Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-17 / 14. szám

W67. január 1 4 I Kedd KÖNYVESPOLC Szülőföldünk q fev°ben lábbuk Germán vakáció Hány ezren, hány száz- meg százezren élnek magya­rok szerte a világban, más or­szágokban, távoli földrészeken... Számuk: sokaság. Bármerre me­gyünk a földgolyón, találko­zunk, találkozhatunk magya­rokkal. Olyanokkal is. akik 30—40 éve élnek kinn és m ár- unokák veszik körül, s olyanok­kal is, akik éppen hogy beleil­leszkedtek vagy most illeszked­nek be az új életkörülmények­be. „Külföldön élő magyar szár. mazású honfitársaink” — így nevezzük őket, a távolinkat, mert hiszen magyarok ők és zömükben megmaradtak való­ban honfitársainknak, akiknek igazi hazája, óhazája ott van az öreg Európa közepén, sok baráti ország körében, ahol a folyó partján, a hegyek kö­zött, az erdőkben — a földeken és száz és ezer gyárban ma­gyar szó cseng, köszön Ivén min­den reggel a mát, a holnapot. Ez a haza küld most egy szek­rény ajándékot külföldön élő magyar származású honfitársa­inknak a Magyarok Világszö­vetsége által, tisztelettel, ajánl­va: egy könyvet. Szülőföl dünk oímrnel. gősöknek, mesemondóknak, a ro­mantikusoknak és realistáknak — legszebb, leggyönyörködte- tőbb írásai idézik, a hazát a kötet lapjain. Először az otthonról, a csa­ládi körről szólnak. „Este van, este van, ki-ki nyugalomba!” — festi meg Arany csodálatos színekkel a Családot s követ­keznek egymás után, mint va­lami nagyszerű ékszer ékkövei: Petőfi, József Attila, Móra Fe­renc, Babits Mihály, Gárdonyi, Kosztolányi, Móricz Zsigmond versei, novellái. Az otthonról, a családról. A gyermekélet múlt­ját és jelenét is láthatjuk itt Petőfi, Ady Endrt, József At­tila, Szabó Lörincz, Weöres Sán­dor, Simon István, Tömörkény István, Móra Ferenc aranytollá­ból. A gyermekekről szóltak az írások, s ahogy lapozunk to­vább, csak nekik szólunk: a cso­dálatos magyar népmesevilág legszebbjei következnek egymás után a lapokon. A kakas és a pipe... Három kívánság... Ka- cor király... Ludas Matyi... — mind-mind a legszebbek, ame­lyekben gyönyörködhetünk fel­nőttek -s gyerekek egyaránt. S' ma itt, az öreg Európa közepén, a szabad magyar hazában. Vár­nai Zseni. Illyés Gyula, Csepeli Szabó Béla, Juhász Ferenc ver­sei, Ruffy Péter, Boldizsár Iván, Szeberényi Lehel, Váczi Mihály Szebbnél szebb írásai sorakoz­nak itt egymás után. S egy nagysze. vers, egy szí­vet dobogtató, felemelő költe­mény zárja intőn a könyvet: a Szózat. 'Vörösmarty Mihály int a magyaroknak szerte a világ­ba: „Hazádnak rendületlenül — Légy híve, óh, magyar..." A kötet nagyon gondos n munkával készült. Akkor, amikor az ifjúság hazafias ne­veléséről oly sokat beszélünk s mindannyiszor megállapítjuk, hogy ezen a téren még van tennivalónk sok, akkor ez a kötet, a „Szülőföldünk” nagyon komoly tettnek értékelhető. A felső borítón a következő aján­lás áll: „Ezt a könyvet a kül­földön élő magyar származású honfitársaknak tisztelettel át­nyújtja a Magyarok Világszö­vetsége." Ügy hisszük, ugyan­ilyen tisztelettel kellene át­nyújtani ugyanezt a kötetet az itthon élő ifjú honfitársaknak is. Dér Ferenc Egy germán vakáció történe­tét írta meg világhírűvé lett no­vellájában Marcello Venturi. Sikerének titka az eredeti, meg­lepően új és hiteles írói alap­ötlet és megjelenítés. Ennek fé­nyében alig észrevehetők a megformálás apróbb árnyai. Érdemes volt az elbeszélést tv-re alkalmazni. Kár, hogy Sípos Tamás átdolgozásában életre keltek a láthatatlan ár­nyak, s tompább lett az írói le­lemény fénye. A lényeg szenve­dett jelentékeny csorbát. A tör­ténet apró mozaikokra esetit szét. A néző segítséget várt. A részképek sehogy sem akartak a várt egésszé formálódni. Segíthetett volna Makk Ká­roly rendezése? Talán. De nem sikerült neki sem visszaparan­csolni az árnyakat. Érezhette az átdolgozás hibáját, sőt töre­kedett is az eredeti összkép kép­nyelvi megjelenítésére. Szándé­kát dicséri, s alkotómunkáját is fémjelzi a durvább törések ru­tinos simítása. 'Ám a hiba csak hiba maradt minden javító igye­kezet ellenére is. A tökéletesen megformált jelenetek nem tud­ták elfeledtetni az egybeillesz- tés nyers nyomait. A részképek inkább önmagukért, mint az írói ötlet egészéért beszéltek. Ezért lassult a történet sodrá­sa. Ezért időzött egyre több­ször lényegtelen, elhanyagolha­tó mozzanatokon a feledékeny kamera. Ezért nem tudott meg­birkózni Venturi megszabta fel­adatával a sokoldalú Váradi Hédi. Emiatt nem látta Márta jellemének titkát. így lett meg­jelenítésében ellentmondásos karakter Hans felesége. És így lett igazi főszereplővé Bástí Lajos, ö ugyanis hibátlan ér­zékkel formálta meg Hans egyé­niségét. Tudott élni a nagysze­rű lehetőségekkel. Ügyszólván törésmentesen érzékeltette a volt náci tiszt jellemfejlődését. Munkájának érdeme elsősorban a tv-játék bizonyos szintje. Ar­ról egyáltalán nem tehet, hogy az eredeti kettős dráma helyett egyszemélyes tragédiát játszott. Nem tehetett mást, mert part­nere legtöbbször néma maradt, mikor mozdulatainak, tekinte­tének beszélni kellett volna. Ám többet tett, mint feladata volt: kitöltötte a kínos csöndet, méghozzá az igaz átélés szint­jén. A hibák ellenére is megérte megismertetni a nézőkkel a Germán vakáció-1. Ha ma­radéktalan sikert nem is nyújtott a kivitelezés, de fel­tétlen hasznos mementó volt. Figyelmeztetett: a pusztítás sö­tét fantomja még nem a múlté. Prjevara István A kötet azt a célt szolgálja, hogy „akik még tudják, el ne felejtsék, akik jól tudják, még jobban megismerjék anyanyel­vűnket...” És mint Lőrincze La­jos a bevezelőben írja a továb­biakban: „Könyvünk közelhoz­za... a hazát múltjával, jele­nével, tájaival, meséivel, dalai­val; benne van kicsinyben az egész ói agyar nép. S életünk, múltunk-jelenünk bemutatásá­ban a legjobb magyar írók a tolmácsaink, az ő ajkukra fi­gyelve, az ő kezüket fogva tá­jékozódunk, nézünk szét ebben a mi kis világunkban. S az ó gazdag, színes írói nyelvükből, nyelvművészetükből gazdagít­juk — szinte észrevétlenül — .saját kifejezőkészségünkéi, is­merjük meg egyre jobban nyel­vünk színeit, gazdagságát, kife­jezési lehetőségeink sokfélesé­gét; azt, hogy milyen is an»- gyár nyelv."’ T apozgassurrk a több mint félezer oldalas könyv­ben«. Kölcsey Himnusz-ír olvassuk az első lapon mint a hazához tartozás örök és szent fohászát, amely ott él minden magyar szive mélyén kitörölhetetlenül, bárhol is létezik a világban. És a múlt, a jelein íróinak —• a re­folytatva a sort: a magyar mon­dák következnek a csoda- szarvasról, az Isten kardjáról, Bolondról, Mátyás királyról és így tovább. Lapozunk s új fejezet követ­kezik a csengő-bongó magyar népzenéről... T ovábblapozunk s hazánk múltja tárul elénk — a távoli és a közeli múlt — a honfoglalástól a felszabadulá­sig. Ezután a feledhetetlenül drága szép magyar tájakat mu­tatja be a könyv: kis orszá­gunkat a nagy világban — Bu­dapestet; az ország szívét, az Alföld végtelenjét, a dombos Dunántúlt, észak hegyeit. Ol­vassuk a leírásokat, a kis no­vellákat, a riportokat és ott áll előttünk az ország plasztikusan, szinte kézzelfoghatóan és szem­mel érzékelhetően. Ügy érzi az olvasó, mintha ott járna a fő­város utcáin, Buda gázlámpái alatt, vagy a messze távolba nézne a Tisza mentén, vagy hallgatná az erdők susogásáta Mátrában s a Bükkben, vagy hallaná a kék Balaton hullám- csapdosását a füredi parton vagy Siófokon... __ És bemutatja ez a nagyon szép és nagyon jó könyv a ma­gyar jelent is. Hogyan élünk Bátran, őszintén Szakszervezeti vezetőségválasztás a békéscsabai 2-es számú téglagyárbon Hogy miért volt olyan lelkes hangulatú a békéscsabai 2-es számú téglagyárban megtartott szakszervezeti vezetőségválasztó küldöttértekezlet, arra a kívülál­lók a beszámolóból kaphatták meg a választ. Érdemes megem­líteni, hogy míg 1965-ben nagy­mérvű lemaradás volt a terme­lésben és 1966-ban négy és fél millió nyers tégla helyett csupán 2 millió állt rendelkezésre az in­duláshoz, az év — az emeli terv­hez képest is — jelentős többlet- eredménnyel zárult. Hogyan ér­ték ezt el a dolgozók? A vállalat pártbizottsága még az áprilisban megtartott aktiva- értekezleten határozatot hozott: versenyt kezdeményez az Élüzem cím elnyeréséért. Sokan akkor még hinni sem merték volna, hogy ez sikerük A felhívásra a békéscsabai 2-es számú gyár dolgozói vállalták, hogy nyers téglából 32 milliót, égetett téglából 26 millió 600 ez­ret, nyers cserépből 12 millió 500 ezret, égetett cserépből pedig 10 millió 290 ezret gyártanak. A vállalásukat mindenből 4—7 szá­Békés község szántóterületének 60 százaléka egy közös gazdaságban zaiékkal túlteljesítették, így te­hát becsülettel eleget lettek kö­telezettségüknek. A gazdasági eredményben is javulás mutatko­zik, ami főként annak tulajdonít­ható, hogy csökkent a selejt. A gyár dolgozóinak munkájához sok segítséget nyújtott a vállalat az­zal, hogy az üzemi bizottsággal karöltve megoldott több szerve­zési problémát figyelembe véve az emberek véleményét, javasla­tát. fl küldöttértekezlet részvevői te­hát joggal érezték, hogy az egy­éves eredményben nemcsak a fi­zikai erőfeszítésük sűrűsödött össze, hanem az a sok okos ta­nács is, amelyet meghallgatott és hasznosított a vállalat. Ilyen kö­rülmények (között természetsze­rűen érdekeltek voltak abban, hogy az elért kiindulópontból mérjék fel a további fejlődés le­hetőségét és újabb javaslatokkal segítsék az üzemre háruló fel­adatok megoldását. A beszámoló, amelyet Zahorán György, a szakszervezeti bizott­ság titkára tartott, nemcsak az eredményekről, hanem a megle­vő hiányosságokról is számot j adott. Őszintén, tárgyilagosan, •anélkül, hogy illúziókat akart ] volna kelteni. Az egésznek az 'alaphangja megfelelt annak a í követelménynek, amelyet a í részvevők elvártak s ez szinte ! kedvet adott a vitára. zsát és kérte, biztosítsanak ré­szükre úgynevezett kihordó bi­ciklit. Lukoviczki Pál kihordó a 3-as. Sima János pedig a 4-e® kemen­ce rakterületénék jobb kivilágí­tását kérte. — Helyes, hogy kö­vetelnek tőlünk — mondották—, de kiváló eredményt csak akkor tudunk elérni, ha a feltételt is biztosítják a munkánkhoz. Nem látszik jelentősnek, de még­is említésre méltó Hipszki And- rásnénak a küldöttekhez intézett kérése: az uzsonnamaradékot ne dobják él a munkahelyen, a für­dőben pedig ne étkezzenek a dolgozók! Vasas Györgyné, a vállalat szakszervezeti bizottságának tit­kára elismerőleg nyilatkozott a gyárban folyó munkáról és he­lyesen állapította meg: az ered­mény nem kis részben annak tu­lajdonítható, hogy a vezetők fi­gyelembe veszik a dolgozók vé­leményét. Nagy figyelmet keltettek Bar­miak András gyárvezető szavai, aki többek között ezt mondta: „A párt- és szakszervezettel kö­zösen dolgoztunk, jól össze tud­tuk hangolni a munkánkat.” Fel­tette a kérdést: hogyan tovább? Kérte, hogy legalább úgy, mint 1966-ban. ötmillió téglával ké­szült több, aminek a munkadíje a dolgozókat illette meg. Nyere­ségrészesedés is várható. Egyesült ax Egyetértés és a Vörös Csillag Hosszas, jól átgondolt szer­vező munka után január 14-én tartotta egyesülési közgyűlését Békésen az Egyetértés és a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet. Az ünnepélyes gyűlésen a két tsz 1500 családjának a tagjai vettek részt és egyhan­gúlag megszavazták, hogy a jövőben a közel 8 ezer katasz- trális holdas közös gazdaság az „Egyetértés” név alatt és annak szellemében fog dolgoz­ni. Egyúttal megválasztották az új 24 tagú igazgatóságot, ahol helyet kaptak a két tsz legjobb dolgozói közül a régi alapító és az új, fiatal tagok egyaránt. Elnöknek" továbbra is Balogh Lászlót választották. Elhatározták még, hogy há­rom önelszámoló üzemegység­ben hat növénytermelő, két szántóföldi kertészeti és egy primőr kertészeti brigádot alakítanak ki. A szállítógépe­ket központilag, míg a többi erő- és munkagépeket üzem egységenként osztják el. Van is jócskán mit elosztani, mert az elmúlt hetekben kapott az Egyetértés Tsz 820 ezer forint gépvásárlási kölcsönt, melyért két Belorusz-, egy RS—09-es Termelőszövetkezet traktort, markológépet, gabo­nafúvó berendezést, pótkocsi­kat, vetőgépeket és disztillere- ket vásároltak. Ezzel az egyesüléssel a Kö­rös jobb partja mentén a bél­megyeri, tarhosi és Doboz község határáig terjedő föld­terület — Békés nagyközség 00 százaléka — egy közös gazdaságba került. Minden remény megvan arra, hogy a további céltudatos irányító­szervező munkával, a tagság szorgalmával a jelenlegi 41 fo­rintos munkaegységértéket tartani, illetve növelni tudják. Minden hozzászólást nehéz len­ne felsorolni. A legtöbben a szü- kebb munkaterületük gondjait próbálták megvilágítani, javasla­tot téve a megoldásra is. Zdolik Mihály művezető például el­mondta, hogy a kazán többször elromlik, emiatt nincs a fürdésre meleg víz, és kihűl a műszárító. Javasolta, hogy még a téli nagy­javítás során egy másik kazánt is állítsanak be. Beszélt a csalá­dos anyák helyzetéről, akik gyer­mekük betegsége és egyéb teen­dők miatt kénytelenek kimarad­ni a munkából, emiatt néha lét­számhiány áll elő. Sándor Ádám áruátvevő a ki­hordok és a berakok munkájának megkönnyítése mellett tört lánd­Ai eredményekben és abban l. hogy a dolgozóit ma már tényle­gesen a gyár felelős tulajdono­sainak érzik magukat, igen nagy szerepe volt a szakszervezetnek. Ezért, amikor választásra került a sor, a küldöttek kiálltak az üzemi bizottság eddigi tagjai mellett. Valamire azonban fel­hívták a figyelmüket: ezentúl jobban osszák el a feladatokat egymás között. A 41 tagú szak­szervezeti tanács ezután megvá­lasztotta a 9 tagú üzemi bizott­ságot. A gyár 25 küldöttel kép­viselteti magát a vállalat szak- szervezeti tanácsában. Megválasz­tották a társadalmi biztosítási tanácsot és a társadalmi bírósá­got is. Pásztor Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom