Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-17 / 41. szám
I a megyei pártbizottság is a megyei tanács lapja Világ proletárjai, egyesüljetek t 1967. FEBRUÁR 17., PÉNTEK Ara: «0 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Életszínvonal: 1966 Az életszínvonal alighanem az a csomópontja a népgazdaságnak, amely állandóan a legtömegesebb „közellenőrzés” alatt áll. A személyes érzékelés, az életkörülmények mindennapos kontrollja kétségkívül képet ad a fejlődésről, a változásokról, ám, tegyük mindjárt hozzá: korántsem teljes és nem is mindig valósághű képet Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezt az összetett, tömérdek tényező hatására alakuló és mindenkit közvetlenül érintő fogalmat átfogóan, országosan megítélni csak a legfontosabb adatok, tények ismeretében lehet S ha igaz is, hogy ebben aztán igazán a személyes tapasztalás a legmeggyőzőbb, mégsem árt megismernünk az országos átlagszámok, madártávlatból nézve, élet- körülményeink alakulását, elvég- ré ezek az országos érvényes átlagok — képletesen szólva — mindnyájunk pénztárcáinak adataiból összegeződnek. Meg kell mindjárt jegyeznünk azt is — és ez rendkívül fontos a következőkben olvasható adatok pontos értékeléséhez —, hogy áz átlagok korántsem tükröznek minden rétegre vagy kiváltképp minden családra egyformán érvényes helyzetet; közismert, hogy például ,a múlt évi ár- és bérrendezés is különbözőképp érintette a családokat Ha a tavalyi évet — a harmadik ötéves terv első esztendejét — tekintjük át ilyen szempontból, mindenekelőtt az tűnik szembe, hogy egész sor fontos ponton — a népgazdaság bevételek és a fogyasztásra, a „felélésre” szánt összegek főkönyvi rovataiban is — jelentősen túlteljesítettük az 1966. évi előirányzatokat Ami az elsőként említett „bevételi” oldalt illeti — márpedig enélkül, tehát a „miből” vizsgálata nélkül aligha lehetne.elemezni az életszínvonal alakulását —N a legfontosabb tényező, hogy a tervezett 4 százalék helyett megközelítően hat százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem. S ez a kétszázalékos többlet, amely, tegyük hozzá: jelentősebb a látszatnál, hiszen az eredeti előirányzat fele — egész sor kedvező változást, népgazdasági méretű előrelépést fejez ki sűrített összegezésben. Azt például, hogy az ipar hétszázalékos termelésnövelésén belül javult az úgynevezett minőségi mutatók teljesítése, magyarán: kedvezőbben külkereskedtünk, mint korábban, s végeredményben aktív egyenleggel, kiviteli többlettel zártuk az évet; hogy javult a tertnékek minősége, bővült a választék. A mezőgazdaság — ahol pontatlan lenne egy-egy évet összehasonlítani —• egészében 6—7 százalékkal termelt többet, mint a korábbi öt év átlaga. Mindez nélkülözhetetlen háttere az 1966. évi életszínvonal jellemző változásainak. Egészében véve: a lakosság pénzbevételei hét százalékkal nőttek 1966-ban. E szám értékelésekor azonban két további körülményt is figyelembe kell vennünk. Egyrészt azt, hogy az úgynevezett pénzbeli jövedelmeken túl egyéb „bevételi” forrásai is vannak a lakosságnak, a különböző, borítékon kívüli társadalmi juttatások például. (Az arányok szemléltetéséül megemlíthetjük, hogy a második ötéves terv időszakában a pénzbeli jövedelmek a lakosság összes jövedelmének mintegy 70 százalékát tették ki.) A másik fontos tényező, amire utalnunk kell az, hogy a pénzbevételek valóságos értékét természetesen az árszínvonal befolyásolja, s 1966-ban a fogyasztói árak mintegy másfél, kétszázalékos emelkedése ennek megfelelően mérsékelte a keresetek, jövedelmek tényleges vásárlóértékét. Ha viszont — immár szűkítve a. vizsgálódás körét — valóban ezt: tudniillik a pénzért vásárolható értékeket, közismerten a bérek, jövedelmek reálértékét tekintjük át, itt is beszá- molhátunk az előirányzatok némi túlteljesítéséről. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme ugyanis az esztendő tervében szereplő 3,5 százalék helyett mintegy 5 százalékkal emelkedett •A vizsgálódásban végül eljutottunk ahhoz a jövedelmi tükörhöz, amelyből talán a „legtisztábban” olvasható ki az életkörülmények tényleges javulása: az egy keresőre jutó reálbér ez, amely nem azt jelzi, hogy például a keresők számának emelkedésével miként nőtt az összesen kifizetett bér, hanem valóban á személyes „borítékok” tartalmára utal. Nos, k munkások, alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a tervezett 1,5 százalék helyett* mintegy 2—3 százalékkal nőtt (természetesen: rétegenként, illetve családonként differenciálódva, illetve bizonyos rétegeknél csökkenés is volt. 1966-ban). A parasztság fogyasztásának reálértéke — ami magában foglalja a saját termelésű és elfogyasztott javak értékét is— a munkások, alkalmazottak „bevételeinél” némileg gyorsabban nőtt Tegyük hozzá viszont azt is. hogy a vizsgálódási célpontul választott évet megelőző 1965-ben a parasztság összes jövedelme a munkás-alkalmazotti népességhez viszonyítva 83,6 százalék volt Az életkörülményeket az imént említett mutatószámokon túl már egész sor más tényező is jellemzi, például: a kiskereskedelmi forgalom mintegy hétszázalékos bővülése, és kiváltképp a lakosság által vásárolt áru- mennyiség szerkezeti összetételének változása, amely arra mutat, hogy a korszerűbb életformát jellemző áruk eladása nőtt a leggyorsabban. Az életszínvonal különböző mutatószámai túlteljesítésének margójára végezetül még egy fontos észrevétel kívánkozik. Azt mondhatnók: az eleve nem túl magasra, nem látványosan gyorsra tervezett előirányzatokat teljesítettük túl, s ebben kétségkívül van igazság. Csakhogy aligha kérdéses, melyik módszer a helyesebb: az e, hogy eleve a lehetőségekkel nem számoló fejlődést tervezünk, vagy fontolva haladva, mértéktartóan határozzuk meg az életszínvonal növekedési ütemét, nyitva hagyva azt az utat, hogy a tervezettnél több „bevétel”, a jobb munka az előirányzatok túlteljesítésére ad módot Lényegében ez utóbbi történt 1966-ban. Tábori András II Hazafias Népfront megyei bizottsága megerősítette a megyei tanácstagok jelölését Február 16-án délelőtt 10 órakor tanácskozóit a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága Békéscsabán, a szakszervezet székházában. A bizottsági ülésen megjelent Unyedi Gábor és dr. Pi- rityi Károd yné az MSZMP pie- gyed bizottságának képviseletében, dr. Kertész Márton, a megyei tames vb elnökhelyettese és M'S'nár Ferenc,1 a Hazafias Népfront országos irodájának munkatársa. Dr. Szatomáry Gyula megnyitójában ismertette a napirendi pontokat, mélyek alapján Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára tájékoztatást adott az országgyűlési és képviselőválasztások előkészületi munkájának 'elyzetéről. Ez alk^i-r-ból Sza'kimáry Gyula elnök elfogadásra terjesztette elő a 15 ország- gyűlési képviselőielöltet, valamint a 90 megyed tanácstagjelöltet. A jelölőgyűléselken elfogadott javaslatok alapján a népfomt megyei bizottsága az alább’felsoroltakat erősítette meg megyei ta- nácstagjelöli'kéint és javasolja az illetékes választási elnökségnek szavazólapra vétel végett: ' Uhiljár Mihály 'Békéscsaba, Kircsi István Békéscsaba, Vizs- nyiczai Jánosvé Békéscsaba, Mity- '■/> László Békéscsaba, Mekit Adám Békéscsaba, dr. Farkas Érnő Békéscsaba, Mvklya János Békéscsaba, Baulcó Mihály Békéscsaba, Molnár Gábor Békéscsaba, Csepregi Pál Békéscsaba, Csépfán Györgyné Gyula, dr. Vi- iá István Gyula, Takács la jós Gyula, dr. Gyarmati István Górnia, Ferenczi István Gyula, Bálint Jánosné Doboz, Arany Tóth ija jós Békéscsaba, Gácsér József, Békéscsaba, Jánki Sándor Köte- "yán, Supaila Pál Békéscsaba, Novak Mátyás Gyulavári, Rédei József Elek, Barna Pál Gyula, Szi- 7ágyi Péter Gyula, Csík Péter Újkígyós, dr. Fodor György GyuNegyyenliilencinillió forint felvásárlási értéknövekedés Évről évre növekszik a felvásárolt mezőgazdasági termékek mennyisége a békési járásban' is. Az összfelvá- sárlás értéke tavaly 36,2 százalékkal volt magasabb, mint 1961-ben. A növekedés csupán a 11 főbb cikknél 49 millió forint értéket tesz ki. A termeltető és a felvásárló vállalatok tovább folytatják a megállapodások, a szerződések megkötését az ez évre szóló növényi ás állati eredetű termékekre. A BOV békéscsabai gyáregysége eddig 4346 mázsa baromfira és 1 millió 92 ezer tojásra kötött szerződést a békési járás szövetkezeteivel. A tsz-ek egyébként előreláthatólag mintegy 53 vagon, a háztáji gazdaságok pedig mintegy 36 vagon baromfi értékesítésére készülnek. Ehhez a megyei keltetőállomástól és a békési tsz- ek által megalakított keltetőtársulástól is hozzájutnak az igényelt naposbaromfi csaknem teljes mennyiségéhez. la, dr. Sebők Pál Medgyesbodzás, Boros Gergely Békéscsaba, Király József Békéscsaba, Kerekes András Végegyháza, Laluska Mihály Mazőkovácsháza, Gyalogh Mihály Kunágota, Székely Ilona Almáskamarás, Hotz Györgyné Ke vermes, Gonda István Dombegyház, Borka Sándor Battonya, Heszler József Battonya, Berki Lajos Mezőhegyes, Győri Imre Mezcikovácsháza, dr. Sülé József Orosháza, Konczos Józsefné Orosháza, Kerekes István Orosháza, Kállay Istvánná Orosháza, Gönczi István Orosháza, Goldberger János Békéscsaba, Szeti- teszki Pálné Tó komlós, Káplár Károly Sarkad, dr. Árus Tibor Békéscsaba, Dumitrás Mihály Orosháza, dr. Oláh László Gyula, Fejér Jánosné Csorvás, Klaukó Mátyás Békéscsaba, Nagy István Békéscsaba, dr. Hegedűs Pál Szarvas, Laukó György Szarvas, Körösfalvi Pál Békéscsaba, Grütu vald Béla Szarvas, Almási Tibor Szarvas, Pimiller Mihály Csaba- csűd, Krivik András Békéscsaba, Kontra Illés Hunyó, Dávid Istvánné Endrőd, dr. Szabó Sándor Békéscsaba, Kónya Istvánná Gyo. ma, dr. Haraszti János Békéscsalja, Papp Imre Dévaványa, Mi- halik György Békéscsaba, Nagy János Békéscsaba, D. Tóth Ferenc Füzesgyarmat, Ibrányi Sán- dorná Füzesgyarmat, Krattinger Márton Békéscsaba, Jenovai Tibor Szeghalom, Lenhardt Zoltánná Biharugra, Sándor József Szeghalom, Házi Albert Okány, Frank Ferenc Békéscsaba, Pardi István Vésztő, k.otálik Mihály Körösladány, Kugyelka Mihályné Bélmegyer, Csatári Béla Békéscsaba, Tóth Gábor Békés, Nagy Ferenc Békéscsaba, Hankó László Békéscsaba, Somival Gergely Mezőmegyer, dr. Soós Sándor Békés, Aranyi Gyula Mezőbe- rény, dr. Kertész Márton Békéscsaba, Boros Gábomé Békéscsaba és két fegyveres testületi jelöltet A tanácskozáson az elkövetkező munkákra tettek javaslatot úgy a titkár, mint a felszólalók. Az ülés elnöki zárszóval ért véget. Megnyílt a szolgáltatóház Régi gond megoldására tett pontot a békéscsabai Kulich Gyula Lakótelepen most megnyílt szolgáltatóház. A népes környék modern háztömbjeinek lakói, háziasszonyai eddig sokszor a lábukat is lejárhatták, ha a ke- reslcedelem vagy a szolgáltató- ipar egyes ágainak segítségét akarták igénybe venni. Á mintegy két és fél milliós beruházással épített szolgáltatóházban megtörtént a ..premier” az összes üzletekben, a fodrászat kivételével. Megnyílt a szabóság, a Pa- tyolat-átvevőhely, a bútoráruház és a cipőjavító. A közkedvelt ABC-áruházzal együtt — valamint a Fehérgalamb vendéglátó „kombinátjával” — most már az új lakótelep családjai sem érezhetik magukat „mostohagyereknek” a kulturált, jcA felszerelt kereskedelmi ellátást illetően. A szolgáltatóház árkádjai alatt. Cj bútorok érkeztek t boltba. fotó: Eszterga iy
