Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-11 / 9. szám

1867. JANUAR 11., SZERDA Ára: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Népfrontpolitika pártpolitika Százőlvenezerrel nőtt a keresők száma- lellelé ível az átlagkereset Áz elmúlt több mint két évtized fejlődése hazánkban az összefogás jegyében zajlott le. Ez az összefogás segített többek közt az ellenforrada­lom után a gyors konszolidá­cióban, s járult hozzá, hogy ma már falun is túlsúlyba ju­tott a közös gazdálkodás. Ez az összefogás, a különböző társadalmi osztályok és réte­gek egyetértése adja azt az erőt, amely tettekké, gyakor­lati tényékké változtatja a párt által népünk elé állított nagyszerű célokat. Tudvalevő, hogy a Hazafi­as Népfront valamennyi fóru­mán megkezdődött a jelölő­gyűlések előkészítése is. A választások előkészítése és lebonyolítása elsősorban po­litikai munka, tehát létszük­séglet a kommunisták aktív tevékenysége ebben a mun­kában. A népfrontpolitika egyet jelent pártunk politiká­jával. Lenini tanítás: a párt ereje a párt és a pártonkívü- liek milliós tömegei közötti eleven kapcsolatban van, s minél élőbbek e kapcsolatok, annál tartósabbak az eredmé­nyek. E tételt élénken bizo­nyítja népünk elmúlt 21 évi története. Munkánk akkor volt igazán eredményes, ami­kor figyeltünk erre a lenini tanításra, s akkor követtünk el hibákat, amikor megfeled­keztünk róla. A népfrontmozgalom a gyakorlatban átszövi egész társadalmi életünket. Ma már történelmi tény, hogy erre a mozgalomra szükség van. A népfrontban közös otthonra talált munkás, paraszt, értel­miségi, kommunista és pár- tonkívüli egyaránt. Ezt meg­érteni és megértetni nagyon fontos teendője a pártszerve­zeteknek. Megyénkben is az utóbbi időben megélénkült a nép­frontmunka, mindenütt meg­kezdődött a választás előké­szítése. A népírontbizottsá- gok választási előkészületei­nek programjában beszélge­tések és összejövetelek szá­zain összegezik a tanácsta­gok és az országgyűlési kép­viselők legutóbbi négyévi tevékenységének tapasztala­tait. Arról is megkérdezik a lakosságot, kit látnak megfe­lelőnek, hogy a kővetkező négy évben képviselje érde­keiket az országgyűlésben, a tanácsban. Az idő gyors léptekkel ha­lad, és február 2-án meg­kezdődnek a jelölőgyűlések, ahol a lakosság a neki leg­megfelelőbbet javasolja ta­nácstagnak. Mindez azonban akkor vezet sikerre, ha a la­kosság többsége részt is vesz a gyűléseken. Ebben viszont a Hazafias Népfront-aktívák segítésére nagy szerep jut a kommunistáknak. Különösen szükséges a választók mozgó­sítása és a népfrontgondo­lat propagálása; ismertetni a választás demokratikus ala­pon való kibontakozásának jelentőségét. Segítsék a kom­munisták, hogy olyan mun­kások, parasztok, értelmiségi­ek kerüljenek tanácstagi je­lölésre, akik eddigi munká­jukkal tanújelét adták szocia­lista társadalmunkhoz való hűségüknek, tettrekészségük- nek. Olyanok, akik nem „nyögnek” számtalan funkció terhe alatt. Ez ?t választás jó alkalmat jelent friss erők mozgósítására^ ugyanakkor lehetőséget ad, hogy kima­radjanak a passzív magatar­tást tanúsító emberek. A pártszervezetek ebben az időben számos egyéb feladat mellett nagy figyelmet fordítsanak a népfrontmoz­galomra, hisz a mostani vá­lasztás hosszabb időre eldönti egy-egy város, község további munkáját, előrelépését vagy éppen lemaradását. Ha a kommunisták aktívan részt vállalnak a választási munkában, a jelölésben, s egyben határozottan kiállnak a Hazafias Népfront jelöltjei mellett, nagy szolgálatot tesz­nek pártunk alapvető poli­tikájának, a párt és a töme­gek közötti kapcsolat erősíté­sének. Amikor minden kommunista ezt a politikát képviseli, akkor képviseli igazán minden tisztességesen gondolkodó magyar hazafi kívánságát, óhaját. Őket kö­vetve fejti ki jó politikai és társadalmi tevékenységét megyénkben is a népfront­ba tömörült alkotni kívánó nép. Rocskár János Tájékoztató a felsálokú oktatásról A Művelődésügyi Minisztérium 5 000 példányban adja közre a felsőfokú intézményekről szóló tájékoztatót. A kiadvány részle­tes útbaigazítást ad mindazoknak, akik valamely felsőoktatási in­tézmény nappali, illetve esti vagy levelező tagozatán akarják foly­tatni tanulmányaikat. A 160 olda­las könyvecske ismerteti az egyes egyetemekre, karokra, szakokra felvehetők számát és azt is, hogy a különböző egyetemek, főiskolák és felsőfokú technikumok hallga­tói milyen képesítést szerezhet­nek. Beszámol továbbá a felső- oktatási intézményekbe történő jelentkezés rendjéről és a felvé­teli vizsgák követelményeiről, va­lamint az ösztöndíjakról és egyéb állami és szociális juttatásokról. A tájékoztatót — előrelátható­lag február második felében — az érdeklődők a köhyvesboltokban is megvásárolhatják. (MTI) Négy év a mérlegen A Központi Statisztikai Hiva­tal legújabb összesítése szerint hazánkban az elmúlt négy év­ben mintegy 150 ezerrel nőtt a keresők száma és jelenleg több mint 4 780 000 embert foglalkoz­tatnak a népgazdaság különböző területein. A legtöbben — kö­rülbelül 1 900 000-en — az ipar­ban dolgoznak, 181 ezerrel többen, mint négy évvel ezelőtt A mezőgazdaságban dolgozók száma körülbelül 200 ezerrel csökkent. A munkások és alkalmazot­tak havi átlagkeresete 1962- ben 1638 forint volt, a múlt év végén pedig elérte az 1894 fo­rintot. Ezen belül természete­sen .vannak eltérések: az építő­iparban például 1947, a keres­kedelemben 1702, a mezőgazda­ságban' 1667 forint az átlagke­reset. A foglalkoztatottság és a ke­reset növekedése lényegesen javította a családok helyzetéi. Erre utalnak annak a 2000 ház­tartásnak az adatai is, amelye­ket a Központi Statisztikai Hi­vatal közelebbről is megvizs­gált A munkás- és alkalmazotti családok a négy évvel ezelőtti 46.2 helyett most jövedelmük 45.3 százalékát költik élelmi­szerre, míg ruházkodásra 15,5 helyett 14,8 százalékot. Pénzben kifejezve, személyenként és havonta 513 forint jut élelemre, italra, dohányra, 140 forint ru­hára, cipőre, öltözködésre. A paraszti és a kettős jövedelmű családoknak az élelem összeg­szerűen körülbelül ugyanennyi­be kerül, de mivel keresetük alacsonyabb, élelemre még min­dig jövedelműiének 52,3, ruház­kodásra viszont csak 13,7 száza­lékát fordítják. A' lakbér vidé­ken alacsonyabb, ezért a pa­raszti lakosság keresetének csak 6,1 százalékát költi lakbérre, fűtésre és világításra, míg a munkások, alkalmazottak fi­zetésének 7,6 százaléka fedezi ezeket a kiadásokat. Tartós fo­gyasztási cikkeket a városi la­kosság jövedelmüknek több mint 10, a falusiak 8 százalékáért vá­sárolnak. A városiak kétszer annyit költenek művelődésre, tanulásra és szórakozásra, há­romszor annyit közlekedésre, de alig fele annyit lakásépítésre és telekvásárlásra, mint a paraszti családok. A munkások és alkal­mazottak 40, a paraszti családok több mint 50 százalékkal na­gyobb összeget fordítanak la­kásépítésre és telekvásárlásra, mint négy évvel korábban. (MTI) Kétmillió forint kamatra - Takarékosak a dobozlak - 25 miilié forint kölcsön építkezésre - 9 és fél millió forint hitel áruvásárlásra - Eladó 12 fi] lakás A Gyulai Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága a napokban vizsgálta meg a takarékossági mozgalom, a házh elyórtéikesítés, a lakosság építési törekvéseinek támogatása és a kisebb hitel­akciók alakulásának eredményeit A végrehajtó bizottság ©lé ter­jesztett jéleni'.és részletesen tag­lalja, a gyulai járás lakosságának takarékoskodását. A betétállomány 1966 december végén megközelítette a 66 mil­lió forintot. A dobozi postait ivataTban műkö­dő OTP-fiókban egymillió forint értékű betétnövekedés volt 1965-höz viszonyúvá. A doboziak betétállománya ezzel megközelíti az 5 és fél millió forintot. Ez az eredmény azért is figyelemre méltó, mert Dobozon korábban igen .gyengén gazdálkodó szövet­kezet működött, ‘s ekkor a la­kosságnak lényegében nem volt betétállománya. A takarékszövetkezetekben, az OTP-fiókokban elhelyezett beté­rek után a gyulai Járás lakossága két­millió forint összegű kamathoz Jutott 1966. december 31-én. Tavaly megnövekedett a lakos­ság érdeklődése az építési köl­csön felvétele iránt. Ehhez hoz­zájárult az is, hogy a tél végi, kora tavaszi belvíz és árvíí igen jelentős kárt okozott a járás la­kóházaiban. 1966-ban 476 dolgozó kért és kapott 25 millió forint köl­csönt lakásépítésre. Ez az összeg kétszerese az 1965- ben felhasználtnak. Az OTP gyu­lai járási fiókja Sarkadon 1966­ban társasházépítést is finanszíro­zott. Tizenkét lakást már elad­jak, tizenkét lakás viszont el­adásra vár. A társasházépítés iránt Sarkadon mintha vissza­esett volna az érdeklődés. Az új lakások bútorozására áruvásárlási kölcsönt is folyósí­tottak. összesen 1900 dolgozó kért az OTP-től ilyen támoga­A Gyapjú- és Textilnyarsanyag- forgalmi Vállalat foglalkozik megyénkben a pecsenye- és te­jesbárányok exportálásával. Fu- derer Miklós áruforgalmi elő­adótól kértünk a napokban tá­jékoztatást arról, hogy az idén megyénk közös gazdaságaiból mennyi bárány kerül külföld­re. — Igen jó minőségű bárányo­kat szállítanak a termelőszö­vetkezeteink — mondotta töb­bek között az áruforgalmi elő­adó. — Az idei első szállítmány, sőt szállítmányok már elmen­tek. Január 4,-ón indult el Sar­kadról a méhkeréki Nicolae Baláescu Termelőszövetkezetben tenyésztett 67,7 pecsenyebárány. Ennek a szállítmánynak Görög­ország a végcélja, míg a január 6-án útnak indított, 540 bárány Olaszországba került. Az utób­biakat az orosházi Petőfi, Vö­rös Csillag és Űj Élet terme­lőszövetkezetek szállították. Ti­zenegyedikén Dévaványúról ta­tást kilenc és fél millió forint összegben. Személyi kölcsönt négyszázan vehek fel 1966-ban. A termelőszövetkezeti gazdák körében megnövekedett a háztá­ji hitelakció becsülete. Ezt az is tanúsítja, hogy 600-nál több szö­vetkezeti gazda csaknem 5 mil­lió forintot kért az OTP-től a zöldségtermesztés és a kisállat - tenyésztés fellendítésére. dúl nagyobb mennyiség az ecsegfalvi Egyetértés, dévavá- nyai Lenin és Körösi ÁG ál­tal tenyésztett állatokból. Ezek­kel együtt görög exportra kerül a 12-én útnak induló 640 darab a gyulai Munkácsy és 320 darab a szabadkígyós: Szabad Föld Termelőszövetkezetből. A többit — összesen 5000 darabot- az első negyedév végéig a megrendelők által megszabott időben folyamatosan szállítjuk. Áprilisban különben nagyobb mennyiségű 10—12 hetes, úgy­nevezett tejesbáranyt is szállí­tunk, főleg olasz megrendelésre. A 3500 darab egy részét élő, míg más részét vágott állapot­ban indítjuk útnak. Az előre­láthatólag ismét kiváló minősé­gű bárányok nagy részét a fü­zesgyarmati Aranykalász és Vö­rös Csillag, a gyomai Győzelem és a gyulavári Lenin Hagyaté­ka Termelőszövetkezet szállítja. — ©5* k . ; . Irány: Olaszország és Görögország ötezer pecsenyebárány az első negyedévben

Next

/
Oldalképek
Tartalom