Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-24 / 303. szám
I960, december 24. 5 fizombat Tömörkény István Napjainkban emlékeznek meg országszerte a nagy szegedi író, Tömörkény István születésének százéves évfordulójáról. 1866. december 21-én született Cegléden. Apja vendéglőjében mindenféle ember megfordult, de különösen a vásárból hazatérő parasztok, s a gyermek Tömörkény itt szerezte első maradandó benyomásait az életről, s az Alföld e tájának parasztjairól. Az adomák, melyeket gyermekkorában hall, későbbi írásainak forrásaivá válnak. Első írásai a nyolcvanas évektől jelennek meg a Szegedi Híradóban, de hamarosan megnyílnak a tehetséges író előtt az országos lapok is: a Pesti Hírlap, a Budapesti Napló, az Űj Idők, a Magyar Figyelő, s neve ismertté válik a század végére egész Magyarországon. Első novellásgyűj- teménye Szegedi parasztok és egyéb urak címen jelent meg 1893-ban, s e kötetének is jellemzője már az, amit Kispéter András egész életművéről mond: .....művészete sokoldalú gazdagságában tükrözi kora paraszti világát, ő az első képviselője annak a paraszti-népi realizmusnak, amelyet később Móra Ferenc folytat, s amely Móricz Zsigmond írásaiban teljesedik ki a legszebben”. Tömörkény igazi területe tehát a parasztábrázolás, s amikor a polgári életforma ábrázolására vállalkozik, már kevésbé hitelesek figurái. Bizonyos fokig Mikszáth folytatója, de a mik- száthi anekdotikus hangnem nála valami sajátos líraisággá oldódik, amikor az öreg parasztról szól, aki „röttentő halandó”, vagy amikor az idegenben állomásozó magyar bakák életét eleveníti meg, akik „gügyögnek” a hazai emlékeket elhozó, dermedésből éledő fecskéknek, „mint ahogy az apró gyermekeknek szokás”. Tömörkény nem szocialista, de szociálisan érző, gondolkodó író. A parasztok, a vizen járók és kétkezi munkások ábrázolásakor mentes az álromantikától, s a szegénység valóságát olykor mór móriczi erővel szólaltatja meg. Elekes Ferkó történetének olvasásakor az öreg tanító mormogását nem érezhetjük belenyugvásnak a megváltoztathatatlanba: „Igen, áldozatoknak kell lenniük. Rendelve van, hogy áldozatok tétessenek”. Több ez, mint humanizmus, a lázadás csíráit érezzük e lefojtott indulatú szavak mögött; s a népi nyelv és népi szimbolisztika művészi ötvözéséből adódó stílusának varázsa sem öncélú játék, mindig a mondanivaló, az ábrázolás szolgálatában álL Népek az ország szolgálatában c. posztumusz kötetének kapcsán adott nagyszerű jellemzést Móricz az immár klasszikussá vált Tömörkénnyel kapcsolatban 1917- ben: „önkéntelen feljegyzője volt nagy pillanatoknak, amelyek megrendítően hatnak.” A felszabadulás óta Tömörkény művészete is egyre nagyobb megbecsüléshez jut, ezt bizonyítják évenként meg-megjelenő kötetei is. Irodalmunk haladó hagyományai között tartjuk immár számón Tömörkény Istvánt. Filadelfi Mihály a TIT irodalmi szakosztályának tagja A jövő hét a tv-hen Nem vagyunk angyalok. (Hétfő, 15.15) Fehér Klára zenés tv- játéka (ismétlés). Az írónőt a Magány című elbeszélésére érkezett több ezer levél indította a darab megírására A novella számos olyan morális kérdést érintett, amely sokak életében probléma vagy azzá válhat. A szerzőt a védő és támadó levelek vígjáték megírására ösztönözték, amelyet csaknem kilenc éve mutatott be a Madách Színház, a televízió pedig tavasszal. Világirodalmi magazin. (Hétfő, 18.00) Másodszor jelentkezik ez az adás, amellyel a szerkesztők arra törekszenek, hogy a kortárs- irodalom legfrissebb, legmodernebb műveibe nyújtsanak bepillantást. Ezúttal főként lírai hangvételű műveket dolgoz fel a műsor; mottója lehet a szintén képernyőre kerülő jelenet egyik mondata: „Az ember boldogságra születik, mint a madár a repülésre”. Az ember boldogságra törekvése szólal meg többek között Heinrich Böll, O’Henry, Jevtusenko, Alberto Moravia, John Steinbeck és mások írásaiban. A jelenetek ezúttal is díszlet nélkül kerülnek előadásra.' Ólomglória. (Szerda, 19.50) A magyarul beszélő francia film megtörtént és annak idején a világsajtó által szétkürtölt eseményről szól, amelynek főszereplője — a valóságban is ez volt a neve — Van Meegeren, a hírhedt képhamisító. A háború után, amikor a szövetséges csapatok megbízottai a vezető nácik képtárait leltározták, több olyan Delft-képet találtak, amelyeknek létezéséről addig senki sem tudott. És amikor vissza ákarták juttatni azokat a jogos tulajdonosaiknak, kiderült, hogy ilyen igénylő nincsen. A szálak Van Meegerenhez vezettek, aki mint képkereskedő foglalkozott annak idején ezekkel a képekkel. A háború után igen súlyos büntetés várt azokra, akikről bebizonyosodott, hogy a volt deportáltak vagyonát dézsmálták. Van Meegeren a kérdéses képeket azonban saját maga festette Delft modorában. Csakhogy a szakértők ennek ellenére eredetinek ítélik a hamisítványokat. Miképpen bizonyítja a hamisító, hogy nem rabolta, hanem saját maga készítette a képeket? Erről szól a fordulatos cselekményű film. Szilveszter, vagy amit akartok. (Szombat, 21.35-től) A tv idei sziveszteri műsorában lesz varieté, tán.cdalfesztivál, persziflázs, humoreszkek, monológok, magánszámok. Veszedelmes labdacsok. (Vasárnap 21.40) Krimiparódia. A film „Angyal”-mintára készült és háromfajta labdacsról szól, amelyeket egy — a színen tetemként megjelenő — öreg kémikus készített, s ezek egyikébe zárta meg nem értéttségét. Áz öreg zenét szerzett és aki a labdacsot beveszi, rögtön az ő szerzeményét kezdi énekelni. A második és a harmadik labdacs tulajdonsága... No de erről majd vasárnap. A labdacsok természetesen összekeverednek és elcserélődnek. Ekkor színre lép a nagy detektív, aki kérlelhetetlen vaslogikával mindent kiderít az angol kollégától megszokott eleganciával. Templar Simont Latinovics Zoltán játssza, a cselekmény színhelye az őshaza: Anglia, pontosabban Linkfield. J. Gy. Van-e közöttük egy új Lakatos Gabriella? Kicsi fehér balettcipő... Mit szóltok hozzá? — kérdi Darida Szilvia Pintér Lillától és Hangyái Évikétől. Figyelem! Rózsi tanár néni magyaráz, hét kis előkészítős hallgatja. A tanóra gyorsan elröpül, pedig olyan jól érzik 'magúkat, hogy akár haza se mennének... tésére is, ahová mint hírlik, harminc falusi kislány és kisfiú jár — mozgáskultúrát taTizenkét évvel ezelőtt jelentkeztek a legelsők: balettet tanulni szeretnének! A szép mozgás művészetét elsajátítani vonzó dolog, az pedig csak természetes, hogy az orosházi kultúrház vezetői azonnal reagáltak az igényre, s megkérték Urbán Rózsi tánctanárnőt: vállalja el a gyermekek tanítását. Vállalta és azóta megszakítás nélkül vezetője á tízhónapos balettiskolának. A kultúrház vezetői mesélik, hogy ha jól megszámolják, ötroennégy óta 350 növendéke volt az iskolának. Most 14 elöképzös aprósága (íme a képek!) és 16 egy- négy éve balettező tanulója van. Az elmúlt vasárnap nyilvános órákat rendeztek az első fél év anyagából a zeneiskola koncerttermében. Nagymamák. anyukák és apukák jöttek el és tapsoltak nekik, és kitűnő tanárlőjüknek, akit éppen a kö- ■elmúltban kértek meg a mauszénási balettiskola nezenulni... (s. e.) Fotó: Demény Fő a komolyság! Elöl Hetényi Mari és Sapka Erika.
