Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-24 / 20. szám
J967. Január 21. Kedd Modern gépeket kapnak a vidéki nyomdák is A Könnyűipari Minisztérium a korszerűtlen nyomdák ielújifásáról A nevelőintézeti igazgatók értekezlete után Egyes sajtóorgánumok beszámoltak arról, hogy ebben az évben csaknem 100 milliót fordítanak a nagy nyomdák korszerűsítésére. A XIX. kerületben épül a főváros egyik legmodernebb nyomdarészlege, amelynek nyomócsarnoka a Népszabadság biztonságosabb előállításának céljait van hivatva megoldani. Az elöregedett gépek helyett modern gépeket állítanak be, amivel jobb és szebb lesz a központi lap kiállítása, mint jelenleg. Általában a Nyomdaipaii Trösztnek az a szándéka, hogy a napilapok mellett a folyóiratok és mélynyomású képeslapok minőségének megjavítására új üzemegységeket létesítsen és a könyvgyártás általános színvonalát emelje. Hamarosan bevezetik az ólomszedés helyett a modernebb fényszedést, ami jóval szebb és jobb eredményeket produkál, mint az eddigi. Bár máz- két fényszedőgép működik a tröszt nyomdáiban, ez nem elég. Jóval több szükséges ezeknél, hogy utolérjük a külföld technológiáit. Az ofszet technológiát növelni kell nemcsak a fővárosban, hanem a vidék nagy nyomdaipari üzemeiben és gyors járatú nyomógépek munkába állításával növelni kell a termelő- képességet is. A könyvkötészetet is gépesíteni kell a mai kézi munkák és elöregedett gépi berendezések helyett. Az a szándék, hogy a III. ötéves terv végére több nyomdaüzem létesüljön, amelyekben korszerű technikával dolgoznak majd. A szegedi nyomdaipari rekonstrukció befejezés előtt áll, továbbá megháromszorozódik a csabai nagy hírű Kiler Nyomda tér- j melése és megvalósul a színes doboz- és címkegyórtás világszínvonalra való emelése is. Elsősorban a gyógyszeripar és még jó néhány exportáló vállalat látja ennek hasznát. A debreceni Hajdú-Bihari Naplót előállító Alföldi Nyomda ofszet eljárás következtében kísérleti jellegű. Ha beválik, tovább lehet fejleszteni, ami elsősorban a képek minőségét javítja majd. A budapesti Zrínyi Nyomda a Német Demokx-atikus Köztársaságból kapja modern berendezését, ami lehetővé teszi, hogy az ott készülő lapok korszerűek és megfelelőek legyenek. Ennek hasznát a Eudas Matyi és a Rádió Újság látja, amelyek modem és megváltozott formában kerülnek majd kiadásra. Ugyancsak a Zrínyi állítja majd elő azokat a színes tankönyveket is, amelyek eddig az NDK nyomdáiban készültek. Javulnak majd a műszaki és tudományos könyvek előállítási módozatai is, miután a Franklin, a Kossuth és az Ofszet nyomdák gépeit kicserélik modernekre. Eddig nem valami kiválóak voltak a színes ipari prospektusok és egyéb színes tájékoztatók, mivel régi gépeken és még régebbi technológiával készültek. Az új nyomdaipari gépek lehetővé teszik az újfajta dobozgyártást is, amelyek a jövőben tetszetős kivitelben készülnek. Minden mód meglesz arra is, bogy a könyvkiadás ebben az évben legalább 25 százalékkal növekedjék a tavalyival szemben. Eddig a Nyomdaipaii Tröszt alá tartozó vállalatokról. — Mi lesz a helyzet a tanácsi vállalati nyomdákkal? — A tanácsok alá tartozó vidéki nyomdák java része' eléggé elmaradott állapotban van. Berendezésük 20 évvel ezelőtti és java részük felújításra való. Egyelőre Dunaújváros, Székesfehérvár és Zalaegerszeg kap új berendezésű nyomdát, de a III. ötéves terv végére sor kerül a Békés megyei és Tolna megyei nyomdák felújítására is — ha minden jól megy. Lehet, hogy ezek rekonstrukciója átmegy a következő tervidőszakra, de az bizonyos, hogy a vidéki tanácsi nyomdák korszerűsítése is elmaradhatatlan feladat — mondotta tájékoztatónk. A vidéki lapok sokat fejlődtek nyomdatechnikai szempontból is, de ez nem jelenti azt, hogy továbbfejlesztésükről meg kellene feledkeznünk — fejezte be tájékoztatását a Könnyűipari Minisztérium szakvezetője. Zsolnai László Bár három témáról hangzott el j előadás a nevelőintézetek és kollégiumok igazgatóinak kétnapos országos tanácskozásán Békéscsabán, mégis valamennyi, valamint a korreferátumok és a hozzászólások az első napirendi munka jellemet farag. A munka j bérré válásban akár szubjektív. L__J Dr. Szekeres Béla igazgató korreferátumát mondja. pont témájához kapcsolódtak szorosan, s ilyen vonatkozásban szerencsésnek mondható a kétnapos program összeállítása is. A fő téma korunk legégetőbb pedagógiai kérdését, a munkára és a hivatástudatra való nevelést boncolgatta. Turba Sándomé, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium osztályvezetője előadásában elvileg rátapintott a lényegre: a Készül a Körösmenti Honismereti Híradó A Békés megyei Népművelési Tanács Helytörténeti Bizottsága a megyében folyó népművelési tevékenység folyamatos áttekintése, a tudományos hely- történetírás számára fontos tényanyag biztosítáisa, az összetett szaktevékenység elvi kérdéseinek tisztázása, illetve nem utolsósorban a publikálási lehetőség szélesítése érdekében Körösmenti Honismereti Híradó nevű időszaki kiadványt indít. A Híradó első számának munkálatai folynak. A felkért szerzők a következő tanulmányokon dolgoznak: Supata Pál (Békéscsaba) Stílusváltás egy termelő- szövetkezetben; Kiss József (Vésztő) A termelőszövetkezeti klubokról; Hídvégi Éva (Békés- csaoa) Padrah Lajos, az internacionalista hős; Végh Mihály (Körösladány) és Beck Zoltán (Békéscsaba) A honismereti szakkörök szervezésének kérdés^; Szabó Eszter (Békéscsaba) Az 1967. évi Erkel Diákünnepek mérlege; Vajda Aurél (Szarvas) Versbarátok köre Szarvason”; Miklya Jenő (Szeghalom) NépFajfiszta Hampshire és Hampshire-Plymouth keresztezésé naposcsibe kapható és előjegyezhető napi áron Békéscsabán, a szakcsoport keltetőjéből (Kétegyházi úti vágóhíd) Ugyanott tsz-ek vagy szakcsopoi’tok részére liba bérkeltetését vállaljuk. 131004, művelési eredmények és tervek a Sárréten; Molnár Pálné (Békéscsaba) Űj forrásintézményünk az MSZMP Békés megyei Archívuma; Dr. Szabó Ferenc (Gyula) Mit lássunk egy levéltári okmányban?; Nagy Gyula (Orosháza) Az Orosházi Szántó Kovács János Múzeum területi munkája; Szabad Olga (Békéscsaba) A Békés megyei Tanács V. B. Megyei Könyvtára és a táj történeti kutatás; Czeglédi Imre (Gyula) Olvasó / diákok a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium könyvtárában; Nyisztor György (Elek) Tömegnevelés az eleki művelődási otthonban; Borka Sándor (Baítonya) Battonya Községi Tanács V. B. pépművelési programja 1986— 1967-ben; Kovács Ferenc (Békéscsaba) Békés megye nemzetközi kapcsolatai az utóbbi években. Különös jelentőségű az a bibliográfiai kutatómunka, amelyet Szabad Olga könyvtáros végez a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium történelem-helytörténeti szakkörének támogatásával, ennek eredményeképpen végre megvalósul egy oly régen” dédelgetett terv, a Híradó számaiban folyamatosan közlésre kerül Békés megye bibliográfiája. Az első szóm szerkesztését a megyei Népművelési Tanács bizottsága megbízásából dr. Virágh Ferenc végzi, a második szám szerkesztésének előkészületét Takács László, a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium igazgatóhelyettese kezdte meg, ugyanis a szerkesztés soros, ez lehetővé teszi, hogy a közös nagy cél a különböző egyéni elképzelések útján valósuljon meg. teszi az embert emberré; de pedagógiailag is következetesen ' é- giggondolt módszer szükséges ahhoz, hogy az ifjúság munkára nevelése eredményes legyen. Akkor válhat hatásos nevelési eszközzé a munka, ha az egész nevelési folyamat szerves részévé válik. Nem csupán technikai tevékenység, hiszen a tanuló akkor kész igazán a munkára, s akkor nem érzi kínos kötelességnek, ha erkölcsileg is felkészítették rá. Egyetérthetünk abban is, hogy | szükséges a.s életkori sajátosságnak megfelelő munkára 'serkenteni a tanulókat. Számtalan .hozzászólás hangzott el. Gondolatébresztő, s hatásában feltétlen pozitív az a kezdeményezés, hogy egy-egy kollégium ifjúságához látogassanak el a szakma területének legkivá- lóbbjai, akik élménybeszámolójukban a munka rejtett szépségeire is fel tudják hívni a tanulók figyelmét, felkelthetik az érdeklődést. Dr. Szekeres Béla, a Békéscsabai Űt-, Híd- és Vizműépitési Technikum kollégiumának igazgatója korreferátuma, s a kollégiumban erre az alkalomra szervezett kiállítás reális képet adott a tanulók munkára nevelésének helyzetéről. A legteljesebben egyetértünk vele, hogy csak as tud jó fizikai munkát végezni, aki szellemileg is fejlett. Valóban büszke lehet diákjaira, akik a közelmúltban Békéscsabán T millió forint értékű szakmunkát végeztek. Várhelyi Jenő, a Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatóság főmérnöke elmondotta, menynyire jo’ a kapcsolatuk a békéscsabai kollégiummal: az innen kikerülő fiatalok becsületesen megállják a helyüket. — Mi — mondotta többek között — azt az embert keressük, aki minden vonatkozásban emberséges, aki nem követelődző, aki elsősorban a munka szépségét keresi... Világjelenség, hogy az emberiség nagy része elidegenedik a munkától, azt kényszerrobotnak érzi. A mi társadalmunkban lehetséges, hogy a munkát a maga szépségében felfedezzük és felfedeztessük a gyermekekkel. Az emberi igényeket csupán az anyagiak nem elégíthetik ki. Vissza kell szerezni a munka erkölcsi értékét, emberi távlatokat kell láttatni; ez viszont csak a mi rendszerünkben lehetséges; ezt kell elhinteni a hivatástudat kialakításában. — Gadanecz Béla, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet munkatársa mondotta. A hátrányos helyzetű tanulók segítése témával foglalkozó előadás— Herczeg György minisztériumi osztályvezető tartotta — a hátrányos helyzet fogalom vulga- rizálásától óvta a nevelőket. Nem lehet merev határvonalat húzni a hátrányos helyzet megállapításánál. Végső fokon minden tanuló hátrányos helyzetben van akkor, ha valamilyen oknál fogva meglévő képességeit nem tudja kifejteni, illetve továbbfejleszteni. Kategorizálás nélkül kell seakár objektív tényezők, okok gátolják. Előfordulhat az, hogy valaki hátrányos helyzetből kerül kollégiumba; ez az intézmény azonban alkalmas arra, hogy '& felkészültségbeli különb,ség megszűnjék, hiszen az intézménye;: belül mindenki számára egyformák a feltételek. A hátrányos helyzetből induló tanulók is egykét1 év alatt korrepetálások és egyéni foglalkozások eredményeként behozzák hátrányukat. A résztvevők egyöntetűen megállapítottak; a hátrányos helyzetben levő fimulók segítése elválaszthatatlan a munkára neveléstől. A KISZ Központi Bizottság részéről Mészáros Júlia előadása talán túlságosan is elvi jellegű volt. A hallgatóság több konkrét a kollégiumokban folyó KISZ- munkáról szeretett volna halla„Mi mindig az embert keressük...” Várhelyi Jenő főmérnök. ni sok gyakorlattal illusztrál; előadást. A hozzászólások annai inkább őszintén feltárták a szervezet hiányosságait.. Megállap; tották: a KISZ-nek a kollégiumok hétköznapi életével szorosan együtt kell élnie, s többet kell foglalkoznia a tanulók egyéni gondjaival, bájaival. Ne legyen túlságosan hivatalos a kollégiumi KISZ-élet. Megállapították, hogy a munkára nevelésben, a társadalmi munkák szervezésében a KISZ-s::erveze tek eredményesen dolgoztak eddig, a jövőben közvetlenebb, baráti módon még sokat tehetne!, ebben a vonatkozásban. A kétnapos értekezlet kereté ben az ország különböző tájairól érkezett igazgatók megtekintette! a technikum leány- és fiúkollégiumát, valamint a MÁV Nevelőintézetet. Nagy elismeréssí! szóltak az »intézetek rendjéről tisztaságáról, a diákok udvarias ságáról; az intézetekben folyó kulturális életről. Azzal az'ér zéssel távoztak, hogy a békés csabai értekezlet sok újat adovi amelyet hazatértük után has. gíteni az olyan tanulókat, akik- f nosítani tudnak. nak képességeit a szocialista nmTernyák Fcrent A SARKAD! GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS egy fő időelemzőt, 1 fő műszaki rajzolót keres azonnali felvételre. Jelentkezés az állomás főmérnökénél vagy írásban. Fizetés megegyezés szerint. Lakást biztosítani nem tudunk. személyesen 38
