Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-17 / 14. szám
W67. január 1 4 I Kedd KÖNYVESPOLC Szülőföldünk q fev°ben lábbuk Germán vakáció Hány ezren, hány száz- meg százezren élnek magyarok szerte a világban, más országokban, távoli földrészeken... Számuk: sokaság. Bármerre megyünk a földgolyón, találkozunk, találkozhatunk magyarokkal. Olyanokkal is. akik 30—40 éve élnek kinn és m ár- unokák veszik körül, s olyanokkal is, akik éppen hogy beleilleszkedtek vagy most illeszkednek be az új életkörülményekbe. „Külföldön élő magyar szár. mazású honfitársaink” — így nevezzük őket, a távolinkat, mert hiszen magyarok ők és zömükben megmaradtak valóban honfitársainknak, akiknek igazi hazája, óhazája ott van az öreg Európa közepén, sok baráti ország körében, ahol a folyó partján, a hegyek között, az erdőkben — a földeken és száz és ezer gyárban magyar szó cseng, köszön Ivén minden reggel a mát, a holnapot. Ez a haza küld most egy szekrény ajándékot külföldön élő magyar származású honfitársainknak a Magyarok Világszövetsége által, tisztelettel, ajánlva: egy könyvet. Szülőföl dünk oímrnel. gősöknek, mesemondóknak, a romantikusoknak és realistáknak — legszebb, leggyönyörködte- tőbb írásai idézik, a hazát a kötet lapjain. Először az otthonról, a családi körről szólnak. „Este van, este van, ki-ki nyugalomba!” — festi meg Arany csodálatos színekkel a Családot s következnek egymás után, mint valami nagyszerű ékszer ékkövei: Petőfi, József Attila, Móra Ferenc, Babits Mihály, Gárdonyi, Kosztolányi, Móricz Zsigmond versei, novellái. Az otthonról, a családról. A gyermekélet múltját és jelenét is láthatjuk itt Petőfi, Ady Endrt, József Attila, Szabó Lörincz, Weöres Sándor, Simon István, Tömörkény István, Móra Ferenc aranytollából. A gyermekekről szóltak az írások, s ahogy lapozunk tovább, csak nekik szólunk: a csodálatos magyar népmesevilág legszebbjei következnek egymás után a lapokon. A kakas és a pipe... Három kívánság... Ka- cor király... Ludas Matyi... — mind-mind a legszebbek, amelyekben gyönyörködhetünk felnőttek -s gyerekek egyaránt. S' ma itt, az öreg Európa közepén, a szabad magyar hazában. Várnai Zseni. Illyés Gyula, Csepeli Szabó Béla, Juhász Ferenc versei, Ruffy Péter, Boldizsár Iván, Szeberényi Lehel, Váczi Mihály Szebbnél szebb írásai sorakoznak itt egymás után. S egy nagysze. vers, egy szívet dobogtató, felemelő költemény zárja intőn a könyvet: a Szózat. 'Vörösmarty Mihály int a magyaroknak szerte a világba: „Hazádnak rendületlenül — Légy híve, óh, magyar..." A kötet nagyon gondos n munkával készült. Akkor, amikor az ifjúság hazafias neveléséről oly sokat beszélünk s mindannyiszor megállapítjuk, hogy ezen a téren még van tennivalónk sok, akkor ez a kötet, a „Szülőföldünk” nagyon komoly tettnek értékelhető. A felső borítón a következő ajánlás áll: „Ezt a könyvet a külföldön élő magyar származású honfitársaknak tisztelettel átnyújtja a Magyarok Világszövetsége." Ügy hisszük, ugyanilyen tisztelettel kellene átnyújtani ugyanezt a kötetet az itthon élő ifjú honfitársaknak is. Dér Ferenc Egy germán vakáció történetét írta meg világhírűvé lett novellájában Marcello Venturi. Sikerének titka az eredeti, meglepően új és hiteles írói alapötlet és megjelenítés. Ennek fényében alig észrevehetők a megformálás apróbb árnyai. Érdemes volt az elbeszélést tv-re alkalmazni. Kár, hogy Sípos Tamás átdolgozásában életre keltek a láthatatlan árnyak, s tompább lett az írói lelemény fénye. A lényeg szenvedett jelentékeny csorbát. A történet apró mozaikokra esetit szét. A néző segítséget várt. A részképek sehogy sem akartak a várt egésszé formálódni. Segíthetett volna Makk Károly rendezése? Talán. De nem sikerült neki sem visszaparancsolni az árnyakat. Érezhette az átdolgozás hibáját, sőt törekedett is az eredeti összkép képnyelvi megjelenítésére. Szándékát dicséri, s alkotómunkáját is fémjelzi a durvább törések rutinos simítása. 'Ám a hiba csak hiba maradt minden javító igyekezet ellenére is. A tökéletesen megformált jelenetek nem tudták elfeledtetni az egybeillesz- tés nyers nyomait. A részképek inkább önmagukért, mint az írói ötlet egészéért beszéltek. Ezért lassult a történet sodrása. Ezért időzött egyre többször lényegtelen, elhanyagolható mozzanatokon a feledékeny kamera. Ezért nem tudott megbirkózni Venturi megszabta feladatával a sokoldalú Váradi Hédi. Emiatt nem látta Márta jellemének titkát. így lett megjelenítésében ellentmondásos karakter Hans felesége. És így lett igazi főszereplővé Bástí Lajos, ö ugyanis hibátlan érzékkel formálta meg Hans egyéniségét. Tudott élni a nagyszerű lehetőségekkel. Ügyszólván törésmentesen érzékeltette a volt náci tiszt jellemfejlődését. Munkájának érdeme elsősorban a tv-játék bizonyos szintje. Arról egyáltalán nem tehet, hogy az eredeti kettős dráma helyett egyszemélyes tragédiát játszott. Nem tehetett mást, mert partnere legtöbbször néma maradt, mikor mozdulatainak, tekintetének beszélni kellett volna. Ám többet tett, mint feladata volt: kitöltötte a kínos csöndet, méghozzá az igaz átélés szintjén. A hibák ellenére is megérte megismertetni a nézőkkel a Germán vakáció-1. Ha maradéktalan sikert nem is nyújtott a kivitelezés, de feltétlen hasznos mementó volt. Figyelmeztetett: a pusztítás sötét fantomja még nem a múlté. Prjevara István A kötet azt a célt szolgálja, hogy „akik még tudják, el ne felejtsék, akik jól tudják, még jobban megismerjék anyanyelvűnket...” És mint Lőrincze Lajos a bevezelőben írja a továbbiakban: „Könyvünk közelhozza... a hazát múltjával, jelenével, tájaival, meséivel, dalaival; benne van kicsinyben az egész ói agyar nép. S életünk, múltunk-jelenünk bemutatásában a legjobb magyar írók a tolmácsaink, az ő ajkukra figyelve, az ő kezüket fogva tájékozódunk, nézünk szét ebben a mi kis világunkban. S az ó gazdag, színes írói nyelvükből, nyelvművészetükből gazdagítjuk — szinte észrevétlenül — .saját kifejezőkészségünkéi, ismerjük meg egyre jobban nyelvünk színeit, gazdagságát, kifejezési lehetőségeink sokféleségét; azt, hogy milyen is an»- gyár nyelv."’ T apozgassurrk a több mint félezer oldalas könyvben«. Kölcsey Himnusz-ír olvassuk az első lapon mint a hazához tartozás örök és szent fohászát, amely ott él minden magyar szive mélyén kitörölhetetlenül, bárhol is létezik a világban. És a múlt, a jelein íróinak —• a refolytatva a sort: a magyar mondák következnek a csoda- szarvasról, az Isten kardjáról, Bolondról, Mátyás királyról és így tovább. Lapozunk s új fejezet következik a csengő-bongó magyar népzenéről... T ovábblapozunk s hazánk múltja tárul elénk — a távoli és a közeli múlt — a honfoglalástól a felszabadulásig. Ezután a feledhetetlenül drága szép magyar tájakat mutatja be a könyv: kis országunkat a nagy világban — Budapestet; az ország szívét, az Alföld végtelenjét, a dombos Dunántúlt, észak hegyeit. Olvassuk a leírásokat, a kis novellákat, a riportokat és ott áll előttünk az ország plasztikusan, szinte kézzelfoghatóan és szemmel érzékelhetően. Ügy érzi az olvasó, mintha ott járna a főváros utcáin, Buda gázlámpái alatt, vagy a messze távolba nézne a Tisza mentén, vagy hallgatná az erdők susogásáta Mátrában s a Bükkben, vagy hallaná a kék Balaton hullám- csapdosását a füredi parton vagy Siófokon... __ És bemutatja ez a nagyon szép és nagyon jó könyv a magyar jelent is. Hogyan élünk Bátran, őszintén Szakszervezeti vezetőségválasztás a békéscsabai 2-es számú téglagyárbon Hogy miért volt olyan lelkes hangulatú a békéscsabai 2-es számú téglagyárban megtartott szakszervezeti vezetőségválasztó küldöttértekezlet, arra a kívülállók a beszámolóból kaphatták meg a választ. Érdemes megemlíteni, hogy míg 1965-ben nagymérvű lemaradás volt a termelésben és 1966-ban négy és fél millió nyers tégla helyett csupán 2 millió állt rendelkezésre az induláshoz, az év — az emeli tervhez képest is — jelentős többlet- eredménnyel zárult. Hogyan érték ezt el a dolgozók? A vállalat pártbizottsága még az áprilisban megtartott aktiva- értekezleten határozatot hozott: versenyt kezdeményez az Élüzem cím elnyeréséért. Sokan akkor még hinni sem merték volna, hogy ez sikerük A felhívásra a békéscsabai 2-es számú gyár dolgozói vállalták, hogy nyers téglából 32 milliót, égetett téglából 26 millió 600 ezret, nyers cserépből 12 millió 500 ezret, égetett cserépből pedig 10 millió 290 ezret gyártanak. A vállalásukat mindenből 4—7 száBékés község szántóterületének 60 százaléka egy közös gazdaságban zaiékkal túlteljesítették, így tehát becsülettel eleget lettek kötelezettségüknek. A gazdasági eredményben is javulás mutatkozik, ami főként annak tulajdonítható, hogy csökkent a selejt. A gyár dolgozóinak munkájához sok segítséget nyújtott a vállalat azzal, hogy az üzemi bizottsággal karöltve megoldott több szervezési problémát figyelembe véve az emberek véleményét, javaslatát. fl küldöttértekezlet részvevői tehát joggal érezték, hogy az egyéves eredményben nemcsak a fizikai erőfeszítésük sűrűsödött össze, hanem az a sok okos tanács is, amelyet meghallgatott és hasznosított a vállalat. Ilyen körülmények (között természetszerűen érdekeltek voltak abban, hogy az elért kiindulópontból mérjék fel a további fejlődés lehetőségét és újabb javaslatokkal segítsék az üzemre háruló feladatok megoldását. A beszámoló, amelyet Zahorán György, a szakszervezeti bizottság titkára tartott, nemcsak az eredményekről, hanem a meglevő hiányosságokról is számot j adott. Őszintén, tárgyilagosan, •anélkül, hogy illúziókat akart ] volna kelteni. Az egésznek az 'alaphangja megfelelt annak a í követelménynek, amelyet a í részvevők elvártak s ez szinte ! kedvet adott a vitára. zsát és kérte, biztosítsanak részükre úgynevezett kihordó biciklit. Lukoviczki Pál kihordó a 3-as. Sima János pedig a 4-e® kemence rakterületénék jobb kivilágítását kérte. — Helyes, hogy követelnek tőlünk — mondották—, de kiváló eredményt csak akkor tudunk elérni, ha a feltételt is biztosítják a munkánkhoz. Nem látszik jelentősnek, de mégis említésre méltó Hipszki And- rásnénak a küldöttekhez intézett kérése: az uzsonnamaradékot ne dobják él a munkahelyen, a fürdőben pedig ne étkezzenek a dolgozók! Vasas Györgyné, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára elismerőleg nyilatkozott a gyárban folyó munkáról és helyesen állapította meg: az eredmény nem kis részben annak tulajdonítható, hogy a vezetők figyelembe veszik a dolgozók véleményét. Nagy figyelmet keltettek Barmiak András gyárvezető szavai, aki többek között ezt mondta: „A párt- és szakszervezettel közösen dolgoztunk, jól össze tudtuk hangolni a munkánkat.” Feltette a kérdést: hogyan tovább? Kérte, hogy legalább úgy, mint 1966-ban. ötmillió téglával készült több, aminek a munkadíje a dolgozókat illette meg. Nyereségrészesedés is várható. Egyesült ax Egyetértés és a Vörös Csillag Hosszas, jól átgondolt szervező munka után január 14-én tartotta egyesülési közgyűlését Békésen az Egyetértés és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Az ünnepélyes gyűlésen a két tsz 1500 családjának a tagjai vettek részt és egyhangúlag megszavazták, hogy a jövőben a közel 8 ezer katasz- trális holdas közös gazdaság az „Egyetértés” név alatt és annak szellemében fog dolgozni. Egyúttal megválasztották az új 24 tagú igazgatóságot, ahol helyet kaptak a két tsz legjobb dolgozói közül a régi alapító és az új, fiatal tagok egyaránt. Elnöknek" továbbra is Balogh Lászlót választották. Elhatározták még, hogy három önelszámoló üzemegységben hat növénytermelő, két szántóföldi kertészeti és egy primőr kertészeti brigádot alakítanak ki. A szállítógépeket központilag, míg a többi erő- és munkagépeket üzem egységenként osztják el. Van is jócskán mit elosztani, mert az elmúlt hetekben kapott az Egyetértés Tsz 820 ezer forint gépvásárlási kölcsönt, melyért két Belorusz-, egy RS—09-es Termelőszövetkezet traktort, markológépet, gabonafúvó berendezést, pótkocsikat, vetőgépeket és disztillere- ket vásároltak. Ezzel az egyesüléssel a Körös jobb partja mentén a bélmegyeri, tarhosi és Doboz község határáig terjedő földterület — Békés nagyközség 00 százaléka — egy közös gazdaságba került. Minden remény megvan arra, hogy a további céltudatos irányítószervező munkával, a tagság szorgalmával a jelenlegi 41 forintos munkaegységértéket tartani, illetve növelni tudják. Minden hozzászólást nehéz lenne felsorolni. A legtöbben a szü- kebb munkaterületük gondjait próbálták megvilágítani, javaslatot téve a megoldásra is. Zdolik Mihály művezető például elmondta, hogy a kazán többször elromlik, emiatt nincs a fürdésre meleg víz, és kihűl a műszárító. Javasolta, hogy még a téli nagyjavítás során egy másik kazánt is állítsanak be. Beszélt a családos anyák helyzetéről, akik gyermekük betegsége és egyéb teendők miatt kénytelenek kimaradni a munkából, emiatt néha létszámhiány áll elő. Sándor Ádám áruátvevő a kihordok és a berakok munkájának megkönnyítése mellett tört lándAi eredményekben és abban l. hogy a dolgozóit ma már ténylegesen a gyár felelős tulajdonosainak érzik magukat, igen nagy szerepe volt a szakszervezetnek. Ezért, amikor választásra került a sor, a küldöttek kiálltak az üzemi bizottság eddigi tagjai mellett. Valamire azonban felhívták a figyelmüket: ezentúl jobban osszák el a feladatokat egymás között. A 41 tagú szakszervezeti tanács ezután megválasztotta a 9 tagú üzemi bizottságot. A gyár 25 küldöttel képviselteti magát a vállalat szak- szervezeti tanácsában. Megválasztották a társadalmi biztosítási tanácsot és a társadalmi bíróságot is. Pásztor Béla
