Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

1966. december 1. 6 Csütörtök Bationyán vendégszerepel a Magyarországi Központi Nemzetiségi Táncegyüttes A Magyarországi Központi Nemzetiségi Táncegyüttes decem­ber 1-től 6-ig Békés és Bács-Kis- kun megyékben vendégszerepei. Az együttes nagy múltra tekint vissza. A Művelődésügyi Minisz­térium Nemzetiségi Osztálya és a nemzetiségi szövetségek támoga­tásával és irányításával 1959-ben alakult meg Budapesten a Ma­gyarországi Nemzetiségi Központi Táncegyüttes. Célja az, hogy meg­őrizze, gazdagítsa és ápolja a nemzetiségi és a magyar folklór­hagyományokat. Műsorában a ha­zai szlovák, délszláv, német, ro­mán és magyar táncokon kívül be* más népek táncai és dalai is sze­repelnek. Az együttes megalakulása óta számtalan hazai és külföldi fesz­tiválon, versenyen, bemutatón szerepelt. Kiváló művészi tel­jesítményei elismeréseként 1966. november 7-én a Kiváló Együttes címmel tüntették ki. Megyénkben ma este 7 órakor Battonyán lép fel az együttes. Mű­sorukat a béke és barátság jegyé­ben állították össze. Színes, ere­deti népviseletben délszláv, szlo­vák, német, román és magyar né­pi táncokat, táncjátékokat, dalo­kat, hangszerszólókat mutatnak Fejlődnek a tanácsi vállalatok a jövő esztendőben Elkészültek a tanácshoz tartó- ' gi szolgáltatások bővítését mutat- zó ipari üzemek, építőipari, élei- , ják, másrészt pedig a tanácsi Rozov: a A bohóc — Ősbemutató Jókai Színházban miszeripari, valamint szolgáltató vállalatok jövő évi tervei. A terv­számok megyénk tanácsi iparának további fejlődéséről tanúskodnak. Az ipari üzemek — ide tartozik a nyomdaipari, a gyulai kötőipari, a békéscsabai vegyesipari, az Orosházi Vasipari Vállalat stb. — több mint 150 milliós termelési tervre készülnek fel a jövő évben. Az élelmiszeripari vállalatok (sü­tő- és szikvízipar) majdnem 156 milliós értékben állítanak elő fo­gyasztási cikkeket jövőre. A taná­csi építőipar két vállalata, a tata­rozó és a villanyszerelő összesen 56 milliós termelést terveznek 1967-re. A kommunális szolgálta­tások összege pedig (ide tartoznak a kéményseprők, a kertészeti és köztisztasági vállalat, az ingat­lankezelő stb.) 49 millió forint !esz. A jövő évi tervek a lakossá­iparhoz tartozó vállalatok további j lány is viszontszeretheti fejlődését jelzik. I aki csinos, tehetséges Ahogy letisztul az emberben Rozov drámája, ahogy az első impressziók hatása oszlik, és ahogy az érzelmek arzenálján átüt az értelem rációja: egymás után tódulnak elő a kérdések, a miér­tek, a kételkedések és nyomukban az ítélet is — ez a dráma nem si­került. Vagyis inkább a dráma második — lényeges — része nem jó, nem hiteles, nem vált ki ka­tarzist a nézőben, nem lehet azonosulni vele, mert nincs mi­vel azonosulni. De talán tartsunk lépést az író cselekményépítkezésének ütemé­vel, és kezdjük az elején. Szergej és Valentyin találkozása pompás expozíció. Arról van ugyanis szó, hogy valamikor a személyi kul­tusz éveiben egy fiú, Szergej, szeretett egy lányt, Galinát. Ezt a lányt szerette Valentyin is, nem túl mélyen, talán inkább a hiúsá­gának tetszelgett azzal, hogy Ga­linát szereti és mi több, esetleg a a lány, kedves. Háromszázhűsz brigád a szocialista címért Választmányi ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága A napokban tartotta meg Bé­késcsabán, az SZMT székházá­ban választmányi ülését a KPVDSZ megyei bizottsága. A tanácskozáson mintegy százhar­mincán jelentek meg a megyé­ből, hogy meghallgassák Rákóczi Ferenc elvtársnak, a megyei bi­zottság titkárának referátumát. A megyei titkár többek között beszélt a szakszervezetek gya­korlati tevékenységéről, a párt­irányításról és az eddig elért eredményekről. A szakszerveze­Csaknem egy hónappal előbb teljesíti éves tervét a tervezőiroda A Békés megyei Tanácsi Ter­vező Iroda dolgozói a kongresz- szus tiszteletére tett vállalásuk minden pontját eredményesen teljesítették. Az állami építő­ipari vállalatoknak és építőipari ktsz-eknek az 1967-ben kivitele­zésre kerülő tsz-létesítmények típusterveit — december vége helyett — augusztus 31-ig elké­szítették és ezzel biztosították, hogy az építkezések előbb meg­kezdődjenek. Harminc létesít­ményről van szó, melyeknek ki­viteli értéke meghaladja a 32 millió forintot Ugyancsak a vállaláshoz tarto­zik: a Békés megyei Tanács Épí­tőipari és Tatarozó Vállalat 1967. évi feladatához a tervdo­kumentációkat november 26-ig, vagyis több mint egy hónappal a határidő előtt csaknem teljesen átadták. Az iroda éves termelési tervét 5 millió 718 ezer forintban ha­tározták meg, amit a dolgozók a napokban teljesítenek. Az egy főre jutó termelési érték — a vállalt 102 százalék helyett — eddig mintegy 108 százalék. BUDAPESTI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR BÉKÉSI GYÁREGYSÉGE felvételre keres: vasesztergályos, villanyhegesztő, géplakatos szakmunkásokat, valamint közgazdasági egyetemi vagy közgazdasági technikumi érettségivel és megfele­lő gyakorlattal rendelkező tervelőadót, közgazdászt Jelentkezni lehet a békési gyáregység munkaügyi előadójánál. 106596 tek szerepe és feladata a mun­káshatalom erősítésében mind­jobban kidomborodik, a pártirá­nyítás pedig valósággá kovácso- lódott a szakszervezetek életé­ben. Erről adnak számot a IX. pártkongresszus tiszteletére a dolgozók által vállalt, szocialista munkaversenyben elért eredmé­nyek. A beszámoló foglalkozott az új gazdasági mechanizmus reform­jával, amely nemcsak növeli a szakszervezetek szerepét, jelen­tőségét, hanem egy sor minősé­gi változást is igényel a szak- szervezeti munka tartalmában. A továbbiakban arról beszélt az előadó, hogy az új gazdasági mechanizmus során a dolgozók közelebb kerülnek az ügyek valóságos intézéséhez. A vállala­tok vezetésében együttesen és egyidejűleg kell éi-vényesíteni és erősíteni az igazgató egyszemé- I lyi vezetésének és a dolgozók kollektív részvételének elvét. Mindinkább érvényesüljön az üzemi demokrácia, valamint az üzemi szakszervezeti munka to­vábbfejlesztése. Az új gazdasági mechanizmusban a helyi dönté­sek lehetősége, az „önállóság” növekedése nem csökkenti, ha­Amikor Valentyin látja, hogy Ga- | és nemcsak pszichózisa, hanem lina inkább Szergejt választaná, 1 fenyegetése is? (Szergej). Sok a szüleit öngyilkossággal rémíti, ha kérdés, és ennyi, az emberi lét nem segítik, hogy szerelme betel- ! mélységeibe hatoló kérdésre jó- jesülhessen. Valentyin apja bizo- : szerével nem is válaszolhat az nyos szempontból élet-halál ura: j író. Aztán még össze is kuszái ja a dolgozik. Beszél a! fonalat a két fiatal (Tamara és ügyészségén lánnyal, és sokatmondó sejteté- sekkel ráveszi, hogy mondjon le Szergejről, és a fiát válassza fér­jéül. A személyi kultusz korának pszichózisa letaglózza a lány igazi szerelmét, fél az ügyésztől és félti Szergejt, akinek neve már az ügyész zsebkönyvében lapul. Ga­lina tudja, hogy mi lehet Szergej sorsa, ha nem mond igent Valen­tyin apjának. Szergej ezután Ga­lina unszolására elmenekül a vá­rosból és nem is ad életjelt töb­bé. Több mint egy évtized telik el, amikor egy tengerparti üdülő rak­tárában Valentyin találkozik Szergejjel. Valentyin felfelé ívelő pályán fut, nem éppen mentes a karrierizmustól. Szergej viszont gyengének bizonyult, bár roppant tehetséges volt, mégis lecsúszott, és egy rozzant vaságy, plusz a hangulatfelelősi funkció között szórja szét az életét. Rozov bo­hócnak nevezi Valentyin által, és ha jól meggondoljuk, az is. Hogy miért lett bohóccá, az már na­gyobb összefüggések vizsgálatát követelné, erre viszont Rozov nem vállalkozik. Valószínű, ezen a ponton csúszik meg a kitűnően induló drámai építkezés és vá­lik — a második részben — logi­kátlanul kapcsolódó epizódok lán­colatává, melyben az egyik ese­ményt nem váltja ki a másik, az azt megelőző, és ennek nyomá­ban hitelüket vesztik a még oly magas hőfokú emberi indulatok is, amelyekben egyébként nem szű­kölködik a dráma. Csak ezek az indulatok nem következnek sem­miből, nem haladnak semerre sem, és mégis haladnak, mert az író viszi, görgeti tovább az öntör­vényeitől messze elkanyarodó drámai fonalat, így aztán az egész valamiféle illusztrációnak hat, és pillanatok alatt véglegesen meg­szünteti a színpadi játék és a közönség közötti kapcsolatot, az érzelmek összecsandülését, felfo­kozódó rezonanciáját, a történet jobbító szándékainak hatását. Azt jól látni, hogy Rozov alap­tételei: lehet-e megalkuvásra épí­teni az életet? (Galina), lehet-e erőszakkal boldogságot nyerni? növeli a dolgozók tájékoz- (Valentyin), lehet-e lelkiismeret tatásának és véleményének a súlya alatt görnyedve élni? (Va- figyelembevételét, annak jelen- j lentyin apja), és elvesztheti-e a tőségét. A szakszervezetek fo- talajt az erős jellemű ember, még kozott részvétele a gazdasap . ha százszor js rettegésben tartja r dolJokzókn mozgósításának fon-|egy különös időszak Pszichózisa, tos feladata változatlanul az elő­térben van, jelentősége tovább nő. A szocialista munkaverseny továbbra is a gazdasági felada­tok végrehajtásának fő módsze­re. Ennek szervezése a szakszer­vezeti szervek egyik fontos fel­adata. Tovább kell fejleszteni az üzemi demokráciát és tartal­masabbá tenni a termelési ta­nácskozásokat is. A beszámolóban az előadó be­szélt a IX. kongresszus tisztele­tére indított munkaversenyről, annak eredményeiről. Elmondot­ta többek között, hogy megyénk­ben az állami és a földműves­szövetkezeti kereskedelemben több mint 320 kollektíva 2200 fővel vesz részt a szocialista munkaversenyben. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Nagy László. a KPVDSZ központi veretőségé­nek titkára, K. Nagy László, az SZMT vezető titkára, Boros Ger­gely, a MÉSZÖV elnöke, ország- gyűlési képviselő, Steigerwald György, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetője is. Back Gyula Edward) bekapcsolásával, akik egészen külön drámát kezdenek játszani. Láthatóan és emocioná­lisan semmi kapcsolatuk az egész­hez, ami addig történt és történ­ni fog, hiszen amikor Galina — majdnem másfél évtized után! — gondol egyet és a 15 (!) perc múlva induló géppel Szocsiba uta­zik Szergejhez, játékvonattal bab­rálnak, heherészve, kacarászva, mintha idegen bolygóról jöttek volna. Persze, ez a drámai konf­liktus nemcsak a nézőt, de a két fiatalt sem döbbenthette meg, ez igaz, de ha csak az a funkciójuk, hogy a Galina—Valentyin rossz házassága mellé felvillanthassa az író egy jó lehetőségét, akkor meg didaktikusnak hat az egész, és művészi hatása eleve jelentéktelen. Galina „nagyvonalú” távozásával különben akaratlanul is Ibsen Nórájának alakja ködlik fel a színpadon, csak egy egészen le­szűkített, érthetetlen, művészileg nem hiteles fordulat hőseként, és önmaga eddigi nagysága, emberi szépségeinek árnyaként, mert lá­zadása megalkuvásai ellen egy újabb, megint csak nem hihető megalkuvásba torkollik. Vagy egyszerűen egy kis álromantika: az igaz szerelem mindent legyőz? Vagy hirtelen felelősnek érzi ma­gát Szergej rossz sorsáért, és mel­léje áll, hogy vezekeljen? Nagyon sok a kérdés, oldala­kon lehetne boncolgatni Rozov drámáját, a kérdésekre válaszolni, vitatkozni — ennyiből talán nem is volt esemény nélküli a bemuta­tása. Vass Károly, a rendező, két kitűnő művésszel: Szoboszlai Sán­dorral és Pákozdy Jánossal remek első részt komponált, a második részben azonban csak néhány em­lékezetes, mondhatni kiragadott színpadi pillanatra építhetett, a dramaturgiai hibákon nem segít­hetett. Stefanik Irén visszafogott, halk szavú játéka sokat adott Gali­na jelleméhez, Körösztös István többször áttörte az eléggé követ- kezetlenül megírt öreg Szeliscsev szerepének korlátáit, ennél többet nem tehetett. Pintér Zsuzsa, Par- ragi Mária és Kardos Gábor tag­jai még az együttesnek, becsületes törekvéseiktől nem várhattunk nagyobb eredményt. A díszletek viszont kiválóak, Suki Antal ter­vezőnk újból magas színvonalú munkát produkált. Sass Ervin Galina — Stefanik Irén és Valentyin — Szoboszlai Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom