Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-19 / 16. szám
Világ proletárját, egyesüljetek? A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA JANUÁR 19, CSÜTÖRTÖK Ára: 6« fillér XXII. ÉVFOLYAM, 1«. SZÁM mm ünneprontás Csak helyeselni lehet azt, hogy tiarxnelőszövetkezeteink zömében először a kisebb termelési egységekben, azaz brigád- és üzemegység-értekezleten vitatják meg az elmúlt év gazdálkodásának csillogó és fakó, vagyis fő és gyenge oldalait. Azért szükséges ez, mert hiszen az éves termelési terv teljesítése elsősorban a brigádokon múlik, végső fokon aszerint alakul a zárszámadás, ahogyan a brigádok külön-külön és együttesen egész évben igyekeztek, szorgoskodtak. A szfifcefob körű értekezleteken több lehetőség adódik az eredmények és a hibák elemzésére, a kiemelkedően dolgozók dicséretére, a kényelmeskedők, a kevés munkáért sokat kapni akarók elmarasztalására. Nagy nevelő hatása van annak, ha a azűkebb kollektíva előtt hangzanak el a dicséretek és a bírálatok. De még nagyobb ennek a hatása, ha a közgyűlésen is nyilvánosságra hozzák, hogy kik dolgoznak jól, kik hanyagul, kik érdemelnek jutalmat is az igyekezettél megszerzett évi jövedelmen túl, és kik azok, akik csak dorgálást Azért tesszük ezt szóvá most a zárszámadó közgyűlések kezdetén, mert a korábbi évek tapasztalataiból tudjuk, hogy a brigád- és üzemegység-értekezleteket nem annyira az eredmények és a kiesések, a jó és a gyenge a munka elemzésére, a további tennivalók megvitatására hívják össze elsősorban, hanem afféle villámhárító jelleggel Abból a megfontolásból, hogy ezeken a szűk körű megbeszéléseken ki-ki temperamentuma, természete szerint jól kibírálja, kivitatkozza magát, s utána a közgyűlés zaj, lárma, ünneprontás nélkül zajlik le. Az erre való törekvések közepette helyenként eleve ünnepi beszédnek készül a zárszámadási beszámoló, s az eredmények mellett csak általánosságban tesz említést egyes emberek mulasztásáról, hibájáról. A szövetkezeti gazdák öntudata, fegyelme, vezetőik iránti megbecslése sokat fejlődött az elmúlt években. Megtanulták, hogy mikor és kihez forduljanak vélt vagy jogos sérelmeikkel. A közgyűlések leginkább a parlamentarizmus nélkülözhet«'.len szabálya szerint zajlanak le most már évek óta. Csak olyankor beszélnek, ha szót kapnak, akkor sem egyéni sérelmeiket, a különböző személyi ügyeket firtatják, hanem azt, hogy miként haladhat ütemesebben a gazdálkodás. Talán éppen ezért kezd itt-ott a sima, problémamentes közgyűlésre való törekvés szokássá válni. — „Vitatkozunk és bíráljuk egymást egész évben s&s*et a különböző összejöveteleken és munka közben” — mondogatják. A két közgyűlés között elhangzó bírálatoknak, vitáknak nem lehet elvitatni a nevelő hatását. Azonban mindenki tapasztalta már, hogy milyen hatást vált ki a négyszemközt, a csak szűkebb munkatársi kollektíva, avagy a fél, az egész falu lakossága előtt elhangzó bírálat A megye egyik igen jól gazdálkodó szövetkezete a tervezettnél jóval nagyobb eredményekkel és nagyobb jövedelemmel zárta a múlt esztendőt is. A közgyűlésre meghívták az országos, a megyei, a járási szervek, de azoknak a vállalatoknak a vezetőit is, akikkel termelési kapcsolatban állnak. A beszámoló ennek ellenére sem „A mi bajunk csak a mi gondunk” elv alapján készült. Nem bizony, hanem odamondogatott azoknak, akik csak a jól fizetett munkák iránt mutatnak megkülönböztetett érdeklődést meg azoknak is, akik az elemi csapások idején temetésre illő sírás-rívással' gye- keztek csüggedést, kedvetlenséget kelteni a bizakodókban és az igyekvőkben. Antikor a beszámoló hatására az egyik felszólaló azt mondta, hogy szégyelljék magukat azok, akik nem bíztak sem önmagukban, sem a közösség erejében — úgy felkapták a fejüket a teremben levő emberek, mintha lövés J orrén t volna el. Bizonyára ők is elszoktak már az ilyen erős kife- jezésű bírálattól. Pedig nem szabad a kifejezésekben válogatni, ha azokról van szó, akik az egyenlőségnek csak akkor igaz hívei, a közösnek mellveregető tulajdonosai, amikor a ővedelem elosztására kerül a sor, egész évben pedig mindig a legkésőbb állnak munkába, s a már kint verejtékezőktől azt kérdezik, hogy „hát érdemes, megfizetik ezt?” A szövetkezetben sokféle munka van, a közös érdekében valamennyit el kell végezni, s valamennyit meg is fizetik, ha nem közvetlenül, akkor közvetve. Bár a termelőszövetkezetekben lassan hódít teret a teljesítményen alapuló garantált jövedelemelosztási forma, azonban eddig is megtalálták a módját annak, hogy a munkában nem válogatók, a minden feladat elvégzésén egyformán szorgoskodók nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesüljenek. Amikor a legszorgalmasabbak ünnepé- lyes keretek közt megkapják a jövedelem hátralevő részét, s ezenkívül a jutalomösszeget, a bel- vagy külföldre szóló üdülési jegyet, nem árt, sőt szükséges szólni azokhoz is, akik félnek egész évben, hogy ingyen vagy csak kevés jövedelemért ütik földbe a kapát. K. I. Jóváhagyták a választási bizottságok tagjaira vonatkozó népfrontjavaslatot Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, szerdán délelőtt Klankó Mátyás elvtárs elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Megtárgyalta többek között Békés megye közread és közbiztonsága, valamint a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét, a területi munkaügyi döntőbizottság munkáját, és jóváhagyta a Hazafias Népfront javaslatát a megyei választási elnökség, az országgyűlési választókerületi bizottságok, valamint a mejyei választókerületi bizottságok tagjaira vonatkozóan. Á bizottságok január 23-án alakulnak meg. Ezután személyügyekre vonatkozó bejelentéseket hallgatott meg a végrehajtó bizottság. A megyei területi munkaügyi döntőbizottság munkájával kapcsolatosan a jelentés tájékoztatást ad a döntőbizottság munkájáról és elemzi kétéves munkáját. Eszerint 1965-ben 520, 1966- ban 695 fellebbezést nyújtottak be a döntőbizottsághoz. A növekedés okáról szólva tájékoztat a jelentés arról, hogy ezt elsősorban a módosított Munka Törvénykönyve ismereteinek hiánya, a bizottság munkájának helytelen értelmezése és az egyes vállalatoknál kialakult helytelen gyakorlat eredményezte. Általában a beadott fellebbezések száma az utóbbi hónapokban csökkent, és jelenleg reálisnak lehet tekinteni. Kivéve azonban a 8. számú Autóközlekedési Vállalatot, ahol a munkaügyi viták száma indokolatlanul magas. Bár a vállalatvezetők közül többen sérelmezik, hogy a területi döntőbizottság miatt akadályoztatva vannak az anyagi fegyelem megszilárdításában, ez azonban a statisztikai adatok szerint sem megalapozott. Hőit a tanácsok hatásköre, önállósága A harmadik ötéves tervben az eddigi 20 százalék helyett a fejlesztési előirányzatok 50 százalékával rendelkezhetnek szabadon, legjobb belátásuk szerint a tanácsok. A legutóbbi választások óta gyarapodott a helyi államigazgatási szervek hatásköre. Egyszerűbbé vált a tanácsi gazdálkodás. Az új gazdasági mechanizmus elveinek és szellemének megfelelően csökkentettek a kötelező tervmutatók számát. Két évvel ezelőtt még 76, tavaly 39, az idén pedig már mindössze 13 előíráshoz kell alkalmazkodniuk. Igaz, a kártérítési ügyek között viszonylag sok a „hatályon kívül" helyezés, ezt azonban az indokolja, hogy a Gyulai Bútoripari Vállalatnál és ugyancsak a 8- sz. Autóközlekedési Vállalatnál körülbelül hatvan esetben kellett a vállalati intézkedést hatálytalanítani. A múlt évben 483 esetben dolgozói fellebbezés alapján tárgyaltak különböző ügyeket. A főügyészség 18 óvást nyújtott be a döntőbizottság döntései után. A jelentés ezután közli, hogy megyénkben 219 munkaügyi döntőbizottság működik. Ezenkívül most szervezik Gyulán és Orosházán a közös munkaügyi döntő- bizottságot, 42 alsó és középfokú iskolában pedig a vállalati munkaügyi döntőbizottságot. Végül értékelte a végrehajtó bizottság a munkaügyi döntőbizottságok ellenőrzési munkáját, a szignalizá- ció él v én y esi tésén ek helyzetét, valamint a döntőbizottság kapcsolatát a különböző szervekkel. Megfelelő határozat meghozatalával zárta a végrehajtó bizottság e napirendi pontot. V. t, \ _ A mezőgazdaság gyorsabb ül emu fejlődéséhez jól mükődő üzemi szakkörök kellenek 0r, Seás Sátor lölltot'elésügyi minísiteriielseUes elöaáása Békéscsabán Egy öt évvel ezelőtt kezdődött mozgalom megyei eredményeinek számbavé.elére vállalkozott a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága, amikor napirendre tűzte a mezőgazdasági szakkörök szervezésében, munkájában elért tapasztalatok összegezését. A tanácskozásra tegnap délelőtt Békéscsabán, a városi tanács nagytermében Nagy Ferencnek, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága titkárának megnyitó szavai után került sor. Dr. Soós Gábor, a földművelés- ügyi miniszter helyettese előadói beszédében rövid áttekintést adott a mezőgazdaság fejlődéséről a második ötéves terv időszakában és a harmadik ötéves terv első esztendejében. A mezőgazdaság termelési színvonala a második ötéves terv időszakában tíz százalékkal növekedett. A harmadik ötéves terv első évében a kritikus helyzet ellenére a mezőgazdaság 5—6 százalékkal többet termelt, mint 1965-ben. A növénytermesztés és a kertészet 8— 10 százalékkal adott több árut, A fövő hét elején megkezdik az új tsz-nyugdijak kézbesítését A nyugdíjasok számára jelentős dőszak volt az elmúlt négy év. Ez idő alatt négyszer emelték hazánkban a nyugdíjakat. Az özvegyi nyugdíjak húsz, az ezer forint alatti régi nyugdíjak 10—20 százalékkal, majd a 750 forint alatti saját jogú és özvegyi nyugdíjak ismét 10 száza1 ékkai emelkedtek. Ez év január elsejétől a tsz- nyugdijak alsó határát 400, a tsz 1962 és 1966 között'246 ezerrel nőtt a nyugdíjasok száma és jelenleg 1 213 170 embernek kézbesít a posta havi nyugellátási járandóságot. Tavaly 8 milliárd 714 millió forintét küldött szét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 3 milliárd 96 millió forinttal többet, mint 1962-ben. 1967-ben ennél is többet folyósának. Az új rendszer szerinti első tsz-nyugdijak özvegyi nyugdíjakét 300 forintra I kézbesítését január 23-án kezdik emelték. ' i roe&. mint korábban. Az állattenyésztés fejlődésének üteme viszont alig haladta túl a 2 százalékot. Ezekért az eredményekért nem kell szégyenkeznie a magyar mezőgazdaságnak, mert világviszonylatban középszerű teljesítménynek mondha.ó. A termelési színvonal fejlődését meggyorsította a termelőszövetkezeti gazdálkodás szervezése, a szövetkezeti termelés mind erőteljesebb térhódítása. Három évvel ezelőtt Gyulán egy tanácskozáson ú.keresést folytattak a minisztérium és a megyei szerveik vezetői a termelés fejlesztésének hogyan tovább- jára. Már akkor megállapodtak abban, hogy a mezőgazdasági üzemi szakkörök a termelés fejlesztésében igen jelentős tartalékot képeznek. Abban az időszakban Békés megyében mindössze két szakkör működött. 1966-ban a szakkörök száma elérte a 23-a.t, a szakköri tagozatok pedig SO-rc- növekedtek. A korszerű termelési eljárások megismerésében, terjesztésében igen jelentős íelada- tot vállalt ez a mozgalom. Ennek tudható be, hogy Békés megye mezőgazdasága az országos átlagnál kedvezőbb ütemben fejlődő t. Most az a cél. hogy minél több üzemi szakkör alakuljon a termelőszövetkezetekben, hogy a nemzetközi versenyben minden eddiginél nagyobb ütemben léphessen előbbre mezőgazdaságunk! A csaknem száz érdeklődő nagy tetszéssel fogadta a miniszterhelyettes előadását, melyet vita követelt. A felszólalók a szakköri munka mellett foglaltak állást. Hangoztatták: ez az üzemen belüli társadalmi szerv alkalmas a •termelés legjobb módszereinek kialakítására, a szakmunkások továbbképzésére, a klubélet megteremtésére, a szocialista brigád- mozgalom kibontakoztatására
