Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-08 / 7. szám
1967. Január 8. 3 Vasárnap A tanács meg a választók Újdonságok a dobosi Petőfi Tss gasdálkodásában Az osztályvezető nem válogatta a szavakat, amikor beosztottját — papír ide, papír oda — utasította, hogy adja ki a fiatal- asszonynak az együttélési igazolást. Ugyanis a tanácsi beosztott kötötte magát, hogy „utasítás van rá, hogy ilyen igazolást nem kell kiadni...” Valamiféle utasítás valóban van arról, hogy katonai szolgálattal kapcsolatosan a tanácsi apparátus ne javasoljon felmentéseket vagy egyéb „engedményeket”. Csakhogy a fiatalasz- szony a katonai szolgálatot teljesítő férjétől kapott levél alapján kérte az együttélési igazolást. A tanácsi dolgozó elzárkózott, mondván, hogy ilyen okmányt nem adhat ki. A fiatal- asszony ment az osztályvezetőhöz. Végighallgatom a panaszát: — Tessék megmondani, hogy akkor most mit csináljak? A férjem azt írta, hogy a honvédség kéri tőle, igazolja, hogy bevonulása előtt valóban együtt éltek... Persze, hogy együtt éltünk. De nem kért a férjem leszerelést vagy felmentést, még csak segélyt sem™ De hát a honvédségnek kell az igazolás... Miért nem lehet azt kiadni? Az osztályvezető határozottan atasított: Ki kell adni az igazolást! A panasz megoldódott, az asz- szony megkapta az okmányt. Egy-két gondolat mégis ottmaradt az „ügyfél” (bár ezt a szót a tanácsi munkából már rég töröltem volna) fejében: Ha csak a hatóság adhat ki ilyen igazolást — mint egyedüli illetékes szerv —, akkor miért kell küldözgetni az embert azért, amit a személyi igazolvány, a lakásnyilvántartás, az összes szomszédok és még a házfelügyelő is bizonyít? Mert, ha mondjuk, segélyt kér az asszony a tanácstól vagy férjének leszerelését kérvényezi, szintén a tanácstól — akkor ezt meg lehet tagadni, hozzátéve, hogy indokolatlan a kérés. De ha egy bizonyítványt kér valaki (katonánál nincs szeműiden szövetkezetben kialakultaik, így adottak. Ezekkel viszonyaink között számolni kell. Alapjaiban véve ezektől egyik üzem sem térhet el, mert a szövetkezeti gazdák foglalkoztatását a jövőben is biztosítani kell az eddig elért jövedelmezőségi színvonal tartásával, továbbfejlesztésével. Ezt a két célt csak akkor érhetik el, ha a szövetkezeti vagyon minden eddiginél hatékonyabb kihasználására összpontosítják erőforrásaikat. A harmadik ötéves terv második esztendeje megyénk közös gazdaságai elé a tavalyinál nagyobb feladatokat állít. Búzából 15 ezer vagon felvásárlása, 25 ezer holdon cukorrépa, ezer holdon dohány, 5930 holdon cirok, 11 ezer 250 holdon kender termesztése és 15—16 ezer holdon ipari és kereskedelmi zöldség előállítása, továbbá 265 ezer hízott sertés, 980 vagon vágóbaromfi, 30 ezer hízott marha, 84 millió tojás, 450 ezer hektoliter tej értékesítése szerepel a legfontosabb célkitűzéseik között. Ha -megvizsgáljuk, hogy szövetkezeteink a legfontosabb cikkek termeléséből milyen részt vállaltak, akkor az eddigi eredmény összességében kedvezőnek mondható. A szerződéses termeié* szervezésében az egy évvel mélyi igazolvány!) arra, hogy a felesége valóban a felesége, s valóban együtt éltek bevonulásáig, akkor ebben miért kell ösz- sze-vissza szál adtatni a — választót. Tudatosan használom a szót, hiszen nem ügyfélről, hanem a tanácsot megválasztó választóról van szó. Nemcsak azért, mert most tanácsválasztás előtt vagyunk, hanem azért, mert a lakosság, a város és a falu lakója mindig féltve keresi a jelölő gyűléseken és a választólap urnába dobásakor választottját, hogy az olyan ember legyen, aki jól intézi az államhatalmi munkát. Ez pedig egy másik gondolatot is ébreszt az emberben. A tanácsi testületek tagjait megválasszuk, akik azután lelkiisme- rettel és többségükben hozzáértően határozzák meg az állam- hatalom helyi munkáját. A tanácsi apparátus pedig a gyakorlatban hajtja azt végre, amit a választott testület eldöntött. Nem lehet vitatkozni azon, hogy a napi ügyek intézésében, a választókkal való kapcsolatban lényegében a tanácsi apparátus tagjai képviselik a választott testületet. Ha pedig ez így van, akkor az emberek jogosan tesznek szemrehányó megjegyzést, amikor dolgaikat lélektele- nül, bürokratikusán kezelik: „No, ilyen a tanács!” „Mintha nem is mi választottuk volna...” A tanács tekintélye az élet gyakorlatában szinte mindig az apparátus, a tanácsi alkalmazottak munkáján múlik. Ezt pedig nem a bürokratizmus, nem a fennhéjázás határozza meg, hanem az emberszeretet, az emberséges és megértő ügyintézés. Még egy mondattal tovább megyek: sokszor az egész szocialista rendszerünkről alkotnak az emberek véleményt a tanácsi apparátus jó vagy rossz, emberséges, vagy embertelen ügyintézése miatt. ezelőtti állapothoz képest hízott sertésből 11 ezer, hízott marhából 3 ezer, tejből 29 ezer hektoliter, kenyérgabonából 500 vagon, vöröshagymából 243 hold, burgonyáiból 580 hold, ipari zöldségből 800 hold, cirokból pedig 100 holddal több termelési és áruértékesítési szerződéssel rendelkeznek a szövetkezeti gazdaságok. A termelés főbb ágazatainak tervezett hozamai — a megkötött szállítási szerződések alapján — igazolják: a megye ötéves tervének célkitűzései reálisak. "W’;m azonban néhány termék, * melynek termelésszervezésében megyénk a korábbi év hasonló időszakához képest elmaradt. Napraforgóból 150 vagon, cukorrépából 2 ezer hold, dohányból 230 hold, friss zöldségből 500 hold, fűszerpaprikából pedig 110 holddal kevesebb értékű szerződéssel rendelkeznek a vállalatok. A szerződéskötés elmaradását elfogadható érvvel egyik gazdaság sem tudja igazolni. Bár a termelés szervezése még nem fejeződött be, így különös aggodalomra nem lehet okunk. A tsz-ek ezekben a napokban készítik a zárszámadást, állítják össze az 1967. évi pénzgazdálkodási tervüket. A közös gazdaságok tulajdonában levő termelési Kettős feladaton dolgoznak most szinte lázas tempóban a dobozi Petőfi Tsz-ben. Egyrészt alaposan akarják elkészíteni a múlt évi gazdálkodás zárszámadását, másrészt az eddigi tapasztalatok alapján jól megszervezni az ez évi feladatok ellátását. Először néhány szót a múlt évi gazdálkodásról. Sajnos, a tavalyelőttihez hasonlóan, tavaly is mintegy 5 millió forint bevételi kiesést okozott a belvíz. Csupán búzából 2,4 millió forint ériékkel termett kevesebb a tervezettnél.. Ezenkívül még több mindenből volt kiesés, ellenben jó néhány növényfajtából és az állattenyésztésből is sikerült terven felüli bevételeket elérni. Mindent összevetve, úgy néz ki, hogy a sok kiesés ellenére legfeljebb 2—3 forinttal lesz kevesebb a tervezett munkaegység értéke, pedig az év elején 10 forint csökkenés mutatkozott még. Mint minden év végén. a korábbi tapasztalatok alapján most is felülvizsgálják és javítják az üzemszervezést. Már elhatározott tény, hogy azokban az üzemágakban, ahol erre megértek a feltételek, önelszámoló rendszert valósítanak meg. önálló üzemággá válik a virágkertészet is, amelynek területét az eddigi 35 holdról 100 holdra növelik. Ebből 30 holdat szamóca tesz ki, amit az elmúlt két évben telepítettek. Kevésszer esett szó az utóbbi időben Kondoros harmadik szövetkezetéről, a Vörös Október Tsz-ről. Ez a háromezer holdas gazdaság igen szerényen ért el figyelemre méltó eredményt az utóbbi három esztendőben, 1963- ban 20 forint jutott munkaegységenként a tagok részesedésére. Az 1966-os eredmények után 40 szerződések értéke még nem elegendő az 1966. évi jövedelmezőségi színvonal biztosításához. Így valószínű, egy-két héten belül meggyorsul az 1967. évre szóló termelési szerződések kötése. Tavaly ugyanebben az időszakban és később több vállalat elutasította a • termelőszövetkezetek megkésett ajánlatait. Félő, hogy néhány héten belül több közös gazdaság ugyanerre a sorsra jut. Érthető tehát, hogy a megyei szervek arra kérték a termeltető vállalatok jó részét, hogy a tsz- ek ajánlatait differenciálják, vagyis a közepes és a gyengébb minőségben gazdálkodó tsz-ekkel is kössenek termelési, értékesítési szerződést. (A jól és a kiválóan működő gazdaságok ugyanis —a szerződéskötésben — megelőzték a náluknál gyengébben gazdálkodókat!) A termelés szerkezete 1966- ban tovább erősödött, fejlődött Az 1967. évi termelés- szervezés jelenlegi színvonala magasabb a korábbi évekénél. Következésképpen a gazdasági év rajtjához az erők időbeni és mind reálisabb felmérésével minden eddiginél korábban jutottak el szövetkezeteinkben. Ez kellő biztosíték arra vonatkozóan, hogy megyénk mezőgazdasága jó úton halad, jó irányban fejlődik. Dupsi Károly önálló üzemággá válik a zöldségkertészet is. Természetesen nem az eddigi kisüzemi régi módszeres, évi 600—800 ezer forintos bevételi tervvel, hanem lényegesen megnövelve, nagyüzemmé fejlesztve. Az idén ugyanis 2.5 millió forint költséggel négy blokkház épül 2200 négyzetméteres termőfelülettel, ezenkívül egy 400 négyzetméter területű szaporítóház is. A jövő évben már 2—3 millió forint bevételre számolnak a kertészetből, A gyulai járásban megalakult építőipari vállalkozásnak a dobozi Petőfi Tsz volt az egyik fő kezdeményezője. A szövetkezetben ugyanis eddig csak egy néhány tagú, kevés szakemberrel rendelkező építőbrigád győzködött a tatarozásokkal, felújításokkal. Űj építkezésre nem volt ereje. Most a tsz-ek közös vállalkozására bízza a Petőfi az ez évi 4 millió forint értékű új építkezést, köztük a kertészeti blokkházakat s ezenkívül az egymillió forint értékű épületfelújítást, tatarozást. Ehhez még csak annyit, hogy az ez évi építkezésekhez, felújításokhoz 2 millió forint saját erővel járul hozzá a dobozi Petőfi Tsz. A múlt évi belvízkár okozta kiesések pótlásában legjobban az állattenyésztők tettek ki magukért, 6.5 milliós tervüket 8 millió forintra teljesítették. Nagyon dicséretes dolog ez, hiszen 50 forint készpénzt és 9—10 forint prémiumot osztanak munkanormánként. A közösség tavaly 18 millió forint bruttó termelési értéket állított elő. A növénytermesztés terven felül két és fél millió forintot hozott. Búzából 880 hold átlagában elérték a 17,8 mázsa termést. Lucernamagból 50 mázsa helyett 100 mázsát értékesítettek. Az édeskömény-vetés már az első évben is holdanként 5 mázsa termést hozott. A borsó a 8 mázsa tervezett hozammal szemben 14,5 mázsával termett. Kenderből 50 mázsa, cukorrépából pedig 220 mázsa a termelőszövetkezet átlagtermése. Az előbbi kimagasló eredmények nem mondhatók el az állattenyésztésről, bár a szövetkezetnek bőségesen termett tavaly is takarmánya. A szükségleten felül 45 vagon takarmánnyal rendelkeznek, ebből több vagonnal eladásra kínáltak a termény- felvásárló vállalatnak. A 200-as kocalétszámot férőhely hiánya miatt 150-re kellett csökkenteniük. Amennyiben a szarvasmarha-tenyésztés továbbfejlesztésére nem jutnak istállókhoz, ebben az esztendőben intézkedniük kell az állomány csökkentésére. Jelenleg egy 96 férőhelyes istállója van a szövetkezetnek, a szarvasmarha-állománya pedig éléri a háromszázba tvan a t. vagon abrakhiánnyal kezdték az esztendőt. Minden bizonnyal katasztrófa lett volna, ha nem állnak rá a Gyulai Tejporgyárból kiszállított savóval kevert gazdasági abrak etetésére. Azazhogy nem is annyira abrakot, mint inkább lényeges mennyiségű lucemalisztet és nyers répaszeletet kevertek a takarmányba. A nyári hónapokban pedig száraz répaszeletet daráltak a kukoricához, az árpához és szinte korlátlan mennyiségben etették a zöldlucemát. Osztva, szorozva kiderült, hogy a múlt évi átlagban 9,7 forint értékű takarmányon állítottak elő egy kiló sertéshúst. Dicséretesen jó eredményt értek el a hízó marha hizlalással is. Év végéig 130-at adtak el. s ezek ' zöme szuperextrém, extrém és I. osztályú volt. Az idén önálló üzemágként gazdálkodnak az állattenyésztők is és Prohászka Tamás irányításával újabb és újabb, még jobb eredményre vezető módszereken gondolkoznak. A tavaly telepített 300 holdas jól bevált műrét, továbbá a majorok mellett telepített 70 holdas tehén- és sertéslegelő, no meg a 600 hold lucerna bőséges szálas takarmányt biztosít ebben az évben. Éppen ezért amint lehet, rátérnek az úgynevezett zöldhizlalásra, vagyis a pépesített zöldtakarmány fokozottabb etetésére. A megnövekedett szálastakarmány-terület birtokában most már olyan terveket szövögetnek, hogy a szarvasmarhaállományt az eddigi 700-ról 800-ra növelik, ,s amint hizlaldát tudnak építeni, jaz eddigi 1700 hízott sertés helyett 2000—2500-at értékesítenek. Az állattenyésztők nevelési, 1 hizlalási elképzeléseihez bizton- jságérzetet ad az, hogy okulva az (eddigi évek kártételéből, ősz óta nagy gondot fordítanak a belvízvédelemre. Többek között minden bevetett tábla laposabb részén úgynevezett vízszivárogtató barázdákat húztak. Ezenkívül 606 ezer forint költséggel 2700 méter hosz- szúságban új levezető csatornát építenek. Ráadásul tizenhat ember járja nap mint nap ősz óta a táblákat s utat nyitnak a felgyülemlő víznek. Egyöntetű vélemény az, hogy ezek nélkül az intézkedések nélkül már víz alatt állna a dobozi határ jó része. Ugyanis elég sok az alacsony (fekvésű terület. Vannak olyan földjeink, amelyek évek óta a vetőmag mennyiségét is alig termették meg a belvíz miatt. Ezekbe a földekbe folyamatosan, mintegy 50 holdba, fűzfavesszőt telepítenek. A Körös-part mindkét oldalát, ahol az eddigi magas talajvizet tovább növeli majd a békési duzzasztógát, nyárfával telepítik be, összesen mintegy 120 holdon. Ilyen újdonságokkal találkoztunk Dobozon. K. L Felemelték a dohánvfefvásár’ás? árakat: a szabolcsi és a debreceni dohányét 25—30 százalékkal, a kertiét 22, a szuloki és Havanna dohányét 33, a hevesi zölddohányét 50 százalékkal. A felemelt felvásárlási árak, kedvezményes természetbeni juttatások, ingyenes védőszer- és permetezési költségtérítés mellett érdemes dohányt termelni. Kössük meg mielőbb a dohánytermelési szerződést. 2957 Ez pedig már nem játék! Varga Tibor Állatférőhely hiánya akadályozza a termelés továbbfejlesztését
