Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-10 / 8. szám
1967. január 18. 4 Kedd Üzemi szakkörvezetők megyei tanácskozása A Hazafias Népfront Békés «negyei Bizottsága és a megyei anács Vb mezőgazdasági osztása január 18-án rendezi Békéscsabán a mezőgazdasági üzemi .zakkörvezetök 1967. évi első tanácskozását Napirenden az üzemi szakkörök jelentősége, feladata, melyről dr. Soós Gábor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, a földművelés- ügyi miniszter helyettese tart előadást Évek óta vita tárgye. a mező- gazdasági szakkörök szükségessége. A termelőszövetkezetek vezetőinek egy része támogatja a .^sakkörök munkáját, mert az üzemben dolgozó szakmunkások továbbképzésére, az új termelési eljárások kipróbálására ez a társadalmi intézmény a legalkalmasabb. Megyénkben is működnek szakkörök, melyek országosan is figyelemre méltó eredményt produkáltak (eleki Lenin Tsz). Az üzemi szakkörvezetők tanácskozásán art vitatják majd meg a szakkörvezetók és a termelőszövetkezetek elnökei, hogy miként lehetne tovább szélesíteni a szakkörök számát. Ez összefüggésben áll a végzett szakmunkások továbbképzésének szervezettebbé tételével. Negyvenhatmillió községfejlessítésre Három és fél millió forint értékű társadalmi munka A II. ötéves terv községfejlesztési mérlege a szeghalmi járásban RÖVID IDŐN BELÜL lejárnak az országgyűlési képviselők és tanácstagok mandátumai, és már megkezdődött az új választások előkészítése. A szervezési és adminisztrációs munkák mellett fontos feladat ismertetni a lakossággal a helyi tanácsok tevékenységének eredményét. Megyénkben a második ötéves terv időszakában jelentősen növekedett a községek saját anyagi erejükből való gazdálkodása. Ezt bizonyítják a szeghalmi járásban elért eredmények is, ahol 19G0-tól 65-ig több mint 4« millió forint fcörségfrjlesrtési Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer Az 1967. évet megelőző nyug ** díjévek kiszámítása válto- adan maradt. Erre az időszakra vonatkozóan továbbra is azt a naptári évet lehet nyugdíjévként figyelembe venni, amelyben a esz-tag férfi legalább 120, nő pedig legalább 80 munkaegységet teljesített. Fennmaradt az a szabály, hogy a termelőszövetkezeti i»g javára be kell számítani minden olyan időt. amelyet tagságát megelőzően munkaviszonyban ■agy kisipari termelőszövetkezet ragjaként töltött el. Be kell számítani az új rendelkezések szerint a kisipari biztosítás idejét is. Ugyanígy figyelembe veszik a munkaviszonyban töltött időt azoknál is, akik tenni őszé vetkezeti tagságuk után létesítenék munkaviszonyt. A különböző biztosítási idők egybeszámítására azonban csak a termelőszövetkezeti nyugdíj keretében van lehetőség és ebben az esetben Minek a szabályai érvényesülnek minden más vonatkozásban, így a korhatár tekintetében is. 1*1 j előírás, hogy a nyugdijidő- j ben megengedett, leghosz- ‘ szabb megszakítás az eddigiektől eltérően nem két, hanem — az ipari szabályozással azonos — öt ér. A nyugdíjrendszer égjük központi kérdése a nyugdíj összegének meghatározása. A szabályozás messzemenően érvényesíteni kívánja a személyes jövedelem alapulvételét, de a rendkívül változatos jövedelemelosztási formák, elsősorban az általánosan elterjedt családi művelés következtében a közösből származó jövedelem nem állapítható meg á más népgazdasági ágakban eiér- iiefcő pontossággal.-4 nyugdíj alapjául szolgáló oeázeg a tag személyes jövedelme. Ebbe beleszámít a közös munkából eredő jövedelem (mun- Icadlj, részesedés, eredményessé* gi javadalmazás, prémium stb.), a családi művelésért kapott jövedelemnek a tagra jutó hányada és a fel nem róható okból «betegség, szülés, katonai szolgálat stb.) munkában nem töltött. Időkre járó összeg. A közös munkáiból származó jövedelem a könyvelés alapján ma már minden termelőszövetkezetben egyértelműen mégállapítható. A családi művelésből eredő jövedelmet úgy lehet kiszámítani, hogy meg kell állapítani az elvállalt földterület mun- Icanapszükségletének a tagra jutó hányadát és ezeket a munkanapokat meg kell szorozni a termelőszövetkezetben fizetett átlagos napi munkadíj összegével. Például, ha valamely tfez-tag családi alapon elvállalja egy kataszteri hold kukorica művelését, amelynek m unkanapizük ségle te mondjuk 15 nap és ezt a munkát harmadmagával végzi, akkor a nyugdíj megállapítása szempontjából 5 munkanap teljesítéséti számítanak be neki. Külön meghatározott kulcs szerint kell számításba venni a fel nem róható okból távol töltött időket. A személyi jövedelem megállapításánál számít a betegségi' segélyezésben, szülési segélyezésben, katonaságnál, munka- viszony bah, tanfolyamon (iskolán) és a tanulmányi vagy egyéb szabadságon töltött idő is. A nyugdíj szempontjából beszámítható időbe a társadalombiztosítás ezeket az időtartamokat egy-egy teljes munkanappal veszi figyelembe. A személyi jövedelem megállapításánál az így adódó munkanapokat meg kell szorozni a tag egy munkanapra járó átlagos részesedésével. Ez vonatkozik a termelőszövetkezeti tagság alatt munkaviszonyban töltött időre is. Mivel a jövedelem kiszámításának módja — elsősorban a családi művelés miatt — csak korlátozott pontosságú eredményt ad, a tagokat az így megállapított jövedelem alapján alsó és felső határokkal meghatározott nyűg- díjkategóriába sorolják. A jogszabály 21 nyugdíjosztályt állapít meg. A személyes jövedelmek alapulvételével évenként meg kell állapítani minden tag nyvg- díjkategóriáját és azt a megyei társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) a zár-számadást követő 30 napon belül be kell jelenteni. A «tagok kategóriába sorolása a termelőszövetkezetek feladata. A tag megállapított nyugdíjkategóriája lesz a következő évben az általa fizetendő 3 százalékos (illetőleg; progresszív) nyugdíjjárulék alapja. Ha a tag nyugdíjat igényelj ugyanezt a kategóriát veszik alapul a nyugdíj összegének kiszámításánál is. Az új törvény messzemenően egyszerűsítette a nyugdíj megállapításának módját. Az ipari szabályokkal egyezően kimondja mindenekelőtt, hogy a nyugdíj megállapításának alapja az az átlagos hart jövedelem, amelyet a tag a nyugdíjazás évében a nyugdíj igényléséig eltelt hónapokban, valamint a nyugdíjazás évét megelőző 4 évben elért. A «havi átlagos jövedelmet erre az időszakra vonatkoztatva a bejelentett besorolások átlagolásával számítják ki. A nyugdíj megállapításának alapja a, 10 évi nyugdíjidő. Az a tag, aki ennyi nyugdíjévvel kér nyugdíjat, megállapított átlagos havi jövedelmének kereken egy- harmadát (pontosan 33 százalékát) kapja nyugdíjként. Ha a ■tagnak 10-nél több nyugdíjévé van, nyugdíja az átlagos havi jövedelemnek a 33-nál annyiszor 2-vel több százaléka, ahánnyal több nyugdíjévé van tíznél. (Például, ha 11 éve van, nyugdíjként az átlagjövedelem 3ÍI százaléka, 12 év esetében 37, 13 évnél 39, stb. százaléka jár. (A nyugdíj évi 2 százalékos növekedéssel egyenletesen emelkedik, egészen a 25. nyugdíjévig, ekkor eléri a havi átlagjövedelem 63 százalékát. 26 éven felül minden további nyugdíjévért a havi átlagjövedelem 1—1 százaléka jár, de a nyugdíj nem lehet több az átlagjövedelem 70 százalékánál. A nyugdíj kiszámításának módja röviden ügy foglalható össze, hogy 10' évre a jövedelem egyharmada jár és ez minden további nyugdíjév után 2 százalékkal növekszik. Tenmelöszoveakezeti tagság alapján járó öregségi nyugdíj összege nem lehet kevesebb 400 forintnál. Uasonló szabályok, érvénye** sülnek a rokkan tóági nyugdíjaknál is és'ezek esetében is meg van határozva a nyugdíjak minimuma. Jelentős új szabály, hogy a rokkantságnak: — ugyanúgy, mint az iparban — 3 fokozata van és a rokkantsági nyug díj összege a rokkantság fokának megfelelően emelkedik. A nyugdíj összegét kiegészítő új juttatás a nyugdíjasok házastársi pótléka. Az ipari szabályokkal egyezően a termelőszövetkezeti nyugdíjasoknál is 100 forint házastársi pótlék jár, ha a nyugdijuk összege az 1000 forintot nem haladja meg és a házastárs az iparban is előírt feltételeknek megfelel. G. P. (Folytatása Icóvevkesik) összeg került felhasználásra. A Hazafias Népfront és a tanácsok helyi szervei több fontos munkára — többek között járdaépítésre, parkosításra, belvízlevezetésre — mozgósították a lakosságot. Az elmúlt években 3,5 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az alap felhasználásáról és az 1967-es elgondolásokról kérdeztük •Szujó Imrét, a szeghalmi járási tanács községfejlesztési csoportvezetőjét. — A JÁRÁS LAKOSSÁGÁT közvetlenül érintő legfontosabb kommunális igényeket sikerült kielégíteni — kezdi Szujó elvtárs. — Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden régen esedékes feladatot már megoldottunk, de a legszükségesebbeken túl vagyunk. A 46 millió forint sokrétűen lett felhasználva, ezek közül csak néhányat említenék: Füzesgyarmaton strand- és tisztasági fürdőt, hozzá termálkutat, Körösladány- ban a régi Csáki-kastély felhasználásával kultúrotthont, Vésztőn zárt csatornát és két iskolai tantermet építettek. Szeghalmon és Bucsán pedig tükörfénycsövekkel korszerűsítve lett a közvilágítás. Ezenkívül évente több mint öt kilométer hosszú járda épült. Felújították, illetve korszerűsítették a községek ivóvízellátását, villanyhálózatát és csatornázását. NAGT ÖSSZEGŰ ÁLLAMI TÁMOGATÁST is kaptunk a lakosság különböző szükségleteit kielégítő beruházásokhoz, azonban a társadalmi erők tényleges közreműködése is jelentős. Elsősorban a községfejlesztési összeg felhasználásánál, a tervezésnél és kivitelezésnél a Hazafias Népfront különböző akcióbizottságai, aktívái jelentősen közreműködnek. A második ötéves tervben a kommunális szükséglet kielégítése volt a céL A jelenlegi, harmadik ötéves tervben pedig már a községek pénzösszegeket tartalékolnak nagyobb létesítményekre. Az 1967- es évben Zsadányban és Okány- ban törpevízmű, Bucsán és Ker- i tészszigeten pedig kultúrház építéséhez fognak. Ez utóbbiakhoz jelentős hozzájárulást biztosít a megyei tanács. Szeghalom-Üjtele- pen közel 1 millió forintos értékben 50 férőhelyes óvodát építenek. AZ ELMONDOTTAK rövid tömörségükkel is mutatják, hogy a tanácsok a lakosság pénzével jól gazdálkodtak. A párt-, az állami vezetés elgondolásai, javaslatai, a községek formálására — az anyagi lehetőségek figyelembevételével — találkoznak a lakosság igényeivel. Mindezek egyúttal feltételezik, hogy a községpolitika jövőbeni alakításában — az állam pénzügyi támogatása mellett — mindjobban növekszik a lakosság személyes közreműködése és anyagi hozzájárulása. (Pankotai) Lábiörésig várnak? Békéscsabán, a 6. számú általános iskola Orosházi úti kihelyezett iskolarészlegét a múlt év nyarán késő őszbe nyúló munkával tatarozták, kívül-belül gyönyörűen rendbe hozták. Még csatornázási, vízvezeték-beszerelési munkákat is végeztek. Egyetlen szépséghibája a dolognak az, hogy az utóbbi feladat befejezésekor az utcai kapubejárati fesz felszedett kockaköveit visszarakták ugyan, de abban nincs köszönet. A fiatalabbak legtöbbje kacagva teszi túl magát a csetlés- botláson, de nem úgy az idősebbje. Legutóbb három asszony panaszkodott egymásnak a veszélyes járdarész miatt. Mindegyikük feibukott már azon a helyen, egynek zuhanás közben a szemüvege is eltört, s csak a véletlenen múlt, hogy nem ment üvegszilánk a szemébe. Az lenne a járókelők kérése, hogy — a további, esetleg súlyosabb balesetek megelőzése érdekében — a tanács mielőbb hozassa rendbe a járda iskolabejárali részét. A felelősségre vonás Két ügyet tárgyait a Pattogatott Kukoricát Csomagoló Vállalat fegyelmi bizottsága. Elsőnek Balambér Tihamér anyag- és áruforgalmi osztály veaető ügye került terítékre. — Nem hallgathatom el — mondta Galamb Adamér igazgató —, hogy súlyos mulasztás’ követett el Balambér azzal, hogy a pattogatott kukoricát a szabad ég alatt tároltatta, és húsz vagon áru az esőzés kö- . vetkezőiben megpenészedett. A hanyagság miatt három körzet üzleteiben hiába keresik e nagyon fontos népélelmezési cikket. Atról nem is beszélve, hogy Balambér gondatlansága a vállalatnak 15 millió 367 ezer forint kért okozott, — Az igazgató kartárs mondanivalóját — vette át a szót Csutorás Tóbiás, a személyzeti osztály vezetője — én csak azzal akarom kiegészíteni, hogy a súlyos kár azért keletkezett, mert Balambér felöntött a garatra, részegen intézkedett arról, hogy a pattogatott kukoricát felesleges a raktárban tárolni. — A teljes vádihoz tartozik — egészítette ki a vádat Kecskés Kázmér szakszervezeti vezetőségi tag —, hogy Balambér a munkafegyelmet is lazította, hiszen az ivást követően három napig volt távol az üzemtől. A súlyos szaval? hallatára Ba- iambér elszomorodva, mélyen magúba szállott. Es mivel régi igazság az, hogy a rablógyilkos is megkapja védekezési jogát. Balambér is megszólalt. — A tényeket nem akarom tagadni, csuoán a valóságot akarom ábrázolni. A pattogatott kukoricát vállalati érdekből tároltattam a szabad ég alatt. Azt akartam, hogy az éjszakai párát szívja magába a pattogatott kukorica, és így 8— 10 százalékital nagyobb súlyú árut értékesíthessünk. Igaz, hogy a párásított pattogatott kukorica nemcsak nehezebb lesz, hanem a frissesógét is elveszti, de azért legfeljebb a fogyasztó méltatlankodik, viszont a vállalat sokat nyer... — Arról az isten sem tehet — folytatódott a védekezés —, hogy az éjszakai szokásos pára helyett ötórás zivatar keletkezett, és azért penészeden meg a pattogatott kukorica. — A háromnapos igazolatlan hiányzás valóban megtörtént, de ebből csak két napot voltam részeg. A harmadik napra azért volt szükségem, hogy frissen folytassam a munkát. így hát. egy napot becsületből áldoztam fel. — Túlzottnak tartom a vádló szavakat, mert a kár, a 15 millió 567 ezer forint valóban tetemes, de több is veszett Mohácsnál! A részegségről pedig annyit, hogy a négylábú ló is megbotlik időnként, és én, a kétlábú ember is. sajnos megtántorod- tam. — Különben is '— hangoztatta Balambér —, ki figyelmeztetett engem arra, hogy késő ősszel a szokásos pára helyett zivatar is keletkezhet? Kedves kartársak, erre engem senki sem figyelmeztetett. — Balambér szavaiban sok az igazság — kezdte a fegyelmi ügy összefoglalását Galamb igazgató. — Nem kétséges, hogy cselekedetét vállalati érdek diktálta. Mégis szükséges felette pálcát törni. Figyelembe véve azt is, hogy büntetve még csak egyszer volt, amikor három évvel ezelőtt két vállalati számológépet véletlenül a Bizományi Áruházban eladott, így hát úgy határoztam, írásban figyelmeztetem Balambért arra, hogy a népgazdasági értiekeket a jövőben gondosabban szolgálja.
