Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-17 / 41. szám

J Wtt. február 17. s Péntek Nyereséggel zárta a múlt évet megyénk húsz takarékszövetkezete f8 milliónál nagyobb betétállomány — 52 milliónál több kölcsön kihelyezése — Csaknem másfél millió nyereség Az idén lesz tíz éve, hogy Bé­kés megyében megalakult az első takarékszövetkezet. Azóta húszra növekedett számuk. Temérdek erőfeszítés, a parasztság igazi összefogása található tevékenység gük mögött. Tavaly már negy­venhét község termelőszövetke­zeti gazdáinak, egyéni parasztsá­gának és más foglalkozású lako­sának állt rendelkezésére e pénz­intézeti rendszer. Megtakarított forintjaikat sokan helyezték el a takarékszövetkezetekben, míg mások különböző kölcsönöket kértek. Békés megye húsz takarékszö­vetkezete a múlt! évet 98 millió 21 ezer forintos betétállomány- nyal zárta. Ebből kétmillió 700 ezer forintot gépkocsinyeremény­be tétkönyv be helyezett el a me­gye parasztsága. Amikor a millió, kát említjük, feltétlenül azt is szóvá kell tenni, hogy e tetemes összeget több mint 15 ezer 800 termelőszövetkezeti és egyéni gaz­da vitte a pénzintézetekbe a tel­jes bizalom jegyében. Tavaly 19 és fél millió forintos betétnöveke­dést terveztek a falusi bankok, amit 20 millió 270 ezer forintra teljesítettek. A falusi pénzintézeteik egyik nagyon fontos feladata: segíteni a paraszti lakosságot egyrészt nagy értékű árucikkek megvásár­lásában, másrészt a háztáji gaz­daságok fellendítését különböző Mezőkovácsháza megérdemel-, ten nyerte el a múlt évben a Ta­karékos község címet, lakói szin­te minden megtakarított pénzü­ket az OTP-be viszik. Erről szólt a helyi fiók vezetőjének a jelen­tése, amelyet a községi tanács végrehajtó bizottsága tárgyalt legutóbbi ülésén. Ezernyolcszáz­nyolc családból 1544 rendelkezik takarékbetét-könyvvel és az egy könyvre eső átlag meghaladja a 6800 forintot. A takarékosságra nevelésben igen sokat segít a helyi Hazafias Népfront-bizott­ság, illetve a népfronttagokból létrehozott akcióbizottság. A múlt évben két esetben jelentet­Vízművet építenek a gesztiek Egy 3 millió forintos beruházási program megvalósítására készül­nek a gesztiek. Községi vízmüvet építenek. Mivel a faluban 403 adófizető él, így a községfejlesz­tési alap évente nem több 120 ezer forintnál. A vízmű viszont 3 millió forintba kerül. Kisgyűlése- ken, tanácsüléseken hónapok óta tárgyalnak a megoldásra váró gondról. Végül megállapodtak ab­ban, hogy a községben a maguk erejéből építik fel a. vízmüvet. A 403 adófizető mellé 104-en olya­nok is csatlakoztak, akik a falu közterhet eddig nem viselték. Így 507 család megalapította a vízmű- társulást. A község lakói vállalták, hogy családonként öt év alatt 3252 fo­rintot fizetnek be hozzájárulás cí­mén a fővezeték elkészítésére. En­nek alapján a községi tanács hi­telt kapott a beruházáshoz hiány­zó összegre. A falu eeyik legma­gasabb pontján felállítják a gló­bus víztornyot, ehhez 5 kilomé­ter hosszú csőhálózat csatlakozik. Eljuttatok a vizet a község leg- táTOtebbá pontjára is. termelési hitelek folyósításával. A korábbi évekhez hasonlóan a múlt évben is élt parasztságunk a takarékszövetkeze ek által nyújtott ilyen irányú segítséggel. 2366-ban 12 ezer 780 tagnak fo­lyósítottak kölcsönt 52 millió 171 ezer forint összegben. Az említett összegekből termelési kölcsönként több mint 12 millió forintot kért és kapott a takarékszövetkezetek tagsága háztáji gazdaságának fej­lesztésére, különösen baromfi- tenyésztésre. A kölcsönigénylés jelentős növekedése a paraszti la­kosság kulturált életkörülményeit is érzékelteti. A takarékbetétek gondos meg­őrzésén és a különböző kölcsönök folyósításán túl a múlt évben is sikerrel bonyolították le a pénz­intézetek a biztosítási tennivalói­kat. 1966-ban 1433 új biztosítást kötöttek a megye parasztságával. Békés megye takarékszövetke­zetei jól oldották meg sokrétű te­vékenységüket. Ezt érzékelteti az is, hogy mind a 20 pénzintézet nyereséggel zárta az 1966-os esz­tendőt Megyei szinten egymillió 431 ezer forint nyereség fémjelzi a pénzintézetek választott veze­tőségi tagjainak és dolgozóinak szorgoskodását. A tervezettnél hét százalékkal nagyobb nyereség a helyes gazdálkodást példázza, amely lehetővé teszi, hogy a tag­ságnak 190 ezer forint részese­dést fizessenek ki. tek meg OTP-híradót 400—400 példányban s részletesen ismer­tették a takarékosság előnyeit Nagy gondot fordítottak az ifjú­ság körében a takarékosságra való nevelésben. Sikeres volt a rajz-, valamint más pályázat, .amelyeket külön zsűri értékelt és jutalmazott. A t3karékbélyeg- gyűjtésnél különösen a reformá­tuskovácsházi iskola ért el szép eredményt munkájukat a me­gyei igazgatóság sportfelszerelés­sel jutalmazta 4" A végrehajtó bizottsági ülésre készült jelentés beszámolt töb­bek között arról is, hogy a kü­lönböző áruvásárlási kölcsönö­ket egyre többen veszik igénybe. A múlt évben 530 esetben enge­délyeztek különböző vásárlást az ügyfeleknek. Egymillió-kilenc- százötvenhétezer forint hitelt adott a fiók a község, illetve a járás lakosainak különböző vá­sárlásai lebonyolításához. Igen érdekes az, hogy mit vásároltak ebből, a pénzből. Száznegyven- négy televíziót, 112 bútort, 280 mosógépet, valamint sok motor- kerékpárt, porszívót és másokat A termelőszövetkezetek tagjai is egyre jobban igénybe veszik az OTP által nyújtott lehetőségeket A háztáji gazdaságok segítése céljából a múlt évben a járási OTP-fiók 120 esetben 988 ezer forintot hitelezett A község lakossága nagy ér­deklődéssel fogadta az OTP la­kásépítési akcióját Tizenkét la­kásos társasház építése kezdő­dik meg ebben az évben s jövőre lesz beköltözhető. Nagyon sokan érdeklődnek a lakások felől, s mire felépül a ház, mindnek lesz gazdája. A későbbiekben újabb 24 lakás építése szerepel a járási OTP-fiók terveiben. O. L. Tavaly több íakarékszövetkeze' kapott új székházat, új berende­zést, hogy külsőségükben is mél­tóan reprezentálják pénzintézeti jellegüket. Mezőgyánban és Vész­tőn impozáns székház épült Nem. rég Kondoroson és Tótkomlóson is megkezdték az új takarékszö­vetkezeti székház építését. Csa- nádapácán, Dévaványán, Dobozon, Körösladányban, Mezőgyánban és Vésztőn modern berendezést kap­tak a pénzintézetek. Tavaly 4467 termelőszövetkeze­ti gazda és egyéni dolgozó pa­raszt kérte felvételét a megye ta­karékszövetkezeteibe, s most már 27 ezer 876 a taglétszám. Ugyan­akkor a részjegyállomány elérte a 2 millió 820 ezer forintot. Balkus Imre Sok új dolog került szélesebb megvilágításba a szövetkezeti de­mokráciáról a IX. pártkongresz- szuson. Ezentúl a tervszámokkal irányított gazdálkodás rugalma­sabbá válik. A termelés szerve­zésében az önállóság, a szakmai elképzelés, a helyi tapasztalatok és a közgazdasági tényezők hatá­rozzák meg a szövetkezeti terme­lés irányát A növekvő igények egyre sür­getőbbek, a gazdálkodás jövedel­mezőbbé télelére. Ma már a ter­melőszövetkezetek vezetőinek, gazdáinak egyöntetűen kell dön­teniük, hogy minél több, minő­ségben jobb árut állítsanak elő, illetve adjanak a népgazdaságnak. Ez érthető, hiszen ettől függ sze­mélyes jövedelmük. A célkitűzések, feladatok eléré­sére, megvalósítására a tsz-eknek érdekvédelmi szervezetet kellene létrehozniuk. Mivél a tanácsok mezőgazdasági osztályainak ha­tásköre nagymértékben csökkent és a jövőben még inkább csökken­ni fog, ezért már ez is sietteti á termelőszövetkezeti szövetségek létrehozását. Az utóbbi hetek, napok vitái­ból arra következtetek, hogy a szövetségekkel kapcsolatban a megyében két irányzat alakult ki. Az egyik szerint Békésben leg­alább három területi szövetséget kellene létrehozni, a másik cso­port viszont egy területi szövet­ség megalakítását tartja szüksé­gesnek. (Kirendeltségek létesíté­sével.) Álláspontom szerint ez utóbbi megvalósítása volna célszerűbb. Emellett szól az is, hogy egy erős megyei szövetség nagyobb gond­dal tudná képviselni az odatömö­rült termelőszövetkezetek érdeke­it. Egy ilyen szövetségben a így nem Beszámolót tartott az egyik szerv vezetője a nagy plénum előtt. Beszélt az elmúlt esztendő eredményeiről, a munkában ta­pasztalt hiányosságokról és az idei tervekről, feladatokról. Rö­viden a gazdasági egységek párt- szervezeteinek tevékenységét is méltatta, majd pedig bírálatot gyakorolt. Valahogy így: „Elő­fordul, hogy a gazdasági prob­lémák háttérbe szorítják a párt- munka más területét. A jövőben többet kell törődni a pártépítés­sel és a politikai, ideológiai fel­adatok megvalósításával.” Mielőtt ezzel a megjegyzéssel foglalkoznánk, szükséges meg­mondani, hogy a szóban forgó pártalapszervezetek más-más községi és városi pártbizottsá­gokhoz tartoznak, tevékenységü­ket azok ellenőrzik, ismerik, irá­nyítják. Hogy mit csinálnak jól vagy rosszul, arról megfelelő helyen tájékoztatást kapnak. Bi­zonyára van közöttük eredmé­nyesen és gyengébben működő pártalapszervezet, tehát aligha szakemberek tudása, gyakorlata is jobban érvényesülne, mint több szövetségben. Ilyen körülményeik között kevesebb létszámmal na­gyobb eredményeket tudnának elérni, mint az előbbi szervezett­séggel. Az illetékes szervek időben tá­jékoztatták a termelőszövetkeze­tek vezetőit a megalakítandó te­rületi szövetségek létrehozásáról, sőt tájékoztatást kaptunk ezen szervek hatásköréről is. Ez utób­biakat nem határozták meg konkrétan. Csupán nagy általá­nosságban vázolták a szövetségek várható feladatait. Ezzel sok ter­melőszövetkezeti vezetőben két­ségeket támasztottak. Sokan úgy vélik, hogy egy igen jelentős költséghozzájárulás ellenére nem kapnak olyan segítséget, érdek- védelmet, mint ahogyan azt vár­ják. Ekért idegenkednek a szövet­ség gondolatától. Véleményem szerint ezek a termelőszövetkeze­ti vezciők a későbbiek során meg­győződnek majd a területi szö­vetségek jelentőségéről, érdekvé­delmi feladataik kedvező hatásá­ról és minden előnyről, amelyet a szövetség & tagtermelőszövet­kezeteknek biztosít. Ezek a szervek hatáskörüket saját maguk, az érintett terme­lőszövetkezetekkel együttesen ala­kítják ki. A következőkben a teljesség igénye nélkül szeretnék néhány javaslatot adni, melyeket a terü­leti szövetségek előkészítésén fá- radozók talán hasznosítani is tudnak. Elsőnek említem a szö­vetségek tájékoztató szerepét. Ez azért lenne fontos, hogy a szö­vetkezeteket informálják a nép- gazdasági igényről. Így a tsz-ek termeléseiket ennek megfelelően helyes lehet kategorikusan kijelenteni, hogy „a jövőben többet kell tö­rődni a pártépítéssel.«” Egyéb­ként honnan is tudná ezt az elő­adó? Talán megkérdezte a párt­bizottságoktól vagy csak úgy ér­zésre állapította meg? Joggal vetődhetett fel a jelen­levő párttitkárokban a kérdés: hogy jön ahhoz az illetékes szerv vezetője — még ha párttag is —, hogy gazdasági jellegű ér­tekezleten megszabja az alap­szervezetek feladatát? Taggyűlé­sen természetesen tehet javasla­tot éppen úgy, mint bármelyik párttag. Bírálhat is. Ilyen alkal­makkor és ebben a minőségben azonban csak kérhet. Nem valami hiúsági kérdésről van szó, hanem arról, hogy tár­sadalmunkban az irányító, ve­zető szerep a párté. Erről pedig kár lenne bármilyen viszonylat­ban is megfelejtkezni, mert csak tévedésekhez vezetne. De ki nem tudja ezt? irányíthatnák. Felvetem a piac­kutatás jelentőségét is, melyet a szövetségek feladatai között szin­tén fontosnak tartok. Nagy szerep vár a szövetségekre a termelési és az értékesítési szerződések fel­tételeinek kidolgozásában és «5 érdekvédelemben. A szövetségek további feladatni közé sorolom olyan vállalkozá­sok, kezdeményezések elvi előké­szítését is, amelyekkel biztosít­hatjuk a téli hónapokban a ter­melőszövetkezeti tagok foglalkoz­tatását. , Sok a vita a szövetségek fenn­tartásával kapcsolatos költségek­ről is. Egyesek a föld aranykoro­na értéke alapján, másolt a ka- taszírális holdak arányában sze­retnék a jogi tagságot rendezni. Véleményem szerint célszerűbb volna a termelési érték alapjáéi meghatározni a köl tségihozzáj áru­lást. Ez ösztönzően hatna a szö- I vétségek munkájára is. E rövid cikk megírásával sze­rettem volna hasznos javaslatai tenni a tsz-szövetségek munkájá­ra', hogy a magam módján segít­sem a termelőszövetkezeti veze­tők és gazdák véleménykialaikí- fását, az előkészítő bizottság mun­káját. Kiss Mihály a íelekgerendási Vörös Csillag Mg. Tsz elnöke Gazdagodott a békési Október 6 Tsz Az elmúlt évben tovább fejlődött a békési Október 6 Tsz gazdasága. Építkezésekre, gépek és felszerelések be­szerzésére 5 millió 200 ezer forintot fordítottak. Ebből 2 millió 395 ezer forint volt a hitel, 554 ezer forint az amor­tizáció, a többi pedig a saját erejű hozzájárulás. Üj épüle­tekre és a meglevők korsze­rűsítésére 3 millió 96 ezer, talajjavításra 397 ezer, be­rendezésre, felszerelésre 313 ezer, pótkocsik és más jár­művek vásárlására 80 ezer, a tenyész- és igás állatok szá­mának növelésére pedig 1 millió 316 ezer forintot for­dítottak, Iz ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat r> ’ % kubikosokat vesz fel aaonmill belépéssel Szarvas és Orosháza térségében levő munkahe­lyeire. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Békéscsaba II., Ka­zinczy utca 4 szám alatt és Oros házán a 230 vagonos tárház építkezé­sén. Munkásszállás és étkeztetés biztosítva, valamint a jogosultaknak különélési pótlék. 131290 Takarékos lakók — takarékos község Milyen legyen a termelőszövetkezeti szövetség? Két irányzat és egy tsz-elnök véleménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom