Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

Az MSZMP IX. kongresszusának határozata A Magyar Szocialista Munkáspárt 1966. november 28 és december 3 között meg­tartott IX. kongresszusa felmérte az or­szág négyéves fejlődését, megvizsgálta, miben értünk célt, miiben maradtunk el, elemezte párttagságunk, a dolgozó töme­gek munkában, harcban szerzett tapasz­talatait. A IX, kongresszus a helyzet re­ális felmérése alakján meghatározta a következő évek legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági és ideológiai fel­adataik A kongresszus a Központi Bizottság beszámolóját jóváhagyta és megállapí­totta: Visszatekintve az elmúlt évekre, a kongresszus azt a fő következtetést von­ta le, hogy a pórt és az ország a Vili. kongresszuson megjelölt úton haladt, po­litikánk eredményesnek bizonyult. A Magyar Szocialista Munkáspárt po­litikai irányító tevékenysége, a kommu­nisták és pártorakívüliek összefogása, a munkások, a parasztok és az értelmisé­giek hazaszeretete, küzdelmes munkája, tudása és lelkesedése, szorgalma és al­kotó energiája nagy eredményeiket ho­zott. A legutóbbi négy év alatt világmére­tekben növekedtek a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a béke erői. Az imperialisták — minde­nekelőtt az Egyesült Államok — kétség­beesett erőfeszítéssel, fegyveres fellépé­sekben is megnyilvánuló növekvő ag­resszivitással igyekeznek feltartóztatni a szocializmus és a haladás erőinek törté­nelmileg szükségszerű előrenyomulását. Ez kiélezte és bonyolultabbá tette a nemzetközi helyzeteit. 1 Korunk legfőbb forradalmi ere- ■ je a szocialista világrendszer, Minden forradalmi és haladó erő, a kommunista és munkáspártok, a hala­dó és demokratikus mozgalmak, a nem­zeti függetlenségükért harcoló nemzetek, az egész emberiség békéje számára első­rendű érdek a szocialista .világrendszer léte és erősödése. A szocialista országok ipari termelése eléri a .világtermelés 38 százalékát. A Szovjetunió és a szocialista országok ka­tonai erfeje a világbéke fenntartásának, a szocialista országok védelmének, nem­zeti függetlenségének biztos támasza. A szélesedő és formáiban is gazdagodó politikai, kulturális, gazdasági és katonai együttműködés fokozza a szocialista vi­lágrendszer erejét és befolyását. Az egyes szocialista országok között kelet­kezett átmeneti ellentmondások & né­zeteltérések alapvetően nem változtatnak a nemzetközi erőviszonyok alakulásán, de nehezítik az imperializmus agresszió­jával szembeni egységes fellépést. A szo­cialista világ mind nagyobb befolyást gyakorol az emberi társadalom fejlődé­sére és a világesemények menetére. 2 A szocialista országok nagytör- ■ íénelmi feladata a béke védel­me. Ebben fontos szerepet játszik a Varsói Szerződés politikai ereje és katonai szervezete. Napjainkban az Ame­rikai Egyesült Államok irányításával több agresszív katonai szövetség és cso­portosulás működik, közülük legfonto­sabb a NATO. Amíg az imperialisták támadó jellegű katonai tömbjei fennáll­nak, a Varsói Szerződés katonai szerve­zetének fenntartása és erősítése mellett vagyunk. A Magyar Néphadsereg szoros fegyverbarátságban és elvtársi szövet­ségben. működik együtt a szovjet hadse­reggel és más szocialista országok had­seregeivel, biztosítja hazánk védelmét, békés építőmunkánkat. 3 A szocialista országok közötti ■ szélesedő gazdasági együttmű­ködés alapja a szocialista nemzetköziség, a termelési viszonyok, a társadalmi célok A két kongresszus közötti időszakban tovább erősödött szocialista rendszerünk, államhatalmunk, a proletárdiktatúra ál­latna. Az ország gazdasága gyarapodott, az emberek életviszonyai javultak. Dolgozó népünk eredményei, el vi enged­mények nélküli, következetesen szocia­lista kül- és belpolitikánk növelte ha­zánk tekintélyét a világban. A bonyolult nemzetközi viszonyok kö­zött pártunk érvényesítette a Vili. kong­resszuson elfogadott irányvonalat, védte és fejlesztette a nép szocialista vívmá­nyait, támogatta a szocializmus és a béke nemzetközi erőit. Ebben a sok irá­nyú harcban, alkotó munkában megerő­södött, edzettebb és egységesebb lett pártunk is. A párt Vili. kongresszusa megállapí­totta, hogy hazánkban leraktuk a szoci­alizmus alapjait és célul tűzte ki a szo­cialista társadalom teljes felépítését. Az azóta eltelt időszakban előreléptünk ennek megvalósításában.. A legközelebbi négy esztendőben is a szocializmus tel­jes felépítése marad pártunk és népünk történelmi feladata. és az alapvető gazdasági érdekek azo­nossága. A Magyar Szocialista Munkás­párt elvi álláspontja, hogy az egyes szo­cialista országók érdekeit összhangba le­het és kell hozni az egész szocialista vi­lágrendszer közös érdekeivel. A gazda­sági együttműködés gyorsabb ütemű fej­lesztése a kölcsönös előnyök és kölcsönös segít,ség elvei alapján, a KGST-ben fo­lyó, illetve a két vagy több ország kö­zötti együttműködés kiszélesítése és az ennek útjában álló nehézségek leküzdése az egész szocialista világközösségnek és valamennyi szocialista országnak külön- külön is érdeke. Az utóbbi években új jelek mu- ■ tátják, hogy tovább súlyosbodik az imperialista világ általános válsága. A fejlett tőkés országokban hatalmas sztrájkok és politikai harcok bizonyítják, hogy éleződik a tőkés világ legfőbb bel­ső ellentéte, a munka és a tőiké közötti ellentét. A harcok béremelésekért, s mind gyakrabban, átfogó gazdasági és politi­kai követelések teljesítéséért folynak. Hatalmas megmozdulások zajlanak le a béke védelmében, az imperialisták há­borús kalandjai ellen. A tőkés gazdaság egyenlőtlen fejlődése következtében kiéleződtek egyes kapita­lista hatalmak ellentétei. Ennek egyik legfőbb jele a NATO válsága. Az euró­pai tőkés államok a második világihá­ború után különböző mértékben ameri­kai függőségbe kerültek. Az ötvenes években azonban ismét erőre kaptak, növekedett súlyuk a tőkés világgazdaság­ban. Ennek nyomán egyre inkább fel­színre kerültek a nemzeti, függetlenségi törekvések az USA monopoltőkés befo­lyásával szemben. Az imperialisták a növekvő válságból agresszivitásuk fokozásával keresnek ki­utat. Erőszakot alkalmaznak a világ kü­lönböző térségeiben feltörő forradalmi mozgalmakkal szemben, kalandor módon ■ provokálják a szocialista országokat, fel­újítják fenyegetéseiket a szocialista Kuba ellen. A fokozódó agresszivitásnak legdur­vább megnyilvánulása az amerikai kor­mány szennyes gyarmati háborúja Dél- Vietnamban. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok a nemzetközi jogot megsértve so­rozatos durva agressziót követ el a Vi­etnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez nemcsak Dél'kelet-Azsia, hanem az egész világ békéjét veszélyezteti. Elsősorban a Szovejunió és a szocialis­ta országok, köztük a Magyar Népköz- társaság is, segítséget nyújtanak a hő­siesen harcoló vietnami népnek. A segít­ség hatékonysága az összes szocialista ország közös összehangolt fellépésével növekedne. Ezért a szocialista országok akcióegységének létrehozására törek­szünk. Európa békéjét és biztonságát fenye­geti a njugat-németországi imperialisták politikája. A szocializmus és a béke erőinek fokozott éberségét követeli a sa­játos kétoldalú katonai szövetség az Egyesült Államok és a Német Szövetsé­gi Köztársaság vezető körei között. Az amerikai és a német monopoltőke Nyu- gat-Németországot a Szovjetunió, a szo­cialista országok, Európa minden népe békéjét, biztonságát veszélyeztető tá­maszponttá építi ki. A bonni állam nem iiajlandó számolni azzal a nyilvánvaló realitással, hogy létezik a szocializmust sikeresen építő, bél; esze re tő Német De­mokratikus Köztársaság. Az európai biz­tonság megköveteli Európa összes hala­dó erőinek összefogását, a nyugatnémet monopóliumok revanstörekvéseinek, atomfegyver-igényeinek visszautasítását. A jelenlegi helyzetben az európai béke és biztonság megőrzése Európa minden népétől, minden békeszerető erőtől még nagyobb eltökéltséget és aktivitást kí­ván. 5 A nemzeti felszabadító mozga- • lom feltartóztathatatlanul halad előre. A még jneglevő gyarmatok népei elkeseredett harcót folytatnak jogaikért. Egyes felszabadult országok az igazi nemzeti függetlenség kivívásáért a tár­sadalmi haladás, a nem kapitalista fej­lődés útjára léptek. Társadalmi reformo­kat hajtanak végre, imperialistaellenes külpolitikát folytatnak. Az imperialisták nem tudják régi for­májában visszaállítani az összeomlott gyarmati rendszert. Ezért az újonnan függetlenné vált országokat igyekeznek a kapitalista fejlődés útjára terelni és az ottani reakciós erőkkel összefonódva próbálják megvalósítani az újgyarmato- sftást, erőszakos beavatkozással, katonai puccsokkal, diverzióval. a belső reakciós erőket támogatva igyekeznek a haladó kormányokat megdönteni, amint ezt In­donézia, Ghana, Dominika és más or­szágok példája mutatja. A szocialista országok, közöttük a Ma­gyar Népköztársaság, szolidárisak a füg­getlenné vált és az imperializmus' ellen harcoló országokkal, megadnak nekik minden tőlük telhető erkölcsi, politikai, gazdasági segítséget egészen a fegyveres harc támogatásáig. A szocialista orszá­gok és a fejlődő országok között új tí­pusú kapcsolatok alakultak ki, amelyek a teljes szuverenitáson, az érdekek köl­csönös figyelembevételén és a baráti segítségen alapulnak. A Magyar Népköztársaság kül- ■ politikája a magyar dolgozó né­pet, a szocializmust, valamennyi nép bé­kéjét és függetlenségét szolgálja. A Ma­gyar Népköztársaság külpolitikája az el­múlt években aktívabb, kezdeményező 8 Pártunk Vili. kongresszusa 1962- ■ ben teljes joggal állapította meg, hogy a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése, a szocializmus alapjainak lera­kása dolgozó népünk történelmi jelentő­ségű győzelme volt, amely kihatott egész politikai, társadalmi és gazdasági életünkre. Az elmúlt négy évben már a szocializmus teljes felépítésén dolgoz­tunk. A munka eredményeként szocia­lista vívmányaink megszilárdultak, poli­tikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életünk tovább fejlődött. Az előttünk ál­ló években feladatunk a szocializmus teljes felépítésének erőteljes folytatása. A beszámolási időszakban tovább nőtt a munkásosztály társadalmi és politikai befolyása, megkezdődött az egységes pa­raszti osztály kialakulása. Értelmiségünk magáévá tette és munkájával segítette a és eredményes volt. Harcolunk az impe­rializmus agresszív erői ellen, a világ­háború megakadályozásáért. Nemzetközi kapcsolatainkban elsőrendű célunk az* hogy erősítsük a szocialista világrend- szer országainak egységét és összeforrott- ságát, növeljük politikai, gazdasági és katonai súlyát. Szolidárisak vagyunk a tőkés országok­ban élő, harcoló osztálytestvéreinkkel, támogatjuk a kapitalista országok mun­kásosztályának a demokratikus jogokért, a békéért, a kizsákmányolás ellen, a szo­cializmusért vívott harcát. Segítjük a nemzeti felszabadító moz­galmakat: fejlesztjük az együttműködést és a szolidaritást Ázsia, Afrika és Latin- Amerika független országaival; törek­szünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósítására. Az elmúlt években még szorosabbra fűztük kapcsolatainkat a szocialista vi­lágrendszer országaival. A párt- és kor­mányküldöttségek cseréje, a több szo­cialista országgal folytatott két- és több­oldalú tanácskozás, új megállapodások és egyezmények megkötése elmélyítette a barátságot és szorosabbra fűzte az in­ternacionalista együttműködést. Évről évre erősödnek és mind benső­ségesebbé, barátibbá válnak a Magyar .Népköztársaság és a Szovjetunió kapcso­latai. Országaink és pártjaink teljesen egyetértenek mind a nemzetközi helyzet, mind a nemzetközi kommunista mozga­lom kérdéseinek megítélésében. Pártunk elvi álláspontja, hogy az internaciona­lizmusnak napjainkban is próbaköve a világ első és leghatalmasabb szocialista országához, a Szovjetunióhoz fűződő vi­szony. Több magas szintű kölcsönös látogatás, több új egyezmény és az országunk által nyújtott támogatás különböző formái ja­vították és szorosabbra fűzték a Magyar Népköztársaság kapcsolatait a harmadik világ országaival. 7 Valljuk, hogy korunkban a há- * bőrű nem végzetszerűen elke­rülhetetlen. Ezért az imperialista agresz- szió ellenére és az ellen harcolva tovább­ra is időszerű történelmi feladatnak tart­juk a küzdelmet a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett éléséért. Meggyőződésünk, hogy a békés gazdasági versenyben legyőzzük a kapitalizmust. Célunk, hogy a békés egymás mellett élés ne egyszerűen háború nélküli álla­pot legyen. Hívei vagyunk a különböző rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos együttműködé­sének, a népek barátságát szolgáló kul­turális cserének és személyi forgalom­nak. A békés egymás mellett élés fel­tételezi és megköveteli az agresszió elleni elszánt harcot a világ minden térségé­ben. munkásosztály politikáját, a szocializ­mus építését. Erősödött a munkás-pa­raszt szövetség, amely népi államunk­nak, mind homogénebbé váló társadal­munknak, népünk kialakulóban levő szocialista nemzeti egységének legfőbb politikai alapja. 9 Társadalmunk legnagyobb, leg- ■ szervezettebb és politikailag leg- öntudatosabb osztálya a munkásosztály. Társadalmi életünk minden fontos te­rületén érvényesül a munkásosztály ve­zető szerepe. Ez abban nyilvánul meg, hogy a munkásosztály forradalmi, mar­xista—leninista pártja vezeti és irányít­ja egész társadalmi életünket, erősödik a munkásosztály hatalmát gyakorló és megtestesítő állam, megvalósul a mun­kásosztály nagy forradalmi célja: épül a szocializmus. Állami és társadalmi éle­I Á nemzetközi helyzet és külpolitikánk 11. Belpolitikai és társadalmi viszonyaink

Next

/
Oldalképek
Tartalom