Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-08 / 289. szám
IM6. december 8. 5 Csütörtök Megreked-e a KISZ lakásépítési akclé ? I iméwuu uuiomnt Alig néhány éve indult el a kezdeményezés, a KlSZ-kongresz- szus pedig a lakásépítési akcióban védnökséget vállalt 10 ezer lakás felett. Ennyit kellene felépíteni az akció keretében az elkövetkező néhány év alatt, hogy a fiatalok ilyen irányú gondjait enyhítsék. A kezdeményezés mesénkben is visszhangra talált, s a 10 ezerből nálunk 500 lakás felépítésére vállalkoztak az illetékesek. Hangot adtunk annak idején a békéscsabai Lencsési úti építkezésnek. Azóta már állnak a házak, és az új otthonok megteltek lakókkal. A közművesítés problémái és egyéb gondok soksok akadályt gördítettek az építők elé, és azóta is számos bosz- szúságon estek át az ifjú tulajdonosok. Minderről is többször írtunk, s elmondhatjuk, ezek a gondok kicsit már a múltéi. Tény, hogy ,az akció első résztvevői már otthonhoz jutottak. Követőik is akadtak, mégpedig Gyulán, ahol közösséggé alakult egy csoport és a jövő évben megkezdik egy 39 lakásos bérház építését. Az igény nagy. Olyany- nyira, hogy újabb társulás létrehozását tervezik. Orosházán és Endrődön is van ilyen kezdeményezés. A KISZ arra törekszik, hogy mindennel segítse az akció sikerét, sőt tervezi, hogy nagyobb falvakra is kiterjeszti. Ez különösen azért helyes, mert kettős célt szolgál a megvalósítása. A fiatalok lakásgondja enyhülne ezzel egy-egy faluban, ugyanakkor biztosítaná a letelepedést, csökkentené az amúgy is gyakori elvándorlást. A törekvés nemes célt szolgál, megvalósítása azonban komoly akadályba ütközik. A Lencsési úti példa nem lehet mérvadó. Sikere sok-sok társadalmi munka, tanácsi és más vállalatok segítségének eredménye. A fejlődés viszont követeli, hogy a jövőben többszintes lakásokat emeljenek a városokban, de még a nagyobb községekben is. A KISZ megyei bizottsága tehát áttért a korszerű, úgynevezett középblokkos, 39 lakásos épülettömbök létesítésére, illetve az akció keretében ilyenek szervezésére. Egy-egy lakás tehát 140—122 ezer — lakóterülettől függően változik az ár — forintba kerül. Bár az összeg nem kicsi, igény azért van, s a jelentkezők száma nagy. Viszont itt már a korszerű, nagyrészt gépesített építkezésnél társadalmi munkáról nem lehet szó. Ráadásul az indulási összeg is nagyobb. Ez elriasztja az igénylőket. Volt már példa arra, hogy amikor ismertették az induló összeget, a jelentkezők száma hirtelen lecsökkent, sőt Békéscsabán, amikor arra került volna a sor, hogy részletesen megbeszéljék a teendőket és befizessék a 38—34 ezer forintot, a többség a jelentkezők közül el sem jött. Az első lépéseknél tehát itt máris csődbe jutott az akció. A legtöbben az induló összeg nagyságát kifogásolták és érvül a szövetkezeti lakásokat említették, ahol ez lényegesen kevesebb. Érdemes megnézni, hogy ennek ellenére Gyulán miért sikerült az akció? A kezdeményezés célja: főleg a KISZ-korú — 18— 25 éves — fiatalok, ifjú házasok lakásgondján enyhíteni. Ezzel szemben Gyulán a jelentkezők többsége inkább tartozik a 30 évesek korosztályához. Olyan emberek tehát, akik már 8—10 éve dolgoznak és így több éven át gyűjthették a pénzt. Ennek ellenére is mindössze tizennégynek volt meg a teljes induló összege, a többinek csak 20—25 ezer forintja. Mit mutat ez? Volt, aki — a fenti számokat ismerve — feltette: vajon KISZ- akciónak tekinthető-e ezek után az ilyen lakásépítés? Mennyiben segít ez a KISZ-fiatalok gondján? Tény, hogy azok a fiatal házasok, akik csupán négy-öt éve dolgoznak, nem tudják a 34—38 ezer forintot összehozni. A KISZ megyei bizottsága látja ezt és megpróbált segíteni. Tárgyalásokat folytatott az illetékesekkel — Országos Takarék- pénztár, tervezőiroda, építőipari vállalat stb. —, de sok eredmény A csabai konzervgyárral együtt a könyvtár is fejlődik A nagyszabású ipari objek- I tumrnal együtt fejlődik, növekszik a gyár könyvtára is. 1962-ben 465 kötet letéti állománnyal és 34 olvasóval indultak. Az olvasók létszáma két év múlva ötszörösére emelkedett. a könyvállomány megduplázódott. Ekkor a könyvkölcsönzés még ideiglenesen az ebédlőben történt A dolgozók akarva, akaratlanul is találkoztak a könyvvel és Kocsis Lajoené könyvtáros meggyőző szavai nyomén mind több és több rendszeres olvasója lett a könyvtárnak: 1965. év végére 244 olvasó 960 kötet könyy közül választhatta ki az érdeklődési körének megfelelő könyveket. Ez év novemberében már több mint 350 olvasó szerepel a gyár könyvtárának olvasói névjegyzé- ] lyiséget kapott, amelynek komplett berendezését az ÉDOSZ-köz- ponl és SZMT javaslatai alapján a SZOT biztosítja. Erre a célra még ebben a negyedévben 53 ezer 500 forintot fordítanak, hogy vonzóbbá, kulturáltabbá tegyék az ipari óriás könyvtári szolgáltatásait. A gyárban jelenleg 1700- an dolgoznak, az olvasói létszám a dolgozók 20 százaléka: figyelembe véve az üzem fiatal korát és szezonjellegét, az arány jónak mondható. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha továbbra is olyan szervezett segítséget leap a könyvtár a szakszervezeti bizottságtól és a gazdasági vezetéstől, rpint eddig, akkor nemcsak a TMK-műhely és az adminisztráció dolgozóiból kerül ki az olvasói törzsgárda, hanem mind több és több fizikai kén és a letéti állomány is 1250 j kötetből áll. A gyári objektum dolgozó is rendszeres olvasóvá fejőldésével a könyvtár is új he- j válik. kőcsecsemő A Az állványerdö úgy öleli körül a házat, akár a pólya a csecsemőt. Az ablaktalan, vakolatlan, éppen a gleitniig jutott kőmonstrumok olyan gyámoltalanoknak látszanak, mint az anyjuk után kapálód- zó, csecsemők. Kérges kezű mesterek I a kőcsecsemői: dajkai, sejtet sejthez ragasztó cement, malter az anyatejük. Kemény szavú szii- lőanyák a kőgyerekek nevelői. Pölyázgatás közben a kuglipartikról és a fröccsözgetés- ről mondanak mesét, amikor sárga vagy kék paplanba bugyo- lálják vasbeton csecsemőjüket. Meleg szívű. jő anyák azért, de ritkán árulják el magukat, olyankor egy ici-picit ellágyulnak, ha a gyerek jelnőtt; amikor hangyaóriásként pillantanak fel százszor magasabb j iákra. Ritka családi ünnep ez, a kemény dajkák ekkor sem érzelegnek, de büszkék, amit a világért el nem árulnának senkinek! Ilyen a kő csecsemők sorsa, míg vasbeton férfivá nem érnek, amíg a növesztő dajkák tovább nem viszik bölcsőrin- gató darujukat, formát adó kalapácsukat, pólyát szépítő simogatójukat, hogy újabb és újabb, szebb és szebb kőgyereket neveljenek. Hogy az a ház, amelyikről szólni akarok, mivel érdemelte meg a kivételes gyöngédséget, nem tudom, de hallottam, hogy állványerdö- fészkében, magasan az utca forgalma fölött gyönyörű bölcső- trillát énekelt hozzá egy kőműveslány. A rózsaszín vakolatpólyát simogatta malterbrokáttal, le s föl hajladozott az óriás csecsemő vállánál, úrként a Szédítő mélység fölött, s a rétek virágairól dalolt, az elveszített szeretőjéről meg a tavaszi vizekről — de a háznak, amire téli paplant húzott. Babos leendőben, kék overallban daj- kálgatta kvcsecsemő- jét. Még a haját sem láttam, pedig a szemét szerettem volna. Hogy milyen színű: olvadó kék vagy tüzes fekete? Barna nem lehet, az közömbös, rideg, a trilla meg mély volt, olyan meleg mély, amihez nem illik egy perc hidegség sem. A kemény dajkák is ráfigyeltek, a daru is szemérmesebben csikorgóit, a lánc sem csörgött annyira — pszt, egy munkáslány bölcsődalt énekel kőcsecsemőjének... Tiszai Lajos a vállalatok jó szándéka mellett sem született ebből. A tervező- iroda kiszesei társadalmi munkában vállalták a típustervek helyszínre való adaptálását, ezzel segítették az akciót. Az OTP képviselői az ez év februárjában tartott megbeszélésen olyan engedményt ígértek, hogy az indulásnál 10 ezer forinttal kevesebb lehet az összeg, de azt a kulcs átadásakor egyszerre kell befizetni. A segítő szándék tehát megvan. Mindez azonban nem oldja meg a gondokat. A KISZ 1966-ra 12, 1967-re 96 és a további évekre 138—138 lakás építése felett vállalt védnökséget Ebből viszont csak 1968-ban a gyulai 39 átadására van remény. Feltehető tehát ezek után a kérdés: vajon megreked-e a KISZ lakásépítési akciója? A jelek ugyanis erre mutatnak. Pedig a lakásokra nagyon is szükség van. Olyan megoldást kellene tehát találni, amely lényegesen segítené e cél megvalósítását, az akció továbbszélesítését. Elsősorban az induló összeg csökkentése lenne a legfontosabb. Ezenkívül jó lenne, hogyha a vállalatok, üzemek, a tanácsok és a termelőszövetkezetek aktívabb támogatással segítenék a fiatalok otthonának megteremtését. Az új gazdasági irányítási rendszerben lehetőségük van a vállalatoknak, üzemeknek arra, hogy — jövedelmezőségüktől függően — viszonylag jelentős összeget használhatnak fel lakásépítésre. A IX. kongresszus határozata kimondja: „indokolt a KISZ lakásépítési akció további kiszélesítése.” Miért ne lehetne a fent említett lehetőségekkel élve éppen a fiatalok lakásgondját enyhíteni ilyen módon, vagyis segíteni a KISZ lakásépítési akciót, Elhangzott már olyan vélemény is megyénkben, hogy például a nagyobb termelőszövetkezeteknek szintén van lehetőségük segítséget nyújtani az építkezéshez. Ezzel a lakásgondok enyhítése mellett nagyban elősegítenék a : fiatalok letelepedését is. Nem szorul különösebb magyarázatra, i hogy ez mit jelentene egy-egy ■ gazdaságnak. Megszívlelendő te- jhát minden olyan javaslat, amely í a lakásépítési akciót előbbre viszi | és helyes lenne, ha minél több j helyen találnának ehhez hasonló1 megoldást, , Kasnyik Judit j Még egyszer a vidéki színházakról Valahogy úgy, mint a város és a falu közti különbség, sőt ennek egy részeként fel-fel vetődik a sajtóban a pesti és a vidéki színházak helyzetének a különbözősége. A Még egyszer a vidéki színházakról című műsorszámával a rádió ugyancsak bizonyítja, hogy nem először áll élő ő sem a témával. Ambrus Tibor, jegyzetszer űen foglalkozik a problémával, nem feledkezve meg egyetlen fontos kérdésről sem. Először is a legkézenfekvőbb eltérést, a technikait említi. Egészen a közelmúltig ez volt a valóságos helyzet, hogy színpadtechnikai felszereltség dolgában a főváros teátrumai jóval előnyösebb helyzetben voltak, még azok is, ahol a korszerűséget illetően jobb volt hallgatni erről. A helyzet az utóbbi esztendőkíben megváltozott. A misikolci, egri, békéscsabai s a teljesen újjáépült székesfehérvári színház a legmodernebb pesti felszereltséggel egyenértékű. Ilyen lesz nemsokára a debreceni és a szegedi is. Az előadások színvonalát tekintve is mindjobban csökken a távolság. A szolnokiak hivatásuk magaslatán állnak. A Kecskeméti Katona József Színház újító törekvéseivel tűnik ki, például az operettet, ezt a kiöregedett műfajt felfrissítette, modern témába oltotta, életízűvé tette. Békéscsaba egy nagy sikerű vállalkozással, a Gyulai Várszínház A JÓKAI SZÍNHÁZ értesíti kedves nézőit és a Móricz-bérlel tulajdonosait, hogy a december 8-i, csütörtöki előadás kezdésének időpontja este 8 óra 106640 megteremtésével hívta magára az országos figyelmet. Noha — az iparszerű szórakoztatás ellenére — a vidéki színházak szerepe nagy és szép. munkájuk sok buktatón billeg még. Kötelezettségük jóval nagyobb, mint amit a kapott anyagi keretből teljesíteni képesek. Érthetően erős bennük a kényszerű igénytelenségtől való menekülés vágya. A vidéki színészek egy része önelégült. Velük korszerű színházat játszani nem könnyű. Más részük, a főskoláról frissen kikerültek, akiket nemegyszer fő-' szereppel várnak, hamarosan <>zí hiszik, hogy ők már érett ember- ábrázolók. Általában nagy a fluktuáció, aminek a lakástalanság, a 400—600 forintos albérlet s a színészházak hiánya az oka. A Pestről lekerült színészek egy része még ma is büntetésnek tekinti a lehelyezést, holott a vidéki társulatok erősítése, a fővárosival egyenértékű színjátszás megteremtését szolgálja. Egyébként ma már a főiskolát végzettek sem kötelesek vidékre menni, ami utánpóüáshiányt eredményez. Ennek ellensúlyozáséi':! hivatalosan támogatni keilen'1 az olyan színészképző stúdiókat, mint amilyen például a békéscsabai is. A tájelőadások mind nagyobb megterhelést jelentenek. Technikai okokból, de nem utolsósorban a színészek rendkívüli igém bevétele miatt, nem nyújthatják egy nagy színház élményét. Aírii 10—15 évvel ezelőtt célszerű volt, ma, a televízió korában má. elavult. Helyette egy-egy járási művelődési házban vidéki táj- színház-centrumok kialakítása vagy a Déryné Faluszínház moz-1 gási körének kiszélesítése jobb megoldást jelentene. Ambrus Tibor előadásából, a még létező problémák és félmegoldások felsorolása ellenére is csak az csendül fej, hogy a fővárosi és a vidéki színházak közti különbség minden területen az erőteljes felszámolás stádiumába érkezett. — Űj — Ny ül fett y ész tők ! Galant bten íjásztok ! Figyelem ! Január hő MöE magasabb árat fizetnek a vágányaiért és vágógalambért a földntüvesszöveikezeick 1 kg házinyúl felvásárlási ára: 17,80 Ft plusz társulásnak kg-ként: 1,50 Ft 1 kg vágógalamb felvásárlási ára 40—60dkg-ig: 34,50 Ft 1 kg vágógalamb felvásárlási ára 60 dkg felett: 38,— Ft Minden leszerződött élőnyúl-kg után: 1,5 kg Minden leszerződött vágógalamb-kg után 40—60 dkg súlyig darabonként: 1,— kg 60 dkg súly felett darabonként: 3,— kg ABRAKTAKARMÁNYT JUTTATNAK HIVATALOS ÁRON. A SZERZŐDÉSKÖTÉST MAR MEGKEZDTÉK a földntíívessz övefkezetek ! 106592
