatása a magyar szőlőtermelés történetét, hagyo­mányait ismertető tizennyolc ol­dalas anyagnak. A Gyöngyösvisontaá Hőerőmű intézmények majdan kiérdemlik a megtisztelő „műemlék” elne­vezést. T. P. Ideológiai viták az ifjúsági klubokban az újkigyósi művelődési itthon mnnkája a teremhiány Nem kielégítő általános gond A kiemelt községi népművelési intézmények tartalmi munkájáról tárgyalt a Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága A közelmúltban a Gyulai Járá­si Tanács Végrehajtó Bizottsága a járás, területén, működő hat ki­emelt népfnűvelési intézmény tar­talmi és gazdálkodási munkájá­ról tárgyalt. Mind a hat intéz­mény függetlenített igazgatóval végzi munkáját. A gyulai Erkel Ferenc Művelődési Otthon, amely a járás művelődési ottho- 1 lyi változás az oka natt is patronálja, szinte mindé- i újonnan beállított aí ismeretterjesztő előadások mennyiségben és minőségben is fellendültek. Ez a javulás első­sorban a jelenlegi művelődési otthon vezetőjének tulajdonítha­tó. A kiemelt kultúrotthonok közül nem végzett megfelelő munkát az újkigyósi. Elsősorban a szemé- ennek: az vezető még gyík intézményhez eljutott a múlt évben valamilyen formában. Az Erkel Művészegyüttes a járás nem ismeri a népművelési mun­ka szervezési részét, s az ismeret- terjesztő előadások is gyakran el­(valamennyi községében egész es- maradnak. Az újkígj'ósd kultúrház íét betöltő műsorral vendégsze- (»egyedüli a járásban, amely bevé­teli előirányzatát sem tudta tel­jesíteni. Igen nagy gondot okoz a járás valamennyi művelődési otthona- j repelt. A sarkadi művelődési otthon­ban a kulturális élet jellegét a klubélet és a gyermekfoglalkozá­sok 'rendszeres megtartása adja. Ezt a feladatot igen jől látták el, főleg az ifjúsági klub életképes, amely a klubok versenyébe is be­nevezett. A járási tanács művelődésügyi Mi. osztálya külön törekszik arra, i bégben hogy a kultúrh&zak a politikai eseményekre. Ez meg is történik, azonban legtöbbször későn. A kiemelt művelődési in­tézmények általában — a népmű­velés újabb formái közül 1rak a teremhiány, a művelődési otthonok nagy része általában csak egy nagyobb színházterem­mel rendelkezik a hozzá tarto­zó öltözővel. Emellett nincsenek olyan kisebb helyiségek, ame­lyekben a zömmel télen működő szakkörök zavartalan foglalkoz­tatását biztosítani lehetne. így sok helyen kénytelenek áttenni székhelyüket az iskolákba — ha az iskola részükre termet tud biz­tosítani. A többi között megállapította az ülés azt is, hogy a művelődési otthonok vezetői még a költség­vetésben biztosított csekély ösz- szeget sem mindig használják fel az épületek karbantartására; fér—o Az élelmes újságkézbesítö szerkesztő­dolgozók reagáljanak Isem panaszkodha- | tunk, hogy nem ré­szesülünk munkahe­lyünkön természetbe­ni juttatásban. Ki- adóhivatalunk és ké- kisebb I zirathordónk jóvoitá­iétszámmal klubfoglalkozáso- j ból reggelenként kát szerveztek. Az ifjúsági klu- I íróasztalunkon talál­bokban a foglalkozás tárgya igen j juk lapunk aznapi széles körű, irodalmi és politikai I tiszteletpéldányát, el vitákon kívül sok esetben ideo­lógiai vitákra is sor kerül. Ter­mészetesen az ifjúsági klubok foglalkozásai közül a tánccal egy­bekötött rendezvények a legnép­szerűbbek. Itt kell megemlíteni, hogy Doboz kivételével a kultúr- házaknak igen jó a kapcsolatuk a helyi KISZ-szervezetekkel. Do­bozon eléggé egészségtelen ver­senyszellem alakult ki a KISZ és a művelődési ház között, amely akadályozza a fiatalság egységes kulturális nevelését, örvendetes, hogy Gyulaváriban az utóbbi év­ben a klubfoglalkozások, de főleg múlt napi munkánk gyümölcsét. Így van ez minden hétköznap. Vasárnap vagy ünnepnap azon­ban, ha kíváncsiak vagyunk újságunkra, akkor mi is a piacra vagyunk utalva. Vagyis megvesszük lapunkat. Ha meg­kapjuk, mert volt rá példa, hogy dél kö­rül vagy délután már nem jártunk sze­rencsével. Én is ezt az utat járom, ünnep­napokon és vasárna­pokon — támogassuk a hazai ipart jelszó­val — megveszem a Népújságot. A leg­utóbbi vasárnapon a posta előtt vettem, meg. A következő va­sárnap újságkézbesí­tőnk, aki az előfize­tett Népszabadságot és Népsportot kézbe­síti ki, megkímélt ettől a délelőtti sétá­tól, mert egy Népúj­ságot is bedobott a levélrácson. No, gondoltam ma­gamban, biztosan el­tévesztette az ajtót, hiszen a Népújságra nem fizettünk elő. De nem, derült ki hama­rosan. Szándékosan tette, mert hogy, hogy nem, látta, ami­kor legutóbb vasár- nap Népújságot vet­tem a városban. —■ Eztán minden vasárnap hozok. Jó? — kérdezte, majd hozzátette: — az árát majd előfizetéskor ideadják. Szinte mondani is felesleges, mennyire megörültem a nem mindennapi figyel­mességnek. Lám, gon­doltam magamban, az élelmes újságkéz- besítő már érti a pi­ac növekvő szerepét. Nem várja a vevő­ket, hanem ilyen el­háríthatatlan, és hogy őszinte legyek, ne­kem legalábbis tet­sző módon verbuvál­ja a vevőket a porté­kához. Mindehhez nem kell más, csak egy piciny üzleti érzék és figyelmesség. (podina) Le Courrier des Pays de L'Est amely közül, hogy a hőerőmű első áramfejlesztő egysége 1969-ben kezdi meg termelését. j A Londonban megjelenő Ruber and Plastics Age a magyar mű-; anyag vitorlásokat ismerteti, a New Scientist pedig a magyar gyúrtfoeton-szabadolom leírását közül, míg az ugyancsak londoni i Engineering News hosszabb össze-j foglaló cikkben számol be a ma-! . gyár ipari formatervezés szerve- j zetéről és eredményeiről. Az ang­liai Railway Gazette-ben a Ganz- MÄVAG egyiptomi rendelésre ké­szülő luxusvonatainak részletes leírásával és fényképével talál­kozhatunk. a düsseldorfi Handels­blatt című újságban pedig a nagy sikerű essend magyar szerszám­gép bemutatóról olvashatunk: kül­földöm itt mutatták be először a Krupp céggel kooperációban ké­szülő CER—200 típusú rövidesz- tergaí. A legjelentősebb osztrák szaklapkiadó építészeti szaklapjá­ban megjelent ci:k!k arról számol be, hogy a nagy létszámú kitűnő magyar tervezőgárda a Tesco-n keresztül vállalja a külföldi épí­tészeti objektumok tervezését. A Moszkvában havonta megje­lenő műszaki tudományos folyó­irat, a Priborosztirojenyie „Űj ma­gyar laboratóriumi műszerek” címmel részletes ismertetést kö­zölt a legújabb gyártmányú ma­gyar műszerekről, A Mechanik cí­mű lengyel lap pedig „Űj magyar megmunkáló gépek” címmel a ma­gyar szerszámgépekről adott hosz- sziú cikket. Szivem egy darabját hagytam Magyarországon A Magyar Rádió hetente több mint százórás műsort ad kilenc nyelven a világ minden részébe. Érthető, hogy széles körű levelező hálózat alakult ki a hallgatók és a rádió között, úgyhogy az el­múlt évben 82 országból közel 70 000 levél érkezett Budapestre. Tallózgassunk ezek között: Philip Blow írja Londonból: „{Érdeklődéssel hallgattam műso­raikat a Budapesti Művészeti He­tekről és úgy érzem, ezek egészen egyedülállóak a fesztiválok sorá­ban, A különböző eseményekről riportereik által készített beszá­molók nagyon objektívek voltak és jó átfogó képet nyújtottak a fesztiválról. A műsorokat hallgat­ván, azt kívántam, bár ne Rádió Budapest, hanem Televízió Buda­pest lenne az állomásuk!” Patrick Cawood: „Jelenleg Bécsben élő amerikai vagyak és két héttel ezelőtt átutaztam Buda­pesten, s egészen beleszerettem. Szándékomban van még vissza­térni és szeretnék ott magyar egyetemistáikkal találkozni. A ma­gyar népzene a legjobb Európá­ban... olyan jó. mint a mi Pete Seegerünk és Bobby Dylan-unk.” Paldino Domenico (Cosenza — Italia): „A Vasas az egyik legjobb csapat, amely részt vett a Baj­nokcsapatok Európa Kupéjában. Igazi győztesként szerezte meg az 5:0-ás eredményt a portugál Spor­ting Lisszabon ellen és semmi szé- gyellnivalója nincs, amiért kika­pott az Intemazdonaletöl. Hisz az Inter igen jó csapat, ugyanúgy, mint a Vasas, csak talán több ta­pasztalattal rendelkezik.” Fortini Lino Giancarlo (Ferrara — Italia): „Igen nasy érdeklődés­sel követtem az MSZMP kong­resszusát, s az Unita minden tu­dósítását igen nagy figyelemmel olvastam el. Nagyon tetszett Ká­dár elvtárs beszámolója s ugyan­így Brezsnyevé.” Örömmel vet­tem tudomásul azt is, hogy a Ma­gyar Vöröskereszt és a szakszer­vezet milyen értékes segítséget nyújtott az olasz árvízkárosultak­nak, ami őszinte barátságuk meg­ható megnyilvánulása s amit szív­ből köszönök minden olasz honfi­társam nevében”. Sokan jártak hazánkban, az esz­perantó világkongresszuson, meg­nőtt az eszperantó nyelven írt le­vélek száma is. Amy Nilsson Stockholmból ír­ta: „Szívem egy darabját hagytam ott Magyarországon, mert soha­sem tudom elfelejteni az 1966 nyarán szerzett élményeket. Nem­csak én, valamennyi ismerősöm kellemes emlékekkel tért vissza Budapestről.” Jó alkalom volt Az itt járt vendégek színe* film- és fényképfelvételeken is rögzítették élményeiket. Érthető, ha ezek láttán Harald Finalsson, a svédországi GisebobőL írt leve­lében így beszéd: „Sajnálom, hogy nem vehettem részt Debrecenben és Budapesten, a találkozókon. Sajnálkozásom azóta nagyobb, amióta láttam barátaim színes fel­vételeit. Ezekből és elbeszéléseik­ből megértettem, milyen szép és kedves ez a Magyarország. Bará­taim élvezték a budapesti gyógy­fürdőket. Kérem, írják meg, hol vannak azok a gyógyforrások, amelyek reumások számára haté­konyak, mert sok éve szenvedek ízületi reumában...” Dirk van Ipperen holland kö­zépiskolai tanár, aki féleségével néhány hetet töltött Magyarorszá­gon, amikor augusztus végén visszautazott Utrechtbe, ragyogó, kipirult arccal hálálkodott: „Min­den nagyon jó volt, sokkal jobb, mint másutt, mert már nem fáj a gyomrom.” Két héttel hazatérése után pedig ezt írta: „Kontrollvizs­gáié ton. voltam. Az orvos azt mondta, kutya baja nincs a gyom­rának. Szívből köszönöm önök­nek.” Idézzük befejezésül az angol Camping and Outdoor life című újságból, amely így összegezd a hazánkban megrendezett nemzet­közi kemping- és karavántalálko­zót: „B találkozó nagyszerű ta­pasztalatokat nyújtott mind­azoknak, akik részt vettek benne. Sok új rekordot állított fel és új színvonalat is ért el a nemzetközi találkozók sorá­ban, különösen a szórakoztató műsor és kulturális program te­rületén. Attól a pillanattól, hogy átléptük a magyar határt, érez­tük, hogy milyen szívesen látnak bennünket.” Ugyanerről így ír Ottó Limáim, a Camping című német lapban; „A XXVI. Rally kongresszusa jól tette, amikor a küldöttek elfo­gadták a javaslatot, hogy a nagy­tábort Magyarországon rendezzék meg. A huszonhárom nemzet nagyarányú részvételével lezaj­lott találkozó megmutatta a F. I. C. C. útjának helyességét, a népek barátságának és egyetérté­sének elősegítését a politikai ha­tárokon keresztül. Nagyon sokan voltak azok, akik még a Churchill által kialakított fogalomhoz ra­gaszkodva egyáltalán nem láto­gattak volna el Magyarországra, a „vasfüggöny” mögé. Az F. I. C. C. nagytábor és a kempingezők kong­resszusa jó alkalom volt ahhoz, hogy minden előítéletet felszá­moljanak és engedjenek annak a kívánságnak, hogy végre megis­merhessék Magyarországot.” (b—gy) A TISZÄNTÜLI FÖLDGAZSZOLGALTATÖ ES SZERELŐ VÁLLALAT DOLGOZÖI RÉSZÉRE BÚTOROZOTT albérleti szobát keres Békéscsaba, Gyula és Orosháza városokban. Jelentkezést írásban kérjük a vállalat Békés­csaba, Thurzó Gábor 14/a. szám alatt levő ki- rendeltségére a férőhelyek számának és a bérleti díj összegének meghatározásával, 131334

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom