Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-03 / 2. szám

Együttműködés vitatkozva If agyon nehéz megszabadulni a hosszú időn át beidegződött reflexektől, szokásoktól. Különö­sen kényes, bonyolult az emberi kapcsolatokban új viszonylato­kat teremteni. Az évek során természetessé vált, hogy a válla­lati vezetőségek és a szakszer­vezeti bizottságok egyaránt a gazdasági, termelési programok megvalósítását tekintették fő feladatuknak, sőt helyenként az szb-k igyekeztek betölteni a „pót gazdasági vezetés” szerepét, gyakran több időt, energiát for­dítva anyagbeszerzési és egyéb ügyekre, mint a dolgozók köz­vetlen érdekvédelmére. Az új gazdasági mechanizmus működésének távlatait kutatva újra értékeljük, végiggondoljuk a társadalmi-politikai folyama­tokat, köztük a társadalmi szer­vek helyét, szerepét is. Leegy­szerűsítve azt mondhatjuk: minden szerv végezze a maga dolgát. A gazdasági vezetés a maga apparátusával gazdálkod­jon eredményesen, a szakszerve­zet pedig politikai-érdekvédelmi jellegénél fogva társadalmi-moz­galmi eszközökkel segítse egyfe­lől a gazdasági célok megvalósu­lását — miután tartósan csak ez adhat realitást az életszínvonal növelésére irányuló szándékok­nak —, másfelől képviselje kö­vetkezetesen á vállalati, gyár­egységi, műhelyi dolgozó kollek­tívák közvetlen érdekeit. A gyakorló szakszervezeti em­berek elvileg eddig is elismerték a fenti követelmény igazságát, ám a valóságban ma még sok­szor nem jut erejükből ennek teljesítésére. A vállalatok több­ségében például az év elején el­készítik a szociális, egészség- ügyi, munkavédelmi komplex intézkedési terveket, amelyek­nek teljesülését félévenként mé­rik, ellenőrzik. A tapasztalatok szerint gyakori az „elcsúszás”, eléggé általános tünet, hogy a szakszervezeti bizottságok túlsá­gosan is megértőén kezelik az objektív, vagy annak t,űnő in­dokokat, magyarázatokat, ami­kor egy-egy, a munkakörülmé­nyeket javító intézkedés elma­rad, vagy késik. A magasabbnak tűnő érdekek „oltárán” eseten­ként feláldozzák a „kisebb” ér­dekéket. Ennek is betudható, hogy a munkások szemében he­lyenként a vállalati, gazdasági és szakszervezeti vezetés elmo­sódik, nem rajzolódik ki előttük kellően a két vezető szerv sajá­tos, karakterisztikus arca. Görcsösen tartja magát még az a hiedelem, hogy a jó együtt­működés kizárja a nézeteltéré­seket, a vitákat Holott a Szak­tanács és a Minisztertanács kö­zös határozata egyértelműen ki­mondja: az ellentmondásokat, feszültségeket fel kell tárni, az állami és szakszervezeti szervek közötti kapcsolatban az önálló-, ságot és a felelősséget e! kell határolni, valamint a feszültsé­gek feloldásának a módját is közösen kell megtalálni. Szük­ség esetén pedig felsőbb szerv elé vinni a vitás kérdéseket Persze, nem arról van szó, hogy a szakszervezetek feladata csak a „nem”-ek kimondása le­gyen. Az is helytelen elképzelés, hogy a gazdasági ügyek csak a gazdasági vezetésre, a politikai, emberi ügyek egyedül a társa­dalmi szervekre, köztük a szak- szerkezetekre tartoznak. Bár­mennyire is a gazdaságosság, a jövedelmezőség szempontjai ke­rülnek előtérbe, groteszk „mun­kamegosztás” lenne, ha a veze­tés emberi tényezőit kiaragad- nánk a gazdasági vezetés egészé­ből és „átutalnánk” azt a társa­dalmi vezető szerveik kezébe ki­zárólagos joggal. A vállalatok gazdasági és tár­sadalmi vezetői között kívána­tos jó kapcsolatnak, együttmű­ködésnek nem a kritikátlanság, a vitanélküliség a mércéje, ha­nem: a nézeteltérések, feszült­ségek feltárása, azok közös meg­oldása. Ennek gyakorlatias vég­hezvitele természetesen nagyon bonyolult lehet. Akadályozókká válhatnak valóságos objektív okok (például pénzhiány), de közrejátszhatnak szubjektív in­dokok is. Az említett éves komplex intézkedési tervek már eleve adott pénzügyi keretek között születnek, tehát százszá­zalékos megvalósításuk objek­tíve lehetséges. E tervek „egyen- rangúsítása” a termelési progra­mokkal, a tételes ellenőrzés, anyagi és erkölcsi ösztönzés, szükség esetén felelősségre vo­nás a mulasztókkal szemben — többnyire elhatározás dolga. Min múlik, hogy új felfogás­ban, szellemben dolgozzanak a vállalati szakszervezeti bizottsá­gok és működjenek együtt a vál­lalati vezetőségekkel? Elsősor­ban azon múlik: mennyire is­merik fel, hogy „új szelek fúj­nak”, mennyire képesek élni a már meglevő — a jövőben bő­vülő — jogaikkal, hatáskörük­kel. A legfontosabbat — minden új felismerés mellett — sem szabad elfelejteni: továbbra is az ember áll érdeklődésünk közép­pontjában. Minden más kizáró­lag azt a cél szolgálja, hogy az emberi szükségleteket a lehető legjobban kielégítsük. Kalocsai Tibor Húsz tsz-ben indokolt a szakmunkásképzés meggyorsítása A Tisza II. vízlépcső egyik leg­jelentősebb beruházása harmadik ötéves tervünknek. A vízmű Bé­kés megye egyik legtermékenyebb körzetébe is juttat öntözővizet. Az eddigi adatok és tárgyalások során felvetődött, hogy a Tisza II. vize megyénk húsz termelő­szövetkezetébe jut majd el. Ezek­ben a termelőszövetkezetekben a negyei és a járási tanács szak­igazgatási szervével közösen rö ' desen megteszik azokat az intéz­kedéseket, melyek az öntözővíz gazdaságos felhasználásával kap­csolatosak. Szakmunkásképző osz­tályokat indítanak. Ide besorolj á' azokat a szövetkezeti gazdákat, akik a tervidőszak végén az öt­éves növénytermesztésben, a ker­tészetben dolgoznak. ar—kubai barátsági estet rendeznek Békéscsabán A Hazafias Népfront Békés­csabai Városi Bizottsága a ku­bai forradalom győzelmének 8. évfordulója alkalmából január 4-én, szerdán délután 5 órai kezdettel a városi tanács nagy­termében magyar—kubai ba­rátsági estet rendez. A barát­sági est szónoka Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára lesz. A barátsági esten • részt vesz és felszólal Jósé Matar Franyie elvtárs, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete is. választási marta feladatairól tárgyalt a népfront megyei elnöksége Március 19-én választás A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az alkotmány rendelik esé­seinek megfelelően 1967. március 19-re kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok álta­lános választását. Ezzel kapcso­latban a Hazafias Népfront me­gyei elnöksége január 2-án dél­előtt 9 órakor elnökségi ülést tar­tott Békéscsabán. Az elnökségi ülésen megjelent dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb el­nökhelyettese, Petrovszki István, Az idén: kevesebb munkahelyen nagyobb építkezések Ötvenöt különböző munkát adott át a tatarozó vállalat A Békési megyei Tanács Építő­ipari és Tatarozó Vállalata az elmúlt esztendőiben 55 különböző létesítmény építését fejezte be. Többek között Kevermesem két- tantermes iskolát, Kétegyházán, Gádoroson és Nagykamaráson — mintegy 3—3,5 milliós költséggel — kultúrházat, Orosházán a fa­ipari vállalat műhelyeit, Csorvá- son postahivatalt építettek, illet­ve rekonstruáltak. A gyulavári bölcsőde és a gyularemetei neve­lőotthon munkálatait soron kívül fejezték be (a nevelőotthon épít­kezésénél a tervezett 250 ezer he­lyett 400 ezret használtak fel), hogy időben elkezdődhessék az intézményekben a foglalkoztatás. Az árvízkárosultak lakóházainak felépítésében is szerepet kapott a vállalat, Dénesmajorban 13 új otthont adtak át tulajdonosaik­nak. Január elején, 5-ére készül el a magyarbónhegyesá kultúrház, 10-én pedig a biharugrai gyógy­szertár. A békési gépgyár re­konstrukcióját — mely csaknem 4 milliós értékű munka — szin­tén ők végzik a múlt évről az 1967-es esztendőre áthúzódó be­ruházásiként, Kiváló minőségű a békési zöldpaprika A Békéscsabai Konzervgyár szakembered minősítették az 1966- ban paprikát termesztő gazdasá­gok munkáját. A konzervgyárral termelési szerződésben álló közös gazdaságok közül legjobb minő­ségű zöldpaprikát a békési Vö­Az idei eaztendőben kevesebb munkahelyen nagyobb szabású, értékesebb munkákat készítenek majd. Mintegy 40 induló építke­zése van a vállalatnak. Űj vonást jelent, hogy hozzálátnak — na­gyobb felkészültséggel — lakások építéséhez. Mintegy 5 millió fo­rintos megrendelést jelent az ösz- szcsen 36 laikásból álló békési OTP-házak építése. Mezőhegye­sen az állami gazdaság számára s^plgálati lakásként 27 földszintes ikerépületet emelnek. A munká­kat úgy szervezték, hogy január 2-án elkezdhessék az évet s már az első negyedévben létszámuk 80 százalékát foglalkoztatni tud­ják. Több építkezést téliesítettek, így például a gyulai szociális ott­hont, a békéscsabai erzsébethélyi SZTK-t, a dévaványai leányneve­lőt, valamint a megyeszékhelyen a járásbíróság munkálatait és több közületi megrendelést A múlt esztendőben a vállalatnak a legtöbb gondot az anyaghiány okozta. Főképpen cementből, ka­vicsból és más alapvető építési anyagokból voltak nehezen kikü­szöbölhető anyagellátási zavarok. Hogy a folyamatos munkát bizto­sítaná tudják, kénytelenek voltak különböző intézkedéseket tenni, a hiányzó anyagokat távoli helyek­ről beszerezni, ami nem javítja a gazdaságosság eredményeit. A nehézségek ellenére eddig határ­időre fejezték be legfontosabb munkáikat. az MSZMP megyebizottságának osztályvezetője. Dr. Szakmán Gyula elnöklete­vét kezdte tanácskozását az 1967. évi nagy munka előtt a Ha­zafias Népfront elnöksége. A meg­nyitóban dr. Szakmart Gyula az űj év kezdetén az új feladatoknak küszöbén erőt, egészséget, jó mun­kát kívánt az elnökség tagjainak. Ezt követően Nagy Ferenc, á Ha­zafias Népfront megyei titkára tá­jékoztatta a jelenlevőket, hogy a népfrontnak elsődleges feladata lesz a tanácstagok megfelelő je­lölése és kiválasztása. Mint mon­dotta, az előzetes munka már 11966. október 12-én kezdetét vette, (ahol a népfront titkárai beszélték jmeg a választással kapcsolatos [feladatokat. Mint említette, arra ]törekedtek, hogy a mostani jelö­léssel és választásokkal elérje a [tanácsülés a határozatképességet, és ne kelljen elhalasztani egy-egy tanácsülést amiatt, hogy nem je­lentek meg a választók bizalmá­ból odakerült tanácstagok. A vitában hangsúlyozták az el­nökségi tagok, hogy a fiatalok je­lölése nem lehet hátrány, hiszen a legtöbb jelölt ott nevelkedett az idősebb, munkabíró szaktársak, munkatársak között. Külön ki­hangsúlyozta az elnökség, hogy a választás előkészítése, lebonyolí­tása politikai munka. Ha már po­litikai munka, ezt vegyék figye­lembe a népfrontban aktívan dolgozók és tartsanak szorosabb kapcsolatot a kerület, a terület lakosságával. Az elnökség együttes állásfog­lalása, hogy a választási jelölés bizonyos mértékben, próbatétele lesz a népfrontmozgalomnak, ho­gyan tudja képviselni pártunk IX. kongresszusának politikáját. Akiket a népfront ajánl, s a la­kosság elfogad, valamennyiünk kötelessége, hogy azokat támogas­suk. Az elnökség befejezésül el­fogadta a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának munkatervét, amelyben megszabták a különbö­ző jelölőgyűlések idejét, helyét. Azzal zárta ülését, hogy a Haza­fias Népfront valamennyi bizott­sága a helyi pártbizottsággal, a tanáccsal, szakszervezettel és egyéb társadalmi és tömegszerve- zetekkel dolgozzon együtt a vá­lasztás sikeréért. Országszerte megkezdődtek a választási előkészülelek ros Csillag Tsz szállított. Innen egiész esztendőben folyamatosan kiváló minőségű áru került a konzervgyárba. A békésiek har­minc holdon termesztettek papri­kát. A legjobb paprikaszállítók kö­pött említették továbbá a békés­csabai Szabadság és Lenin, a kon­dorosa Dolgozók, valamint a bé- késszentandrásd Tessedik Tsz-t. Ebben az esztendőben a konzerv­gyár 650 holdon termeltet zöld­paprikát. Országszerte megkezdődtek a március 19-re meghirdetett álta­lános választások előkészületei. Budapesten, továbbá a vidéki vá­rosokban és az ország többi helységében hétfőn kifüggesztet­ték az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választá­sának kiírásáról szóló elnöki ta­nácsi határozatot, valamint a vá­lasztók névjegyzékének összeálli- íásáról szóló hirdetményt és egyúttal megindultak as * ország életében nagy jelentőségű politi­kai esemény t megelőző technikai munkálatok. Mint ismeretes, a választásra jogosult állampolgá­rokról új névjegyzéket kell ösz- szeállítani, s ezt közvetlenül megelőzi a választók összeírása. Ez a feladat az összeíró biztosok­ra hárul, akiket a tanácsi végre­hajtó bizottságok a Hazafias Nép­front helyi bizottságaival egyet­értésben jelöltek ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom