Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

1907. január a, 3 Cső törték Anyagbeszerzés, óh! Élénk vitát váltott ki az állat* tenyésztők körében az, hogy a száj- és körömfájás elleni véde­kezés egyik módszereként meg kell akadályozni illetéktelenek átjárását az állattenyésztési te­lepeken, vagyis körül kell azo­kat keríteni. Volt olyan véle­mény, hogy a körülkerítés csupán madzag a harangszó ellen. Mon­dani sem kell, hogy ezzel a vé­leménnyel nem sokan értettek egyet, mert hiszen megyénkben minden állattenyésztő tudja, hogy milyen hatalmas kárral, vagyis elhullással és utóhatások­kal járt a száj- és körömfájás. A körülkerítés természetesen csak úgy ér valamit, ha az állat- tenyésztők gondoskodnak meg­felelő fertőtlenítőszerről és a fertőtlenítő szabályok betartásá­ról. Am, mint ahogyan a déva- ványai Lenin Tsz állattenyész­tője elmondta, formaiinhoz na­gyon nehéz hozzájutni a megyé­ben, szerencsére a dévaványaí Aranykalász Tsz vezetői vala­milyen úton-módon szereztek Budapesten és adtak át belőle 30 litert. Bárcsak ez volna a legkisebb gondja a dévaványai Lenin Tsz- nek. Ennél azonban van még jó néhány és sokkal nagyobb is. Elsősorban is az, hogy az állat- állomány 19 felé van széjjel­szórva a szövetkezet határában. A 190 tehenükhöz 150 férőhely- lyel rendelkeznek. Az istállók egy része olyan régi, s olyan düledező állapotban van, hogy az állatorvos meg akarta már tiltani a használatát. Baromfi­férőhellyel sincsenek ellátva: 2500 férőhelyes ólban nevelnek évente 50—55 ezer csibét. Sem­mi jót sem lehet elmondani a sertéstelepről sem. Ugyanis mindössze 80 fiaztató kutricá- val rendelkeznek a 236 darabos kocaállományhoz. A kevés kut- rica szinte annyi időre se válik üressé, hogy a szükséges fertőt­lenítést elvégeznék bennük. A férőhelyek számának növe­lése azon akad el, hogy nem, vagy csak nehezen jutnak hozzá építkezési anyaghoz. A dévavá­nyai Lenin Tsz állattenyésztője szerint egy borjúnevelő építése sokkal kevesebb időbe kerül, mint a szükséges anyagok be­szerzése. Azt remélték, hogy az új vállalat, a MEZÖBER segít­ségükre lesz ebben. Nem kis bosszúságot okozott azonban az, amikor a vállalat képviselője azt mondta, hogy egyelőre csak kivitelezőt tudnak szerezni az új beruházásokhoz. Az anyagbeszerzés volt a leg­nagyobb gond eddig is, s ezután' előreláthatólag ez jóval nagyobb lesz. A termelőszövetkezetek az amortizációs alapból már az idén is és jövőre is szeretnék növelni az ál 1 a tf é rőhelyeket. Egész sor termelőszövetkezet ugyanis férőhely hiányában 30— 40 százalékkal tart kevesebb ál­latot, mint amennyit takarmá- nyozni, vagyis nevelni, hizlalni tudna. K. I. Megyénk lótenyésztésének múlt évi mérlege és a jövő feladatai Megyénk igen jelentős, szere­pet tőit be hazai mezőgazdasági nagyüzemeink munkaló-s ziikség- letének biztosításaiban, s jelentős a lóexport is. Ez a körülmény a több évszázados lótenyésztői múltnak és a világihírű mezőhe­gy esi ménes tenyószha fásának tudható be. Az utánpótlás helyzeté Jól telelnek a kalászosok A téli idő eddig nem tett kü­lönösebb kárt az őszi kalászo­sokban. Az őszi árpa és a búza kiválóan fejlett, jól bírja az utóbbi napok 'fagyát, száraz hidegét. Szakemberek említet­ték, hogy ilyen minőségű, vetés­re, mint a mostani, az utóbbi evekben nem volt példa. A gabonák jó telelése érthe­tő, hiszen a termelőszövetke­zetek többsége eleget tett a párt és a kormány határozatá­nak és a vetésterület túlnyomó többségén október végéig befe­jezte a búza vetését. Sőt, no­vember első napjaiban egyes termelőszövetkezetek terven felül még 1460 hold búzát ve­tettek. Így megyénk őszi búza vetésterülete majdnem eléri a 182 ezer 500 holdat. Hírt kaptunk arról is, hogy több közös gazdaságban, így a békéscsabai Lenin Tsz-ben is, kísérletet folytatnak a termés fokozására. Az előző években már kipróbálták, hogy a ha­Az állatorvosok dicsérete Lényegében ezelőtt 3 évvel kezdődött meg megyénk szarvas­marhaállományának gümőikór- mentesítése. Ezt a nagy felada­tot nehezítette az azóta két íz­ben is fellépő száj- és köröm­fájás, de az is, hogy a megye állategészségügyének szolgála­tában levő 174 állatorvos nem rendelkezik még kielégítő fel­szereléssel és közlekedési lehe­tőséggel. Ennek ellenére most már 65 termelőszövetkezet 71 telepén csaknem 7 ezer a gü- mőkórmentes tehenek száma. A mentesítés tovább folyik a le­hető legnagyobb intenzitással, mert amellett, hogy a negatív állománytól értékesített tejnek magasabb az ára, a hízott mar­háknál is exportkövetelménnyé vált a gümőkórmentesség. gyományosnál több vetőmag milyen hatással van a termés­átlagra. A szövetkezet gazdái jól emlékeznek az 1965. és 1966. évi aratásra, amikor hol­danként 28—35 mázsájával is „fizetett” egy-egy búzatábla a Lenin szövetkezetnek. Szocialista mezőgazdasági nagy­üzemeink vonóerő-mérlegének egyensúlyban tartása — a jelen­legi gépesítés mellett — 14—lő ezer munkáló tartását teszi szük­ségessé megyénkben. Ehhez 1500 —1606 csikónak íkellene megszü­letni évente. Az 1966-os tenyész­tési évben csak 1366 csikó szü­letett, Ennyi csikószapoirulat nem pótolja teljes egészében a mun- kaló-utánpótlás évi szükségle­tét. Sokkal kedvezőbb képet m* tat azonban az 1966-os fedezte­tés, ami természetesen még nem elegendő ahhoz, hogy a megszü­lető kb. 1800 csikóból 1970 éy tavaszán 1400—15001 munkára és tenyésztésre egyaránt alkalmas ló váljék. Biztositanunk kell a vemhes és szoptatós kancák opti­mális tartási és takarmányozási körülményeit. A leválasztott csi­kóit a befogásig olyan szakszerű nagyüzemi módszerek között ne­veljük, hogy abból betöltött 3 léves korára jól fejlett, szilárd í szervezetű munkaló váljék. Egy nóniusz fedezőmén t vegyes hasznosítású lótípusból. adásra előállítani, mint a több évtizedes nagyüzemi gyakorlattal rendelkező állami gazdaságok. Ez a körülmény természetesen ae árak. dífferenciáiodásáhan jelent­kezik. Ennek ellenére a termelő­szövetkezetekből eladásra kerülő lovak ára is jelentősen emelke­dett az előző évekhez mérve. Többéit között a kamuti Béke Tsz jó minőségű múlt évi szü­letésű mén csikóit darabonként 10 a mezőhegyesi Béke Tsz Az értékesítés lehetőségei egyéves félvér csikóit darabon­ként ugyancsak 10 ezer forint, Jelenleg a termelőszövetkeae- a nagykamarása Ságvári Tsz 3 telt — kedvezőtlenebb felneve- éves nóniusz csikóit darabonként ®i lehetőségeik folytán — rit- kkábban tudnak olyan lovat ei­Messze vagyunk a Saturnustól? A napokban, egy Saturrius golyóstoll- készlet révén érde­kes felfedezést tet­tem,, hogy tudniillik a rmai embert már el­kényeztette ez a ro­hamosan fejlődő kor­szak, amelyben élünk, úgy, hogy idestova semmin sem csodál­kozik. Táviratot adtam fel a postán, s kitettem magam élé a polcra a Satumus golyós toll- készletemet — ezzel indul a történés. Ez a Saturnus — ha va­laki nem ismerné —> nagyon célszerű kis dolog. Műanyag ta- sak, amelyben négy­féle színű golyóstoll van: piros, kék, zöld és fekete. Ezúttal a kékkel dolgoztam. Gondosan tömörítettem a mon­danivalómat — hiá­ba: ilyenkor minden szónak ára van. Nem csoda, "ha, ott felejtet­tem végül a Satur- nust a polcon. Ké­sőbb fedeztem fel, hogy nincsenek ná­lam a tolláim, nem voltam rest, vissza­mentem a postára. A polc körül ekkor már hárman dolgoztak, s nézem, nincs a Sa­tumus sehol, csak a tasakja. Ez, gondol­tam, hamar eltűnt, s már indultam volna tovább, ekkor azon­ban felfedeztem, hogy a polc mellett i munkálkodók vala­mennyien az én tol­láimat koptatják. Szólok mindjárt an­nak, aki a pirossal írt, hogy ne haragud­jon, de az én tulaj­donomat szorongatja a kezében, s remé­lem, nincs ellene ki­fogása, de visszavá­rom a tulajdonomat. A többiek is meg­hallották, amit mond­tam — persze úgy is mondtam, hogy meg­hallják —, s egyszer­re rámcsodálkoztak valamennyien. Kide­rült, mindnyájan azt hitték, hogy a posta tette ki a polcra a Satumust: legyen ne­kik mivel kiállítaná a csekkeket, értesítése­ket, miegymást. Kér­ték a bocsánatot, én meg mondtam, hogy nem történt semmi, s megvártam, amíg be­fejezték a munkát. De az eset megma­radt bennem, s ké­sőbb is foglalkozta­tott... Nem azért, hogy hozzányúltak a tollá­imhoz... Nem... In­kább az gondolkozta­tok;: hogyan juthatott eszébe ezeknek az embereknek, hogy a posta csak úgy kitesz nekik a polcra egy valódi Satumust? Egy Satumust, amelynek kereken 27 forint az ára. Hát lehet ezt csak úgy egyszerűen kitenni? Ismétlem, elgondol­koztatott az eset. Ügy is mondhatnám: ez a korszak egy ikicsíit elkényeztette már az embert. Annyi min­den előfordulhat, a korszerűség fogalmá­ba annyi minden be­lefér, ho gy ez a mai kor embere már sem­min sem csodálkozik, s a légi ehetetlenebb dolgot is készpénznek veszi. Olyannyira, hogy bemegy a pos­tára, talál az asztalon egy Satumust, aztán se szó, se beszéd, fel­veszi, használja, mert el tudja képzelni, hogy már ott tartunk a fejlődésben a köz­használatra bocsá­tott golyóstollnál. Időnként — azt hi­szem hely«: gondolat —. nem árt az embe­reket figyelmeztetni, hogy azért ne zárkóz­zanak elefántcsont toronyba, s nézzenek körül jobban a való­ságos életben. Van itt sok korszerű dolog, hiszen a fejlődés, a változás korszakát tapossuk, de lehet­nek célok, melyeknek elérésétől még mesz- sze vagyunk. Ezt jó tudni, hogy elkerül­jük a csalódást... Hát — kérdezem —, eljött már annak az ideje, hogy Satur- nusok heverjenek a postai polcokon? Hi­szen ma még csak kölcsönzik a penná­kat egy, azaz egyfo­rintos betétért. S milyen pennák azok? Nem is lehet velük írni,,. Dékiss János 10 ezer, a hunyai Hunyadi Tsz 3 éves nóniusz csikóit darabon­ként 15 ezer formte áron érté­kesítette exportra, illetve bel­földre. A kiöregedett vagy munkára alkalmatlanná vált vágólovak árában is jelentős emelkedés tör­tént. Az exportra alkalmas — jó húsban levő — vágóló kilogram­monkénti ára 10 éves korig 12 forint, 10 ét feletti 10 forint. A munkára alkalmatlan lo­vakból a múlt évben csaknem 400-at vásárolt fel a Békés me­gyei Állatforgalmi Vállalat. A továbbtartásra nem alkalmas vá­lasztott csikókat évek óta ex­portvágóra is értékesítik, s bár­milyen küllemi hibáival, fontos azonban, hogy tápállapota kifo­gástalan legyen. A további feladatok A fő feladatot a lótenyésztésben a minőség állandó javítása mellett a munkaló-utánpótlás számibeli biztosítása képezi, E célra leg­jobban megfelel megyei viszo­nyaink között a nóniusz és a ma­gyar félvérfajta. E kétfajta jól felnevelt egyedi teherbíróké- pességtoen felveszi a versenyt a nehezebb típust képeseié tófaj - fákkal. Gyorsabbak, kevesebb ta­karmányt igényelnek, a Tiszán­túl szeszélyes klímájához jobban alkalmazkodnak és élettartamuk is hosszabb. Figyelemre méltó, hogy a kül­föld lóigénye és a könnyű ko- csáló, a hátas- és különböző sport- lovak felé irányul az utóbbi idő­ben. Tekintettel arra, hogy a ló­export a jövőben mindinkább a spoirtlovak javára tolódik el — az eddigi tenyészirány megtartá­sa mellett —, az 1967-es tenyész­tési évben több kiváló képességű angol telivér és arab fajtájú mént osztunk be a köztenyésztésbe Az angol telivérek, a magyar fél­vér, míg az arab mének a nóniusz tenyészfköraetekbe lesznek kihe­lyezve a megadott tenyésztési feltételek között korlátozott szá­mú kancához. Az átteleltetésnél fordítsanak külön gondot a vemhes és szop­tatós kancákra. A tavaszi mun- ’ káfe során csak azokra a munka- lovakra lehet számítani, melyek a fokozott igénybevételre rnegfe- , lelően elő vannak készítve. Csak J ilyen feltételek mellett képes az j állati vonóerő kiegészíteni a gép . munkáját, s biztosítani a mező- gazdaság vonóerő-mérlegének egyensúlyát. Csanádi István megyei lótenyészt felügyelő Távlati terv vízrendezésre A Békéscsabai Városi Tanács V. B. nemrégiben hozott egy hatá­rozatot, amely a város egész te­rületén a vízrendezés teljes meg­valósítását szorgalmazza. A ha­tározat végrehajtását egy távlati vízrendezési terv összeállításával alapozzák meg. A vb határozata nyomán a Május 1 Tsz-ben első­nek készítik el a vízgazdálkodási tervet. Ez a termelőszövetkezet az egyik legveszélyesebb vízgazdál­kodású terület. Itt évek, sőt évti­zedek óta minden tavasszal, sőt egy-egy kiadósabb nyári záporeső után is kísért a belvízveszély. No­ha ismeretes, hogy a szövetkezet határát 30 kilométer hosszúságú csatornarendszer szeli át, ezek azonban eliszaposodtak, nem al­kalmasak annak a vízmennyiség­nek az elvezetésére, amelyre tu­lajdonképpen méretezték. Fel kellene ezeket újítani, s ezzel együtt tovább mélyíteni. A szö­vetkezet néhány táblája a 30 ki­lométer hosszú csatornarendszer ellenére is, még a kisebb esőzések után is veszélyben marad. Ezért egy öt kilométernyi új csatorna építésére lenne szükség. A Május 1 Tsz főagronómusa és beosztottai hozzáláttak a ta­nácsi vb-határozat megvalósításé­hoz, egy végleges vízgazdálkodási terv elkészítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom