Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-11 / 292. szám

1966. december 11. 4 Vasárnap A lakossággal együtt Tanácstagi beszámolókat tartanak a szerte a megyében. A gyűléseken, melyeken átlagosan 40—45 ember jelenik meg, közvet­len mód és lehetőség van a lakos­ság bevonására, s nemcsak a vá­lasztókerületi problémák, hanem az egész tanácsi tevékenység ér­tékelésére is. A megrendezésre kerülő tanács­tagi beszámolóhélyekiből Köröstar- csát kerestük fel. Vajon miről is számolnak be a tanácstagok vá­lasztóiknak egy 4500 lelket szám­láló községben, ahol az utóbbi években külsőleg „nagyobb” ese­mények, építkezések nem történ­tek? A községi tanács vb-tdtkárától, Osváth Ferenctől érdeklődtünk, aki készségesen megismertetett a látszatra csendesnek mutatkozó község tevékeny munkájának fej­lődésével, jövőbeni terveivel. Az esedékes második félévi be­számolókat a község húsz helyén december 6- és 13-a között tartják meg. Az összevont választókerüle- | tekből ezeken a gyűléseken a la­kosság jelentős része megjelenik, és véleményt is nyilvánít. Az el- rfiúlt fél évben bizonyos érdekte­lenséggel találkoztunk, azonban az eddigi beszámolók már azt mu- ! tátják, hogy újból jelentősen fo­kozódott a lakosság érdeklődése ( községe helyzetének alakulása •iránt. Külön érdemes foglalkozni azzal, hogy mit tartalmaznak a j tanácstagok beszámolói. A ta- ^ nácsülések tárgyalásaiból a helyi | földművesszövetkezet munkáját emelik ki, mert ez a lakosság Igé- j nyeit választékos áruval minden-1 kor igyekszik kielégíteni. Ha kissé J későn is, de megoldották a köz- étkeztetési problémát az augusz­tusban megnyílt kisvendéglővel. Az idénybölcsőde megnyitásával Tejtermékek bemutatója — Kóstoló és vásár sikerült a családos, dolgozó nők helyzetén is javítani. Szóba került a közrend és köz- biztonság helyzete, ahol javulás tapasztalható. De nem így a tár­sadalmi tulajdon védelme terüle­tén és itt a lakosság részéről fo­kozott segítséget várnak. Nem kis büszkeséggel számol­nak be arról is, hogy a község fél év alatt teljesítette vágómar­ha-, baromfi- és hízott sertés szerződési kötelezettségét. Az 1967-ben átadásra kerülő tisztasági fürdő felépítésére már 400 ezer forint értékű munkát for­dítottak. A tanácsi anyagi támo­gatás mellett a lakosság 40 ezer forint értékű társadalmi munká­val járult az alapok kiásásához. Egyúttal megkezdték négy csialád részére nevelői lakás építését. Be­fejezték a Deák út kövezésének és az új piactér kialakításának mun­kálatait. Erre több mint 260 ezer forintot fordítottak. Hozzáfogtak egy újabb útszakasz portalanításá­hoz, melyet házi kivitelezésben 400 ezer forint értékben valósítot­tak meg. A vízgazdálkodási társu­lat tagjai elvégezték a belvíztele- nítésre szolgáló levezető csatornák tisztítását, karbantartását. Szó esett még az i967. évi községi költségvetési tervről, és sok más, a lakosságot közvetlenül érintő kérdésről. A tanácstagok beszámolóik meg­tartása után ismertették a na- -gyobb érdeklődésre számot tartó fontosabb jogszabályokat. Többek között a tsz-tagok társadalombiz­tosítási juttatásainak módosítását a családi pótlékról, és az 1966. évi III. törvényt, az országgyű­lési képviselők és tanácstagok vá­lasztásáról. Papp Gyula üzletvezető a bemutató napján ismerteti és kóstol­tatja a 21 tejtermékféleséget. Köztük új cikkekkel ismer­kednek meg a vásárlók: így Paranyica, Ilmicl, Rokfort sajtok­kal. Mindezek azt mutatják, hogy Köröstarcsa község tanácsa is erő­södik és mindjobban sikerül a la­kosságot bevonnia a hétköznapok gondjainak megoldásába. (Pankotai) Stralsund—Stockholm-Helsinki o Randevú Millesszel Svéd tájakon át — Magyar étvágy, svéd reggeli — Látványos délután Lidingöben Az elmúlt napokban jól si­került tejtermék-bemutatót, kóstolót és vásárt rendezett a Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalat és a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Békéscsabán, Tanács- köztársaság útja 53 számú ön­kiszolgáló boltjában. A felsorakoztatott áruk mennyisége és minősége di­cséri a tejipari vállalat dol­gozóit. Ez alkalommal meg­tudtuk azt is, hogy a második fél évben — több mint a kétszeresét forgalmazta tej­termékekből az áruda. Hetente' csaknem 15 ezer forint érté­kű sajtot, vajat stb. adnak el. ÉM Villanyszerelőipari Vállalat Budapest, VII., Síp u. 23. felvesz segédmunkásokat és villanyszerelőket budapesti, Pest környéki és vi­déki munkahelyekre. Bérezés: megemelt teljesítménybér ke­resetkorlátozás nélkül, ehhez 15 % idénypótlék. Egyéb járandóságok- saját lakóhelyen kívüli foglal­koztatás esetén — a jogosult­ságtól függően — különélési pótlék, természetbeni szállás vagy szállásdíjtérítés, étkezési hozzájárulás, munkaruha. Jelentkezés: Budapest, VII., Síp u. 23. sz. (főporta) 4550 Még sötét van, csak a csilla­gok ragyognak fényesen, amikor vonatunkat Trellebergben — fnár svéd parton! — kihúzatják a szállítóhajóból. Mint cethaü, mely száját hatalmasan kitátja, olyan most a komp megnyílt farával. El is nyeli hamar az éjszakát, s párás derengésben vágunk az ismeretlen északi táj­nak. Malmö, Nerrköpping: tisztára sikált városok. S közöttük, mér­földről mérföldre szinte azonos vidék: zöld dombokkal, kis fe­nyőerdőkkel, csillogó tavakkal, a vizek partján pirosra festett faházakkal, legelőkkel, árpa- és zabíöldekkel. Majd alagutak következnek, isten tudja hánya­dik már! Unalmasnak gondolná így az ember, mégis szórakoztat, valósággal elringat a látvány. Később vörösbarna tehéncsa patokkal találkozunk, a házalt vörösébe pedig fehér, zöld, bar­na, viola vegyül, a paletta min­den színe, mintha csak az ég­hajlat és a svéd ember hűvös­ségét, tartózkodását akarná el­lensúlyozni. Reggel nyolc óra, mikor a fő­városba érünk, az egymillión felüli lélekszámú Stockholmba, mely a XIII. században indult fejlődésnek, s szerte a világon Észak Velencéjeként emlegetik. Születésében, eredetében van hasonlóság, neve is erre vall. Stock cölöpöt jelent svédül, a holm pedig szigetet. Tehát első házai ugyanúgy cölöpökön nyugvó hajlékok lehették, aho­gyan lent Délen, Velencében ma is azok még. A Continentcdban reggelizünk, s egy roskadásig terített hatalmas, kerek asztal­ról mindenki azt és annyit visz a maga helyére, amennyi tá­nyérjára, illetve gyomrába fér. A hosszú utazás nyomán far­kasétvággyal fogunk az evéshez, s láthatóan apad a tálaló bő­sége. Meg is jegyzem barátom­nak, hogy még három ilyen ma­gyar „rohamszázad” s tönkre megy a Continental! Vezetőnk, ki gyermekévéit Pesten élte, hallja szavaimat, s rejtelmes mosollyal rázza fejét, nyilván a svédek köztudott gazdagságára gondolva, majd ráveti magát ö is egy füstölt heringgel, ho­márral vegyes tálra. Társam mai kitartunk egyelőre a na­rancsíz és a vaj mellett. S teát iszunk, amit szintén magunk szervírozunk. A minden svéd étteremben fellelhető, kék láng­gal lobogó gázról leemeljük a kannát, forró vizet töltünk be­lőle csészénkbe, s beledobjuk zacskóstól ‘ a kiadagolt teafüvet. Már csak citromot kell beiefa­Ä vétófog Üj jogkörrel, a vétójog gya­korlásával gazdagodik a jövőben a szakszervezeti mozgalom. A gazdasági mechanizmus reform­jával együtt bővülő vállalati ön­állóság és a szakszervezeteknek biztosított nagyfokú társadalmi ellenőrzés indokolja bevezetését. A vétójog alkalmazásának min­den részlete még nem tisztázó­dott — bevezetéséig több mint egy esztendő van hátra —, de a gyakorlás főbb módszerei és kö­vetkezményei már ismeretesek. A már kidolgozott elvek sze­rint vállalati, területi és iparági szakszervezeti szervek élhetnek vétójoggal, ha üzemi vagy más gazdasági vezetők megsértik a törvényes rendelkezéseket, je­lentősebb együttes megállapodá­sokat (pl. kollektív szerződést), a szocialista együttélés szabálya­it, vagy a szocialista vezetők ré­széről megkövetelt bánásmódot. A vétót szakszervezeti szerv, például szakszervezeti bizottság, mint testület nyújthatja be, s nem az szb titkára vagy az szb más tagja. Magyarázata egysze­rű: a vétózás kivételes eszköz és a testületi döntés csökkenti vagy megakadályozza az elhatározás szub j ekti vitását. A testületi határozatot írás­ban vagy szóban közük az ille­tékes gazdasági vezetővel, a fe­lettes gazdasági és szakszerveze­ti vezetőkhöz küldött vétót azonban minden esetben, alapo­san megindokolva írásban kell benyújtani. Vétózás után a gaz­dasági vezetők utasításukat vagy döntésüket addig nem hajthat­ják végre, illetve nem adhatnak végrehajtási utasítást, amíg a közvetlenül felettes gazdasági és szakszervezeti szervek nem dön­tenek. A vétó ellen a vállalat igazgatója — ugyancsak közvet­len feletteséhez — két napon belül kifogást, nyolc napon be­lül pedig panaszt terjeszthet elő. A vétójog alkalmazása a tár­sadalmi ellenőrzés egyik sajátos eszköze, a dolgozók érdekvédel­mének módszere. Arra new. esetenként kényszeríti a gSzda- sági vezetőket, hogy minden lé­nyeges kérdésben megfontoltan döntsenek, számoljanak a nép­gazdaság és a vállalati kollektí­va érdekeivel, ne sértsék meg a törvényességet. A vétót senki sem tekintheti a gazdaságirá­nyítás új rendszerével ellentétes, vagy államellenes cselekmény­nek, ellenkezően, ez a szocialista törvényesség biztosításának, te­hát a szocialista állam, a mun­káshatalom erősítésének eszköze. Hangsúlyozzuk ezt, mert néhány gazdasági vezető a vétóról úgy beszél, mint az önálló vállalati vezetés, a belső irányítás új módszereinek útjában álló aka­dályról. Hamis ez a nézet, mert a szocialista állam érdeke, hogy szilárduljon a törvényesség és a munkások még inkább maguké­nak érezzék vállalatukat, de ha­mis azért is, mert a vétónak ál­talában nincs helye a gazdasági vezetés operatív tevékenysége körében (műszaki fejlesztés, bél­és külkereskedelmi kapcsolatok, belső üzemszervezés stb.). Az alapos megfontolást a köl­csönös személyi következmények is indokolják. Ha ugyanis a gaz­dasági vezető intézkedése ellen benyújtott vétó jogosságát a fe­lettes gazdasági és szakszerveze­ti szervek megállapítják, az esettől függően fegyelmi, kárté­rítési, szabálysértési, sőt büntető eljárással felelősségre vonhat­ják. A szakszervezeti szervet — testület lévén — erkölcsi, politi­kai felelősség terheli és jogta­lanság esetén büntetése is ennek megfelelően figyelmeztetés, dor­gálás, megrovás, tisztségükből való kizárás lehet. A gazdasági vezetők és szak- szervezeti szervek együttműkö­désének alapvető formája a köl­csönös megállapodás és a meg­győzés. Bizonyos, hogy munká­juk mindennapjaiban is ez és nem a vétó lesz majd a gyakor­lat. K. A. csami és kész a komplett reg­geli. Mivel telik az első délelőtt? Afféle gyors városvizittel. Mint a pille, ahogyan egyik ékes virágról a másikra röppen, mindről lopva valamit, gyors és kényelmes buszunkkal akként érintjük a számtalan tenger­öböllel részekre tagolt város fon­tosabb pontjait. De csak csaloga- tónak, csupán egy pillantásnyi- ra, hogy később — kinek mi tetszik! — magunk válasszuk meg kirándulásaink célpontját. Lidingö, s egy vonzó művész egyéniség, Miiles, mindannyi­unkat érdekel. Közösen indu­lunk tehát az első útra, még az­nap délután. Carl Milles a svédek nemzeti szobrásza. Így tartják számon, nemcsak azért, mert e félsziget szülte, nero­A Continental mm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom