Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-18 / 15. szám

ÄCT. Jaan&r tS. 6 Szerda Egj Induló mozgalom r m r margojara As ATiatní Biztosító békéscsa­bai kirendeltségiének Tanács- köztársaság úti kirakata előtt megállva, nem mindennapi lát­ványban részesülhet a figyelmes szemlélő. A zsúfolásig megtöl­tött két kirakatban az „Üttörők kitűzéseit, kialakíthatjuk gya­korlatát, és e nemes tevékeny- j ség folyamatának állandósuló ; voltát igényelhetik mindennapos • magatartásunkban, mozgásunk- | ban, gyermekeink minden moz- ; dulatát felelősségteljes figye­\ Mérlegen a labdarúgó NB III: a biztonságos otthonát” mozga- lemmel kísérő szeretetünkfoen, tam 6 ezer forint értékű nyare- ménytárgyait láthatja. A mozgalom, melyet az Álla­mi Biztosító, a Magyar Vöröske­reszt, az Úttörőszovetség és a művelődésügy megyei szervei indítottak, halaszthatatlan szük­séggel veti fel az otthoni kör­nyezetben, az iskolákban és. a közlekedésben tanúsítandó foko­zottabb körültekintést, a baleseti lehetőségek és veszélyek meg­szüntetésének a fontosságát Megdöbbentő országos adatok szolgáltatták az okot arra, hogy az érintett szervek létre hívják a mozgalmat, s elsősorban a ta­nulóifjúság körében tegyék nép­szerűvé. Az Állami Biztosító adatszol­gáltatásai szerint 1965-ben az országban 26 593 gyermekbaleset történt, amelyből 155 halállal végződött Ez a szám természe- íesen emelkedne, ha a kimuta­tás a nem biztosított gyermekek baleseteinek ismertetésére is ki­terjedne. Csak a közlekedés so­rán balesetet szenvedet^ 6454 gyermek közül 89 meghalt, je­lentős része pedig vérátömlesz­tés révén kerülhetett csak visz- *za az életbe. A játék, kirándu­lás és sport közben adódott 6369 baleset köziül 25 halálos volt 7628 baleset fordult elő iskolai foglalkozásokon, amelyből 5 ha­lállal végződött. Otthoni kör­nyezetben 5923 gyermek szenve­dett balesetet, s közülük 35-en meghaltak. Szigorú figyelmeztetésül szol­gáló nagy számok ezek, tenger­nyi fájdalom, gyász és könny jó­vátehetetlen statisztikád mutató, melyeknek mély felelősségtudat­tal történő csökkentése széles körű társadalmi összefogást igé­nyel. Adatok, amelyek gyerme­kek egészségének károsodását, életét kérik számon mindenki­től, aki csak lépést tehet a szo- ialista előrehaladásért munkál­kodó társadalmunk jövő nem­zedékének óvása érdekében. Az intő esetek sorozata figyelmez­tet: meg kell, hogy tanítsuk a fiatalokat jobban vigyázni testi épségükre, hogy felébresszük a felnőttekben, szülőkben, tehát önmagunkban is a felelősségér­zetet, és vonjuk be a gyerme­keket a balesetek megélőzését szolgáló komoly munkába. Ezek a gondolatok egy tagad­hatatlan, s fájdalmas adatszol­gáltatást követően meg is hatá­rozhatják az „Úttörők a bizton­ságos otthonért’’ mozgalom cél­gondos kodásun kfoan egyaránt. A napokban megyénk minden iskolájához körlevél érkezett a mozgalom lényegének, tartalmi vonatkozásainak ismertetése cél­jából. A követelmények pontról pontra megfelelnek azoknak az átgondolt, s a gyermekbalesetek eddigi állapotában rendteremtő A csabai honvédek szakosztályi • munkája 1966-ban igen sokrétű, seines • volt. Mielőtt az első csapat szereplé- S sét értékelnénk, bevezetőben le JreH . szögeznünk: es voit az első év, ami­• kocr a labdarúgó szakosztály ifjúsági • és tartalékjcsaipattal is rendelkezett, S illetve ezek a csaipatok hétről hétre ; részt vettek a számúikra kiirt bajnok- ; ság mérkőzésein. • Az első csaipat keretében 18 labda­• rúgó kapott helyet, akiknek képes­törekvéseknek, amelyek vigasz- • ^ége magasan megütötte az NB n talo változást hozhatnak jelen- * légi statisztikáinkba. A pályá­zat módot ad tanulóink körülte­kintő, egy héten át tartó tetszés szerinti megfigyelésére, a ta­pasztalatok összegezésére, s va­lamely háztartási elektromos gép kezelésének helyes leírására, a kályhafűtés tűzeset mentes fo­lyamatának ismertetésére. • színvonalát, de hozzáállásuk megle- 5 hetősen változó, ra.pszodikus volt, s • e tényező erősen befolyásolta — kü- J lönősen a hajrá idején — a szerep­• lést. A játéktéren sportszerűen