Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-19 / 16. szám

Világ proletárját, egyesüljetek? A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA JANUÁR 19, CSÜTÖRTÖK Ára: 6« fillér XXII. ÉVFOLYAM, 1«. SZÁM mm ünneprontás Csak helyeselni lehet azt, hogy tiarxnelőszövetkezeteink zömé­ben először a kisebb termelési egységekben, azaz brigád- és üzemegység-értekezleten vitat­ják meg az elmúlt év gazdálko­dásának csillogó és fakó, vagyis fő és gyenge oldalait. Azért szükséges ez, mert hiszen az éves termelési terv teljesítése el­sősorban a brigádokon múlik, végső fokon aszerint alakul a zárszámadás, ahogyan a brigá­dok külön-külön és együttesen egész évben igyekeztek, szorgos­kodtak. A szfifcefob körű értekezlete­ken több lehetőség adódik az eredmények és a hibák elemzé­sére, a kiemelkedően dolgozók dicséretére, a kényelmeskedők, a kevés munkáért sokat kapni akarók elmarasztalására. Nagy nevelő hatása van annak, ha a azűkebb kollektíva előtt hangza­nak el a dicséretek és a bírála­tok. De még nagyobb ennek a hatása, ha a közgyűlésen is nyilvánosságra hozzák, hogy kik dolgoznak jól, kik hanyagul, kik érdemelnek jutalmat is az igye­kezettél megszerzett évi jöve­delmen túl, és kik azok, akik csak dorgálást Azért tesszük ezt szóvá most a zárszámadó közgyűlések kez­detén, mert a korábbi évek ta­pasztalataiból tudjuk, hogy a brigád- és üzemegység-értekez­leteket nem annyira az eredmé­nyek és a kiesések, a jó és a gyenge a munka elemzésére, a további tennivalók megvitatásá­ra hívják össze elsősorban, ha­nem afféle villámhárító jelleg­gel Abból a megfontolásból, hogy ezeken a szűk körű megbe­széléseken ki-ki temperamentu­ma, természete szerint jól kibí­rálja, kivitatkozza magát, s utá­na a közgyűlés zaj, lárma, ün­neprontás nélkül zajlik le. Az erre való törekvések közepette helyenként eleve ünnepi beszéd­nek készül a zárszámadási be­számoló, s az eredmények mel­lett csak általánosságban tesz említést egyes emberek mulasz­tásáról, hibájáról. A szövetkezeti gazdák öntu­data, fegyelme, vezetőik iránti megbecslése sokat fejlődött az elmúlt években. Megtanulták, hogy mikor és kihez forduljanak vélt vagy jogos sérelmeikkel. A közgyűlések leginkább a parla­mentarizmus nélkülözhet«'.len szabálya szerint zajlanak le most már évek óta. Csak olyankor beszélnek, ha szót kapnak, ak­kor sem egyéni sérelmeiket, a különböző személyi ügyeket fir­tatják, hanem azt, hogy miként haladhat ütemesebben a gazdál­kodás. Talán éppen ezért kezd itt-ott a sima, problémamentes közgyűlésre való törekvés szo­kássá válni. — „Vitatkozunk és bíráljuk egymást egész évben s&s*et a különböző összejövete­leken és munka közben” — mon­dogatják. A két közgyűlés kö­zött elhangzó bírálatoknak, vi­táknak nem lehet elvitatni a ne­velő hatását. Azonban mindenki tapasztalta már, hogy milyen hatást vált ki a négyszemközt, a csak szűkebb munkatársi kollek­tíva, avagy a fél, az egész falu lakossága előtt elhangzó bírálat A megye egyik igen jól gaz­dálkodó szövetkezete a terve­zettnél jóval nagyobb eredmé­nyekkel és nagyobb jövedelem­mel zárta a múlt esztendőt is. A közgyűlésre meghívták az orszá­gos, a megyei, a járási szervek, de azoknak a vállalatoknak a ve­zetőit is, akikkel termelési kap­csolatban állnak. A beszámoló ennek ellenére sem „A mi ba­junk csak a mi gondunk” elv alapján készült. Nem bizony, ha­nem odamondogatott azoknak, akik csak a jól fizetett munkák iránt mutatnak megkülönbözte­tett érdeklődést meg azoknak is, akik az elemi csapások idején temetésre illő sírás-rívással' gye- keztek csüggedést, kedvetlensé­get kelteni a bizakodókban és az igyekvőkben. Antikor a beszá­moló hatására az egyik felszó­laló azt mondta, hogy szégyell­jék magukat azok, akik nem bíztak sem önmagukban, sem a közösség erejében — úgy fel­kapták a fejüket a teremben le­vő emberek, mintha lövés J or­rén t volna el. Bizonyára ők is elszoktak már az ilyen erős kife- jezésű bírálattól. Pedig nem sza­bad a kifejezésekben válogatni, ha azokról van szó, akik az egyenlőségnek csak akkor igaz hívei, a közösnek mellveregető tulajdonosai, amikor a ővede­lem elosztására kerül a sor, egész évben pedig mindig a leg­később állnak munkába, s a már kint verejtékezőktől azt kér­dezik, hogy „hát érdemes, meg­fizetik ezt?” A szövetkezetben sokféle mun­ka van, a közös érdekében va­lamennyit el kell végezni, s va­lamennyit meg is fizetik, ha nem közvetlenül, akkor közvetve. Bár a termelőszövetkezetekben las­san hódít teret a teljesítményen alapuló garantált jövedelemel­osztási forma, azonban eddig is megtalálták a módját annak, hogy a munkában nem váloga­tók, a minden feladat elvégzé­sén egyformán szorgoskodók na­gyobb anyagi és erkölcsi megbe­csülésben részesüljenek. Amikor a legszorgalmasabbak ünnepé- lyes keretek közt megkapják a jövedelem hátralevő részét, s ezenkívül a jutalomösszeget, a bel- vagy külföldre szóló üdü­lési jegyet, nem árt, sőt szüksé­ges szólni azokhoz is, akik fél­nek egész évben, hogy ingyen vagy csak kevés jövedelemért ütik földbe a kapát. K. I. Jóváhagyták a választási bizottságok tagjaira vonatkozó népfrontjavaslatot Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, szerdán délelőtt Klankó Mátyás elvtárs elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Megtárgyalta többek között Békés megye közread és közbiztonsága, valamint a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét, a területi munkaügyi döntőbizottság munkáját, és jóváhagyta a Hazafias Népfront ja­vaslatát a megyei választási elnökség, az országgyűlési választóke­rületi bizottságok, valamint a mejyei választókerületi bizottságok tagjaira vonatkozóan. Á bizottságok január 23-án alakulnak meg. Ezután személyügyekre vonatkozó bejelentéseket hallgatott meg a végrehajtó bizottság. A megyei területi munkaügyi döntőbizottság munkájával kap­csolatosan a jelentés tájékozta­tást ad a döntőbizottság munká­járól és elemzi kétéves munká­ját. Eszerint 1965-ben 520, 1966- ban 695 fellebbezést nyújtottak be a döntőbizottsághoz. A növeke­dés okáról szólva tájékoztat a je­lentés arról, hogy ezt elsősorban a módosított Munka Törvény­könyve ismereteinek hiánya, a bizottság munkájának helytelen értelmezése és az egyes vállalatok­nál kialakult helytelen gyakor­lat eredményezte. Általában a be­adott fellebbezések száma az utóbbi hónapokban csökkent, és jelenleg reálisnak lehet tekinteni. Kivéve azonban a 8. számú Autó­közlekedési Vállalatot, ahol a munkaügyi viták száma indoko­latlanul magas. Bár a vállalatve­zetők közül többen sérelmezik, hogy a területi döntőbizottság miatt akadályoztatva vannak az anyagi fegyelem megszilárdításá­ban, ez azonban a statisztikai ada­tok szerint sem megalapozott. Hőit a tanácsok hatásköre, önállósága A harmadik ötéves tervben az eddigi 20 százalék helyett a fej­lesztési előirányzatok 50 százalé­kával rendelkezhetnek szabadon, legjobb belátásuk szerint a taná­csok. A legutóbbi választások óta gyarapodott a helyi államigazga­tási szervek hatásköre. Egyszerűbbé vált a tanácsi gaz­dálkodás. Az új gazdasági me­chanizmus elveinek és szellemé­nek megfelelően csökkentettek a kötelező tervmutatók számát. Két évvel ezelőtt még 76, tavaly 39, az idén pedig már mindössze 13 előíráshoz kell alkalmazkodniuk. Igaz, a kártérítési ügyek között viszonylag sok a „hatályon kívül" helyezés, ezt azonban az indokol­ja, hogy a Gyulai Bútoripari Vállalatnál és ugyancsak a 8- sz. Autóközlekedési Vállalatnál kö­rülbelül hatvan esetben kellett a vállalati intézkedést hatálytala­nítani. A múlt évben 483 esetben dol­gozói fellebbezés alapján tárgyal­tak különböző ügyeket. A fő­ügyészség 18 óvást nyújtott be a döntőbizottság döntései után. A jelentés ezután közli, hogy megyénkben 219 munkaügyi dön­tőbizottság működik. Ezenkívül most szervezik Gyulán és Oros­házán a közös munkaügyi döntő- bizottságot, 42 alsó és középfokú iskolában pedig a vállalati mun­kaügyi döntőbizottságot. Végül értékelte a végrehajtó bizottság a munkaügyi döntőbizottságok el­lenőrzési munkáját, a szignalizá- ció él v én y esi tésén ek helyzetét, valamint a döntőbizottság kapcso­latát a különböző szervekkel. Megfelelő határozat meghoza­talával zárta a végrehajtó bizott­ság e napirendi pontot. V. t, \ _ A mezőgazdaság gyorsabb ül emu fejlődéséhez jól mükődő üzemi szakkörök kellenek 0r, Seás Sátor lölltot'elésügyi minísiteriielseUes elöaáása Békéscsabán Egy öt évvel ezelőtt kezdődött mozgalom megyei eredményeinek számbavé.elére vállalkozott a Ha­zafias Népfront Békés megyei Bi­zottsága, amikor napirendre tűzte a mezőgazdasági szakkörök szer­vezésében, munkájában elért ta­pasztalatok összegezését. A ta­nácskozásra tegnap délelőtt Bé­késcsabán, a városi tanács nagy­termében Nagy Ferencnek, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága titkárának megnyitó szavai után került sor. Dr. Soós Gábor, a földművelés- ügyi miniszter helyettese előadói beszédében rövid áttekintést adott a mezőgazdaság fejlődéséről a második ötéves terv időszakában és a harmadik ötéves terv első esztendejében. A mezőgazdaság termelési színvonala a második ötéves terv időszakában tíz szá­zalékkal növekedett. A harmadik ötéves terv első évében a kriti­kus helyzet ellenére a mezőgaz­daság 5—6 százalékkal többet termelt, mint 1965-ben. A nö­vénytermesztés és a kertészet 8— 10 százalékkal adott több árut, A fövő hét elején megkezdik az új tsz-nyugdijak kézbesítését A nyugdíjasok számára jelentős dőszak volt az elmúlt négy év. Ez idő alatt négyszer emelték ha­zánkban a nyugdíjakat. Az özve­gyi nyugdíjak húsz, az ezer forint alatti régi nyugdíjak 10—20 szá­zalékkal, majd a 750 forint alatti saját jogú és özvegyi nyugdíjak ismét 10 száza1 ékkai emelkedtek. Ez év január elsejétől a tsz- nyugdijak alsó határát 400, a tsz 1962 és 1966 között'246 ezerrel nőtt a nyugdíjasok száma és je­lenleg 1 213 170 embernek kézbe­sít a posta havi nyugellátási já­randóságot. Tavaly 8 milliárd 714 millió forintét küldött szét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 3 milliárd 96 millió forinttal többet, mint 1962-ben. 1967-ben ennél is többet folyósának. Az új rend­szer szerinti első tsz-nyugdijak özvegyi nyugdíjakét 300 forintra I kézbesítését január 23-án kezdik emelték. ' i roe&. mint korábban. Az állattenyész­tés fejlődésének üteme viszont alig haladta túl a 2 százalékot. Ezekért az eredményekért nem kell szégyenkeznie a magyar me­zőgazdaságnak, mert világvi­szonylatban középszerű teljesít­ménynek mondha.ó. A termelési színvonal fejlődését meggyorsítot­ta a termelőszövetkezeti gazdál­kodás szervezése, a szövetkezeti termelés mind erőteljesebb tér­hódítása. Három évvel ezelőtt Gyulán egy tanácskozáson ú.keresést folytattak a minisztérium és a megyei szerveik vezetői a terme­lés fejlesztésének hogyan tovább- jára. Már akkor megállapodtak abban, hogy a mezőgazdasági üzemi szakkörök a termelés fej­lesztésében igen jelentős tartalé­kot képeznek. Abban az időszak­ban Békés megyében mindössze két szakkör működött. 1966-ban a szakkörök száma elérte a 23-a.t, a szakköri tagozatok pedig SO-rc- növekedtek. A korszerű termelési eljárások megismerésében, ter­jesztésében igen jelentős íelada- tot vállalt ez a mozgalom. En­nek tudható be, hogy Békés me­gye mezőgazdasága az országos átlagnál kedvezőbb ütemben fej­lődő t. Most az a cél. hogy mi­nél több üzemi szakkör alakul­jon a termelőszövetkezetekben, hogy a nemzetközi versenyben minden eddiginél nagyobb ütem­ben léphessen előbbre mezőgaz­daságunk! A csaknem száz érdeklődő nagy tetszéssel fogadta a miniszterhe­lyettes előadását, melyet vita kö­vetelt. A felszólalók a szakköri munka mellett foglaltak állást. Hangoztatták: ez az üzemen be­lüli társadalmi szerv alkalmas a •termelés legjobb módszereinek kialakítására, a szakmunkások továbbképzésére, a klubélet meg­teremtésére, a szocialista brigád- mozgalom kibontakoztatására

Next

/
Oldalképek
Tartalom