Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-23 / 46. szám
JWt. február 23. 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA I j tudomány: a geokémia MllilXHiM Régi elnevezés a geokémia, mégis fiatal tudományágnak számát Kibontakozását élőmozdítot- ■a az ipar fejlődése. A földtani kutatás fő célja a földkéreg ásványainak és az ezekből keletkezett kőzeteknek a ta- íulmányozása. Az ásványok, kőzetek kémiai és ásványtani össze- 'ótelónefc, majd a modem röntdecziky-Kardoss Elemér akadé-1 mikus is számos új felismeréssel | gazdagította a geokémiai ismereteket, „Geokémia” című könyve pedig határainkon túl is nagy elismerést váltott ki. Mengyelejev periódusos rendszeréből adódott az a gondolat, hogy a hasonló elemek a földkéregben is együttesen vesznek- A nyersanyagkutatásban a röntgentechnikai is segítségül hívják. MTI fotó—Miké László felvétele geniszerkezet-vizsgálatolknak az alkalmazása lehetővé tette, hogy megismerjük azok szerepét a földkéregben. A geokémikus tehát mélyen behatod a természet tit’kad- oa, mert csak így közelítheti meg nemcsak a földtani folyamatok lezajlásának a módját, hanem azok okát is. A fiatal tudományágat világhírű tudósok fejlesztették ki. A szovjet Vemadszkdj és Ferszman, a finn Raukama, az amerikai Clark mellett magyar tudós nevéhez is sok érdem fűződik. Szárészt. Szádeczky-Kardoss profesz- szor ezen az alapon nyolc elem- csoportot különböztetett meg, és ez a csoportosítás később a gyakorlati munkában is jól bevált. Az elméleti vonatkozásokon túl fontos területe a geokémiának a gyakorlati szempontból fontos anyagok felkutatása, illetve a földkéregbeli elhelyezkedésük törvényszerűségeinek megállapítása. Érdekes téma például az ércképződés tanulmányozása. Valószínűnek tartják a szakemberek, hogy az érctelepek nagy része a Mit mond a tudós? Mit jelent felszínen is megjelenő magmás kőzetek ún. nyomelemeiből fejlődtek M. A magmás kőzetek elpusztulása miatt szabaddá vált nyomelemek az üledékes kőzetekbe, illetve a takarótalajba is bejutnak. így fontos támpontot nyújtanak a színképelemzéses nyomelem vizsgálatok a mélyben levő magmás kőzetek dúsulására. Ezzel a módszerrel vizsgálják pl. hazánkban a Velencei-hegység talajtakaróját. Eredményes módszer lehet a növényzet hamujának a nyomelem,, vizsgálata is. A talajban levő nyomelemek ugyanis a növényekbe felszívódnak. A megfelelő rendszer szerint gyűjtött növényi részeket szárítják, elhamvasztják és a kapott hamut színképelemzéssel vizsgáljuk. Nemegyszer így jelentős érclelőhelyekre bukkannak a kutatók. Az érctelepek felkutatásán kívül kőolajkeresósre is jó támpontot szolgáltatnak a geokémiai adatok. A kőolaj ugyanis pozózus, lika- csos kőzetekben helyezkedik el és a kőolajat alakító szénhidrogének — könnyű fajsúlyúk miatt — a felsőbb rétegekbe vándorolnak, s eredményeként a kőolaj feletti talajrétegek szénhidrogéntartal- múak lesznek. Ennek megállapítása a geokémiai kőolajkutatás alapja. A vizsgálatot talajgáz- elemzés, talajvízelemzés útján vévzik vagy pedig a kutatófúrásoknál szel vén yél emzéssel. Ezzel a módszerrel már a fúrás ideién meg lehet állaoítani a szénhidrogén ♦artalmú rétegek elhelyezkedését. A modern kősó- és kőszénkutatás sem nélkülözheti a geokémia eljárásait. A mélyben élhelyezkedő sótömb mindig több-kevesebb vízzel érintkezik. Környezetében erősen sós talajvizek, források találhatók. A víz elemzésének az adataiból következtetnek azután a mélyben levő kősórétegekre. A kőszéntelepekre pedig az onnan származó metángáz felhalmozódásából következtetnek, de a gáz- vizsigálatok a bányaművelés szempontjából fontos törésrendszerek kimutatására is alkalmasak. A tudomány erőpróbáján „átesett” geokémiának tehát igen nagy elméleti és gyakorlati jelentősége van. Számos fontos ipari nyersanyag felkutatását tette lehetővé, ezek közül különös jelentőségű a Kóla-félsziget apatit- és ritka földfém lelőhelyeinek és más ásványi lelőhelyeinek a felfedezése volt a szovjet Ferszman munkássága alapján. Élet a kastélyban Lehet, hogy egyesek, akik megnézik ezt a filmet, felháborodottan felkiáltanak: a háborúval nem lehet tréfálni! Tévednek: mert a történelem, vagyis az élet nem mindig olyan, mint ahogyan azt később az utókor elképze 1... Az Elet a kastélyban című francia film Karlovy Vary-ban a zsűri különdiját nyerte el. (Bemutatja a békéscsabai Brigád mozi február 23 —27-ig.) A román tv műsora CSÜTÖRTÖK 17.00 Legkisebbeknek. Film: Ki a hibás? 17.20 Üttörők stúdiója. 17.50 Hirdetések. 17.58 Pontos időjelzés. 18.00 A tv esti híradója. 18.20 Időjárásjelentés. 18.23 Előadás a jelenkori román nyelvről. 18.35 Földrajzi utazás: Cook kapitány utazása, I. rész. 19.00 A halak titkai. 19.20 Zenei stúdió. 20.00 Művészi film: Az ismeretlen nő. 22.05 A tv éjszakai híradója. 22.15 Műsorzárás. FEBRUAR 23. Békési Bástya: A kulcs. Békéscsabai Brigád: Élet a kastélyban. Békéscsabai Szabadság: Élet a kastélyban. Békéscsabai Terv: Fogas kérdés. Gyulai Petőfi: A Mona Lisa tolvaja. Mezőkovácsházi Vörös Október: A Nagy Medve fiai. Orosházi Partizán: Láthatatlanok. Sarkadi Petőfi: Nyugtalan ház. Szarvasi Táncsics: Bátrak bátrai. Szeghalmi Ady: Sikátor. AMagyarTelevízió műsora FEBRUAR 23-AN, CSÜTÖRTÖKÖN 8.10 Iskola-tv. 9.20 Az orvos halála. Magyar film. (10 éven felülieknek) 10.50 Üt India felé. Francia kisfilm. 11.10 Iskola-tv. 17.03 Hétmérföldes kamera. 17.20 Mezőgazdasági szakfilmsorozat. 17.55 Hírek. 18.00 A szovjet hadsereg ének- és táncegyüttesének műsora. 18.30 Kisfilm. 18.45 Telesport. 19.10 Sokszemközt. 19.40 A világ térképe előtt. 19.50 Esti mese. 20.00 Tv- híradó. 20.20 Halló, fiúk! Halló, lányok! Fiatalok a családban. 21.20 Telefon. Tv-film. 22.15 Tv-híradó — 2. kiadás. műsora Február 23-án, csütörtökön este 8 órakor, Mezőkovácsházán: DOKTOR ÜR tudományos szempontból a burmai óriászafír? Alumínium az építőiparban A burmai 60 000 karátos óriászafír sokkal érdekesebb lehet a tudomány és az ékszeripar számára is, mint ahogy az első rövid híradás nyomán az újságolvasó közönség hihetne. Amint dr. Bidló Gábor egyetemi adjunktus elmondotta, némileg az a tény is érzékelteti a lelet jelentőségét, hogy a 12 kilogrammos példány körülbelül harmincszor nagyobb az eddigi „rekordernél”. Hiszen a második világháború után Ausztráliában talált eddigi legnagyobb zafír csupán 2000 karátos, a gyémántok óriása, a brazíliai presidente vargas is csak éppen hogy megüti a 3000 karátot, a kohinoor • pedig csak 106 karátos, a magyar korona ékkövei között legfeljebb 1—2 karátos zafírok találhatók. Ennél is érdekesebb azonban, hogy milyen sok feltétel egyidejű megteremtésével tette lehetővé a természet ennék az óriási példánynak a kifejlődését. Ahhoz tudniillik, hogy az alumínium- oxid egyáltalán zafírrá nemesedhessen — közben, valószínűleg bizonyos krómvegyületek közreműködésével, elnyerve jellegzetes. e két színét — körülbelül 23 000 atmoszféra nyomás és 3000—4000 fokos hőmérséklet szükséges. De ha ezek a feltételek csak egy földtanilag viszonylag vékony, néhány kilométeres rétegben vannak meg, ahol a hirtelen hőhatás elmúltával gyors lehűlés következik be, csak 1—2 karátos példányok kialakulására van mód. Az ilyen óriási zafírfej kifejlődéséhez viszont sok idő kell, például any- nyi, amennyi alatt az Uraiéhoz vagy az Alpokéhoz mérhető tömeg hűl le. Ennek a példátlan ritkaságnak az értéke szinte felbecsülhetetlen. A drágakő ára ugyanis nem a karátok számának növekedésével párhuzamosan emelkedik. Például egyetlen 10 karátos példány legalább tízszer annyit ér, mint tíz egykarátos együttvéve. Ma még nem lehet tudni, milyen jő vő vár a „zafírfejedelemre”. Alig ha akad a világon olyan múzeuir vagy műgyűjtő, aki a szakszerű esi szolás után még értékesebbé váló drágakövet egy darabban meg tudná vásárolni. Sorsa valószínű a felaprítás és a kisebb ’'őszietekben való értékesítés lesz. Az építőipar minden olyan módszert, anyagot, eszközt felhasznál, mely kisebb munkaerőszükséglet mellett a munka ütemének növekedését segíti. A házgyárak új építési módszer meghonosodását teszik lehetővé, az építés gépesítésének útját egyengetik. Az új anyagok felhasználása új szerkezeti konstrukciók és új művészi hatások elérését teszik lehetővé. i Az alumíniumot régebben is felhasználták, főleg nagy felületek, tetőzetek borítására. Rómában már a századforduló éveiben alumíniummal fedték több templom kupoláját, 1912-ben Németországban alumíniumból készült egy gázgyár összes épületeinek tetőzete. A tapasztalatok azt mulatták. hogy az alumínium még a szennyezett levegőben is beválik, feltéve, hogy nem csatlakoztatják olyan anyagokhoz, amelyek korróziós folyamatait megindítják. Az alumíniumban rejlő lehetőségek felismerése azonban elég sokáig elhúzódott, tömeges méretű elterjedése csak az utolsó évtizedekre tehető. Ilyen mértékben viszont ma már új építő- ■oyagnak számít Az építőiparban használt alu- i minium általában ötvözet, éspe- I dig az alumíniumnak magnéziummal, magnézium-szilíciummal, vagy mangánnal való ötvözete. Felhasználásuknál különös gondot kell fordítani más fémekből — főleg vas, ólom, rézből — készült szerkezeti részekhez való csatlakoztatásukra. Ha ugyanis ezekre szigetelés nélkül szerelik rá, az alumínium korrodeál, törékeny- nyé, lyukacsossá válik, majd teljesen elporlad. Tartósságát úgy növelhetjük, hogy felületét védő oxidréteggel vonjuk be, eloxál- juk. Ez a fém felületén igen vékony, erőteljesen tapadó réteget képez, amely különböző festékkel változatos színekre festhető. Aki mostanában a fővárosban jár, bizonyos, hogy megcsodálja a Corvin Áruház külső borítását, vagy az Astoria-szálló mögött épült toronyház, a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet épületének csillogását. Építőiparunk ma az alumíniumot mind nagyobb mértékben használja külső díszítésre, nyílászáró szerkezetek készítésére, tetőfedésre, ipari és mezőgazdasági épületek fedésére, de jól felhasználják épületállványzatra, újságbódék, garázsok építésére is. De alumíniumból üzemszerűen előregyártott, az építés helyére tehera"tón szállítható. & igen gyorsan összeszerelhető lakóházak is készíthetők. Külső felületük eredeti színben marad, a belső felületek eloxáltak, színezettek s jól moshatók, tisztíthatok. Nagy fesztávolságok tetőszerkezeti áthidalására rácsos tartókat szerkesztenek alumíniumból, s azokat előreszegecselik és a helyszínen állítják össze. Nem ritka ma már a 25—30 méter fesztávolságú rácsos tartóelem és ismerünk 19 méteres rácsszerkezetű elemrészekből összeállított, 130 méter átmérőjű, alumíniumlemezzel fedett kupolát is. Ez a kupola nyolcszor könnyebb, mintha vasbetonból készült volna! Jelentős megtakarítások érhetők el alumíniummal a tetőfedésnél is. Egy négyzetméter felület alumínium fedése csupán 2 kg tetőszerkezeti megterhelést okoz, míg cseréppel ez 63 kilogrammot, eternitpalával 39 kilogrammot jelent. Ez azt jelenti, hogy a födémszerkezetek könnyebbek és így olcsóbbak is lehetnek. A kutatás nem ért véget, sokféle kísérletet folytatnak az alumínium újabb és újabb ötvözeteivel, hogy e könnyű fém alkalmazásával az építőipar teljesítményei mindjobban kielégíthessék a lakosság igényeit.