vjsel- í kedtek a fiúik, viszont azonkívül már S több probléma merült fel. A vezető- J ségnek nyolc esetben kellett a fegye­• lemsértőkkel szemben eljárni*. • A szakmai munka a sportkör el­A mozgalom olyan helyesen * nöksége által jóváhagyott évi prog- kialakított feltételekkel veszd £ ram és edzésterv alapján folyt. Az kezdetét, amelyek betartása a ; év elején meg tudták valósítani a legfontosabb közérdeket, az • felkészülési programot, mert a lehc­egészségvédelmet, az emberről : tőségek és a való felelősségteljes gondosko- ! dás humánus elvének váltását szolgálják. körülmények teljes mértékben biztosítva voltak. Altalá- valóra • ban véve a formáiba hozás is megfe­lelően sikerült. A versenyldőszakfaan • _ ..... .. .. , • előfordultak hibák. A már említett • hozzáállás, fegyelmezetlenség, a ve­resztesek számos alkalommal ta­núsítottak már törekvő és ered­ményre igényes magatartást, melyek országos érdekeket szol­gálva társadalmi életünk egy- egy kérdésének megoldásában segítettek. A mailt év folyamán rakományszámra érkeztek a tisztasági csomagok a Magyar • okozott. Vöröskereszt Békés megyei Szervezetéhez a brutális bomba­! zetőfc egyes játékosokkal szembeni • túlzott bizalma, azokkal szemben sem • lépteik fel elég erélyesen, akik a tak­• tika ellen védettek a mérkőzések fo­• lyamán. Végeredményben a fent em- J lítettek miatt végzett a csapat a ne­• gyedik helyen, ami — a kitűnő jáité­• kosanyag ismeretében — csalódást • A számok, a statisztikai adatok, az • osztályzatok a következőket mondják támadások szszfa j ta borzalma- j öl az első csaipat szerepléséről, tói fenyegetett vietnami gyerme- 5 a Szaivai labdarúgói az őszi szé­kek megsegítésére. Otthonukból j zomban szerepeltek eredményesebben, riadtan menekült árvíz sújtotta • Ekkor a tavaszi két vidéki győzelem­családok legifjabb] ainak sietve J mél szemben ötöt értek el, s 11 gól- nyújtottak segítséget a tansze- jj ^ többet rúgtak, össze! három pont- rek szeretettel gyűjtött sokféle- • tál többet szereztek, mint tavasszal, gégével, s a nemrégen lezajlott • A íea;j€ffc),fc> ^e!rull®s ^ött a Tiszai öi-dvár- „Fogászati Hét” meghirdetésé- !izemben elvesztett hazai ntóhkő­, _ , ,. , , . * zés „tette be a lka,put”. Az együttes vél megyénkben csaknem 10 000 • ^ gyermek bizonyította hajlandó- • lélc ságát egy ugyancsak országos ; jellegű mozgalom kialakításá­ban. Tanulóink iskoláik tantestüle­te, ifjúsági tanárelnökeik és út­törőtanáraik irányításával bizo­nyára ügyesen összeállított nap­lókat küldenek majd be a me­gyei Vöröskereszthez, s így esé­lyük lesz arra, hogy az Állami Biztosító kirakatában bemuta­tott és február 26-án, a békés­csabai úttörőházban kisorsolás­ra kerülő értékes nyereménytár­gyak szerencsés tulajdonosai le­hetnek. Szekercés József ; évi százalékos mérlege: 68,3 száza­A játékosok közül Kerekes és Né- {meth vett részt valamennyi bajnoki mérkőzésen, Petrina egyszer, Andó, 3odó, Láza két-két alkalommal hi­ányzott. A legkiemelkedőbb egyéni teljesítményt Láza Jánostól láttuk, akinek évi átlaga 4,03 százalék volt. Utána a további sorrend: Ujj, (3,9), Bodó (3,9), Papp (3,8), Andó (3,8), Pa­taki (3,8), Petrina (3,7). A góllövőlis­tán ez volt a helyzet: 11 gólos Né­meth, 8 gólos Petrina, 7 gólos Kere­kes, 6 gólos Seregi, Kuba. Az elmúlt esztendőben a következő 1« labdarúgó jutott szóhoz: Andó: Bodó, Kerekes, Kuba, Kollár, Karadi «•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a*«* A Szalvai együttese. Álló sor, halról jobbra: Andó, Kerekes, Rakonczás» Nagy Kollár. Guggol: Pataki, Németh, Kuba, Láza, Petrina. Elöl: Papp. Láza, Nagy, Németh, Ocsenás, Papp, Pataki, Petrina, Rakonczás, Sál, Se­regi, Szőke, Ujj. A megyei tartalékbaj nokságban sze­replő gárda képességeihez mérten szerepelt. A jövőt illetően a tarta­lékcsapatot ifikkel kell feltölteni, hogy ezáltal is szélesebb alapokra ke­rülhessen a szakosztályi munka, va­lamint az első csapat évenkénti teljes kicserélődését bizonyos százalékkal csökkenteni lehessen. Az ifjúsági csapatba sikerült olyan fiatalokat verbuválni, akik szeretik /a sportágat s ennek érdekében áldoza­tokat is tudnak hozni. Az ifik becsü­lettel helytálltak, köztük 3—4 olyan tehetséget lehet találni, akik, ha to­vábbra is szorgalmasak maradnak, szép jövő előtt állnak. A honvéd labdarúgók sikeres por­tyán vettek részt Csehszlovákiáiban) ahol öregbítették a magyar és a Bé­kés megjpi labdarúgás jó hírnevét. A MagyKt Népköztársasági Kupában ragyogóan helytállt az együttes. El­jutott a legjobb 16 közé, s a nyolc közé jutástól csak az Újpesti Dózsa tudta elütni. Az Ü. Dózsa ellen a csa­pat valóban képességeihez mértei szerepelt és ez bizonyítja korábbi megállapításainkat: ha jobb a hozzá­állás, ma az NB H-ben van a gárda! • A szakosztálynál, mint minden éw- ben, most is alaposan megváltozik a játékosállomány. Eltávozott: Papp, Kaszás, Andó, Láza, Ocsenás, Rákon czás, Bodó, Németh, Kerekes, Petri­na, Bácsi, Kecskeméti. A csapat a következőkkel kezdi meg az alapozást (a játékos neve mellett volt klubja): Ujj, Kerepeczká (VTSK), Láza II, (Előre), Herczegfal- vi, Palotai (Gyüta), Sál, Székely; Britt (Izzó), Zavodil, Krasznai (Trak­torgyár), Gaál (MÁV), Rutkai (BVSC), Kis (Oh. Kinizsi), Szőke, Nagy, Pa­taki, Varga (Bp. Honvéd), Kuba, Kol­lár, Karadi, Habony (Vasas Dinamó), Bokor (Szállítók), Rózsa (Elek), Ko­vács (Bp. Előre). Ez a keret biztosíték arra, hogy a Szalvai 1967-ben is ott lesz az élme­zőnyben. Beszéljünk a kényes kérdésekről: Vajon kik lesnek a szerencsés nyertesek? A sportbalesetbiztosításról A mi társadalmunkban a sport tár- j hogy amíg nem sportolhat, mart s*adalmi probléma, nem öncél, hanem sportolás közben megsérült, kapja a szocializmus építésének egyik esz- rn^,g őt megillető — biztosítás esz­köze. Hivatalos sportszerveink, de a szegének nagyságától függő — napi összeget. Egy labdarúgót vagy egy sportvezetők maguk is igyekeznek védeni a sportolót a balesetektől és segíteni a bajba jutattál a biztosítás ‘‘ózüabdázót addig Illet meg a biz«,- adta lehetőségekkel is. így is van ez sí tótól a megfelelő napi összeg, amíg rendjén, mert a legfőbb érték az em- . újra nem játszhat. Ha pl. a sérült labdarúgó bérelszámoló, a sérült ké­zilabdázó pedagógus, menjen táppénz­bér elvét itt is érvényesíteni kell. A sportbalesetbiztosítást tehát a hi­vatalos szervek szorgalmazzák, mert re, hogy megkapja a biztosítótól az szinte benne van az elnevezésben is, őt megillető járulékot? Nem, ezt nem hogy a spoilt területén előforduló sérülés, baleset esetén „támasz a baj­ban”. Ezt tudják a spoilt vezetők is, mégis húzódoznak a sportbaleset biz­tosítástól, miért? Mint aki a helyzetet a gyakorlatból ismeri, próbálok erre választ adni úgy, hogy néhány megjegyzést teszek a sportbalesetbiztosítás szabályainak margójára .. . 1. Miért kapcsolják össze a sport- balesetbiztosítás esetén kifizetendő juttatás kifizetését az SZTK-val, konk­rétan: a táppénzes állapottal. Mi köze a két,tőnek egymáshoz? 2. Régebben elhitték a biztosított sportolóról, hogy sérült, ha azt a sportorvos, körzeti orvos megállapí­totta és most nem. Mert ha táppén­zes állapothoz kötik, akkor ez felve­tődik. 3. Ezelőtt is és most is a sportolót minden sportágban azért b:zfosították teszik meg, mert a becsületes ember inkább dolgozik és annak ellenére, hogy sportbalesetbiztosítása van és sportbaleset érte, nem kap egy fil­lért sem. Ez az érem egyik oldala. Van egy másik oldal is ! Gondolkoz­zunk hangosan! Ha egy sportoló pl. ősszel a hideg, latyakos időben meg­fázik és tüdőgyulladást kap, akkor hosszú ideig táppénzes is, de a bizto­sító most sem f.zet, mert a megfázás nem baleset! De ilyen esetben viszont táppénzes! Lehet, hogy az összehasonlítás sán­tít, de ugyanígy sántítanak a baleset- biztosítás jelenlegi szabályai is, melye­ket ideje lenne felülvizsgálni és mó­dosítani úgy, hogy az is jól járjon, aki komoly sérülést szenved, de nem táppénzes, mert munkaköre megen­gedi, hogy dolgozzon. Egy tény, ahogy ez a kérdés most el van intézve, nem sportbalesetbiztositással elég drágán, megnyugtató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom