Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
1 $ m január 21. Péntek Az 1967. évi állami szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt (Folytatás az 1, Mairól.) ségveíési befizetéseiknek általában : eleget tettek. A január 1-i felvásárlási áremelés, valamint az ezzel összefüggésbe hozott intézkedések lehetővé tették a gazdálkodás fejlesztését, az önállóság fo- *„ kozott érvényesítését, s az amortizációs alap révén azt, hogy az állóeszközök pótlásának és bővítésének növekvő részét saját for- . Írásaikból fedezhessék a szövetke- aetek. >: A lakosság is eleget tett adófi- zetési kötelezettségeinek. .• A költségvetés kiadási oldalán a tervezettnek megfelelően ala- ...kult a beruházások előirányzata. Az 1966. évben létrehozott váUa- . lati alapok felhasználását is fi- gyelembe véve, körülbelül 7 százalékkal többet fordítottak beru- ; húzásokra, mint 1965-ben. Sajnos, azok a hiányosságok, amelyek az "előző évek gyakorlatát jellemezték, 1966-ban • is fennállottak. A keretek túlságosam sokfelé forgá- ■ csolódtak el, ami mindig együtt :>• jár a kivitelezés elhúzódásával. < így mintegy 120—130 — értéklia- . tár feletti — beruházás befejezése húzódott át 1967-re. Az új beru- házasok jelentős részénél a terve• aett költségeket túllépték s egyes • létesítmények nem az engedélyezéskor ígért hatékonysággal működnek. Mindezek'utalnak arra, hogy szükséges a beruházási rendszer . megváltoztatása, ami a folyamatban levő. gazdaságirányítási "reform fontos, része. A készletek növekedése az ■ elnyúlt évben is kisebb • mértékű volt, mint az 1961—1964. években. A .készletállomány volumene azonban még mindig maigas, s össze léteiében sok . térülefen.- nem felel meg a termelés által támasztott igényeknek. Az elmúlt évben exportterveinket jelen fősen túlteljesítettük, és az import alacsonyabb volt a tervezettnél. ÉZ előnyösen hatott a külkereskedelmi és a fizetési mérleg alakulására. Az árkiégyen- lítési kiadások azonban megnövekedtek, ami a költségvetésben bizonyos hiányt okozott A KGST-országok áltál létrehozott Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank egyre nagyobb szerepet játszik- kapcsolataink és egymás közötti" fizetéseink zavartalan bonyolításában, hozzájárult- szocialista pénzügyi kapcsolataink rendszerének további tökéletesítéséhez. A közületek gazdálkodásában éreztették hatásukat az 1964. év végén hozott határozatok. Az 1967-es év feladatai Az 1967-es év feladatait meg- . szabják pártunk IX. kongresszusának határozatai, a folyamatban levő ötéves terv, valamint az a tény, hogy ez az év a gazdaság- irányítási reform bevezetését megelőző időszak, a reform mun- t* kálatai végső fázisba jutottak, s > az átállásra minden területen fel kell készülni. A népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a kö- , vetkezők: a nemzeti jövedelem 1966. évihez viszonyított növeke- . dése mintegy 3,5“—4 °/rkal, az ipari termelés a számítások szé- , Tint 4—6 százalékkal bővül. Ezen - belül az igényeknek megfelelően legdinamikusabban növekszik a vülamosenergia-ipar, a vegyipar, '*'» gép- és féibtömegcifck ipár,r'Va- -: J' lamint a könnyűipar egyes ágai-' s nak termelése. A legkisebb rttér- ■ tékű a növekedés a kohászatban, a szénbányászat termelése pedig í az energiastruktúra racionális irányú változtatása miatt csökken. Az iparban előtérben áll továbbra is a termelékenység emelése, az önköltség estikentése — itt a feladat 1 százalék —, az export szélesítése és gazdaságosságának