Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
A M EGY El F®. RTB 1ZOTT SÁG É SA MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! AIX. kongresszus csütörtöki tanácskozása me. DECEMBER 2., PÉNTEK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Ai első négy napirendi pont vitájával folytatta tanácskozását csütörtökön reggel a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az elnöklő Erdei Lászlóné bejelentette, hogy szerdán újabb 221 távirat és levél — összesen eddig 962 üdvözlet — érkezett a kongresszus titkárságára. Gyárak, üzemek és termelőszövetkezetek dolgozói jelentették újabb táviratokban, hogy a kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben teljesítették vállalásaikat és újabb felajánlásokat tettek. Az Északmagyarországi Vegyi Müvek dolgozói például arca tettek ígéretet, hogy eddigi 15 millió forintos exportfelajánlásukat 5 millió forinttal megtetézik. A Győri Magyar Vagon- és Gépgyárból tízezren tettek eleget a kongresszus tiszteletére önként vállalt kötelezettségüknek és teljesítették vállalásukat. Több üzem jelentette, hogy a kongresszus időtartama alatt dolgozói vietnami műszakot tartanak. Az ország határain túlról a kongresszushoz eddig 57 üdvözlet érkezett. Szerdán táviratban köszöntötte a kongresszust a Jordániái Kommunista Párt és a Bolíviai Kommunista Párt. Az elnöki bejelentések után Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel elsőként. Szirmai István: Népünk az egyéni és társadalmi érdekek azonosságának felismerése felé halad Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A kongresszuson munkánkról, feladatainkról, eredményeinkről, pótolandó fogyatékosságainkról van szó. Ez így is van rendjén. De azt is helyénvalónak tartom, hogy pártunk IX. kongresszusát, amellett, hogy hangsúlyozzuk munkaértekezlet jellegét, tekintsük olyan alkalomnak is, amikor hétköznapi gondjaink vizsgálata mellett emlékezünk a már befutott nagyszerű forradalmi útra, messze mutató céljainkra, a kommunisták elhivatottságára, arra, amit a szocialista magyar nemzet megvalósításáért, a nép szabadságáért és felemelkedéséért eddig tettünk és ezután kell tennünk. Most 10 éve a magyar munkás- osztály újjászervezett pártjával az élén fegyveres erővel verte le az ellenforradalmat, megvédte a munkáshatalmat és olyan szocialista politikát kezdeményezett, amely felszabadította népünk alkotó energiáját és forradalmi lendületet adott a szocialista építő- munkának. Kedves Elvtársak! Érdemes vizsgálgatni, hogyan alakult, fejlődött-e az elmúlt években a nép társadalmi, politikai tudata. Véleményem szerint jelentősen fejlődött. A közgondolkodásban, a nép tudatában előtörtek a szocialista elemek, szélesedett az ismeretanyag és növekedett a politikai érettség. Tanúsítja ezt: a nép túlnyomó többsége ragaszkodik a munkáshatalomhoz, egyetért a szocializmus építésével, hazánk békepolitikájával,- olvas, tanul, képezi magát, tudja, mi az imperializmus és gyűlöli azt, érti a népek testvériségének gondolatát és szívből szolidáris a megtámadottal. Nem ennyire egyértelmű a kép az egyéni és társadalmi érdek összhangját nézve, de itt is sok már az olyan jelenség, a tömegek tudatos megnyilatkozása, amely arra utal, hogy az érdekek azonosságának felismerése felé haladunk. Erről tanúskodik közéletünk élénkülése, a nagy szocialista célok elérését szolgáló utak, módszerek körül kialakult, némelykor szinte össznépi viták, eszmecserék. Ezt bizonyítja a jobb munkafegyelem, a termelékenység emelkedése és nem utolsósorban a dolgozók mind erőteljesebb igénye arra, hogy beleszólásuk legyen a termelés irányításába, a munkafeltételek alakításába és erősödjék fellépésük hatékonysága a társadalmi tulajdon védelme, a pazarlás, a fegyelmezetlenség ellen. Nem azonos ezzel a kép, ha az emberek világnézetét nézzük. Ebben a vonatkozásban is nagyot léptünk előre, teret hódított a marxista világnézet. Az emberek világnézetének formálására jelentősen hatottak — nem volnánk marxisták, ha ezt tagadnánk — az olyan társadalmi folyamatok, mint a munkásosztály számszerű növekedése, a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a mezőgazda- sági munka jellegének megváltozása, a technikai forradalom, milliók iskolázása, a burzsoázia kulturális monopóliumának megszüntetése, a kultúra magas csúcsainak meghódítása. Sommázva: a tíz éve alkalmazott valóban lenini eredményes politika radikális fordulatot hozott a magyar szellemi életben is, felszabadította a szellem erőit. Ma a magyar nép büszke hatalmára. Arra, hogy íme urak nélkül 21 év alatt csodákat tett: nemcsak gyárakat épített, mezőgazdaságot korszerűsített, hanem igazán végre nemzetté lett. Nem is akármilyen nemzetté, mert megvalósult Bessenyei „jámbor szándéka”, hogy „lennénk tudós nemzetté”, megvalósult Széchenyi nemes szenvedélyű álma, hogy a nemzet legyen „a kiművelt emberfők sokasága”, és ha a nemzeteket népeik szabadságjogai, a társadalmi haladásért folyó harcban elfoglalt helyük, kulturális színvonaluk alapján rangsoroljuk, akkor a magyar nemzetnek valóban az elsők között van a helye. A szocialista és a nemzeti tudat formálója, a tudatba ivódott része a nemzet múltja, történelme. Ezért néhány történelemtudóssal vitatkoznom kell. A Baranya megyei pártértekezleten idézték Anatole France aforizmáját: „A történelem nem tudomány, hanem művészet”. Ez a szellemes, csúfolódó meghatározás arra hital, hogy a történelmi múlt értékelését a pillanatnyi hatalom érdekei szerint változtatSzirmai István felszólal a kongresszusi tanácskozáson. ták. Tették ezt annak ellenére, berek gondolkodásában még meg- amelynek az anyagit kell kiegészf- hogy eppen a történelem bizonyí- lev6, nacionalista maradványokat tenie. o az on enyes „a iraso ro konzerváljuk, esetleg megerősít- A dolgozó emberek természetet rövid élettartamát és kétes sikejük. törekvéseit, vágyait, hogy jobban jc o A marxista történelemtudo- akarnak élni, lakást, esetleg csoPOS * mány művelői ne művészkedje- Mdi házat, jobb bútort, televízióén. A Duna-medence világát az- nekj maradjanak tudósok. Az a ót, autót akarnak, nem szabad óta megváltoztattuk, az itt elő feladatuk hogy a történelemtu— elitelm, kispolgárinak minősíteni, népek szocialista forradalomban dományt tisztítsák meg a pilla- ha mindezt a tisztességes munka kivívták jogaikat, közös ideálo- natnyi politikai taktika torzításai- eredményeként kívánják elérni. kát, célokat követünk, megterem- tói. A múlt feldolgozásában ra- A szocializmus nem az egyén tettük a feltételeit a testvéri gaszkodjanak az objektív igaz- céljai és érdekei ellenére akarja együttélésnek. Sághoz. érvényre juttatni a társadalom Ezt zavarják egyes szomszédos Szirmai István ezütán kulturá- érdekeit, azok harmonikus egy- országokban élő történész baráta- lis közvéleményünk kiszélesedésé- ségének megvalositasara torek- ink, ha új történelmet írnak, és ről, igényességének növekedésé- szlk' „A szocialista poa lka nem a múltat ismét vélt pillanatnyi ről szólott. Az irodalom és a mű- once u> anem me° e e oen a 1 . .. marxizmus—enim? ..... ..... , ,, ... , . , . marxizmus—leninizmus tanításápolitikai erdekek szolgálatúban veszetek termekért - mondotta ^ _ az emberek életkörülméúgy torzítják, hogy ezzel a szom- - mind többen igénylik, mind nyeinek javitását és megvalósí- széd nemzet fiainak, lányainak többen kritizálják és kulturális v£Halja. Amikor ezt könemzeti önérzetét sértik. A na- forradalmunk legnagyobb vívmá- veyük; egy gazdagabb társada- cionalizmus elleni közös harcunk nya, hogy ma már nemcsak szűk jom felépítésén dolgozunk, a sze- sikerének feltétele, hogy legyünk értelmiségi rétegnek van olyan génység, a nehéz, sivár élet ellen figyelemmel egymás nemzeti tájékozottsága, ideológiai felké- folyatunk háborút, érzelmeire, számoljunk egymás szültsége, határozott ízlése, észté- Érdekes, hogy ezt a politikát érzékenységével. Ha nem ezt tesz- tikai igényessége, ami feltétele az mégis jobbról is, balról is, kis- szük, akkor az itt és ott élő em- aktív véleményformálásnak. polgárinak, liberálisnak minősítik. Azt állítják, hogy közéletünkből hiányzik a nép és a munkásosztály érdekeiért folyó forradalmi harc. Jobboldali opportunisták és „baloldali” álradikálisok abban is ösz- ,, ,, ,, , szetalálkoznak, hogy társadalmunVan még a mi közéletünkben hogy az eddigmel is sokkal na- kat minősítik, azt sok múltbeli maradvány, polgári, gyobb igényességgel megértessük vetik szemünkre, hogy feladtuk kispolgári hordalék, néptől, célja- a dolgozó tömegekkel terveinket, forradalmi eszméinket, nem va— inktól idegen szemlélet. A gondo- elképzeléseinket, nagyobb bete- gyünk elég harciasak, elkényel- latokat azonban nem lehet puska- hintést, több jogot kell biztosítani mesedtünk. golyóval kilőni az emberek fejé- szamukra az állami és egyéb dön- Hogy ki a harcos, ki az elvhű, ^ lésekben, hogy magukénak érez- ^_azjgaá marxjsta^eni niste, hessék azokat. Tovább kell taníHo»y ki a harcos, ki az elvhű, csak a munka eredményével lehet bizonyítani lehet erőszakkal vagy ráolvasással pótolni. Az idegen szemléletek, a rossz magatartás ellen hosszú, türelmes eszmei harcot kell vállalnunk. Az ideológiai munkában nagyon tart ki az ügy mellett, azt csak munkával és a munka eredményé- tanunk a marxizmus—lenimzmust vel lehet bizonyítani. Átmeneti korunkban a társadalés jobban, mint eddig; magyarázzuk a mára alkalmazva, érvénye- problémák és az azokat hordosítsük mai problémáink megoldá- zó emberek gondolkodása, magasok a tennivalónk, de ‘ haladn'í sában és közben védJük azt min' tartás.a ,is összetett. Az irodalom, csak türelmes metevőződéssel cá- den torzítással szemben. Ez mind a művészét sem mutathatja be tolhatatlan érvekkel és logikával együtt fontos része a szükséges életünket leegyszerűsítve, fekete- tudunk, arra kell törekednünk, erkölcsi, eszmei ösztönzésnek, (Folytatás a 2. oldalon)
