Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-03 / 29. szám
itm. február S. / 3 Péntek A gyulai'Népköztársaság Tsz három hatalmas, 3 ezer mázsáé silójából rendszeresen hordják a takarmányt a szövetkezet állattenyészetébe. Képünkön Demkó József traktorvezető, Erdei Reinhardt és Herman Sebestyén rakodnak az egyik silógödörnél. Egy pótkocsi siló két napra elegendő — mondják. (Fotó: s. e.) Az igény több mint 100 ezer naposcsibe Megkötötte a naposbaromfi- szállítási szerződést a BOV Orosházi Gyáregységével és a megyei keltetőállomással a Kunágota és Vidéke Földművesszövetkezet. Eszerint az idén 104 700 csibét, 17 ezer 100 libát és 37 500 kacsát kapnak a földművesszövetkezethez tartozó 4 község háziasszonyai. Remélhetőleg az idén nem ismétlődik meg a tavalyi eset Ugyanis az ideihez csaknem hasonló mennyi-» ségű csibére, libára, kacsára kötöttek szerződést, de csak a felét, harmadát kapták meg. Az ebből kerekedett per hatására a BOV Orosházi Gyáregysége 39 ezer forint kötbért fizetett Eredményes volt az első hónap Rekordforgalmú esztendőt zár a Kunágota és Vidéke Földművessző vetkezet A Békéscsabai Konzervgyárban igen eredményesen zárták az év első hónapját Az egyre nagyobb gyakorlatot szerző munkások a korszerű berendezések segítségével folytatták a múlt évben megkezdett zakuszka gyártását, amelyet szovjet megrendelésre készítenek. Januárban kilencven vagon kiváló minőségű zakuszkát szállítottak a megrendelőnek. Másik fő feladatuk volt a hagymaszárítás, ebből a termékből négy vagonnal készült el nyugati államok megrendelői részére. A tésztaüzem továbbra is belföldi szükségletek kielégítésére dolgozik, tízfajta különböző tésztából gyártották le a tervezett mennyiséget Szinte meglepő, hogy a kunágotai, a kevermesi, a dombira- tosi és az almáskamarási földművesszövetkezeteket egyesítő Kunágota és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet kiskereskedelmi egységeinek az elmúlt évben 43,8 millió, vendéglátóipari egységeinek 11,6 millió, felvásárló egységeinek 8,3 millió, ipari üzemeinek pedig 1 millió 21 ezer forint volt a múlt évi forgalma. Ezután nem csoda, hogy a tervezett 1,4 millió forint nyereség helyett 1 834 000 forint nyereséget értek el. Az ipari tevékenységből származó jövedelem jó része a szeszfőzdékből és a seprűkötésből tevődik össze. A korábbi években mindössze 28—30 ezer liter pálinkát főztek. Ebben a szezonban azonban rekordmennyiségűt, mintegy 58 ezer litert főznek ki. Seprűből 8200 darabot köttetett a földművesszövetkezet 107 000 forint értékben. A jó minőségű seprűk iránt megnyilvánuló nagy kereslet hatására az idén meg akarják duplázni a tavalyi mennyiséget. A műit évi rekordforgalom hatására a földművesszövetkezeti tagok között 133 ezer forintot osztanak ki vásárlási visszatérítés címén. Az eddig kifizetett legmagasabb vásárlási visszatérítési összeg 110 000 forint volt. A földművesszövetkezet dolgozói sem kaptak még annyi nyereségrészesedést, mint most, vagyis átlag 24 nap keresetnek megfelelő összeget Cukorgyártási idény után Csili ámlik a kristálycu- törzsgárda tagjai éppúgy, mint az kor. Amikor megédesítjük vele idénymunkások, hajnalonként reggeli teánkat, tejeskávénkat, már talpon voltak, hogy rövi- aligha gondolunk arra, hogy»debb-hosszabb vonatozás vagy mennyi munka, fáradozás után kerékpározás után mindennap került az asztalunkra. Pedig de elfoglalják a gyárban a posztju- sokat kellett fagyoskodni vagy kát. Azokra pedig, akik a dél- éppen tűrni a hőséget, amíg a utáni műszakban dolgoztak, bi- nyers répából tompa fényű kris- zony öreg este lett, mire haza- íályok lettek. értek. Mezőhegyesen 146 napig, Hosszú az út eddig. A munka Sarkadon mintegy 150 napig tarfelét a mezőgazdaság dolgozói ad- tott a mostani gyártási idény. Az ták, akik elvetették a magot, emberek 8 óránként váltották majd egyelték, kapálták, felszed- egymást, a gépek és a eukorgyár- ték a répát, hogy utána vago- tó berendezések azonban az indu- nokban. vontatókon küldjék a jóstól a befejezésig egyfolytában, gyárakba. A kész termény még- szüntelenül működtek. Mert sem más itt, mint egyszerű nyers- olyan üzem a cukorgyár, ahol anyag, amiből legalább olyan fá- nincs és nem is lehet idény köz. radságos munkával, mint eddig, ben megánás. Csak akkor, ha kellett a cukrot kivonni. Úszta- már az utolsó répát is feldoitokban fürdették, hogy utána a gOZtdk, s ha az utóüzemen is túl répavágó gépek éles kései szele- vannak_ teljék s elinduljon a cukornakvaló hosszú vándordíjáé. Szak- Vége a kampánynak. Az avatott emberek ügyeltek rá idén is bőven jut cukor a teába, mindenütt, s mint a fogaskerék a tejeskávéba, a háziasszonyokfogai illeszkedtek egymásba az nak a tésztasütéshez. Mezőhegyeújabb és újabb műveletek, ame- sen 31 ezer vagon répa leliolgo- lyeknek végén végre feltűntek az zását tervezték. Ám mire tenj e- apró kristályok, édesen és íny- gesen vegeztek a gyártássá,, adcsiklandozóan. De már ennek is dl§ra ez 35 ezer 268 vag°nra ke' vége _ rekedett, mert közben más gyar. tói is kaptak nyersanyagot. S A múlt héten a megye mind- a cukortartalma kisebb két cukorgyárában befejeződött v(jlt annál, mint amennyit vártak, az 1966—67. évi répale,dolgozasi mógjs 4494 vagon cukrot készít- idény vagy ahogyan immár több ilejjeki Nemcsak a sportban, de mint fél évszázada mondják egy- olykor a gyárakban is megdönte- szerűen: a kampány. A semény, nek korábbi rekordokat. A mezőhosszú hónapokig tartó és egy hegyesiek a megelőző idényben percig sem szünetelő munka, amit naponta 224 vagon répát dolgoz- a gyártás jelent ilyenkor, véget tak fel, a mostaniban 246 va- ért. De addig emberek százai, a gonra tornászták fel magukat S hogy minél több legyen a cukor, ezért ahol csak lehetet:, csökkentették a veszteségeket. Nem volt hiábavaló a fáradozás, mert végül is ennek eredményeként 840 tonna többletcukrot tudtak előállítani. Mindezt még azzal tetézték, hogy a kongresszusi munkaversenyben az eredetileg vállalt kétmillió 700 ezer forint többleteredmény helyett hárommillió 600 ezer forintot értek el. A másik gyárban, Sarkadon is jó idéhyt fejeztek be, hiszen 32 ezer 354 vagon répából 4150 vagon cukrot készítettek. Itt is a kongresszusi verseny lelkesítette a munkában az embereket, akárcsak Mezőhegyesen. Alighogy befejeződött a cukorgyártási idény, mindkét üzemben máris az elkövetkezőre készülődnek. Elnémultak a gépek, pihennek a berendezések. De ezután sem pihennek az emberek, akik a karbantartás megkezdésével már az új feldolgozási idény műszaki és technikai megalapozásán fáradoznak. Ez sem könnyebb annál a munkánál, amelyet a napokban befejeztek. De mégis legalább annyira szükséges és fontos, hiszen jövőre is kell a cukor. A gyártásra azonban csak több hónapi munkával lehet jól felkészülni. Hosszú hát az út az új kristálycukor csillámlásáig. Bizony, mindennapi cukrunkat a cukorgyári műszaki és fizikai dolgozók fárasztó munkája édesíti meg. (Podina) eredményesebb lehef Várad! József, az Agrártudományi Egyetem tudományos osztályvezetője Békéscsabán, a Technika Házában a napokban előadást tartott az állattenyésztés férőhelyeinek korszerűsítéséről. fcz érdeklődés jobb is lehetett volna, hiszen egy-agy ilyen mai téma nemcsak 15—20 szövetkezeti szakembert, tervező- és építőmérnököt, technikust érdekel, hanem többet, talán valamennyit. És a téma is a többtermeléssel, az olcsóbb termeléssel függ össze. A termelés színvonalának, hatékonyságának növelése sohasem volt annyira napirenden, mint manapság. A korábbi kötöttségek megszüntetésével az üzemek termelésszervezésében elérkeztek a nagyobb önállóság és felelősség időszakához. Többek között ezzel is magyarázható, hogy egyes tsz-szakemberek miért akarják megismerni mások eredményeit. Az utóbbi hetekben ennek sok példáját láttuk. A békéscsabai Május 1 Tsz vezetői egyetemi tanárokkal, tudományos intézeti osztályvezetőkkel tartanak kapcsolatai Dr. Márkus József, dr. Czike Lajos, dr. Somos András neve már közismert a csabai tanyavilágban. Lehetséges, hogy a szarvas- marha- és a sertéstenyésztés, továbbá a zöldségtermesztés gyors ütemű fellendítéséhez hozott is és adott is valamit _ a három szaktekintély. (A tsz zár- számadási mérlegében december 31-én 600 ezer forinttal nagyobb értékű volt a haszonállat- állomány, mint 1965 azonos időszakában. Ugyanebben a szövetkezetben 1967-ben már 780 holdon kertészkednek a tavalyi 550 hold helyett.) Következésképpen elmondhatjuk, hogy a békéscsabai Május 1 Tsz-ben a tudományos eredmények alkalmazásával törekszenek a gazdálkodás pozícióinak erősítésére. Az újkígyósi Aranykalász Tsz- ben tavaly egy nagyobb táblán holdanként átlagosan 360 mázsa burgonyatermést értek el. Ifjú Bozó József, a tsz főagronómusa említette, hogy ez az országos termésrekord milyen sok összetevőből született. Ezek közül legfontosabbnak tartja a Nyírségi Burgonyatermesztési Kutató Intézet meglátogatását tapasztalatszerzés céljából. Sorolhatnánk tovább a mezőgazdasági üzemek ilyen tőről fakadt eredményeit. Valamennyi azt tanúsítja, hogy a tudomány már igen jelentős szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés színvonalának növelésében. Az a tény, hogy szakembereink többsége különböző módon keresi a kapcsolatot az egyetemekkel, tudományos intézetekkel, örvendetes. Az viszont sajnálatos, hogy még nem jutott el mindegyik közös gazdaság erre a szintre. Az eredmények éppen ezért csak néhány szövetkezetbef jelentkeznek. A korszerű termelési eljárások szervezett terjesztése n.ég nem oldódott meg. A mérnöktovábbképzés kiszélesítése, a technikustovábbképzés szervezése — az igényekhez képest — még csak részben valósult meg. A szakember-továbbkén7éshez segí‘séget nyújt a MTESZ és ezen belül több tudományos egyesület. A tudományos egyesületi formát azonban még távolról sem használtuk ki iljen célra. Váradi József előadása ha nagyobb létszámú érdeklődő előtt hangzik el, többéi jelenthetett volna a megvének, a tervezőknek, az építőknek és a tsz-ek- nek! Nem a téma volt érdektelen, hanem a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének mozgósítása. Lehetséges, vannak, élnek a negyében olyan szakemberek, akik nem tudnak az egyesület létezéséről, munkájáról, mint ahogyan sok szövetkezetben dolgozó gépészmérnök és technikus, építész és közgazdász nem tudja, hogy a MTESZ szervezetei milyen nagyfokú készséggel gondoskodnak tagjaik tudományos igényének kielégítéséről. Ki tudja, hogy a napi munkában hány és hány tsz-szak- ember őrlődik a gabonatermesztés és a műtrágyázás összefüggésének titkával, a lucemater- mesztéssel, a palántaneveléssel, az itatásos borjúneveléssel, a malacelhullás megakadályozásával, a növényvédőszerek használatával, a seríésbélgyulladás gyógyításával, a zöldségtermesztés gépesítésével, az állatszállások korszerűsítésével, a gépek vonóerejének jobb kihasználásával és így tovább. Ezekben a témákban még nem alakult ki egységes álláspont. A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete talán éppen ezért vette programba az előbbi témák vitáját 1967-ben. Nincs a megyének egyetlen olyan szakembere sem, akit valamilyen módon ne érdekelnének a felsoroltak. Ezért készek olykor napi 400—500 kilométeres út megtételére is. Mivel az érdeklődés ilyen nagyaránvú és sokrétű, helyes lenne a MTESZ egyesületeiben rejlő szervező és összetartó erőt minden eddiginél jobban kihasználni. A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek — gépészek, építészek, álla-tenyésztők, növénytermesztők, kertészek, közgazdászok, technikusok és mérnökök ismerjék meg kerüljenek közelebb a műszaki tudományokhoz Keressék közösen és szervezetten a többtermelés útját. A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete 1967-re igen jelentős munkaprogramot állított össze. Hogy ez és a többi ne csak szűk körben valósuljon meg, mint Váradi József előadása is, hanem a megye szakemberei előtt, feltétlen szükség, lenne az egyesületi munka járási-városi szervezésére, a szakemberek között egy minden tekintetben pezsgő élet kialakítására, a tudományos egyesületek célkitűzéseinek terjesztésére, az egyesület iránti érdeklődés továbbtáplálására S kik tehetnek ezért legtöbbet? A termelés szakképzett iram ítói, szervezői, a mezőgazdaságban vagy a mezőgazdasággal kapcsolatos területeken dolgozó szakemberek. Dupsi Károly A BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR Bp., XVIII., Gyömrői út 79—83. azonnali belépésire keres központi telephelyre ESZTERGÁLYOS, LAKATOS, HEGESZTŐ, VILLANYSZERELŐ, ELEKTROM ÜSZER ÉSZ SZAKMUNKÁSOKAT ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Vidéki munkahelyekre külszolgálaté® munkakörbe vasszerkezeti lakatos, csőszerelő, központifűtés-szerelő, vízvezelékszerelő, hegesztő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat, Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. 1035 ____________________I