fokozása, a választék bővítése, a jobb készletgazdálkodás. Az ipar ■*' exportszállítása a terv szerint 4 százalékkal nő, s ezen belül a tőkés exportfeladatok teljesítése és . kívánatos túlteljesítése jelentős erőfeszítéseket követel. Az építőipar termelésének növekedése meghaladja a harmadik “[ ötéves tervben előírt ütemét, az 1966. évihez képest 6,5 százalékkal lesz magasabb. Az építőanyag- ipar feladata 5 százalékkal nő. A , kormány újabb beruházásokat határozott el az építőipari kapacitás szélesítésére. A terv a mezőgazdasági termelés 2—3 ‘százalékos növelésével számol. Ezen belül a növénytermelés 2 százalékkal, az állattenyésztés hozama pedig mintegy 2,5—3 százalékkal emelkedik. Ezek reális és mértéktartó célok. E tervelőirányzatok biztosiják a lakosság alapvető élelmiszerellátását és az export növelését. A felvásárlási feladat 3 százalékkal emelkedik. A mezőgazdásági és élelmiszeripari export összesen mintegy 4 százalékkal nő. A közlekedés éá hírközlés teljesítménye a szállítási igényekkel arányosan nöyekszik.. '■•'■'A beruházások 'ivolumewä- az előző évit összesen 2- milliárd forinttal haladja meg. A fogyasztási alap emelkedésének mértéke 5 milliárd forint, a belkereskedelmi áruforgalom növekedése 3.4 százalék. A lakosság egyes csoportjainál áz életkörülmények javításában fontos szerepet játszanak a kongresszuson elhatározott intézkedések, így az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer és a gyermekgondozási segély bevezetése. E feladatokra épül az 1967. évi állami költségvetés- is, amelynek volumene 1967. évbén első ízben haladja meg a 100 milliárd forintot. A költségvetés kiadásainak és;, bevételeinek főösszege kereken 104,7 milliárd forint, a költségvetés tehát egyensúlyt irányoz elő. A bevételeknél a legnagyobb arányban természetesen ismét az állami vállalatok befizetései szerepelnek. Források, tartalékok népgazdaságunkban \A pártkongresszuson elhangzott a munkaidő csökkentésének , programja. Ez az intézkedés igen nagy jelentőségű a szocialista fejlődés útján. Az intézkedés már ebben az évben gondos előkészítő munkát igényel az egyes iparágakban és a vállalatoknál. Ennek során fel kell mérni mindazokat a tartalékokat, amelyek a munkaidő jobb kihasználása terén fennállnak, Ilyenformán c feladatot olyan emelő erővé alakíthatjuk, amely hozzájárul, hogy az intézkedés ne járjon a népgazdaságra nézve a jövedelmezőség romlásával. A munkaidőcsökkentés nagy szervező munkát kíván elsősorban a folyamatosan üzemelő iparágakban, a szolgáltatásoknál, és más iparágban is. Vállalati vezetőink, dolgozóink, egész iparvezetésünk számára jelentős erőpróba lesz ez a feladat, amely, ha jól végezzük el, egyik lenditője lehet üzemeink magasabb fokú szervezettségének és a gazdasági fejlődésnek. , Jelentősek a tartalékok gazdaságunkban más Vonatkozásban is. A földgáz és a nyersolaj fokozott hasznosítása, egyes kevésbé gazdaságos bányaüzemek termelésének leállítása, az energiafejlesztő berendezések racionalizálása, a vasúti vontatás modernizálása együttvéve milliárdos nagyság- rendű költségcsökkentési lehetőség. Az előregyártott vasbeton és acélváz szerkezetek alkalmazásának szélesítése jelentősen csökkentheti építkezéseink költségeit. Közismert, hogy gépeink súlyosabbak a fejlettebb ipari országok hasonló gépeméi, s ez arra utal, hogy itt már jelentősek az anyagmegtakarítási lehetőségek. Ilyen tartalékok azonban nemcsak az iparban vannak, hanem á mezőgazdaságban és a többi népgazdasági ‘ágban is. A szövetkezetek befizetései az 1967. évi költségvetés összes bevételeinek 6,7 százalékát képviselik, amelyből a kisipari’ szövetkezetek befizetéseinek részesedése 3 százalék, a földmű -esszöveikeze- teké 0,5; a termelőszövetkezeteké pedig 3,2 százalék. Az elmúlt hónapban — mint ismeretes — a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél hitelrendezést hajtottunk végre. Mentesítettük a szövetkezeteket attól a tehertől, amely a nagyüzemi gazdálkodás megalapozásával kapcsolatban alakult ki és amelynek visszafizetése a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti nehézségei, valamint az árviszonyok miatt nem volt lehetséges. A termelőszövetkezetek 1965. december 31-i hitelállományának — átlagosan — 60 százalékát tö- röltük. Ezen belül azonban a gyengébb szövetkezeteknél többet, az erősebbeknél pedig, gazdasági erejüket figyelembe véve, lényegesen kisebb hányadot engedtünk el. A hitelrendezéssel lehetővé vált, hogy a termelőszövetkezeteknél teljes körűvé tegyük az amortizációs alap képzését. Az elmúlt évben még csak a gépek után számoltak el amortizációt, ■1967-től az épületek és az ültetvények után is. Az így kialakult új helyzetben szövetkezeteink beruházásaiknak csaknem a felét saját maguk finanszírozzák és így kevesebb hitelt vesznek igénybe. Most olyan feltételeket alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövőben folyósítandó beruházási hitelek valóban megfeleljenek funkciójuknak: a termelés bővítését, a hozamok növelését és a jövedelmezőség fokozását szolgálják és így a termelőszövetkezetek a gazdasági feltételeket megteremtsék az időbeni visszafizetésre. A jövőben ez már szigorú követelmény minden egyes ' hitelnyújtásnál. A lakosság adóbefizetései 2,1 százalékkal haladják meg az előző évit. Lényeges változtatást e ; téren nem tervezünk. A lakosság adópolitikai feladata a bevételek biztosításán túlmenően változatlanul az, hogy csökkentse a kirívó és indokolatlan jövedelemkülönbségeket. i Beruházási politikánk követelményei A költségvetés 1967. évi kiadásai között állami beruházásokra 20,7 milliárd forintot, a szövetkezetek beruházásaira pedig 3,4 milliárd forint hitelt, illetve állami támogatást irányoztunk elő. Az összesen 49 milliárd forinttá tervezett beruházási ráfordításokat ezen túlmenően az értékcsökkentési leírásból, valamint a vállalati, szövetkezeti és tanácsi alapokból finanszírozzák. 1967-ben számos jelentős létesítmény fejeződik be. A napokban adták át a Bánhidai Erőmű 100 megawattos új egységét. Az év során befejeződik a Hódmezővásárhelyi Porcelángyár, a Pécsi Rostműbőrgyár, Va Dum újvárosi Fésűsfonógyár, a Székesfehérvári Hűtőház, a balatonarácsi szálloda építése. A vegyiparban, a gépiparban és a könnyűiparban több, külkereskedelmi szempontból fontos további beruházás készül el. így például a Székesfehérvári Könnyűfémmű préskovács üzemének, az ELEKTHERMAX Villamos Háztartási Készülék gyártásának fejlesztése stb. Az év folyamán felépítünk több kórházat, így például a hatvani, a salgótarjáni, a szolnoki MÁV-kór- házat. Beruházásaink vonatkozásában egyik legfontosabb szempont a külkereskedelmi és fizetési mérlegre történő kihatásuk. Az indokolt szükséglet sokkal több az országban, mint amennyire anyagi erőnkből futja. Rendkívül fontos, hogy beruházási politikánk általános követelményeinek hiánytalanul érvényt szerezzünk a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek vonatkozásában is. Itt is tapasztalható hasonló jelenség, mint az ipari létesítményeknél: a rendelkezésre álló keretek felhasználásánál nem kellően mérlegelik, hogy egy-egv beruházás milyen gyorsan térül meg, milyen a hatékonysága. Számos olyan beruházást valósítunk meg, amelynek megtérülési ideje rendkívül hosszú, ugyanakkor a mezőgazdaság más, kedvezőbb megtérülést biztosító területeire nem jut elegendő eszköz. Az utóbbi években mind az ipari beruházások között, mind egyéb vonatkozásban túlságosan sok az irodaházépítés. Túlzások tapasztalhatók középületek, intézetek építése, sőt egyes műemlékek — bocsánat a kifejezésért — építése terén is. Az ilyen beruházások nemegyszer meeelőzik égetően szükséges lakásépítkezéseink kiszélesítését. Csak helyeselni lehet azt az álláspontot, hogy — a lakásépítés bővítése és más fontos célok érdekében — az irodaházak, igazgatási épületek, középületek, intézetek, műemlék jellegű építkezések előirányzatait, korlátok között kell tartani. — A lakásépítést, társasházak építését az új erdekeltségi rendszerrel is támogatni kell. Ezt a célt szolgálja például az a tervezett intézkedés, hogy a vállalatok fejlesztési és részesedési alapjuk egy részéből 1968-tól a vállalat törzsgárdájához tartozó dolgozóknak támogatást nyújthatnak társasház építéséhez. * Itt említem meg, hogy az OTP által a lakosságnak nyújtott közép és hosszú lejáratú lakásépítési hitelek előirányzata ebben az évben körülbelül kétmilliárd forint. Ebből az összegből az állam 1967-ben körülbelül 38 ezer lakás és családi ház építéséhez nyújt hiteltámogatást. A* új intézkedések az életszínvonal emelkedését segítik Fontos népgazdasági érdek, hogy javítsuk azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt két évben a készletgazdálkodás terén elértünk. Bízunk abban, hogy az idén tovább javult a készletkötés aránya. A készletek hatékonyabb felhasználása érdekében a . Magyar Nemzeti Bank szigorítsa meg a forgóalapthitelek nyújtását és a rövid lejáratú hitelezéssel a vállalatokat folyamatos értékesítésre ösztönözze. Termelőegységeink egyik legfontosabb feladata ebben az évben is a gazdaságos export fokozása, különösen azokban a viszonylatokban, ahol exportunk volumene viszonylag alacsony, a fejlett tőkés országok piacain. Jelenlegi árrendszerünkből adódnak a,dotációk, vannak köztük olyanok, amelyek indokoltak és azt a célt szolgálják, hogy bizonyos áruk körét olcsóbban hozzáférhetővé tegyék a vásárlók számára. Ilyenek például a gyermekruha- és a különböző kulturális cikkek dotációi. Vannak azonban olyan dotációk is, amelyek spontán alakultak ki és nem indokoltak. Ezeket, ha nem is azonnal, de a későbbiek folyamán fokozatosan meg kell szüntetni, úgy, hogy ez a lakosság számára ne jelentsen terheket, azaz az esetleges áremelést más területeken árcsökkentés vagy más életszínvonalemelő intézkedés ellensúlyozza. Mint ismeretes, 1967-ben jelentősebb ármódositá- ssokat nem tervezünk. Az új gazdaságirányítási rendszerben azonban bizonyos termékek árai érzékenyebben reagálnak majd a kereslet és a kínálat alakulására. Ezért az államnak szabályo- zólag kell fellépnie, hogy az ármozgások miatt egyetlen társadalmi réteg életszínvonala se csökkenjen, sőt az árak mozgása és egyéb intézkedések egyenlegükben a lakosság életszínvonalának terv szerinti emeléséhez vezessenek. A költségvetés fedezetet .biztosít az állam szociális, egészség- ügyi, kulturális, védelmi, rend- és jogbiztonsági, igazgatási kiadásaira is. A szociális és egészség- ügyi kiadások az előző évivel szemben 6,2 százalékkal, a kulturális kiadások csaknem 5 százalékkal, a védelmi, rend- és jogbiztonsági kiadások 6,5 százalékkal emelkednek. Jelentős — a társadalombiztosítási kiadások között — a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer reformja. Ez az intézkedés is azt tanúsítja, hogy szocialista államunkban a dolgozó emberek élétkörülményelnek javítása állandó cél. Az idén már a lakosság 12 százaléka — 1 millió 200 ezer fő. — részesül nyugdíjban. Az állami nyugdíjasok átlagnyugdíja csaknem havi 800 forint. A nyugdíj- és járadékkiadások előirányzata több mint 9 milliárd forint. Ez 10 évvel ezelőtt még 3 milliárd forint alatt volt. Intézményeink gazdálkodásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az eszközök hatékonyabb felhasználására ezen a téren is még sok .lehetőség van. A takarékos gazdálkodás előmozdítására a költségvetési szerveknél rátértünk a kétéves előirányzatok készítésére, ami előrelátóbb gazdálkodást tesz lehetővé, ezzel függ össze az a javaslat is, hogy 1967-től az év végi pénzmaradványokat a költségvetési szerveknél ne zároljuk. Ettől az intézkedéstől azt várjuk, hogy a szokásos év végi köl- tekfezés helyett a szervek ezeket az összegeket félreteszik és a következő évben vagy években használják fel hasznos beszerzésekre vagy felújításokra. A reform pezsdítően fog hatni gazdasági életűnkre A tanácsok gazdálkodnak az 1967. évi állami költségvetés volumenének kereken egyötödével, 21 milliárd forinttal. Ennek zöme a lakosság egészségügyi, kulturális és kommunális igényeinek kielégítését szolgálja. A múlt évivel szembeni többleteket elsősorban a kórházi és járóbetegellátás javítására fordítják. A tanácsok költségvetését 1,7 milliárd forinttal egészíti ki a községfejlesztési alap. Ez az előző évinél mintegy 200 millió forinttal több. A tanácsi költségvetések összeállítása és felülvizsgálata már bizonyos fokig új elvek figyelem- bevételével történt. A tanácsok önállóbban dönthettek a részükre biztosított bevételi források elosztásáról. Ezt a lépést azonban csak kezdetnek tekintjük, mert még nagyon sok a tanácsi tervezési és gazdálkodási rendszerben az olyan megkötöttség, amely akadályozza annak az elvnek a következetes megvalósulását, hogy a döntések az ahhoz legkedvezőbb feltételekkel rendelkező szinten szülessenek. 1967 az új gazdaságirányítási : endszer bevezetését megelőző év. A reform jelentősége, amint azt a pártkongresszus is megállapította, igen nagy. A tervszerűség és a piac jobb összekapcsolásától, a döntési hatáskörök decentralizációjától joggal várjuk a vállalatoknál levő alkotó erők fokozott kibontakozását, s egyidejűleg a bürokrácia csökkentését. Minden remény megvan arra, hogy a reform pezsdítőleg fog hatni gazdasági életünkre, a fejlődés ütemére, az életszínvonal alakulására. A kormány munkatervben határozta meg a reformmal kapcsolatos teendőket, s ennek alapján az érdekelt minisztériumokban széles körben folyik a gazdaságirányítás új rendszerének konkrét kidolgozása. Egyes intézkedések már 1966-ban életbe léptek, illetve 1967-ben életbe lépnek. Így az elmúlt évben bevezettük az új szállítási szerződési rendszert, az idén egyszerűsítjük a tervjóváhagyás és a termékgazdálkodás rendjét, a beruházások szabályozását. Mezőgazdasági vonatkozásban jelentős, a termelőszövetkezetek hitelrendezése, a teljes körű amortizáció bevezetése és más intézkedések. A reform komplex bevezetésére 1968-ban kerül sor. Az alapvető elemek bevezetése együttesen (Folytatás a 3. oldalon)
