Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-25 / 21. szám

KH57. január 25. Szerda (Folytatás az 1. oldalról) moles-, zöldség- és különösen a burgonyatermés, továbbá több fontos takarmány- és ipari nö­vény terméseredménye. Kiemel­kedő volt a kukoricatermés. A kenyérgabonatermés 2,4 millió tonna volt, valamivel kevesebb, mint 1965-ben, de a rendelkezésre álló mennyiséig fedezi az ország szükségletét. 1966-ban az állattenyésztés ter­melési értéke némileg meghalad­ta az 1965. évi szintet. 1966 vé­gén az ország szarvasmarha-állo­mánya valamivel nagyobb, a ser­tésállomány azonban kisebb volt; mint egy évvel azelőtt. 1966-ban növényi termékekből, vágóállatokból és állati termé- . kékből együttvéve kb. 3 százalék­kal többet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripari termelés 1966-ban ugyancsak kb. 3 szá­zalékkal haladta meg az egy év­vel azelőtti szintet. A mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari ter­melés növekedése fedezetet nyúj­tott a lakosság élelmiszervásár­lásainak kb. 4 százalékos és a mezőgazdasági és élelmiszeripari export kb. 11 százalékos növelé­séhez (összehasonlítható árak alapján számítva). A fokozódó áruforgalomból adódó szállítási követelmények­nek a közlekedés elegett tett. 1966-ban a vasút áruszállítási tcl- 1 jesítménye 1965. évhez képest 3 1 százalékkal, a tehergépkocsiké 8 - százalékkal nőtt. A távolsági sze­mélyszállítás teljesítményei ennél kisebb mértékben, kb. 2 száza­lékkal emelkedtek. A beruházásokra fordított összeg 1966-ban kereken 47 milliárd forintot tett ki, kb. 7 százalékkal többet, mint 1965-ben. : 1966-ban számos új nagyobb ipa­ri építkezést kezdtek meg, több fontos beruházás 1966-ra elő- » irányzott üzembe helyezése pedig a. későbbre húzódott — ezért az ■ üzembe helyezett beruházások ér­téke kisebb volt, mint az előző A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1966. évi fejlődéséről évben és a befejezetlen beruhá­zások állománya jelentősen növe­kedett. 1966-ban többek között meg­kezdte termelését a Pécsi Hőerő­mű újabb 50 mW-os gépegysége, a Tiszai Vegyi Kombinát új kar- bamidüzeme, a Hajdúszoboszlói Földgázüzem, a „December 4” Drótművek új betonacélhuzal- gyártó üzeme, a Csepeli Nagy­pontosságú Szerszámgépgyár, a Magyar Kábelművek új üzemré­sze, a Szolnoki Papírgyár IV. számú papírgépe. Átadták a for­galomnak a Szerencs—Nyíregyhá­za közötti villamosított vasútvo­nalat, és ■ a távbeszélőkapacitást Budapesten mintegy 24 000 új fő­központi állomással bővítettek. Ezenkívül új szállodákat (pl. a budapesti Sport- és a siófoki Eu- rópa-szállodát), számos új üzletet építettek és" korszerűsítettek. El­készült az új csepeli állami áru­ház. Több új beruházással bő­vültek az egészségügyi intézmé­nyek (pl. a komiéi és a város­ra menyi kórházak) és a sportlé­tesítmények (pl. elkészült a Nép­stadion fedett játékcsarnoka). 1966-ban mintegy 55 900 lakás épült, lényegében annyi, mint 1965-ben. Az állami építőipari vállalatok 19 600 lakást építettek. A külkereskedelmi forgalom is kedvezőbben alakult annál, mint amivel a terv számolt. 1966- ban a kivitt áruk értéke 6 szá­zalékkal, a behozatalé 3 száza­lékkal volt több, mint 1965-ben. Az 1966. évi külkereskedelmi for­galmunk globálisan aktív egyen­leggel (kiviteli többlettel) zárult. Külkereskedelmi helyzetünk ja­vulásának zöme a szocialista' or­szágokkal való forgalomból adó­dott, A tőkés országokból. na­gyobb volt a behozatal, mint a kivitel. II. A lakosság száma és életkörülményei Az Ország lakosságának száma 1967. január elsején 10 197 OOO fő volt, 37 000-rel nöbb, mint egy évvel azelőtt. 1966-ban 138 OOO gyermek született. A születések száma és aránya az össznépessóg- haz képest némileg meghaladta az 1965. évit, de továbbra is ala­csony volt. Hat százalékkal csök­kent a halálozások száma. Ezért a lakosság természetes szaporo­Az ÉM 25. számú Állami Építőipari Vállalat Budapest, XXI., (Csepel) Kiss János altábornagy u. 19—21. sz. felvesz Pest megyei munkahelyeire: KUBIKOST ÉS SEGÉDMUNKÁST, VILLANYSZERELŐT, VlZ- ÉS KÜZPONTIFÜTÉSSZERELÖT, FESTŐT, ÜVEGEST, BÁDO­GOST, LÁGY- ÉS KEMÉNY- TETŐFEDŐT, ÉPÜLETLAKA. TOST, VASBETONSZERE­LŐT, GÉPLAKATOST és gödöllői munkahely­re öt fő RAKODŐT. Jelentkezés a fenti cí­men a munkaerőgaz- dálkodáson. Tanácsi iga­zolás szükséges, mun­kásszállást, üzemi étke­zést és különélési pótlé­kot a dolgozóinknak biz­tosítunk. 771 pest. A reáljövedelemnek a ter­vezettnél nagyobb mértékű növe­kedését részben az tette lehető­vé, hogy a fogyasztói árszínvonal valamivel kisebb mértékben emelkedett annál, mint amivel az 1966. évi árintézkedések alapján a terv számolt. Ez egyrészt az idénycikkek árának múlt évi csökkenéséből adódott, másrészt pedig abból, hogy az árváltozá­sok folytán megváltozott a vá­sárlások összetétele: azokból a cikkekből, amelyeknek az ára emelkedett, kevésbé nőttek vagy csökkentek a beszerzések (pl. az élelmiszerek egy msze), azok iránt a cikkek iránt, amelyeknek az ára csökkent, fokozódott a kereslet (pl. ruházati cikkek). A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére (amelyben nem jut kifejezésre a foglalkoztatottak számának növe­kedéséből, valamint a társadalmi juttatások — pl. nyugdíj, családi pótlék stb. — emelkedéséből szár­mazó jövedelemnövekedés) á ter­vezett 1,5 százalék helyett 2—3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A munkások és alkalma­zottak jövedelmeinek átlagos nö­vekedésén belül 1966-ban a szo­kásosnál nagyobb eltérések vol­tak. Míg ugyanis egyes — köz­ponti béremelésben részesült — rétegek keresete jelentősen emel­kedett, addig a béremelésben nem részesült rétegeké az áreme­lések és a progresszív nyugdíjjá­rulék következtében csökkent. A parasztság fogyasztásának re­álértéke valamivel nagyobb mér­tékben nőtt 1966-ban, mint a munkások és alkalmazottak reál- jövedelme. A fogyasztói árak vál­tozása ugyanis a parasztság vásár­lásaiban — a munkások és alkal­mazottak vásárlásaitól eltérő ösz- szetétel folytán — nem éreztette hatását. A kiskereskedelmi forgalom — összehasonlítható árakon számít­va — 1966-ban 7 százalékkal volt több, mint az előző ■ évben. Ezen belül az eladott élelmiszerek mennyisége 4 százalékkal, a ru­házati cikkeké kb. 8 százalékkal volt több, mint 1965-ben. A ve­gyes iparcikkek forgalma — ugyancsak összehasonlítható ára­kon számítva — mintegy 10—11 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az iparcikkfor­galmon belül — átlagot jóval meghaladó mértékben — kb. 20 százalékkal emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma. 1966-ban a lakosság szolgálta­tásokra kb. 6 százalékkal fordí­tott többet, mint egy évvel az­előtt. A viteldíjak felemelését kö­vetően, 1966 második fél évében a lakosság helyi közlekedésre — a számításba vett 33 százalék helyett — összesen kb. 20 száza­lékkal költött többet, mint 1965 második fél évében. Az év végén a magánszemélyautók állománya felérte a 100 000 darabot, 21 szá­zalékkal volt több, mint 1965 vé­gén. Kultúra és művelődés 1966-ban tovább javult az egészségügyi helyzet. A gyógyin­tézeti ágyak száma 1900-zal, az orvosok száma mintegy 800-zal emelkedett. 10 OOO lakosra az év végén 78 kórházi ágy és mintegy 20 orvos jutott. Az orvosi körze­tek száma 61 új körzettel bő­vült. A bölcsődei férőhelyek szá­ma 1400-zal emelkedett. A kultúra és művelődés iránti igény az emúlt évben is fokozó­dott. Az 1966—67-es tanévben 375 700-an járnak középiskolába. Ez idő szerint az egyetemeken és főiskolákon összesen 89 500-an ta­nulnak. 1966-ban mintegy 4700 könyv jelent meg több mint 45 millió példányban. A napilapok évi példányszáma meghaladta a 600 milliót. Az elmúlt évben 105 millió látogatója volt a mozik­nak, kb. 1,5 millióval kevesebb, mint az előző évben. A televí­zióelőfizetők száma tovább emel­kedett — egy év alatt 165 000-rel — és 1967 első napjaiban elérte az egymilliót. 1966-ban jelentősen fokozódott az idegenforgalom: 1,6 millió esetben keresték fel külföldiek hazánkat és 1,4 millió esetben utaztak át külföldiek az országon. A hazánkba látogatók száma 22 százalékkal, az átutazók száma 74 százalékkal volt több, mint 1965- ben. A külföldre utazó magyarok utazásainak száma csaknem egy­millió volt, 7 százalékkal több, mint az előző évben. Budapest, 1967 január KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Nyikolaj Podgornij Rómába repült cjása 1966-ban nagyobb volt, mint 1965-ben. (Ezer lakosra számítva ,6 ezrelék az 1965. évi 2,4 ezre­lékkel szemben.) 1966-ban 93 OOO házasságot kötöttek, 4 százalék- ] “i*1 mindketten beszédet mond- kal többet, mint egy évvel ko- tak­Róma Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke Saragat olasz köz- társasági elnök meghívására ked­den állami látogatásra Rómába érkezett. A szovjet és olasz zász­lókkal díszített repülőtéren Sara- gat elnök, Moro miniszterelnök, az olasz kormány többi tagja, a diplomáciai képviseletek vezetői fogadták a szovjet államfőt. Podgornij és Saragat elhalad­tak a díszszázad sorfala előtt, rábban. Ennél kisebb mértékben, de emelkedett — 2 százalékkal — a válások száma is: 1906-ban 20 700 házasságot bontottak fel. 1966-ban a lakosság összes pénzjövedelmei kb. 7 százalékkal emelkedtek az előző évhez ké­pest. Ezen belül a munkabérek 5 százalékkal, a paraszti pénzbevé­telek 10 százalékkal (ide értve a termelőszövetkezeti munkaegy­ség és munkabér, valamint a fel- vásárlási kifizetéseket) haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. A nyugdijak és a családi pótlék felemelése és kiterjesztése követ­keztében ilyen címeken 1966-ban mintegy kétmilliárd forinttal (kb. 22 százalékkal) többet fizet­tek ki, mint 1965-ben. A lakosság takarékbetét-állománya 1966 végén meghaladta a 23 milliárd forin­tot. A fogyasztói árszínvonal 1,5—2 százalékos növekedése folytán a bérek és jövedelmek reálértéke kisebb mértékben emelkedett, mint a pénzjövedelmek. Az egy főre jutó reáljövedelem A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme a tervezett 3,5 százalék helyett kb. 5 százalékkal nőtt 1905-höz ké­Saragat hangsúlyozta: Podgor­nij látogatása nagy és különle­ges jelentőségű, Olaszország és a Szovjetunió kapcsolatainak sza­kadatlan fejlődését bizonyítja. Kifejezte reményét, hogy Podgor­nij látogatása lehetővé teszi a nemzetközi együttműködés, a bé­ke, a nemzetközi enyhülés és a nemzetközi biztonság nagy fon­tosságú kérdéseiről már megkez­dődött eszmecsere folytatását és elmélyítését. Podgornij köszönetét mondott a meleg fogadtatásért, majd kifej­tette, hogy a ’ Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az Olaszor­szággal való kapcsolatoknak. — Meggyőződésünk — folytatta —, hogy országaink szociális vi­szonyaiból, a nemzetközi életben elfoglalt helyzetének sajátossá­gaiból származó különbségek ellenére még távolról sem merül­tek ki a lehetőségek a kapcsola­tok fejlesztésére. — A Szovjetuniónak és Olasz­országnak érdekei a nemzetközi, különösen az európai céljából. Podgornij hangsúlyozta, hogy a szovjet—olasz kapcsolatok fejlődése és megszilárdítása nem irányul semmilyen más ország el­len. A beszédek elhangzása után Podgornij, Saragat és a kíséretük­ben levő személyiségek gépkocsin a repülőtérről a városba hajtat­tak. A Colosseum előtt a menet megállt: Amerigo Petrucci római polgármester rövid üdvözlő be­széddel fordult Podgornijhoz. A szovjet államfő megköszönte a meleg üdvözlő szavaka;. Római tartózkodása idején Podgornij Saragat vendégeként az elnöki palotában, a Quirinálban fog lakni.-" Moszkva A szovjet dolgozók milliói ked­den televíziós riportot láthattak Podgornij Rómába érkezéséről, az Intervízió közvetítésében, hely­színi közvetítés formájában a ró­mai repülőtérről. (MTI) Wilson Párizsban Párizs Kadden délelőtt 10.00 órakor az Elysée-palotában Harold Wilson angol miniszterelnök és De Gaul­le tábornok megbeszélésével megkezdődtek az angol—francia tárgyalások. A találkozót a brit miniszterelnök kezdeményezte abból a célból, hogy tisztázzák: Nagy-Britannia milyen feltételek mellett léphetne .be a Közös Pi­acba. A megbeszélésen részt vesz George Brown angol és Couve de Murville francia külügymi­niszter is. (MTI) Hajsza Sukarno ellen Djakarta Mint a Reuter jelenti, Suharto tábornok kedden a katonai körze. tek parancsnokainak értekezletén nyilvánosan felszólította Sukarno elnököt, „magyarázza meg múlt­ját”, különben a hadsereg lép fel vele szemben. Sugih Arto vezérőrnagy, az in­donéz főállamügyész kedden este bejelentette, hogy rövidesen Su­harto tábornok elé terjeszti ügyekben mindazokat az információkat, sok tekintetben megegyeznek. Ez megteremti az alapot, amelyen a felek kölcsönös törekvése mellett kibontakozhatnak a hasznos érintkezések és konzultációk a amelyek valószínűsítik Sukamo elnök részvételét a szeptember 30-a mozgalomban. Ezeket az in­formációkat azután Suharto tá­bornok megismerteti az ideigle­kölcsönös megértés megteremtése nes népi tanácskozó kongresszus­sal. A kongresszus dönt majd ró­la, hogy előbb a vizsgálatot in­dítsák-e meg és azután váltsak le az elnököt, vagy fordítva. • A Sukamo elnökkel szemben egyre fokozódó kampány láttára Sukamo hívei is megmozdultak. Közép- és Kelet-Jáván egyes po­litikai szervek bírálják a Sukar­no ellen folyó kampányt. A Harian Kami című lap keddi jelentése szerint letartóztatták Sabur dandártábornokot, Sukarno elnök palotaőrségénsk vezetőjét és Ap Upasuparto alezredest, az elnök közvetlen munkatársát. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom