Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-16 / 40. szám
1W7. február 16. s Csütörtök A sok gép is kevés már a vésztői Béke Tsz-ben Nem a traktorosokon, s js a gépeik használhatóságán múlott az, hogy a 4000 holdas vésztői Béke Tsz-ben egyrészt lábon, másrészt kúpokban, lehardaiUaniul maradit a kukorica- és a napraforgószár, s hogy 800 hold szán- tanivaló húzódott át tavaszra. Ámbár a gépek mimőségévei is van baj..., de vegyük sorjába a dolgokat úgy, ahogyan Komáromi Lászlóval, a szövetkezet öblökével megbeszél gettük. — Nem dicsekvésképpen mondom, hogy a vésztői szövetkezetek közül a mienk rendelkezik legtöbb géppel, hanem azért, hogy ennék ellenére sem tudtuk a kedvezőtlen időjárás miatt befejezni az őszi betakarításit és a mélyszántást. A tavaly vásárolt egy DT-vel, két új típusú MTZ-ve! és két Super-Zetorral együtt most már 30 erőgépünk és két tehergépkocsink: van. A 30 erőgép közül csali öt a kimondottan szántásra alkalmas, a többi vei áltálában szükség szerint vasgy szántunk, vagy szállítunk. Emellett bőven rendelkezünk lofogaftal is. Ám mindhiába, a tavalyi sok esőzés leTassí tóttá, végső fokon meggátolta a betakarítás befejezését. Az 1200 hold kukorica jó — átlag 18 mázsa májusi morzsolt — termékéi idejében törtük le. A gyors ütemet az is diktálta, hogv művelése harmadába volt kiadva s ezért mindenki igyekezett. A szár 85 százalékát is levágtuk. de a fötávott földről már nem tudtuk lehordani. A sok eső mis* t egy teljes hónapig szinte egyáltalán nem tudott szántani az öt lA-otnürias traktor sem... — Ezek szerint kettős munkájuk lesz most a tavaszi vetés előtt, vagyis a szárlehordás és a szántás. — Ahogy tudjuk, szorgalmazzuk a szár lehordását. Most is 8—10 vontatóval és mintegy 15 lófogattal hordatjuk lefelé. Persze, csak azokról a földekről, amelyeken nem áll víz. Mint már annyi Jól kihasználják a villanymotort Káposztagyalut készített a Szarvasi Gépjavító Állomás a Kondorosi Földművesszövetkezetnek. A villanymotor meghajtású gyaluval 35 mázsa káposztát aprítottak össze és savanyítottak be. Az ízletes készítménynek nagy volt a keletje a téli disznóvágások idején, a nagy mennyiségből már alig maradt 10 mázsa. Miután befejeződött a ká- posztasavanyítási szezon, a vil- lanymo orra' kombinált famegmunkáló gépet szerelt Hro- nyecz. Mihály, a földművesszövetkezet felvásárlási osztályának vezetője. A kombinált gépen készültek el a Dolgozók Tsz irodájával szemben rövidesen megnyíló új étterein öisszes famunkái. Libánként 300 Ft tiszta haszon Tavaly 1800 törzslibát tartott a békési Október 6 Tsz. A tojáshozamból, ami átlag 53 volt, és a toliból libánként 300 forint tiszta jövedelemhez jutott a szövetkezet. Kiszámolták, hogy sokkal érdemesebb libatar.ássál, mint sertéshizlalással foglalkozni. Annál is inkább, mert leginkább takarmányszű- kiben vannak gyenge talajac|ptt- ságaik miatt. Ügy határoztak, hogy az eddigi 120 helyett csak 60 kocától nevelnek malacokat hizlalásra, a törzslibaállományt pedig 5 ezerre növelik. Ezzel a vál oztatással ugyannyi bevételt érnek el, mint eddig, viszont húsz vagonnal kevesebb hmz az abrakfelhasználás. évben, az idén is sok bajunk van a belvízzel, emiatt nem tudjuk folytatni a már megkezdett fejtrágyázást sem a gabonában. Brigádonként ősz óta öt-hat ember birkózik a vízzel, s egyelőre úgy látszik, túltesz az erőnkön. i — Addig-addig, hogy a tüzet kell igénybe venni a szár letaka- tításához — vetettük közbe. A tűzhöz csak a végső esetben folyamodunk. Ugyanis a tavalyi gyenge búzatermés miatt — holdanként 4 mázsa kiesés volt — alomszalmahiányunk van. Éppen ezért most egyezkedünk a helyi Aranykalász Tsz-szel, hogy kukoricaszárat adunk szalmáért. Emellett nagy .mennyiségű szárat is felhasználunk alomnak leszecskázva. Ehhez egy nagy és egy kisebb teljesítményű silózógépünk és egy Orkánunk is van. A jószággondozók is szívesen almoznak szecskázott szárral, hiszen, az állatok elszöszmötölnek rajta, s türelmesebben várják az etetés idejét, másrészt a kukoricaszárban több a szerves anyag, mint a szalmában, s megtapostatva jobb táperőt biztosít a földekre. A mi földjeinkre nagyon ráfér a tápefő. Bár a szövetkezet fennállása óta 1200 holdat javítottunk meg digózással és meszezés- sel, ez továbbra is gondunk. Most például a szárhordásból ki kell vonjuk a szállítójárműveket, mert két épülő vasvázas színhez most érkezik az építőanyag, ezenkívül 25 vagon mészkőport is kapunk talajjavításhoz. Ezt úgy akarjuk felhasználni mintegy 350 holdra, hogy belekeverjük a szerves trágyába. u Egyrészt azért, mert csak nyáron és ősszel tudtuk kiszórni, másrészt azért, hogy ne kelljen külön kiteríteni a mészkőport és a trágyát. — Ezek szerint az idén is bőven lesz szállítanivaló. — Lesz, nem panaszkodhatunk miatta. Ügy igyekszünk segíteni magúnkon, hogy csökkentjük egyik-másik nagyon szállítóigényes növényfajtát, többek között a kendert, amit minden évben Komódiba kell elfuvarozni. Másrészt vásárolni akarunk az idén három használt kis Zetort Ezt az is indokolttá teszi, hogy az idén nem kaptunk repülőgépet a gabona fej trágyázásához, s azt is a saját erőnkből kell megoldanunk. — Ez azt jelenti, hogy műtráWVWWVWVW/VWI/ Nyolc vagon nyalóka gyaszóró gépet is kell vásárolniuk? — Nem. Rendelkezünk három darabbal, igaz, hogy ezek közül egy mit sem érő. Legjobban Szabó Dezső endrődi kisiparos szabadalmazott műtrágyaszóró gépe vált be. Egyrészt azért, mert sokkal nagyobb a teljesítménye, szórási szélessége, s ezért kevesebb keréknyom tesz kárt a vetésben. Másrészt jól fel tudtuk használni ezt a szórógépet tavaly is a lucerna és a cukorrépa porozására. A német gyártmányú vetőgépeket sem tudjuk kihasználni, j különösen ősszel, a mi kötött ta- j lajainkon. Bár két nagy teljesít- | ményű Szaxónia vetőgépünk van, kénytelenek voltunk három tárcsás szovjet gyártmányú vetőgépet vásárolni. Legtöbb bajunk a fogasokkal van. Szinte minden évben újat kell vásárolnunk, mert a tavaszi, de főleg az őszi vetés idején elrongálódnak, elszóródnak a fogai. Véleményem szerint sokkal jobb, tartósabb megoldást kellene kikutatniuk a gyáraknak. A gépkihasználási gondjaink zöme abból adódik, hogy konstrukcióik, szerkezeteik gyengeségei nem bírják tartósan a mi nehéz talajaink művelését. — És az emberek, a traktorosok igyekeznek mindent megtenni a gépek lehető legjobb kihasználásáért? — Erre én sem és azt hiszem, mások sem tudnának egyértelmű igennel válaszolni. A mi traktorosaink sem egyformák. Amíg Varga I. Mihálynak, Fekete Sándornak, Jakucs Jánosnak, Molnár Sándornak, Barta Sándornak és Szabó Sándornak szinte sohasem kell a biztató, figyelmeztető szó, addig egyeseket, köztük Víg Istvánt, Takács Istvánt, Kovács Lajost noszogtatni kell több esetben is. Különösen akkor hailamosak a lazításra, a lassú munkatemnóra, amikor nincs körülöttük senki. Ennek ellenére, ismét!lem) nem a traktorosokon, hanem a rengeteg és elég jó termést adó kukorica, napraforgó, kender, cukorrépa és más- termés beszállítása, de főleg a sok esőzés miatt maradt kint a kukoricaszár, s húzódott át 800 hold szántánivaló tavaszra. Ez megnövelte a feladatainkat, de mint más években, az idén is igyekszünk megbirkózni velük. K. L Kocsor Mátyásné, Hégely Julianna és Kupás Ferenené a nyalókagyártó gépsor elején. Az általuk kezelt gép végzi a formázást. — Nyolc és fél — javít ki Mi- nya János, az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ Békési Mézeskalács-. és Cukorkaüzemének vezetője. — Tavaly léptünk egyet előre, hagyományos gyártmányaink — a mézeskalács és pemetefű cukorka—mellett megkezdtük a nyalóka gyártását. Erről persze az üzem dolgozóin kívül nem sokan tud- ! nak, mert exportra szállítjuk. Ta- j valy kaptuk a gyártó gépsort a j Német Szövetségi Köztársaságból s részükre kezdtük meg ennek a közkedvelt csemegének a gyártását Dolgozóink nagyon hamar megtanulták az automata gépek kezelését s a múlt évben már nyolc és fél vagonnal szállítottunk a megrendelőnek. A múlt évi eredményeink különben nem a legrosszabbak. Nézzük csak. Húsz vagon cukorkát gyártottunk, ezen és a nyalókán kívül pedig tizenkilenc vagon mézeskalács hagyta el az üzemet. A mézeskalácsból különben volt exportunk is, a belföldi tizenkilenc vagonon felül öt vagonnal gyártottunk erre a célra. Tizenhatmillió forint volt a múlt évben a termelési értékünk, reméljük, hogy az idén teljesíteni tudjuS majd a húszmilliót. Üzemünk — amelyben jelenleg hetvenen dolgoznak, túlnyomórészt nők — e Zárszámadás... Zárszámadás... Hosszú, unalmas az út így télen Telekgerendás jelé kerékpáron. Zökken a kerékt varjú rebben az útszélről, jó, amikor végre feltűnik az orosházi mÜút. Nagy szemű Zetorok, seprűvel jelfegyverzett teherautók, suhanó személygépkocsik utasai bámulnak az árva biciklistára. A kocsma, a TÜZÉP, a tojás- és baromfifelvásárlóhely az első megálló. Itt a Vörös Csillag Tsz központja is. Ma mintha hetipiac volna, nyüzsög a nép. Teherautók hozzák, viszik az ünneplőbe öltözött, főleg idős tsz- tagokat. Kit ide, kit Csabára, a zárszámadó közgyűlésre. Asszonyok tojással, baromfival telt kosarakkal indulnak a felvevőhely felé, s a kocsmában vasárnapi a forgalom. Hegyek sörösládából, cefreszagú pálinkás- üvegek, szép nevű borosfiaskók nem sokáig várnak vevőre. Csattog a biliárd, kék füst gomolyog a kék neonfényben. Sötét a reggel, de a hangulat derült. — „Lesz pénz, komám? — Lesz egy zsákkal! Felhordom az egészet a padlásra, aztán az asz- szony feljár mindennap megforgatni, hogy meg ne penészed- jen...” Tovább gurul a kerékpár a falu központjába. Az új „üzletház”, ahogy az itteniek nevezik szeretetteljes túlzással a két boltból álló új épületet — tömve van vevőkkel Az iparcikkboltban vásznat, kész fehérneműt, finom, puha takarókat válogatnak az asszonyok. A kedves, fiatal Cihanek- házaspár türelemmel szolgálja ki a türelmetlenkedőket is. A zárszámadásra bővebb árukészlettel várják a vevőket, pedig innen csak ?0 perc Békéscsaba vonaton és sűrű a járat is. De hát minek cipekedni a tűzhely- lyel, mosóteknővel vagy fazékkal, mikor a fiatal falu vezetősége gondoskodik a lehetőséghez képest mindenről? — Elég jól fizettek — mondja szlovákul egy idős em' er —, 32,50-et ér az egység. Aztán már fiatalodunk is. Huszonegy új, fiatal tag jelentkezett felvételre atsz-ünkbe! — Egy tanító is beleszól a beszélgetésbe. Arról beszél, hogy a mostani nyolcadikosok már nem akarnak mindenáron elkerülni a földtől. Sokan szívesen jelentkeznek mezőgazdasági szaktanfolyamra vagy egyszerűen bejelentik: otthon maradok és dolgozni megyek a tsz-be! Az élelmiszerboltban kelendő a cukorka, csokoládé. — Ebből adjál tízet... meg ebből és ebből is... — mutogat az üveglap mögött rejtőző édességekre egy fiatalasszony. Karján kisbaba gő- gicsél, a nagyobb sem ér fel a pultig, csak a kesztyűs kezecskék matatnak az üvegen. — Narancs és alma is elkelne — mondja Vargané, a két Ilona egyike a bolt dolgozói közül. Bizony gyümölccsel nyáridőben sincs valami jól ellátva a falu. Az új házak új kertjeiben még sokára fordulnak termőre a fák... Kint az utcán jeges szél fúj. Mégis muszáj megállni és mosolyogni néhány percig. A bolt ajtaja kivágódik és egy vadonatúj férfikerékpár gördül ki az ajtón. Kicsi, kövér fiú tolja és ahogy a járdára ér, már fel is pattan rá. • — Azért is én ülök rá először...! Azért is én ülök rá először! — kiabálja és körbekari- kázik a ház előtt. — Nem szállsz le azonnal, te gyalázatos kölök — liheg ki utána kicsi, kövér édesanyja. — Nem látod, hony nincs rendesen felfújtatva a gumi? Azonnal kilukad... A „gyalázatos kölök” azonnal abbahagyja a keringést és aggódva vizsgálja az új gumikat. A mama már mosolyog, csatlakozik a többi asszonyhoz, s indulnak hazafelé. A déli vonat befut Csaba felől. Hosszú sorokban érkeznek a falusiak, ki ■'som"'fal. ki crak jó hírrel. „Megvettük a bútort..." „Lesz kerítés a ház körül...”, „televízió...”, „stafí unó E-zHká .■»>, hiszen tavasszal esküdnének...” Zárszámadás... Zárszámadás... Huszár Istvánná A szalag itt már a kész nyalókákat viszi Püski Lászlóné és Varga Anna ellenőrei a csokoládézást. jövő évben jelentős mértékben fejlődni fog. Épületekre hat-, berendezésre pedig kétmillió forintot költ a szövetkezet és ez azt jelenti, hogy bár automata gépek kezdik meg a munkát, mégis mintegy harminc újabb dolgozót tudunk foglalkoztatni. Fotó, szöveg: Opauszky Korszerűsítik a lucernamag« cséplést Dörzsdobot rendelt a telekge- rendási Vörös Csillag Tsz Tis- lyár János szarvasi kisiparostól. * A dörzsdob beszerelését egyrészt az tette szükségessé, hogy az eddigi 35 hold helyett 100 holdon termel kapás lucernát magfogás céljára a szövetkezet. Másrészt az, hogy a kombájnok által ki nem dörzsölt lucema- magcsigát eddig Székikutasra kellett elfuvarozniuk, ami megnövelte a lucernamag-termelést.
