Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-02 / 28. szám
»67. február 2. 4 Csütörtök Négy év | képviselői munkájának mérlege Bessélgetés Pólyák Jánossal, as országgyűlés alelnökével A könyvtári propaganda jó eszköze Befejeződött aa 1963-ban választott országgyűlés utolsó ulésszaka. Munkatársunk megkérdezte _Pólyák J ános elvtársat, az ország- gyűlés alelnökét, hogyan vonhatnánk meg nagy vona- lakban a most záruló országgyűlési ciklus mérlegét? — Nemcsak az illetékes pártós állami vezetők, hanem a több minit hatmillió választó js meg- áBapithaitlta, hogy a négy évvel ezelőtt a parlamentbe küldött képviselők eredményes, jó munkát végezték. Szoros kapcsolatot tartottak választóikkal, s minden méltányos ügyben igyekeztek segítségükre lenni. Fokozta' munka- kedvüket az a körülmény, hogy véleményüket és javaslataikat az illetékes fórumokon mind alaposabban tanulmányozzák, s igyekeznék azokat megvalósítani. — Elég itt arra utalnom — mint a törvényhozó és a végrehajtó szerv, az országgyűlés és a kormány harmonikus együttműködésének példájára —, hogy a Minisztertanács évek éta napirendre tűzi egy-egy ülésszak után az országgyűlés plénumán elhangzott •javaslatok megvizsgálását, hasznosításéit. A kormány ismételtein kötelezte az érdekelt minisztereket, hogy a képviselők közérdekű kezdeményezéseivé! foglalkozzanak, azokra érdemijei'] adjanak. — A kialakult gyakorlat szerint az országgyűlési képviselők többnyire már a parlamenti ülésteremben vagy azután egy-két héten belül írásban választ kaptak javaslataikra. — Milyen ügyekben emel- tek szót elsősorban a kép- visdők a most záruló négyéves ciklus idején? — Egész pontos statisztikánk nincsen, de összefoglalóan elmondhatom, hogy többségükben gazdasági, iparunk, mezőgazdaságunk fejlődését közelről érintő kérdésekben. Az aktivitásra jellemzésként megemlíteném, hogy a vitákban a nagy jelentőségű törvénymódosítások mellett több mint 1200 egyéb , javaslat is elhangzott az országgyűlés ülésszakain. Képviselőtársaink javaslatára fontos kormány- és miniszteri rendeletek jelentek meg különféle ügyek intézésének egyszerűsítésére, ésszerűsítésére. Az egyik ilyen renddel például — ez tavaly történt — növelte a tanácsok jogkörét a pedagógusok arányos foglalkoztatásában s az iskolai helyiségekkel való gazdálkodásban, egy másik rendelet pedig az eddiginél jobban össze- íiangolja a népművelés különböző területein kezelt anyagi eszközöket. Az egy-egy ülésszak üléseiről készülő parlamenti jegyzőkönyv országos és helyi jelentőségű javaslatok, kritikai észrevételek, figyelemre méltó indítványok tucatjait rögzítette. Ennek az országgyűlésnek jutott feladatul a harmadik ötéves tervtörvény megalkotása. Jelentős munkát végzett több népgazdasági ágazat például a posta, az építésügy, a vízügy tevékenységét szabályozó törvények kidolgozásában, megvitatásában. — Hogyan fejlődött a képviselők parlamenten —• pontosabban: ülésszakon —1 kívüli munkája, milyen új vonásokkal gazdagodott az? — Ha röviden akarnék válaszolni, azt mondhatnám, hogy az egész népgazdaságunk, államvezetésünk előtt álló feladatok növekedésével arányosan fejlődött, gazdagodott a képviselői munka isi Az már megszokottá vált, hogy az éves állami költségvetés plenáris tárgyalásait megelőzően a kilenc országgyűlési állandó bizottság rendkívüli körültekintéssel, a legjobb szakemberekkel konzultálva vitatta meg egy-egy fontos népgazdasági ág, szakterület kérdéseit. Minden alkalommal — így legutóbb, az 1967. évi állami költségvetés állandó bizottsági vitáin is — hangzottak el fontos módosító javaslatok. Ezeket az országgyűlés figyelembe vette, beépítette az állami költségvetésbe, s a javasolt módosításokkal együtt fogadta el azt — Az említett új vonásokkal kapcsolatban még elmondhatom, hogy általában színesebbé, sokoldalúbbá vált a képviselők tevékenysége. Eredményesnek bizonyult az a kezdeményezés például, hogy rendszeresen meglátogattak egy-egy fontos — vagy éppen rosszul dolgozó, segítségre szoruló — üzemet, termelőszövetkezetet, intézményt Ugyancsak országos tapasztalatok alapján állapíthatjuk meg, hogy a korábbinál hatékonyabbá vált a képviselők és a tanácsi szervek, a tanácsi' apparátus dolgozói közötti együttműködés, s a különböző főhatóságokkal, a népfronttal, a párt különböző szintű vezető szerveivel közösen végzett munka. Többféle á képviselők kezdeményezésére, közbenjárására bővítették a tanácsi üzlethálózatot, gyorsították az útépítést vagy különböző más beruházások befejezését. — Hallhatnánk-e _ néhány ö sszefoglaló adatot a most záruló négyéves ciklus képviselói tevékenységéről? — A plenái‘i.9 ülésekkel kapcsolatban elmondhatom, hogy a 12 ülésszakon összesen 34 napirendi anyagot terjesztettek a képviselők elé, egyebek közt fontos törvényjavaslatokat, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Miniszter- tanács, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a külügyminiszter beszámolóit Az ezek feletti vita jóval szélesebb körű vblt, mint az előző országgyűlési ciklusokban; a 340 képviselő közül 250 szólalt fel, összesen 375 ízben. — A beterjesztett törvényjavaslatok úgyszólván egytől egyig a képviselők módosító indítványaival emelkedtek törvényerőre. Az ülésszakon 41 interpelláció hangzott el az illetékes miniszterekhez, különböző főhatóságok vezetőihez. Az is előfordult, hogy a miniszteri választ az országgyűlés nem fogadta el, ezért az ügyet a kérdésben illetékes állandó bizottság megvizsgálta, s lényegében az interpelláló képviselő véleményével megegyező javaslatot terjesztett elő, amit az országgyűlés elfogadott. Egy-egy ülésszakon — természetesen a napirenden levő kérdésektől függően — 15—40 képvise- i lő szólalt fel- a vitában. A különböző bejelentések, referátumok, előadói beszédek, felszólalások és válaszok szó szerinti gyorsírói jegyzőkönyve minden alkalommal valóságos kötet; van. amikor 400—500 gépelt oldal terjedelemre rúg. — Mit mondhatna ..búcsúzóul*’ képviselőtársai nevében a _ választéknak, az J»r- szág közvéleményének? — Azt hiszem, ez a kis, futtában megvont „gyorsmérleg” is mutatja, hogy a képviselők eredményesen dolgoztak, s igyekeztek választóik bizalmával helyesen, jól gazdálkodni. Köszönjük a választók bizalmát, s azt kérjük tőlük, hogy valamennyien vegyenek részt a március 19-én sorra kerülő választásokon. S az újonnan megválasztandó országgyűlé- j si képviselőknek adják meg ! ugyanazt a támogatást, amellyel bennünket kitüntettek. ü. U A gyulai járási könyvtár vezetői a könyvtári propaganda sok hasznos eszközét felhasználják az olvasómozgaiora fejlesztésére. A könyvtári híradó üvegszekrényében rendszeresen felhívják a figyelmet a legújabb könyvekre, ismertetik a könyvtár esedékes rendezvényeinek időpontját, témáját is. A jó propaganda hatása az olvasók számának növekedésében, a könyvtár rendezvényeinek látogatottságában realizálódik. Fotó: (s. e.) Szakmai előadásokat és klubestet rendeznek, megalakítják a magánlakástervezés zsűriző bizottságát A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének tudományos egyesületei februárra igen gazdag programot állítottak ösz- sze. A Magyar Agrártudományi Egyesület február 3-án este rendezi meg az Állatorvosok Társaságának szaküléssel egybekötött klubestjét. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület szervezésében hatodikán este a Gyulai Harisnyagyárban Kiss Ferenc tart előadást az új gazdasági mechanizmus kihatásairól az üzemre. Február 9-én viszont ugyanennek a szervezetnek a rendezésében a Békéscsabai Kötöttáru13. Rövidesen (kiépítették a találkahelyeket, a titkos postaládákat. Natasa az egyik parkban egy öreg fa odvábán hagyta a küldeményt. Megtanulta a titkos írást, és azt, hogy bár közömbös arccal figyelje társait, mindent elraktározzon fejében. Már néhány dolog Alékszej Makszimovics kutatásaiból is a 'külföldi hírszerző szervek birtokába jutott, amikor a lány utasítást kapott: — A főnök elégedett munkájával, de azt kéri, magasabb fokon tevékenykedjen. — Hogyan? Mit tehetek még? — Azt kéri, hogy említsem meg az On legerősebb fegyverét. — Melyiket? — Hogy Ön nő... ßs említést tett Pjotr Makszimovicsról. — Natasa kitűnően belejött a szerepébe. És akkor érte hirtelen az első meglepetés. A Szokol metró állomásánál kellett „Atlétá”-val találkoznia. Ritkán folyamodott ilyesmihez, de most a munka sürgette. — Azonnal értesítsen a Szibériád tudós megérkezéséről. Jelezze, hol tölti a szabad idejét. Ha színháziban, tudja meg, melyikben. Aztán meg egészen furcsa feladatot kapott:. — Csütörtökön Pjotr Makszimovics nem maradhat a laboratóriumiban. Önnel vagy Ön nélkül el kell hagynia az intézetet. Itt van két színházjegy. Lehet, hogy hasznát veszi. És mára is valami fontos feladat, lehet, hogy a metrónál találkoznak. „Várjon, majd megszólítom”. Meg is jelent, de nem lépett 50 I. Zabov—L Peron — II. Srergejen: sor titka Fordította; Bányász Béla Natasához. Valami történhetett... Kellemetlen érzése volt néhány napig. De minden rendben van. Az „Atléta” ismét jelt adott. Csak óvatosságból nem szólította meg akkor, azt hitte, követi valaki. A titkos helyen üzenet: a főnököt nyugtalanítja a Turista sikertelensége és energikus cselekvést sürget. Az öreg „játék- _ szeréről” kell pontosabb adató-" kát szerezni. A Turista — Kari, az öreg — Kruglov, a játékszer — az intézetben készített szerkezet. Vénusnak szerencséje volt. Jegorov fecsegett. Energikus cselekvésre nem volt szükség És aztán a strand. A vízhatlan zacskó. És a letartóztatás... Ptyicin újra elolvassa a „Vé- nus” és „Atléta” kihallgatásáról készített jegyzőkönyvet. Ami tettüket illeti, minden világos. Csak az nyugtalanítja, hogy — értesülései szerint — Kari megint készül valamire. Ezért érdeklődik módszered iránt. „Atléta” nem az egyedüli ügynök. Talán Szerzs háború előtti barátai közül valaki? Nem, az ellenfél nem buta. „Atléta” lebukása után ő eltűnik a porondról. Hogy mi kell még most nekik? Kruglovot valószínű nem fogják ostromolni. De hát ki, mi következik? Ptyicin másnap fejezi be „Vénus” (kihallgatását. — Mikor látta utoljára a főnököt? — Fél éve. • — Hol? — Színházban. — Üdvözölte? — Nem, ezt megtiltották. — Ö megismerte önt? — Ügy tűnt, igen. — Kit ismert barátai közül? — Senkit. Sohasem láttam őt más társaságában. — Karllal találkozott? — Nem. — De tervedről tudott? — Igen, „Atlétá”-tól. Kruglov professzor laboratóriumában első felderítését kellett elvégeznem. A terv szerint a Turista Pjotr Makszimoviccsal teremtett volna kapcsolatot. — Mi volt az ön szerepe eb-j ben az első felderítésben? — Ügy tűnik, semmi... Pasz- szív megfigyelő. — Valóban? — Engedje meg, hogy megjegyezzem, ez nem egészen így van. Például a telefon? Ki adta meg Karinak Jegorov számát? — De hát ez apróság... Nemde? — Tételezzük fel. Ptyicin feláll, az ablakhoz megy, majd visszafordul: — Mondja, önnek valóban közömbös volt hogy miként végződik Pjotr Makszimovics találkozása Karllal? — Néha azt hittem, valóban szeretem Pjotrt. És ő sem kételkedett őszinteségemben, amikor azt kérdeztem tőle, nem fecseg- tél-e el valamit. Olyan részletesen beszámolt nekem és én tovább adtam a hírt. Pjotmak nem volt titka előttem. — Meggyőződött erről? — kérdi mosolyogva Ptyicin. (Vége) gyárban Levág Kálmán A lánckötő üzem ellenőrzése a fonalelőkészítéstől a kelmekikészítésig címmel mond szakmai előadást. Ezen a napon a Szilikátipari Tudományos Egyesület délután 3 órakor Békéscsabán, a Technika Házában élménybeszámolót rendez, melynek keretében a tokod- neszmélyi tanulmányút tapasztalatairól Kiss Gábor tájékoztatja a jelenlevőket. •' Igen érdekes előadásra kerül sor február 21-én délután 2 órai kezdettel a békéscsabai ruhagyárban, amikor is Frank Tibor előadásában az új gazdasági mechanizmus elméleti és gyakorlati problémáiról tájékoztatja hallgatóit Ugyanezen a napon délután négy órai kezdettel Békéscsabán, a Technika Házában megtartják a magánlakástervezés zsűriző bizottságának alakuló ülését. Érdekesnek ígérkeznek a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei csoportjának előadásai is. A tervek szerint Rajki János főkertész a palántanevelés problémáiról, az olcsó üvegháza-k építésének tapasztalatairól; Kiss Endre főállattenyésztő az itatásos/ borjúnevelés tapasztalatairól; Nagy Bálint növényvédelmi szolgálatvezető pedig az új növényvédőszerekről és azok használatáról tájékoztatja majd a szakembereket és az érdeklődőket. Nyolcvan szorgalmas asszony dolgozik a Gyulai Háziipari Szövetkézét békéscsabai részlegében. Főleg bébi-, lányka- és női blúzokat készítenek s gyönyörűen hímzett munkáik keresett exportcikket jelentenek már hosszú évek óta. Az év első hónapját sikeresen zárta a részleg, több ezer darab blúzt készítettek szovjet, jugoszláv és nyugati megrendelők részére. Nagy problémát jelent számukra az, hogy, nem rendelkeznek megfelelő helyiségekkel a szabás, raktározás és a gépi munkák elvégzésére. Ha ezen segíteni tudnának, még sok asszony találna itt munkalehetőséget, hiszen az itt készített blúzok nagyon könnyen találnak vevőre.
