Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-16 / 40. szám
1967. február 16. 1 6 CsBHtrWfc TUDOMÁNY - TECHNIKA — Technika a biztonságos közlekedés szolgálatában Édes és keserű Török Sándor Jó éjszakát című elbeszélését Szemes Mihály vitte filmre. Története a múltban, egy kisvárosban játszódik, ahol egy nagy társadalmi eseményre, az Árvák Napjá-ra készülnek... (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi február 16—20-án.) Egyes nagy forgalmú autóutakon ma már naponta több ezer gépkocsi halad át. Természetesen mindegyik folyamatosán és gyorsan akarja elérni célját. Minél gyorsabban értesülnek az előttük levő útszakaszon felmerülő, előre nem látható eseményekről, akadályokról, annál biztosabban kerülhető el a torlódás. A hirtelen szükségessé váló terelő utakra vonatkozó utasításokat tartalmazó táblák felállítása túl o ötszázai ideig tart, A rádióadók sem szakíthatják meg állandóan a programjaikat azért, hogy rádióbemondáív* útszélyére (bár erre is tettek már kísérletet). Mégis a rádió a legjobb és leggyorsabb eszköze az információk azonnali továbbításának. Ezért a híradástechnikai szakemberek különleges közlekedési figyelmeztető rádiórendszert alakítottak ki, amelyet a kiegészítő rádiókészülékkel felszerelt autósok hallanak. Magnó —- nemcsak szórakoztatásra... A kísérleti szakaszon elhelyezett és rendkívüli közlekedési eseményekre vonatkozó ráddójelzéseket ún. indukciós hurkok segítségével továbbítja a gépjárművezetőknek. Ezek a hurkok legfeljebb 30 cm mé’yen a földbe fektetett különleges kábelek, amelyek 37 út két oldalán kb. 3 km hosszan helyezkednek el, és az utat az illesztési hézagokban keresztezik úgy, hogy az utakon semmiféle betonozási munkára nincsen szükség. Az indukciós hurok az adási torét az általa körülzárt területre korlátozza. Csak az hallja a rádióje’zést, aki keresztülhalad egy ilyen hurkon. így sok adó működtethető egymás közvetlen szomszédságában ugyanazon a hullámhosszon anélkül, hogy zavarnák egymást. A gépkocsivezető — ha erre a figyelmeztetőre hangolt vevővel van felszerelve — a hurok területén áthaladva | hallja az előtte levő útszakaszra vonatkozó fontos hírköz1 ést, bemondást amelyet a többszöri ismétlés érdekében végtelen magnószalagra rögzítet- í tek. Az állandóan az autóút-adóra beállított vevőkészülékeket rádión adott kulcsjel önműködően kapcsolja be. Az automata rád:óadó figyelmeztet „Figyelem, közlekedési riadó’* — jelentkezik pí. az autóban az adó. „Az ön menetirányában 30 km távolságban mindkét pályát szerencsétlenség miatt le kellett zárni. Használja a 10 km-re tevő legközelebbi elágazást és annak 12. km-kövénél térjen vissza az autó- útra. Sebességét korlátozza 50 km-re!” Az új módszer kidolgozói azt vallják: az indukciós rádiórendszer az utak biztonságát lényegesen fokozná. Előnye az is, hogy nem kell adóantennákat felállítani, úgyhogy nem változtatná meg a táj képét. FEBRUAR 16. Békési Bástya: A fáraó I—n. Békéscsabai .Brigád: Betyárok. Békéscsabai Szabadság: Édes és keserű. Békéscsabai Terv: Sikátor. Gyulai Petőfi: Türelemjáték. Mezőkovácsházi Vörös Október: Aranysárkány. Orosházi Partizán: fél 6-kor: A boldog halál angyala. Orosházi Partizán: «61 8-kor: Hölgyök és uraik. Sarkadi Petőfi: Az aranyranett. Szarvasi Táncsics; Eroica. A Magyar Tv műsora FEBRUAR 16-AN, CSÜTÖRTÖKÖN 8.10 Iskola-tv. Élővilág. 9.30 Szerelmi románc. Magyarul beszélő olasz film (10 éven felülieknek). 11.05 Madaraik. Csehszlovák rajzfilm. 11.15 Princ, a katona. Bernáth tizedes menyasszonyai. (14 éven felülieknek). 13.40 Is- kola-tv. 17.30 Mezőgazdasági saakfilmsorozat. 18.05 Hírek. '18.10 Toulouse Latrec. Képzőművészeti kisfilm. 18.26 Telesport. 18.50 A világ térképe előtt. 19.00 Kapcsoljuk a Patyolat új székházát. 19.30 Gong... Színházi krónika. 19.50 Esti mese. 20.00 Tv-híradó. 20.20 A Tv Irodalmi Klubja. Mai magyar irodalom. 21.50 Párizs dalol. 22.15 Tv- híradó — 2. kiadás. ján felhívják a figyelmet a torlódások-i a forgalmi szakértők által megvizs- m vagy például télen a jegesedés ve-1 gált figyelmeztető rádiórendszer a «HMitiuiiiiiiummmiiiiiiiwiiiiimuimiibiuiiiiiiiiiii Sorozatban készül a villanymozdony vezérlőasztala \ háromezer lóerős szilícium egy önirányítást! mozdonyok ve- :érlőasztalai mar sorozatban k -szülnek a Ganz-MÄVAG-ban. Íz idén tehát lényegesen gyarapszik a MÁV villanymozdony- illománya. Képünkön a műszerészek vizsgálják a vezérlőasztalokat. MTI fotó—Kovács Sándor felvétele Trégyázásíani kutatások Látogatás egy kísérleti telepen A Nagyhörcsögi Állami Gazda- agban a Talajtani és Agrokémiai Kutaó Intézetnek jól mű- ködő kísérleti telepét látogattuk meg. Dr. Sarkadi János osztály- vezetőtől az intézet trágyázás- tani osztályának a munkássága felől érdeklődtünk. — Intézetünk a Magyar Tudományos Akadémia kid at''intézete, így elsősorban az alapkutatás, a talaj—trágya—növény kölcsönhatások vizsgálata a feladatunk — mondotta. — E kutatások azonban nem öncélúak, hiszen a gyakorlati trágyúzási problémák elvi megalapozására hivatottak. Azért vizsgáljuk például a legfontosabb gazdasági növénveirk kémiai összetételét, hogy megtudjuk, mennyi tápanyagot vonnak ki a különböző környezeti viszonyok között a talajból, s így irányszámokat kapuik a he’vcs műtrágya adagok tervezéséhez. Ehhez azonban nemcsak a növények tápanyagigényét kell meg-' ismernünk, hanem a talaj tápanyagszolgáltató képességét is. Sajnos, ez meglehótősen bonyolult feladat, mert a talaj tápanyagszolgáltatását igen sok tényező ( időiárás. a talaj tulajdonságai, agrotechnika, stb.) befo’vás'Mia. ket az összefüggéseket kívánjuk ' tisztázni. — Az alapkutatásokkal egyidejűleg konkrét gyakorlati feladataink is vannak, például a hagyományos és új műtrágyák hatékonyságának megállapítása, a műtrágyák ta’ajba juttatási módjának és idejének vizsgálata, stb. Mind az alap-, mind a gyakorlati kutatásokban 'az eredményes munkának egyik legfontosabb előfeltétele a jól felszerelt kísér-' leti telepek hálózata. Az egyik ilyen, a kívána'maknak megfelelően kifejlesztett telep a Mezőföldön, csernozjom talajon, a Sár. bogárdtól 10 kilométerre levő Nagyhörcsögi Állami Gazdaságban van. A nagyhörcsögi kísérleti telep vezetője elmondotta, hogy 1963— 66 gazdasági évben a telepén ösz- szesen 548 parcellán 7 kisparcel- lás trágyázási kísérletet folytattak, ezenkívül előkészítettek a következő évre új kísérleteket is összesen 10 kh-on. Dr. Krámor Mihály tudományos munkatárs a kísérletek céljáról a következőket mondotta: — Elsősorban a két legfontosabb szántóföldi növényünk, a búza és a kukorica helyes mű- trágyázási módszerét kell megállapítanunk. Az 5 éve folyó kísérletek alapján rájöttünk, hogy a búza (mi a szilárd szalmájú és a műtrágyázást jól meghá’áló Bezosztája—1-es fajtával dolgo- ztmk) kalászos és kukoricá- elővetemény után űs biztosan megadja a 16—18 q-ás kh- kénti szemtermést, ha kh -hónt évente 2,5 q 25 százalékos pétisóval és 1,5 q szuperfoszfáttal műtrágyázunk. A kukorica — időszakos monokultúrában termesztve — még a búzánál is jobban reagált a műtrágyázásra. Az Mv—1-es hibridből a pétisón és szuperfoszfáton kívül még kh- ként 80 kg 40 százalékos káli sóval az évi 35 q/kh-as szemtermés is biztosítható volt, míg műtrágyázás nélkül csak 15—20 q/kh kukoricaszemtermést értünk el. — Mérvadók-e a kisparcellá- kon kapott eredmények az üzemi táblákon? — A kisparcellás kísérletekben természetesen igen gondos agrotechnikával dolgozunk és ezt az üzem' táblákon még nem mindenütt lehet biztosítani. A kisparcellás kísérletek azonban feltétlenül alkalmasak a különböző mű trágyaféleségek és adagok összehasonlítására és irányt mutatnak a jövő számára. A telep üzemi módon művelt területein (kereken 50 kh) elért eredmények is igazolják kisparcellás kísérleteink helytállóságát: a rendszeres műtrágyázás eredményeképpen ? termésátlagok évről évre emelkednek, 1965-ben búzánál 19,7 q/ kh, kukoricánál pedig 30,2 q/kh volt a szemtermésátlag. Halácsi Dezső Az elmúlt hónapokban számos olasz és nyugatnémet turista keres e fel a kész 1 i B lrdon-mú- zeumot és arról érdeklődött, hol lehetne megtekinteni Nagy The- odorik keleti gót király szülőházát. A keleti gótok híres királya ugyanis, aki a római császárság bukása után 493-tól kezdve uralkodott Itáliában, a történettudósok feltételezése szerint Pannónia balatoni vidékén született. Halála után pedig, mint köztudomású, Ravennában temették eL Impozáns síremléke ma is Olaszország egyik érdekes idegenforgalmi látványossága. Az MTI munktársa megkérdezte dr. Sági Károlyt, a Balaton- múzeum igazgatóját, igazolják-e a Fenét-pusztán megkezdett kutatások, hogy Nagy Theodorik .zen a vidéken született? — A Magyar Tudományos Alka'zeghaliTÜ Ady: Az állhatatos feleség. műsora Február 16-án, csütörtökön 1«.30 órakor Csabacsüdön: •’émia támogatásával 1947 óta folytatunk feltárást Fenékpusztán — mondta az igazgató. — A feltárások nyomán szemünk előtt bontakozott ki egy római erődítmény. amely az Itáliát Pannónia fővárosával, Aquincummal összekötő fontos hadi útvonalon ál- 'o‘t. Bizonvitsmi tu^úik. ho?va" maradt fenn és öröklődött ezen a területen a római kultúra egészen a magyar honfoglalásig. Megtaláltuk az erődváros nagy palotájának alapjait is, amelyet ógyik múzeumigazgató elődöm a század elején egyszer már feltárt Ezt a nagy értékű lele'et akkor visszatemet'ék, azóta is érintetlenül vár végleges, teljes feltárására. A történ ettn a ósok általában az inítiók. hősi ezen « taton született Nagy Theodorik keleti gól király, de 'árgyi bizon ité kokra nemigen tudnak hivatkozA román tv műsora CSÜTÖRTÖK 17.00 Gyermekeknek: Beszállásolás. 1(7.15 Úttörők stúdiója. 17.50 Hirdetések. 17.58 Pontos idő. 18.00 A tv esti híradója. 18.17 Időjárás jelentés. 1820 Előadás a jelenkori román nyelvről. 18.30 dong: Színházi aktualitások. 19.00 Fiatalok klubja. 20.00 Francia- olasz filmkoprodukció: A két árva. 21.35 A tv éjszakai híradója. 2a.45 Műsorzárás. ni. Kétségtelen bizonyításához a mostani fenékpusztai feltárások vezettek el. Attila hun fejedelemnek Rómával kötött szerződése értelmében 433 után egész Dunán úl hivatalosan a* hunok kezére jutott. Attila 453-ban bekövetkezett halála után a keleti lótok vették birtokukba a mai Dunántúlt. Ezen a vidéken ez idő tájt az V. században Fenékpusztához hasonló római eredetű nagyobb település nem létezett. Itt telepedett le Thininder gót király, Theodorik apja is. A keleti gótok birtokukba vették a római erődöt, helyreállították és át is nla.k'tot+áik. Felf4r’c'’ink. leletanyagaink kizárólag Fenékpusztát tudják azonosítani a keleti gótok dunántúli birodalmának központiával. Kétségtelenül a nagy palota volt tehát Thininder király vára és minden bizonnyal a 454-ben született Theodorik szülőháza is. DOKTOR ÜR Mit mond a tudós egy történelmi szenzációról? A jenékpusztai ásatások bebizonyították: a Balaton mellett született Hagy Theodorik keleti gót k.ráiy
