Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-11 / 9. szám
foil. január 11, 5 Szerda HAPIREHDEIX t a munka- és a balesetvédelem Vizsgát tettek a brigádvezetők — Munkavédelmi filmbemutatók Figyelemre méltó témát tűzött napirendre a Szarvasi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Január első hetében a munka- és a balesetvédelemről tanácskoztak. A végrehajtó bizottságot arról tájékoztatták, hogy a termelőszövetkezeilek vezetői — elnök, főagronómus, állattenyésztő —korábban vizsgát tettek baleset- és munka- védelemből. Miután a járás vezetői erre az igen fontos teendőre fordították a szövetkezeti vezetők figyelmét, lényeges javulást értek el a baleset- és munkavédelemiben. 1966 második felében az egy évvel korábbi helyzethez képest 230 nappal csökkentették, a baleset folytán kiesett munkanapok számát. Hozzájárult ehhez az eredményhez az is, hogy a termelőszövetkezeti brigádveze- vőknek is vizsgát kellett tenniük balesetvédelemből. Igen sok segítséget kapott a szarvasi járás a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi csoportjától. Innen szerezték be azokat, a filmeket — szám szerint 12-őt —, melyeket csaknem 6 ezer szövetkezeti gazda előtt vetítettek le. Valameny- nyi film a balesetek megelőzését, elhárítását tárta fel. A járási tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett anyagból az is kitűnt, hogy 1966 második felében legtöbb baleset az állattenyésztésben, a rakodóbrigádóknál és a mérgek tárolásánál fordult elő. A hiányosság megszüntetésére munkavédelmi őrségeket szerveznek. Rendszeresen megtartják a havi biztonsági szemlét. Ebben a munkában részit vesznek a községi tanács vb elnökei is. A szocialista haza szeretete és a Helytörténeti Bizottság — Gondolatok a kalocsai országos tanácskozás után — AZOK. AKIK NAPJAINBAN az oktatás szintjén, az iskolákban vagy a népművelés feladatkörében, a felnőttek között a tudat- formálás felelősségét hordozzák vállukon, sokat töprengenek a hazafiságra nevelés hatékonyságán. Ezért rendezett kétnapos országos tanácskozást a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Titkársága és a Művelődésügyi Minisztérium Kalocsán, az I. István Gimnáziumban a szocialista hazafiságra nevelés számára elsőrendű tevékenységi formát kínáló helytörténeti, honismereti szakkörvezetők és szakköri tagok megyei képviselőinek bevonásával. A kalocsai gimnázium folyosói Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer A hozzátartozói ellátások kö- ” rében a törvény változtatás nélkül átveszi az ipari nyugdíj szabályait. Ennek megfelelően a saját ’személyében még nem nyugdíjjogosult özvegy részére egyévi időtartamra ideiglenes özvegyi nyugdíj, a nyugdijjogo- sultsággal is rendelkező (korhatáron túli, rokkant vagy 2 gyermek tartásáról gondoskodó) özvegy részére pedig állandó özvegyi nyugdíj jár. Az özvegyi nyugdíj a férfi számára megállapított öregségi vagy rokkantsági nyugdíj ötven százaléka, de legkevesebb 300 forint. Az árvaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdíj ötven százaléka, de legalább 150 forint, a szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíjjal Az a családtag, aki a termelő- szövetkezetbe tagként belép, kérheti a családtagként munkában töltött évek nyugdíjba való beszámítását, ha a szóban forgó években az akkor irányadó 120 (nő 80) munkaegységet teljesítette és az elmaradt nyugdíj járulékokat ezekre az évekre visszamenőleg megfizeti. A belépő család- tag visszamenőleg legfeljebb 5 ilyen nyugdíjév elismerésének jogát szerezheti meg. Az elmaradt nyugdíjjárulék befizetésére egyévi halasztás adható, amelyet indokolt esetben további egy év tartamára meg lehet hosszabbítani. Ha a belépett családtag a járulékot nem fizeti meg teljes egészében, úgy csak a járulékbefizetéssel fedezett nyugdíjeveket veszik figyelembe. A baleseti biztosítás szabályai lényegében idáig is ipari szintű ellátást biztosítottak a balesetet szenvedett termelőszövetkezeti tagoknak. Az ide felvett szabályok érdemi változtatást nem tartalmaznak, kivéve azt, hogy feloldják a baleseti járadék és a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításának havi jövedelmeként eddig kötelezően számított 900 forintos alapját. Ehelyett mindkétfajta ellátást a tag besorolás szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. A baleseti járadék és a baleseti rokkantsági7 nyugdíj legkisebb összege minden rokkantsági fokozatban meghaladja a baleseti rokkantság esetén eddig nyújtott ellátásokat. Ö regségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesülők is kapnak házastársi pótlékot a rendelet szerint, amelynek ősszege 40 forint. Az öregségi, illetve a munkaképtelenségi járadék Összege változatlanul havi 260 forint, s a korhatár is a 70., nők esetében pedig a '65. életév. Az özvegyi járadék összegét az eddigi 130 forintról 200 forintra növelte a rendelet. Az öregségi, munkaképtelenségi járadékosok indokolt esetben az eddigi 260 forintnál nagyobb összeg — 500 forint — erejéig végezhetnek munkát a termelőszövetkezeten kívül. A rendelet kimondja a korábbi termelőszövetkezeti < nyugdíjtörvény alapján megállapított nyugellátások felemelését is. A termelőszövetkezeti tagok 1967. január 1. előtt megállapított 400 forintnál kisebb összegű nyugdíját 400 forintra, a 300 forintnál kisebb összegben megállapított özvegyi nyugdíjakat 300 forintra kell felemelni. 130 forintról 200 forintra kell növelni az említett időpont előtt megállapított özvegyi járadékokat, 150 forintra kell kiegészíteni a régi nyugdíjtörvény alapján megállapított árvaellátásokat, 300 forintra a szülőtlen árvák árvaellátását és ugyanennyire a szülői nyugdijakat. ||j alapokon rendezi az új v nyugdíjtörvény a termelő- szövetkezeteket, illetőleg a tagokat terhelő járulékfizetési kötelezettségeket. A föld utáni hozzájárulás, továbbá a tagokat terhelő betegségi és baleseti biztosítási díj, valamint nyugdíjjárulék megszűnik. Helyettük a termelő- szövetkezet a feloszt Írató összes munkadíjak és részesedések együttes összege után egységesen — a nyugdíjjárulékot, valamint a betegségi és a baleseti biztosítás díját is magában foglaló — 7,5 százalék társadalombiztosítási járulékot, a tagok pedig a nyugdíjkategóriában kimutatott jövedelmük után 3 százalékos, illetőleg a magasabb jövedelmi kategóriákban az ipari kulccsal azonos progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. (A progresszív nyugdíjjárulék mértéke 1800 forint átlagos havi jövedelemig 3 százalék, 1800^-2300 forint között 4 százalék, 2300—3000 forintig 5 százalék, 3000—4000 forintig 6 százalék, 4000—5000 forintig 7 százalék.) A társadalombiztosítási járulék 7,5 százalékos kulcsa figyelembe veszi, hogy a betegségi biztosításban a termelőszövetkezetek szociális, kulturális alapjuk terhére saját maguk fizetik a betegségi segélyeket, ami a részesedésre vetítve további 2,5 százalékos terhet jelent. Együttvéve tehát a tsz-ek ugyanúgy 10 százalékot fordítanak a szóban forgó célokra, mint az ipari üzemek. Ezt is tudnunk kell ahhoz, hogy helyesen értékelhessük a tsz-nyug- díjak rendezését A termelőszövetkezetek új járulékfizetési rendszere csak az új nyugdíjrendszer bevezetését követő egy év elteltével, 1963. január 1-én lép életbe. 1967-ben még változatlanul érvényben maradnak a járulékfizetés eddigi szabályai, tehát a föld utáni hozzájárulás és a tagokat terhelő havi 37,50 forint betegségi és baleseti biztosítási díj, valamint nyugdíjjárulék. 1963-tól kezdődően az új rendszer lép életbe azzal, hogy a felosztható jövedelem után számított 7,5 százalékos társadalombiztosítási járulék évi négy részletben esedékes és azt — a tagokat egyénileg terhelő progresszív nyugdíjjárulékkal együtt — negyedévenként utólag, a következő hónap 15. napjáig fizetik be a szövetkezetek. 196S-ban tehát az új rendszer szerinti első fizetési határidő április 15-e lesz. A termelőszövetkezeti nyug” díjrendszer hatálya alá tartozók nyugellátását már 1967. január 1-től kezdődően az új rendelkezések szerint állapítják meg és folyósítják. Az új. tsz- nyugdíjtörvény kizárólag a mező- gazdasági termelőszövetkezetek tagjaira vonatkozik. G. P. Felemelek a dohánvfefvásár'ás? áradat: a szabolcsi és a debreceni dohányét 25—30 százalékkal, a kertiét 22, a szuloki és Havanna dohányét 33, a hevesi zölddohányét 50 százalékkal. A felemelt felvásárlási árak, kedvezményes természetbeni juttatások, ingyenes védőszer- és permetezési költségtérítés mellett érdemes dohányt termelni. Kössük meg mielőbb a dohány termelési szerződést. 118 szakköri kiállítással fogadták az ifjú szakköri tagokat és a felnőtt szakembereket. A gyulai Erkel Diákünnepeken elért eredmények dokumentumai, az érmek és az oklevelek fő helyen álltak, s látszott, hogy az Erkel-fesztiválra való felkészülés mögött nem kampánytendencia állt, hanem az iskolai vezetés őszinte óhaja, mely ezt a felhajtóerőt a nevelés szolgálatába állítja. MÁR A TANÁCSKOZÁST MEGELŐZŐ kiállításnézés megmutatta: termékeny tanácskozás színhelyére értünk. Különösen az ifjúságra — a szakköri titkárokra — tett mély benyomást a találkozó. Szinte pillanatok alatt kicserélték véleményüket a békéscsabai, a sárvári, a mezőkövesdi, az egri, a kalocsai, stb. szakköri képviselők. A nemes vetélkedés jellemezte a beszélgetést az első perctől kezdve. A honismereti mozgalom 200 főt meghaladó résztvevőinek tanácskozása Nándor Györgynek, a KISZ KB osztályvezetőjének „A honismereti szakkörök jelentősége a hazafias nevelésben” című fő referátumára épült. A referátum főbb gondolatai a kővetkezők voltak: Bartók Béla, Móricz Zsigmond, Földes Ferenc, József Attila és mások nyomdokain Járnak a mozgalom mai rajongói, akik már egy új világ propagandistái. A honismereti szakkörök által feltárt tények — a marxizmus tételei erősítik — a szocialista haza fogalmát teszik szemléletessé, a haza fogalmának marxista értelmezése pedig az internacionalizmushoz vezet. Míg a felnőttek múltra hivatkozását, nehézségekre emlékezését gyanakvással fogadja az Ifjúság, addig a maga búvárkodásával megismert múlt hihető számára, s a maga szerezte ismeret talaján álló agitáció feloldja az ellentmondást. AZ ELŐADÁST KŐVETŐEN különvonult az ifjúság és pedagógusok vezetésével folytatott eszmecserét, ugyanakkor a szakkörvezetők a járási könyvtár barátságos termében — békéscsabai mintára készült — mérlegre tették gondjaikat. Solt szó esett a népművelés területén folyó helytörténeti-honismereti agitáció kérdéséről, de a dolog természeténél fogva elsősorban az iskolai történelem-helytörténeti-hon ismerti oktatás helyzete állt központban. A tanácskozásba bekap csolódott a Országos Pedagógia Intézet, a Nyelvtudományi Intézet, a Néprajzi Múzeum és a Népművelési Intézet munkatársa is. Mivel első ízben került sor országos méretű megbeszélésre, olykor igen szenvedélyesen csaptak össze a nézetek, és a mozgt- lom jövője szempontjából fontos támpontokhoz jutottak az országos vezetésre illetékesek elvi és metodikai tekintetben egyaránt. A legfontosabb teendők: 1. helyére kell tenni az új típusú sza :- köröket a tanügyigazgatás struktúrájában, növelni kell egyben a számukat a szakfelügyelet által, a KISZ támogatása mellett; 2. meg kell szüntetni az általa folyó ügyeskedést, azt, hogy egyesek pusztán az iskola kifelé történő adminisztrálására használják — az érdem, a köszönet a fáradtságot nem ismerő tényleges közkatonáké — * benne kampányt lássanak. MEGKÖNNYÍTETTE az o szágos szintézist az I. István Gimnázium történelem szakkörének szakköri bemutató foglalkozása. A szakkör elsősorban néprajzi témákat dolgoz fel. A jelen volt szakkörvezetők és más szakemberek egy része hónapokkal azelőtt részt vettek a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium szakkörének Gyulán tartott szakköri bemutató foglalkozásán — a békéscsabai szakkik- helytörténeti témákon dolgozik —, tehát már egybevetést is végezhettek a tanácskozás résztvevői. Maradandó élménnyel győzte meg a kalocsai ifjúság — a gimnáziumok és az általános iskolák tanulói — a vendégeket arról, hogy erős szálak fűzik a helyi néphagyományhoz. Egy estet betöltő népi tánc és népi játék bemutatót tartottak hamisítatlan kalocsai népviseletben, amit a közönség fel-felzúgó vastapsa kísért az országos népművelési TANÁCS helyi testületéként működő megyei Népművelési Tanács Helytörténeti Bizottságának egyik feladata: a honismeretihelytörténeti szakkörök tevékenységének elvi irányítása. Ebben az összefüggésben tartjuk fontosnak közreadni a Kalocsán szerzett tapasztalatokat. Dr. Virágh Ferenc Költözik a Gyár utcai bölcsödé azután amig az átköltözés tart, addig a BOV bölcsődéje adotthont a Gyár utcában „hontalanná” vált apróságoknak. Amikor ezeket az értesüléseket kaptuk, megkérdeztük az illetékes egészségügyi szervektől, hogy mennyiben sikerül az átköltözéssel kielégíteni a Jami- nában lakók bölcsődeigényét. A válasz az volt, hogy a három üzemi bölcsőde is szűkös, s a most kialakítandó tanácsi bölcsődébe is még egyszer annyi a jelentkező, mint amennyi a férőhely. Egyelőre csak az eddigi bölcsődések mindegyikének tudnak helyet biztosítani. A gondon minden bizonnyal csak annak a rendelkezésnek az érvényre jutása segít majd, amely havi 600 forint gyermeknevelési járulékot biztosít a kisgyermekes anyáknak. K. L Részben a göngyölegellátó, részben pedig a pangó vizek birodalma volt a BOV Békéscsabai Gyáregysége mögötti jókora terület. A MÉK régi és már nagyon ége.ö raktárigényét ott elégítették ki az elmúlt évben. Ezért a göngyölegellátó a vasúttól távolabb, a Gyár utca mentére húzódik s az eddigi épületei helyett megkapia a Gyár utcai bölcsőde és óvoda épületét. Következésképpen el kell költöznie a bölcsődének és az óvodának. Azt nem nyomoztuk, mennyi időt vett igénybe az egyezkedés, tény, hogy a bölcsőde az Országos Villamos távvezet ék' Vállalat V. kerületi, ■ Kolozsvári utcai eddigi székházába, az óvoda pedig ugyancsak Az V. kerületi Szegfű utcába költözik. Az új bölcsőde műszaki átvételére január 15-én kerül sor, s
