Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-08 / 289. szám

IM6. december 8. 5 Csütörtök Megreked-e a KISZ lakásépítési akclé ? I iméwuu uuiomnt Alig néhány éve indult el a kezdeményezés, a KlSZ-kongresz- szus pedig a lakásépítési akció­ban védnökséget vállalt 10 ezer lakás felett. Ennyit kellene felépí­teni az akció keretében az elkö­vetkező néhány év alatt, hogy a fiatalok ilyen irányú gondjait enyhítsék. A kezdeményezés me­sénkben is visszhangra talált, s a 10 ezerből nálunk 500 lakás felépítésére vállalkoztak az illeté­kesek. Hangot adtunk annak idején a békéscsabai Lencsési úti építkezésnek. Azóta már állnak a házak, és az új otthonok meg­teltek lakókkal. A közművesítés problémái és egyéb gondok sok­sok akadályt gördítettek az épí­tők elé, és azóta is számos bosz- szúságon estek át az ifjú tulajdo­nosok. Minderről is többször ír­tunk, s elmondhatjuk, ezek a gondok kicsit már a múltéi. Tény, hogy ,az akció első részt­vevői már otthonhoz jutottak. Követőik is akadtak, mégpedig Gyulán, ahol közösséggé alakult egy csoport és a jövő évben meg­kezdik egy 39 lakásos bérház építését. Az igény nagy. Olyany- nyira, hogy újabb társulás létre­hozását tervezik. Orosházán és Endrődön is van ilyen kezdemé­nyezés. A KISZ arra törekszik, hogy mindennel segítse az akció sikerét, sőt tervezi, hogy nagyobb falvakra is kiterjeszti. Ez külö­nösen azért helyes, mert kettős célt szolgál a megvalósítása. A fiatalok lakásgondja enyhülne ezzel egy-egy faluban, ugyanak­kor biztosítaná a letelepedést, csökkentené az amúgy is gyakori elvándorlást. A törekvés nemes célt szolgál, megvalósítása azonban komoly akadályba ütközik. A Lencsési úti példa nem lehet mérvadó. Si­kere sok-sok társadalmi munka, tanácsi és más vállalatok segítsé­gének eredménye. A fejlődés vi­szont követeli, hogy a jövőben többszintes lakásokat emeljenek a városokban, de még a nagyobb községekben is. A KISZ megyei bizottsága tehát áttért a korszerű, úgynevezett középblokkos, 39 la­kásos épülettömbök létesítésére, illetve az akció keretében ilyenek szervezésére. Egy-egy lakás tehát 140—122 ezer — lakóterülettől függően változik az ár — forint­ba kerül. Bár az összeg nem ki­csi, igény azért van, s a jelent­kezők száma nagy. Viszont itt már a korszerű, nagyrészt gépesí­tett építkezésnél társadalmi mun­káról nem lehet szó. Ráadásul az indulási összeg is nagyobb. Ez el­riasztja az igénylőket. Volt már példa arra, hogy ami­kor ismertették az induló össze­get, a jelentkezők száma hirtelen lecsökkent, sőt Békéscsabán, ami­kor arra került volna a sor, hogy részletesen megbeszéljék a teen­dőket és befizessék a 38—34 ezer forintot, a többség a jelentkezők közül el sem jött. Az első lépé­seknél tehát itt máris csődbe jutott az akció. A legtöbben az induló összeg nagyságát kifogá­solták és érvül a szövetkezeti la­kásokat említették, ahol ez lénye­gesen kevesebb. Érdemes megnézni, hogy en­nek ellenére Gyulán miért sike­rült az akció? A kezdeményezés célja: főleg a KISZ-korú — 18— 25 éves — fiatalok, ifjú házasok lakásgondján enyhíteni. Ezzel szemben Gyulán a jelentkezők többsége inkább tartozik a 30 évesek korosztályához. Olyan em­berek tehát, akik már 8—10 éve dolgoznak és így több éven át gyűjthették a pénzt. Ennek elle­nére is mindössze tizennégynek volt meg a teljes induló összege, a többinek csak 20—25 ezer fo­rintja. Mit mutat ez? Volt, aki — a fenti számokat ismerve — feltette: vajon KISZ- akciónak tekinthető-e ezek után az ilyen lakásépítés? Mennyiben segít ez a KISZ-fiatalok gondján? Tény, hogy azok a fiatal házasok, akik csupán négy-öt éve dolgoz­nak, nem tudják a 34—38 ezer forintot összehozni. A KISZ me­gyei bizottsága látja ezt és meg­próbált segíteni. Tárgyalásokat folytatott az ille­tékesekkel — Országos Takarék- pénztár, tervezőiroda, építőipari vállalat stb. —, de sok eredmény A csabai konzervgyárral együtt a könyvtár is fejlődik A nagyszabású ipari objek- I tumrnal együtt fejlődik, növekszik a gyár könyvtára is. 1962-ben 465 kötet letéti állománnyal és 34 ol­vasóval indultak. Az olvasók lét­száma két év múlva ötszörösére emelkedett. a könyvállomány megduplázódott. Ekkor a könyv­kölcsönzés még ideiglenesen az ebédlőben történt A dolgozók akarva, akaratlanul is találkoztak a könyvvel és Kocsis Lajoené könyvtáros meggyőző szavai nyo­mén mind több és több rendsze­res olvasója lett a könyvtárnak: 1965. év végére 244 olvasó 960 kötet könyy közül választhatta ki az érdeklődési körének megfelelő könyveket. Ez év novemberében már több mint 350 olvasó szerepel a gyár könyvtárának olvasói névjegyzé- ] lyiséget kapott, amelynek komp­lett berendezését az ÉDOSZ-köz- ponl és SZMT javaslatai alapján a SZOT biztosítja. Erre a célra még ebben a negyedévben 53 ezer 500 forintot fordítanak, hogy von­zóbbá, kulturáltabbá tegyék az ipari óriás könyvtári szolgálta­tásait. A gyárban jelenleg 1700- an dolgoznak, az olvasói létszám a dolgozók 20 százaléka: figye­lembe véve az üzem fiatal korát és szezonjellegét, az arány jónak mondható. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha továbbra is olyan szerve­zett segítséget leap a könyvtár a szakszervezeti bizottságtól és a gazdasági vezetéstől, rpint eddig, akkor nemcsak a TMK-műhely és az adminisztráció dolgozóiból kerül ki az olvasói törzsgárda, hanem mind több és több fizikai kén és a letéti állomány is 1250 j kötetből áll. A gyári objektum dolgozó is rendszeres olvasóvá fejőldésével a könyvtár is új he- j válik. kőcsecsemő A Az állványerdö úgy öleli körül a házat, akár a pólya a cse­csemőt. Az ablakta­lan, vakolatlan, ép­pen a gleitniig jutott kőmonstrumok olyan gyámoltalanoknak látszanak, mint az anyjuk után kapálód- zó, csecsemők. Kérges kezű meste­rek I a kőcsecsemői: dajkai, sejtet sejthez ragasztó cement, mal­ter az anyatejük. Kemény szavú szii- lőanyák a kőgyerekek nevelői. Pölyázgatás közben a kuglipartik­ról és a fröccsözgetés- ről mondanak mesét, amikor sárga vagy kék paplanba bugyo- lálják vasbeton cse­csemőjüket. Meleg szívű. jő anyák azért, de rit­kán árulják el magu­kat, olyankor egy ici-picit ellágyulnak, ha a gyerek jelnőtt; amikor hangyaóriás­ként pillantanak fel százszor magasabb j iákra. Ritka családi ün­nep ez, a kemény daj­kák ekkor sem érze­legnek, de büszkék, amit a világért el nem árulnának sen­kinek! Ilyen a kő csecse­mők sorsa, míg vas­beton férfivá nem ér­nek, amíg a növesz­tő dajkák tovább nem viszik bölcsőrin- gató darujukat, for­mát adó kalapácsu­kat, pólyát szépítő simogatójukat, hogy újabb és újabb, szebb és szebb kőgyereket neveljenek. Hogy az a ház, amelyikről szólni akarok, mivel érde­melte meg a kivételes gyöngédséget, nem tudom, de hallottam, hogy állványerdö- fészkében, magasan az utca forgalma fö­lött gyönyörű bölcső- trillát énekelt hozzá egy kőműveslány. A rózsaszín vako­latpólyát simogatta malterbrokáttal, le s föl hajladozott az óriás csecsemő vállá­nál, úrként a Szédítő mélység fölött, s a ré­tek virágairól dalolt, az elveszített szerető­jéről meg a tavaszi vizekről — de a ház­nak, amire téli pap­lant húzott. Babos leendőben, kék overallban daj- kálgatta kvcsecsemő- jét. Még a haját sem láttam, pedig a sze­mét szerettem volna. Hogy milyen színű: olvadó kék vagy tü­zes fekete? Barna nem lehet, az közömbös, rideg, a trilla meg mély volt, olyan meleg mély, amihez nem illik egy perc hidegség sem. A kemény dajkák is ráfigyeltek, a daru is szemérmesebben csikorgóit, a lánc sem csörgött annyi­ra — pszt, egy mun­káslány bölcsődalt énekel kőcsecsemő­jének... Tiszai Lajos a vállalatok jó szándéka mellett sem született ebből. A tervező- iroda kiszesei társadalmi munká­ban vállalták a típustervek hely­színre való adaptálását, ezzel se­gítették az akciót. Az OTP képvi­selői az ez év februárjában tartott megbeszélésen olyan engedményt ígértek, hogy az indulásnál 10 ezer forinttal kevesebb lehet az összeg, de azt a kulcs átadásakor egyszerre kell befizetni. A segítő szándék tehát megvan. Mindez azonban nem oldja meg a gondo­kat. A KISZ 1966-ra 12, 1967-re 96 és a további évekre 138—138 lakás építése felett vállalt védnökséget Ebből viszont csak 1968-ban a gyulai 39 átadására van remény. Feltehető tehát ezek után a kér­dés: vajon megreked-e a KISZ lakásépítési akciója? A jelek ugyanis erre mutatnak. Pedig a lakásokra nagyon is szükség van. Olyan megoldást kellene tehát találni, amely lényegesen segítené e cél megvalósítását, az akció továbbszélesítését. Elsősorban az induló összeg csökkentése lenne a legfontosabb. Ezenkívül jó lenne, hogyha a vállalatok, üzemek, a tanácsok és a termelőszövetkezetek aktívabb támogatással segítenék a fiatalok otthonának megteremtését. Az új gazdasági irányítási rendszerben lehetőségük van a vállalatoknak, üzemeknek arra, hogy — jövedel­mezőségüktől függően — viszony­lag jelentős összeget használhat­nak fel lakásépítésre. A IX. kong­resszus határozata kimondja: „indokolt a KISZ lakásépítési ak­ció további kiszélesítése.” Miért ne lehetne a fent említett lehető­ségekkel élve éppen a fiatalok lakásgondját enyhíteni ilyen mó­don, vagyis segíteni a KISZ la­kásépítési akciót, Elhangzott már olyan vélemény is megyénkben, hogy például a nagyobb termelőszövetkezetek­nek szintén van lehetőségük se­gítséget nyújtani az építkezéshez. Ezzel a lakásgondok enyhítése mellett nagyban elősegítenék a : fiatalok letelepedését is. Nem szorul különösebb magyarázatra, i hogy ez mit jelentene egy-egy ■ gazdaságnak. Megszívlelendő te- jhát minden olyan javaslat, amely í a lakásépítési akciót előbbre viszi | és helyes lenne, ha minél több j helyen találnának ehhez hasonló1 megoldást, , Kasnyik Judit j Még egyszer a vidéki színházakról Valahogy úgy, mint a város és a falu közti különbség, sőt en­nek egy részeként fel-fel vetődik a sajtóban a pesti és a vidéki színházak helyzetének a külön­bözősége. A Még egyszer a vidéki színházakról című műsorszámá­val a rádió ugyancsak bizonyít­ja, hogy nem először áll élő ő sem a témával. Ambrus Tibor, jegyzetszer űen foglalkozik a problémával, nem feledkezve meg egyetlen fontos kérdésről sem. Először is a legkézenfek­vőbb eltérést, a technikait em­líti. Egészen a közelmúltig ez volt a valóságos helyzet, hogy színpadtechnikai felszereltség dolgában a főváros teátrumai jóval előnyösebb helyzetben vol­tak, még azok is, ahol a korsze­rűséget illetően jobb volt hall­gatni erről. A helyzet az utóbbi esztendőkíben megváltozott. A misikolci, egri, békéscsabai s a teljesen újjáépült székesfehér­vári színház a legmodernebb pesti felszereltséggel egyenérté­kű. Ilyen lesz nemsokára a deb­receni és a szegedi is. Az előadások színvonalát te­kintve is mindjobban csökken a távolság. A szolnokiak hivatá­suk magaslatán állnak. A Kecs­keméti Katona József Színház újító törekvéseivel tűnik ki, pél­dául az operettet, ezt a kiörege­dett műfajt felfrissítette, modern témába oltotta, életízűvé tette. Békéscsaba egy nagy sikerű vál­lalkozással, a Gyulai Várszínház A JÓKAI SZÍNHÁZ értesíti kedves nézőit és a Móricz-bérlel tulajdonosait, hogy a december 8-i, csütörtöki előadás kezdésének időpontja este 8 óra 106640 megteremtésével hívta magára az országos figyelmet. Noha — az iparszerű szóra­koztatás ellenére — a vidéki színházak szerepe nagy és szép. munkájuk sok buktatón billeg még. Kötelezettségük jóval na­gyobb, mint amit a kapott anya­gi keretből teljesíteni képesek. Érthetően erős bennük a kény­szerű igénytelenségtől való me­nekülés vágya. A vidéki színészek egy része önelégült. Velük korszerű szín­házat játszani nem könnyű. Más részük, a főskoláról frissen ki­kerültek, akiket nemegyszer fő-' szereppel várnak, hamarosan <>zí hiszik, hogy ők már érett ember- ábrázolók. Általában nagy a fluktuáció, aminek a lakástalan­ság, a 400—600 forintos albérlet s a színészházak hiánya az oka. A Pestről lekerült színészek egy része még ma is büntetésnek te­kinti a lehelyezést, holott a vi­déki társulatok erősítése, a fővá­rosival egyenértékű színjátszás megteremtését szolgálja. Egyéb­ként ma már a főiskolát végzet­tek sem kötelesek vidékre men­ni, ami utánpóüáshiányt ered­ményez. Ennek ellensúlyozáséi':! hivatalosan támogatni keilen'1 az olyan színészképző stúdiókat, mint amilyen például a békés­csabai is. A tájelőadások mind nagyobb megterhelést jelentenek. Techni­kai okokból, de nem utolsósor­ban a színészek rendkívüli igém bevétele miatt, nem nyújthatják egy nagy színház élményét. Aírii 10—15 évvel ezelőtt célszerű volt, ma, a televízió korában má. elavult. Helyette egy-egy járási művelődési házban vidéki táj- színház-centrumok kialakítása vagy a Déryné Faluszínház moz-1 gási körének kiszélesítése jobb megoldást jelentene. Ambrus Tibor előadásából, a még létező problémák és félmeg­oldások felsorolása ellenére is csak az csendül fej, hogy a fő­városi és a vidéki színházak közti különbség minden területen az erőteljes felszámolás stádiu­mába érkezett. — Űj — Ny ül fett y ész tők ! Galant bten íjásztok ! Figyelem ! Január hő MöE magasabb árat fizetnek a vágányaiért és vágógalambért a földntüvesszöveikezeick 1 kg házinyúl felvásárlási ára: 17,80 Ft plusz társulásnak kg-ként: 1,50 Ft 1 kg vágógalamb felvásárlási ára 40—60dkg-ig: 34,50 Ft 1 kg vágógalamb felvásárlási ára 60 dkg felett: 38,— Ft Minden leszerződött élőnyúl-kg után: 1,5 kg Minden leszerződött vágógalamb-kg után 40—60 dkg súlyig darabonként: 1,— kg 60 dkg súly felett darabonként: 3,— kg ABRAKTAKARMÁNYT JUTTATNAK HIVATALOS ÁRON. A SZERZŐDÉSKÖTÉST MAR MEGKEZDTÉK a földntíívessz övefkezetek ! 106592

Next

/
Oldalképek
Tartalom