Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-15 / 39. szám
1961. február 15, s Szerda Ismét jelölték a gyomaiak Két ciklusba« vont megyei tanács .iag és egyben a megyei tanács végrehajtó bizjottsőgánaik ragja dr. Haraszti János etiv.áns, a megyei refftóőrfokapitányság vezető jéruí. helyettese. Most a harmadik ciklusra is jelöltök. Ezúttal a gyomai Győzelem Tsz gazdái s ráadásul egyhangúlag, ellenvetés nélkül. A jelölés előtt néhány keresetlen szóval jellemezte dr. Ha- rssz'.i János elvtárs a megjelenítek | előtt pártunk és kormányunk eddigi politikáját, az elért negysae- | rü eredményeket. — A mandátum lejárt, új választásokra készülünk — mondotta rövid bevezető után. — Van. mivel á választópolgárok elé áll- j nunk, nincs szégyenkeznivalónk | az elmúlt négy esztendő munkája miatt. Nem akarok a számok i bűvkörébe esni, a fejlődést azonban nehéz számok nélkül bemutatni. Az élet minden területén bátran nyúlhatunk a statisztikához. A második ötéves terv ideje alatt az ország ipari termelése 47 százalékkal, az építőipar és a közlekedés 35 százalékkal, a mezőgazdaság termelése pedig 10 százalékkal növekedett. A szamoknál sakkal többet mond az, hogy amíg 1930-ban 100 keresőre 117 eltartott jutott, ma I mindössze 78 jut. Ez is és még sdk minden más is bizonyítja, ] hogy hazánk lakosságának szooi- á?is helyzete minden összehasoet-. iMst kibír és sok tekintetben még1 a többi szocialista országnál is élőbbre járunk. A S# évvel erelőüi äßaprto- kat különösen túlhaladtuk. Többek közölt megemlíthet j ük, hogy az úgynevezett horthysta Magyarországon az OTl-biztosítoétak , zárna mindössBie 569 ezer vcftt; 1938-ban. Akkor 1146-<an részesültek nyvgdijban, 2221-en roMkamt- •iági, s mindössze 515-en özvegyi' iárulókban. Ezzel szemben ma ha- , zánk lakosságának 97 százaléka társadalombiztosításban részesül, | nyugdíjasaink száma pedig meg- Italad ja az egymilliót, akik együt-; taBien 8 milliárd forint összegben részesültek az 1966-os esztendőben. Az áiüagoa életkor 10 évvel növekedett a felszabadulás előttieddigi fejlődéséről, eredményeiről adok számot — folytatta Haraszti eivtárs. — Nem kis örömmel jelenthetjük ki, hogy évről évre nő szövetkezeseinkben az egy tagra jutó jövedelem, ami az elmúlt évben már megközelítette megyei ájlagban a 15 ezer forintot. A gyengébb adottságok ellenére Gyomán sincs szégyenkeznivaló. Az itteni termelőszövetkezetek tiszta vagyona három év alatt 48 millió 149 ezer forintról 68 millió 862 ezer forintra növekedett. A gyomai termelőszövot- kezetek csupán tavaly 39,5 millió forint értékű beruházást eszközöltek gazdaságaik korszerűsítésére. Az élmúlt években jelentősen változott a község arculata. Többek között 456 ezer forintot fordítottak a Lenin és a Lévai út épülésére, 1,3 miillió forintot a köztemetőhöz vezető út, 114 ezer forintot a vásártéri szennyvízcsatorna, 850 ezer forintot a fürdőhöz vezető út és 240 ezer forintot a mentőállomás építésére. Az elmúlt négy évben 6200 folyóméter hosszú betonjárda épült 320 ezer forint költséggel, ezenkívül 565 ezer forintot a villanyhálózat, 495 ezer forintot pedig a vízmű bővítésére és a víz- vezetékhálóaat fejlesztésére fordítottak. | — Mivél Gyoma megszűnt járá- j gi székhely lenni, többen keseregve, de ok nélkül állapítják meg, I hogy eddig sem sokat kapott községük, ezután meg még annyit sem kap. A valóság ezzel szemben az, hogy Gyomán jelentős össze- ! get fordítottak ipari üzemek, vagyis új munka- és kereseti lehetőségek fejlesztésére. Többek között a nagy jnúltú Kner Nyomda felújítására eddig 8,6 millió forintot, a vízügyi igazgatóság itteni telepére 16,9, a gabomfél- vásárió és feldolgozó vállala; telepére pedig 17,3 millió forintot fordítottak eddig. Ezenkívül 1,8 millió forint költséggel épült a; jMAVAD-telet). s 2.2 millió forint j j költséggel a Mezőtúri Állami Gaz- ! daság gyomai fatelepe. j Gyoma iparosítása mindezek- j kel még nem ért véget. Többek között a volt gépállomás Kossuth ! uócai telepének átalakítására 6 j millió forintot fordít a vas- és ! fémipari vállalat. A Magyar Nemzeti Bank volt fióképületében a Szarvasi Vas- és 'Fémipari Ktsz alakít ki részleget. A régi és az újabb munkahelyek hozzájá- ] rulnak a gyomaiak életkorúimé-: i nyernék javításához. Ügy gondo- j lom, hogy már nincs különösebb i panasz. Bizonyság erre, hogy 1961 és 1966 között magánerőből 136 kétszobás és 43 háromszobás lakóház épült, a táevízióelőfizetók 1 száma 182-ről 748-ra, a mosógé- í pék száma 25-ről 738-ra, a motor- [ j kerékpárok száma 61-ről 208-ra, j a személygépkocsik száma pedig j 19-ről 45-ce emelkedett ebben a I | községből. Dr. Haraszti János nemcsak a gyomaiak életében végbement nagyszerű változásokat ismeri, hanem gondjukat, bajukat is. Ezek megoldásában sokaknak segített az elmúlt négy esztendőben. Most azért jelölték egyhangúlag, hogy a következő négy évben is segítsen kéréseik, igényeik valóra váltásában s gondjaik megoldásában, K. L Fiafal festő-grafikus kiállítása Gyulán Február 17-én nyűik meg Gyulán a harisnyagyár Jókai | Művelődési Otthonának klub- J jóban Katsányi Pál fiatal fes- tő-grafikus kamarakiállítása. Katsányi első Békés megyei be. , mutatkozását figyelemmel várja a szakma és a nagyközönség is. A kamarakiállítást Gaburek Károly festőművész nyitja meg délután 6 órakor. Előadás a megyei könyvtárban Pénteken este — február 17én — fél 7 órai kezdettel rendezik meg Békéscsabán, a megyei könyvtárban a „Beszélgessünk, kertészkedjünk” sorozat újabb előadását. Ez alkalommal a kertészkedéssel foglalkozók Kalász István mezőgazdász érdekesnek ígérkező tájékoztatóját hallgatják meg A gyümölcsösök tavaszi ápolásáról és trésc-á^sArói címmel. A sorozat újabb előadását ' ' hét múlva tartják. Orvostudósok társadalmi előadássorozata Mezőmegyeren A TIT országos egészségügyi választmánya a korábbi években kísérletképpen megszervezte egy Nógrád megy« bányaüzem dolgozóinak egészségügyi felvilágosítását oly módon, hogy ezt a feladatot jeles orvostudósok végezték társadalmi munkában. A sikeres vállalkozás alapján országos egiészségügyi választmány igy határozott, hogy tagjai egy mezőgazdasági üzem ilyen értelmű patranálását is vállalják. A vá- ’ asz. ás megyénk egyik mezőgazdasági üzemére, a mezőmegyeri Béke Termelőszövetkezetre esett. A szövetkezet tagságának országosam ismert orvostudósok tarának értékes ismeretterjesztő ?!őadá*sorozato‘.. Az első előadásra február 14-én, kedden délután 2 órai kezdettel került sor a mezőmegyeri művelődési otthonban A legnagyobb kincs címen, 'dőszerű egészségügyi kérdés ek- -ől. Előadó dr. Buga László, a ’.épszerű orvos-újságíró volt. A xmxxzat további részében neves budapesti orvosprofesszorok a "ertőző betegségekről, a káros - zen vedéi yek ártalmairól, a me- őgazdaeág egészségügyi prablé- náiról (a gépesítés és a kemizólás területéről), továbbá a rákkérdésről, a családtervezésről, a fogamzásgátlásról, a vérkeringés! szervek betegségeiről, a magas vérnyomásról, a fogszúvaso- dásról és egyéb mai közérdekű egészségügyi témákról tartanák színvonalas előadást. Új fodriís7uzfe< nyílik Békéscsabán Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelepen megépült új szolgáltatóházban február 16- án nyílik meg a megye legkorszerűbb női és férfifodrászüzlete, amelyben egyszerre hat nőt és öt férfit szolgálnak ki. A Békés megyei Szolgáltató Ktsz igen jól képzett fodrászokat von össze ide, hogy az igényeknek megfelelően szolgálják ki a környék lakóit. Mindkét üzle:helyiségben hideg-meleg víz van, öltöző, mosdó áll a dolgozók rendelkezésére. A belső berendezésre mintegy 170 ezer forintot fordított a szövetkezet. hex viszonyítva. Ennek jelentős oka az, hogy amíg 1938-ban csupán 11,8 orvos jutott minden 1# ezer lakosra, ma 19,2 orvos jut, s a kórházi ágyak száma 46 esete 922-ről 77 ezer 318-ra nőtt, — Szövetkezeti gandák és Gyomán lévén, talán érdekesebb lesz, ha a mezőgazdaságra), s ax itteni termelöszövetkezcték Üzemi park negyvenfajta fával A* Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás üzemi területére parkot varázsolnak az emberek. A gépjavító állomás vezetőcége Klamár Kálmánt, a járási tanács mezőgazdasági osztályának főagronómu- sát, kertészmérnökét bízta meg, a terület rendezéséhez szükséges tervek összeállításával A több évre szóló program 1967-ben esedékes tervét a főagronómus elkészítette. A gépjavító állomás bejárati részének bal oldalán elterülő nagyobb terület kerül rendezésre. Füvesítenek, sétányokat alakítanak ki, é& üsz- szesen 40 féle díszfát, díszcserjét ültetnek. Facsoportokat .alakítanak ki. A parkhoz szükséges faanyag jó részét a szarvasi Arborétumból szerzik be. A gépjavító állomás dolgozói igen jelentős társadalmi munkával járulnak hozzá | munkahelyük szebbé tételé hex. Valamelyik reggel — kivételesen, mert elfogyott a borotvakrémem vagy a zsilettpengém — borbélyhoz mentem. A szakáll- rnútét sietős volt és a fehér köpenyes fiatalember buzgalmas igyekezetében borotvájával megvágta az arcom. Zavart, mentegetőző igyekezettel állította el a vérzést.. És ekkor eszembe jutott egy régi történet • • « Zárka társaimat — a sunyi tekintetű cingár házmestert, a kétméteres, busafejű hajógyári segédmunkást és a betanított gépkezelővé deklasszálódott hajdani főhadnagyot — azelőtt nem ismertem, sohasem láttam, de az enyhén szólva kényszerű együtt- lét hamar összehozott bennünket Az első nap kínos sandasággal telt el: ki lehet, mit csinált, miért van itt — a másik? Éreztem magamon a kutató, mérlegelő pillantásokat, mint ahogy én is kutató, mérlegelő pillantásokkal figyeltem a többieket, ahogy tehetetlenül tetiék-vettefk, suta ismeretlenséggel ismerkedtek a vaspántos ajtó és a vele szemben levő rácsos ablak közé zárt két- méter szélességű, fehér falú térT rel, a leterített szalmazsákokkal, a pokrócokkal, a négylábú széken elhelyezett alumíniumlavórral, az egyajtós szürke faliszek- fénnyel és a kiragasztott szabályzattal. Egy cseppet sem vigasztaló környezet... Odakint ragyogott a tavaszt közeledtető napfény; a kikeletre készültek a rétek, rügyek, madarak — minden és mindenki, csak mi ültünk a hűsön, bámulva egymást és az ablakrácsot, amelynek tudatától még úey sem szabadulhattunk, ha hátat fordítottunk neki, mert akkor árnyékát láttuk a szemközti falon reggeltől estig, lévén korszerű lakosztályunk déli fekvésű... A borbély Azután nyugovóra tértünk a szalmazsákokon és ez a keleti kényelmet teljesen nélkülöző helyzet feloldotta az egymás iránti tartózkodást, s reggelre kelvén mindannyian tudtuk egymásról, hogy merő félreértés, hogy itt vagyunk és holnap vagy holnapután a börtönparancsnoknak kegyesen megbocsátva, az őrszemélyzet lelkes éljenzése közepette, és fehér ruhás hajadénak karján az ez alkalommal külön felállított díszkapu alatt — elhagyjuk e szomorú és komor épületet, hogy soha többé ide vissza ne térjünk. De hát nem jött bocsánatunkért senki, az őrszemélyzet sem volt valami lelkes, ennek következtében elmaradtak a fehér ruhás hajadonok is a díszkapuval együtt Hát istenem... Múltak az órák, a napok egymás után; ha valamelyikünket kihallgatásra szólítottak — az ablakrács árnyékával mértük távollétét A_ hajógyári három ujjnyiig, a házmester tenyérnyiig, a főhadnagy négy ujjnyiig volt a földszinti kihallgatáson, én pedig arasznyi ideig. Ez valamiféle tekintélyt adott nekem, s már-már úgy volt, hogy az ex-főhadnagy lemond zárkafelelősi tisztéről és átadja. Természetesen nem fogadhattam el — pusztán szerénységből — a felajánlott pozíciót. A hatodik napon már elég szépen néztünk ki... Hol volt a nadrágom vasalt éle? Zakóm szép ívű válltömése? Felöltőm szép fekvésű fazonja? Ingem és a mindezek alatt levők egykori fehérsége? Elmúltának, mint a tavalyi hó. És serkent arcomon a szakáll sűrűn, szőkén, szürkén. Es kegyetlenül viszketegen! Az átkozott szakáll... Micsoda kínokat okozott. Hersegve vakaróztam és minél jobban véstem körmömet az arcomba, államba, annál inkább viszketett. Egy éjszaka kétszer is, háromszor is arra ébredtem, hogy vakaródzom. A többiek hogyan bírták...? Megváltás volt — a hetedik napon — az a közlés, hogy „mindenki készüljön fel borotválkozásra!” — Egyszerre négy őrizetes megy! Sem egymás között, sem a borotválást végrehajtó elítéltekkel v beszélgetni tilos! Csend! Rend! Fegyelem! Mindenki megértette! Igen! Végrehajtani! Istennek hála! Vagy a parancsnoknak. Teljesen mindegy volt számomra — bár az utóbbi intézkedésének nagyobb volt a valószínűsége —, csak megszabadulhassak átkozott arcszőrzetemtől. A harmadik menetben kerültünk sorra mi négyen. Én a második székre ültem, amely mellett egy jó nagy darab, bizalomgerjesztőén jókénű. csíkos ruhás elitéit volt á borbélymester. A beszélgetés szigorúan tilos volt — Mikor hoztak be? — kérdezte fölém hajolva alig mozgó szájjal, de érthetően, miközben vastag habot kevert az arcomon. A felügyelő félig háttal állt, másfelé figyelt. — Egy hete. — Előzetes vagy őrizetes? —- őrizetes. — Pol vrg” '■"■?? Felhű-tr— - .......... — N- — - -?m b-lv. Inkább itt, mint... — és egy má* sík börtönt említett, majd kanosaiul hozzátette: — Ha már muszáj... — És te? — kérdeztem vissza. — Pol vagy köz? A felügyelő felénk nézett, majd elhaladt előttünk, ezért az emberem nem tudott mindjárt válaszolni. A borotva fenéséhez kezdett, csattogtatta, majd húzni kezdte a szőrzetet a képemen, felelt: — Köztörvényes. — Mennyi? — Tizenöt. — Hónap? — A francot. Év! Jézus! Tizenöt esztendő! Egv ma született csecsemő már-már érett kamasszá serdül ennyi idő alatt. Hiszen tizenöt év múlva roggyant térdű öreg lesz ebből az emberből. E1 hűl ten bámultam csíkos sapkás fejét. — Miért kaptad? —: kérdeztem úgy, hogy én is alig hallottam saját hangomat. A borotva széles pengéjéről nagy gonddal törölte le a habot, utána fent egy kicsit, megvizsgálta a kést, s újra fölém haíolt. — Tizenöt évet. Emberölés... Jézus Mária! Emberölés...! Kinek a kezében vagyok? — Na... Mit kapkodod a fe’‘ed? Vigyázz, nem akarlak megvágni. Azután szépen lemosta az ar- "ora, s betimsózta — mint szü- ’őfalum öreg borbélymestere tette egykoron. Nem sokkal ezután őrizetemet megszüntették és azóta is — mennyi ideie is ennek? Nagyon sok éve már — akárhánvszor megsérti a borotva az arcom, mindig eszembe jut ez én bert-Aivom. a tizenöt évre eVMit mnlimc aki vipvé-ett r*m tmay meg ne sértsen a borotvával... Dér Ferenc
