Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-14 / 38. szám
1867. február 14. Kedd Az első fölJmunkáskongrcsszu^ 70. évfordulójára Alfonso Montecino koncaríje Gyulán Az elragadtató* motiválja a 16 londoni Bach-!olmácsr,]ásai- gyelorszáe és a Szovjetunió komhallgató élményét Alfonso Mon- nak elismeréseképpen. Magysror- certtermei várják Alfons" Mon- lecino chilei születésű zongora- szági vendégszereplései után Len- tecinot. ts- e.) művész játéka közben. A vasA XXX. század 90-es éveinek elején rőt'oc nésszerűen jelentkezett szociális elégedetlenkedés egy, a társadalmi forradalom jegyeit viselő permanens mozga> lomba torkollt. A kezdetben elsősorban gazdasági érdekű mozgolódást a szociáldemokrata párt fokozatosan politikai tartalommal ■ .töltötte meg. A párt 1894 májusi III. kongresszusa utón erőteljes szervező tevékenység folyik az ag- rárszegénység soraiban. Az év végén kezdődött — az általános titkos választójog kiharcolását célzó — népszavazás-kampány egyben a párt taglétszámának növelését Is célozta. A Békés megyében abban az idő tájban hatóságokkal való éles összetűző- seket vonta maee után. A falu szocialistái viszont a pártvezetés mostoháinak érezték magukat ebben a helyzetben. Ezért gyakorolt nyomást a Várkonyi István vezette párton belüli agrárszegénység a szociáldemokrata párt vezetőségére a párt 180« os kongresszusán. amikor határozatot kényszerítettek ■ ki az országos földmunkáskon grmzi is összehívására és a földmunkás szaklap alapítása ügyében. A határozni tulajdonképpen a párt Ipán' műn kés és agrárproletár elemek széf válásával volt egyenlő, Kitűnik ez abból, hogy a szociáldemokrata párt vezetői mindent elkövettek a Várkonyi féle taps és az égőpdros szegfűk, a közönség ajándékai eltörpülnek a művész ajándék^ mellett, aki az elmúlt hét péntek estéjén Gyulán, a zeneiskola koncerttermében hangversenyezett. Műsorát Beethoven Biabelli-variációival kezdte, s mintegy 40 percen át tartotta fogva hallgatósága figyelmét, nyújtott ritkán élvezhető Beethoven-lnterpretálást, csillogtatva bravúrokra is könnyedén képes virtuozitását. Műsorának második részében Stravinsky: Szerénád-ját, Albe- niz: Almeriá és El Albalcin című műveit, C. Botto: 10 prelűd- jét, végezetül Alberto Ginastera: Szonátá-ját já szólta pompás lendülettel, plasztikusan, A művész a New York-i Carnegie Hallban mutatkozott be 1950-ben. Azóta több latin-amerikai és európai turnén járt, 1904-ben Bach-érmet nyert lúvámegejtett házkutatások alkalma- i szárnyat támogató orosházi ag- vhl mindenütt találtak a szavazólapok mellett a „Magyarország jogtalan népéhez” című röplapot, \Tépszava-példánvokat. illetve a párt helyi szervének létrehozáséra szólító felhívást Az Alföld egész területének agrárproletariátusa felfokozott vágyakozások és hiedelmek kö- ' zött élt a 90-es évek közepén. Érdemes idézni abból a jelentésből, amelyet Békés megye alispánja 1895. január 16-án készített a főispán számára: „Alaposan kikérdezvén a munkást, kitől információmat szereztem, arról, hogy mi vezeti a munkásokat a szavazólapok aláírására, a népnek azon hiedelmét mondta, hogy ha az ország minden munkása aláírja a szavazólapokat akkor felosztják a meglevő ösz- szes vagyont egyenlő mértékben az összes honosok között, mindenki egyformán fog dolgozni, s 3 az egyesek a közös nyereségből " fognak ellátást nyerni.” „Megdöbbentett az általam kihallgatott munkásnak szabatos előadása a kommunizmus eszméiről, rárszocialisták politikai leszerelése érdekében. Teljesen ‘meddő fáradozásnak bizonyult, hiszen Orosháza proletariátusa erőteljesen munkálta az önálló földmunkás szervezet létrehozásának ügyét. 1897 február 14—lfi-ig ülésezett Cegléden az első földmun- káskongresszus.' Határozatai erősítették az agrárszegénység politikai öntudatát, amely még abban az évben upvíin-íoV owi deq létrehozta a radikális programú Független Szocialista Pár tot. Hetven évvel ezelőtt újabb tömegek kapcsolódtak be a szocializmusért vívott harcba, ezért emlékezünk a magyar munkás- mozgalom előremutató tényére Virágh Ferenc A hangverseny közönsége. Fotó: Esztergály Eladó napközik, bölcsődék? ÉRDEKES közérdekű ügyben tettünk körutat az elmúlt hetekben. Hivatalos vélemények és «egyéni válaszok ötvöződtek egy- gyé ebben a cikkben arról, hogy Békéscsabán, az erzsébethelyi téglagyár 1. és 2. számú részlegében levő napközik é» bölcsődék tanácsi kezelésbe kerülése jobb-e a lakosság szem,pontjából, vagy az, ha a vállalat hatáskörében maradnak továbbra is. Rapszodiku® sorrendben idézve a beszélgetésekből: R. Szabó Imrénének, a téglagyári 1. számú részlegben levő bölcsőde ve- aető óvónőjének és munkatársainak az a véleményük, hogy nekik a hovatartozás mindegy. Munkájuk és bérük így is, úgy is egy. Tanácsi vezetés alatt éppen úgy igyekeznének helytállni, mint most. Esetleg a dadáknak jelentene némi előnyt a változás. Amott korpótlókhoz jutnának. Ami a közönség érdekét illeti, szerinte most sem szenved csorbát, mivel vannak itt nem gyári dolgozók gyermekei is. Inkább talán a helyszűke a probléma. Balról orvosi rendelő, jobbról irattár meg irodák; nem lehet terjeszkedni. Volt kint a .anács részéről Gajdács Pál, a művelődésügyi osztály vezetője és <Jr. Maurer József tisztiorvos, nekik is ez ókoz problémát Szabóné szerint VAJON gazdasági és kényelmi szempontok nem járulnak ahhoz, hogy a téglagyár igyekszik megválni két szociális lé- testményétől? Hiszen fenntartásuk az igazgatói alapot és más akkumulációs és elosztási pénz- bázist érint. Meg aztán szak- minisztériumi elv, hogy a legnagyobb vállalatok tartsák lenn szociális intézményeiket, elbírják. A csabai pedig az ország egyik nagy téglagyára. Sicc András, a vállalat munkásellátási előadója, aki az ügynek közve.len ismerője, nem tagadja, hogy a dologban némi gazdasági meggondolás is szerepet játszik, de véleménye szerint Békéscsaba eme részében a napközis és bölcsődei hálózat egészséges kialakítása és továbbfejlesztése nemhogy ellentétben állna a tanácsítással, hanem még jobban elősegítené azt. Gajdács^ Pálnak, a városi tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének az ügyben az a véleménye, hogy az egész jaminai napközis és bölcsődei helyzet úgy, ahogyan jelenleg van, nem a legszerencsésebb megoldás. Az egészségügyi osztály részéről dr. Maurer József tisztiorvos volt kint terepszemlén és mint vele is közölte, részükről szívesen belemennének a tanáesítás- ba, de mindkét helyen helyisé- gileg bővítésekre, átalakításokra lenne szükség. Gajdács Pál szerint emiatt már csak a jövő évi költségvetésben szerepelhetne az átvétel, Illetve annak tárgyi, anyagi oldala. Az egész akció kapcsolódna azután abba az általános rendezésbe, melynek értelmében az Orosházi úton zsúfolódó mintegy öt bölcsődét, napközit „megbontva” a nagy kiterjedésű kerület olyan részébe is telepítenének ebből a szociális intézményből, mint például az Orosházi úttól távol eső és rohamosan kiépülő Franklin utcai és Szarvasi ú'.i terület. PRO ÉS KONTRA ez tehát ebben az ügyben jelenleg a helyzet. Véleményünk szerint sem tanácsi, sem vállalati részről nincsenek olyan jelentős erkölcsi, anyagi érdekbeli megkötöttségek, melyek miatt a jaminai napközik és bölcsődék egészséges elrendezésének a feladata belátható időn belül a két fél és nem utolsósorban az itt élő gyermekes dolgozók javára meg ne oldódna. Befejezésül, záróiéi ben, de nem elkülönülten a többitől, még annyit, hogy a tég lagyárival párhuzamosan a bar- neváli bölcsőde hovátartozandó- sága is a kollektív érdeknek és rendezésnek megfelelően dőljön majd eL H. R. megdöbbentett annak kifejtése, j hogy a parasztság általában azon • meggyőződésben van,, miszerint ; az eszmék tényleges megvalósu- : lásától igen rövid idő választja \ el, s megdöbbentett azon állító- 5 sa, hogy miért ne lehetne ez “ s „Kapta fagy ár” Az endrődi Űj Barázda Tsz új üzemrésszel, „kaptafugyár- ral” bővült. Az 1967, január 10-i közgyűlésen határozatot hoztak a tsz vagyontárgyai kö- ; zül a zsák „tiszteletben” tartó- * sara. Aki a tsz zsákját jngtalameg minőiunk is, amikor Orosz- j nu* forintbírsáorszőgban már ez így van meg.” : g* kötdes fizetm - r0*"tclKét fontos következtetést en- ; Azt , „ándékot, amely a ged az idézett vélekedés: 1. Ha j zsák-ügyet a közgyűlés elé vit- homályosan, ellentmondásosan : te, elismerés illeti. Valószínű, fogalmazottak is, de magasabb : a tsz zsákkészletének indoko- szintű politikai eszmék kavarog- J latlan megcsappanása váltotta tak már a proletariátus agyában • ki„ ezt- Csakhogy a határozat 1895-ben, mint azt tapasztalhat- I szovegezesebe hiba csúszott. , , . ’ ‘ . .... , , S Nem tesznek különbséget a zsák juk, ha az 1891. évi helyzetet S jogtalan használói között, noha vesszük szemügyre; 2. A tudat- í lehetséges, hogy van olyan Isznak ezen a szintjén a vágyak 6» | tag, aki csak egy zsákot hasz- tények összeütközése — a csaló- | nál jogtalanul, de az is lehet- dás — is magasabb szintű tettek , séges, hogy többet. A határozat felé tör utat. Ebben a lélektani háttérben gyökerezik a burjánzó szekta, illetve a pártpolarízácíó, amelynek első állomása Cegléd volt. A szociáldemokrata párt kereteit alapjaiban feszegette az a ény, hogy az államgépezet a kettős elbánás politikáját folytatta: hallgatólagosan eltűrte a városban szerveződő pártot, de a falu szervezése mindannyiszor a Söripari vállalat felvételre keres FÉRFI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT állandó munkára. Munkásszállás van. Jelentkezés: Budapest, X. ser. Maglódy út 17. Munkaerőgazdálkodás. ‘ . , ....MM g épies megvalósítása ilyenformán kaptafagyárra emlékeztei. A járási tanács végrehajtó bizottsága a közgyűlés határozatát — a törvényben biztosított jogánál fogva —- megsemmisítette. Az olyan határozat, mint amilyet Endrődön is hoztak, ellenkezik a fegyelmi szabályzattal. Ebben ugyanis az áll. hogy a fegyelmi büntetések kiszabásánál figyelembe kell venni a tag magatartását, munkáját, szorgalmát, családi és egyéb körülményeit. Ezeket és a szabálysértést arányba kell állítani a büntetés kiszabása előtt. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az endrődi Űj Barázda Tsz-ben az előbb említett zsák-ügyben a fegyelmi bizottságnak emberenként külön-külön kell vizs- j ’ gálatot folytatnia és kaptafa S nélkül ’agy ViirfilteU intéssel el- ! lárni a szabályáéi tőkkel szem- | ben. S — sík.
