Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-19 / 16. szám

1WT. január 19. s CsfitSrtSk Terebélyesedik a „Tiszta iskola” címért folyó verseny Megyénkben eddig az általános iskolai tanulók között az ifjú vő- röskeresztesek és tanár-elnökök közreműködésével zajlottak le a Tiszta osztály és a Tiszta iskola címért folyó versenyek, s ezekben igen szép számmal vettek részt az általános iskolai tanulók. Az idén a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulója tisztele­tére a Vöröskereszt tovább széle­síti a mozgalmak A megyei veze­tőség mellett megalakult egy ifjúsági, munkacsoport, melynek feladata az ifjú vöröskeresztesek munkájának segítése, s ezen belül a fenti mozgalom szélesítése is. Az idén ezt a Tiszta iskola, egész­séges ifjúság, szép környezet cím­mel indítják meg a fiatalok köré­ben. Kiterjesztik az iparitanuló­intézetekre és a középiskolákra is. A munkabizottság a mozgalom­mal kapcsolatos tennivalókat ma délelőtt beszéli meg a megyei ta­nács művelődésügyi osztályán az illetékes szervek bevonásával. Továbbtanulnak a békési járás pedagógusai Törvényerejű rendelet mondja ki a pedagógusok munkájának tartalmi továbbfejlesztését. En­nek alapján a pedagógusoknak évről évre lehetővé teszik, hogy politikai, pedagógiai és szaktárgyi továbbképzésen vehessenek részt. A békési járás pedagógusai eleget tesznek az 1961. évi III. törvény­nek. Az 1966—67-es tanévre a járási tanács művelődésügyi osz­tálya gondoskodott a továbbkép­zés feltételeiről. így a pedagógu­sok egy része etikai, esztétikai és ismeretelméleti, továbbá a mo­dem filozófiai irányzatok tanfo­lyamra jár. A helyi pártoktatásban 260-ar. vesznek részt. A nevelők pedagógiai tovább­képzését segíti az igazgatók és igazgatóhelyettesek, az osztályfő­nökök, a napközi otthon vezetők járási munkaközössége. A szak­tárgyak iránti pedagógusérdeklő- <Jéet szintén több munkaközösség­ben teszik lehetővé. Ilyen műkö­dik az alsó tagozaton tanítók ré­szére, továbbá a magyar, a tör­ténelem és az orosz szakos peda­gógusok részvételével. Matemati­ka, fizika, biológia, földrajz, ké­mia és még több munkaközösség is eredményesen szervezi a pe­dagógusok továbbképzését. Hogyan állunk az elekironikus zenével ? Beszélgetés Pongrácz Zoltán zeneszerzővel tTiünk a Békéscsabai TIT Ér­telmiségi Klubjában s még az előadás hatása alatt teszem fel a kérdéseket. — Mióta foglalkozik elektroni­kus zenével? — Elméleti tanulmányaimat 5 —6 éve kezdtem. Kiindulásom alapja 2 német zenei szaklap: a Reihe és a Melos volt. Ezt kö­vette első külföldi utam 1964-ben. Darmstadtban voltam, ahol a belga zeneszerző, Henri Pousseur bővítette ismereteimet. Vele együtt menteni Mannheimbe, ahol a Siemens cég elektronikus zenei stúdiójában végeztem gyakorlati tanulmányokat Ezt követte egy nyári vakációs tanulmányút 1965- ben, majd ezután 4 hónapot töl­töttem Kölnben. Innen a holland kormány ösztöndíjával Utrecht- ben az elektrozened tanszéken ta­nultam tovább. Mint érdekességet megemlítem, hogy itt van Euró­pában az egyetlen elektrozenei tanszék. Itt van egyedüli lehető­ség- arra, hogy alapjaiban elsajá­títsa az érdeklődő az elméleti is­mereteket és gyakorlati eljáráso­kat Ezzel párhuzamosan Biltho- venben egyéni kísérleteket foly­tattam az ottani elektrozenei stú­dióban. Itt készült első elektroze­nei művem, a Kryptotheslphon. — Kell-e klasszikus zeneszer­zést ismeretekkel rendelkeznie annak, aki elektronikus zenét akar komponálni? — Ez elvileg nem szükséges, mivel a hangzó anyag és a kom­pozíció« metódus egészen más. Nem árt azonban, ha túl van a tanuló a klasszikus értelemben vett zeneszerzési tanulmányokon. A formaépítkezésben szerzett is­meretek hasznos segítséget nyúj­tanak az elektrozenei munkához. Ahhoz, hogy valakit felvegyenek, feltétel, hogy az illető már bizo­nyos zeneszerzői munkássággal rendelkezzék, illetőleg zeneszerzői tanulmányain túl legyen. — Vannak-e fő tárgyai ennek a tanszaknak? «■» A zenei ismereteken kívül tanultunk akusztikát, fizikát, elektronikát és matematikát. Mint legérdekesebb melléktárgyat említem az elektronikus agyak kódolását, illetőleg vezérlését. Ez már átvisz a kibernetika terüle­tére. — Foglalkozik-e más is ha­zánkban elektrozenével, s ha igen, hol? — Pillanatnyilag én állok egye­dül ezzel a képesítéssel. Rendel­kezem azzal a lehetőséggel, hogy a magammal hozott kisebb stú­dióberendezés segítségével to­vább kísérletezhetem. — Milyen tartozékai vannak a stúdiónak? — Alapkelléke három darab úgynevezett stúdió minőségű magnetofon. Ezenkívül még szá­mos tartozéka van: hangképző, generátor, szűrőberendezés, ke­verő stb. —- Hogyan állunk hazai és nem­zetközi viszonylatban ezzel a faj­ta zenéléssel? — Magam vagyok az első fecs­ke. Jobban állnak a baráti or­szágok, például a lengyelek, akik­nek világhírű stúdiójuk van Var­sóban. Van a jugoszlávoknak, a csehszlovákoknak és most létesült a kelet-berlini stúdió. — Van-e idehaza érdeklődés a téma iránt? — Legfőbb érdeklődők termé­szetesen a fiatal zeneszerzők. A tömegszervezetek közül a TIT ve­zet. A közönség is érdeklődik, bár a viták azt mutatják, hogy a régi mértékkel akarják mérni az újat. Pongráez Zoltán így fejezte be nyilatkozatát: — Bízom abban, hogy mi is el­érjük azt a szintet, amelyet már Hollandia ért el az elektrcvnzené- ben. Ennek azonban alapvető kö­vetelménye, hogy nekünk is le­gyen állami stúdiónk, s ebből kö­vetkezik, hogy fiatal zeneszerző­inket is ki tudjuk majd képezni erre az új területre. Sárhelyi Jenő zeneiskolaigazgató Szép volt ez az iskola mintegy négy évvel ezelőtt, amikor avat­ták, s a nyári napsütésben csil­logtak, villogtak hatalmas üveg­ablakai. Belülről haragoszöld kerti növények rezdültek meg, ha nyílott vagy csukódott az ajtó. Szép most is ez a szeghalmi iskola: kontúrjai a kissé ködös, zúzmarái időben is élesen rajzo­lódnak ki. Az ember szinte vágyik belépni. Hogyne, hiszen bent a tantermekben a gyerekek jó, egyenletes melegben figyel­hetnek a tanár bácsira. „Dudo- rászhatsz vagy vijjoghatsz, hideg téli szél, mert halkan perceg a radiátor, s a kazánház nagy ké­ménye lomhán pipál. Mint egy kényelmes öregúr, úgy eregeti a füstfelhőket. Tehát... de várjunk csak! Odanézz, nem füstöl a kémény! Hirtelen arra gondolunk, fel­Na, aztán jöttek a munkások és beszerelték... Ami azt illeti, alaposan „be­szerelték”: van olyan kazán, amelyik össze van drótozva, hogy szét ne essék; van olyan, amelyiknek az ajtaja egy kis fadarabbal van rögzítve, hogy rá ne essen a fűtő tyúkszemére, de azt végképp nem tudni, ki adna megnyugtató műszaki le­írást arról, hogyan történtek a csőbekötések. „Szerencsére" az itteni szerelőknek sem árulták el kazánok költöztető!. Ez eddig humorosan hangzik. De az em­bernek valami igazán mérges szó kívánkozik a nyelvére, ha arra gondol, hogy itt eddig 500 tanítási óra kiesés történt össze­sen 800 általános és esti iskolás­nál... — Le szeretnénk menni a pin­cébe... — A kérésünk furcsa Nem pipál a kémény... megsértett ragadozó, lomhán mozdul a víztömeg. — Több mint két méter mély — szólal meg csendesen hátunk mögött Fekete István, az iskola igazgatója Alkalmi munkást fogadtunk már egyszer, akinek éveken keresztül az volt a fel­adata, hogy a vizet szivattyúz­za... Hogy meddig bírja az épület, hogy ázik alulról, hogy meddig tart ebben a még új iskolában a szénszünet, hogy végre számon kérik-e valakiktől ezt a meg­döbbentő hanyagságot? — ezek­re a kérdésekre nagyon sokan sürgősen szeretnének választ kapni. Szöveg: Ternyák Ferenc Fotó: Demény Gyula A kazánházban békésen üldö­gél egy fiatalember a korláton, s azzal szórakozik, hogy üteme­sen bíllegteti a lapát nyelét, bal tenyeréből a jobb tenyerébe, az­után vissza. — Van hét kazánunk, ebből összesen kettő használható pilla­natnyilag, de ezek is csak akkor „húznak” igazán, ha kinyitjuk az ajtajukat és kinyitjuk az ab­lakot. Tetszik tudni, amikor víz tört fel a pincében, akkor a ka­zánokat ide fel kellett költöz­tetni, mert a fűtők derékig víz­ben állva dolgozhattak volna. A félelmetes víz... Unatkozik a futó... találták a füst nélküli széntüze­lésű kazánt. De bent egészen másról győződünk meg Tanulót nem találunk egy tanteremben sem. Szinte hihetetlen, de hiva­talosan tömören így fogalmaz­hatnánk meg: A szeghalmi Il-es számú Sebes György Általános Iskolában szénszünetet rendel­tek el, s mi kíváncsian fogtunk hozzá az ok felderítéséhez, módon teljesül. Igazi, vadroman­tikus körülmények között az egyik utcai szelelőnyíláson ereszkedünk le. Kísértetiesen csobban a ledobott féltégi a; alattomosan gyűrűzik, mint egy WVS/V'VWWVS. Almatároló épül F üzesgy armaton Jelentős beruházási programot valósít meg eb­ben az évben a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. Több millió forint költséggel kiegészíti a gép­parkot, vagyis bővíti a szállítóeszközök és a ta­lajművelő gépek, főleg a kultivátorok számát, s 1200 holdon félstabil öntözőberendezést létesít. A beruházások egyik legfontosabbjaként az idén al­matárolót is építenek. A szövetkezet gyümölcsöse tavaly is több mint 1 millió forint jövedelmet biztosított. Az almafák zöme most fordul ter­mői-e. A tárolóval el akarják érni, hogy a kor­szerű tárolással minél kevesebbre csökkentsék a romlást, s minél jobb minőségű, jó iö7~ ’-’”-‘ biztosító gyümölcsöt értékesíthessenek a téli idő­szakban is. Harmincezer szál téli szegfű Hosszú évek óta virít télen is a piros és fehe. szegfű a Gyulai Kertészeti Vállalat üvegházai­ban. Bár nem újdonság, de mégis minden télen újra és újra elgyönyörködünk benne, s minden télen többet és többet vásárolnak belőle az or­szág legnagyobb városainak lakói. Novemberben 6 ezer, decemberben 15 ezer, január közepéig pe­dig 8 ezer szálat szedtek le és továbbítottak Bu­dapest, Szolnok, Debrecen, Székesfehérvár, Mis­kolc, Nyíregyháza, Kazincbarcika és Szomba'hely virágüzleteibe. Nemrégiben a tévé képernyői fel is megjelentek a kertészeti vállalat üve"lrizsi és szegfűcsokrai, s azóta újabb olyan me* -endélői: jelentkeztek, akik eddig nem tudtak a gyulai téli szegfűről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom