Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-30 / 307. szám

19«!. december JU, 5 Péntek Jó eredménnyel zárja az évet a Pamuttextilművek j Békéscsabai Gyára A 3-as számú csarnokban cérnázó üzemrészt alakítanak ki A Pamu ttex tüművek Békéscsa­bai Gyárában az idén a munkát megnehezítette az év közben vég­rehajtott nagyobb arányú átszer­vezés, az eredmény azonban a dolgozók helytállásót igazolja. Termelés» tervüket teljesítették, és a minőség, illetve a gazdasá­gosság is meghaladta a tervezett szintet. Elősegítette ezt, hogy az átszervezés után új brigádok jöt­tek létre, amelyek ismét célul tűzték ki a szocialista cím elnye­rését- Különösen jól dolgozott a TMK-részleg, valamint Lipták Mátyás és Mucza Ferenc szövő- brigádja. A gyár 3-as számú csarnokában cérnázó üzemrészt alakítanak ki, amelybe a gépeket január köze­pétől szállítják. A részleges ter­—100 fő dolgozik majd akikor, akiknek a felvétele folyamatosan történik. Jövőre a gyár termékei között jelentős helyet kap a dreher-szö- vésű gyártmány, amelynek külön­böző változataiból mór az első negyedévre 35 ezer négyzetméter exportmegrendelés érkezett. Ha­zai igényre is lehet számítani. Örvendetes, hogy a mezőberényi szövőgyár részére a cémalonál- ból történő előkészítő folyamatok (lánccsévélés, felvetés, összeeresz- tés, irelés) végrehajtása jelentős hányáidban a békéscsabai gyár fel­adata lesz. További fejlesztésre is sor ke­rül, mégpedig a cérnázó üzem­rész kialakításán kívül raktárral, szociális létesítményekkel bővül Átéli nagyjavítás során négy légiagyár műszaki fejlesztésére is sor kerül j A Békés megyei Tégla- ésGse- jrépipari Vállalat téglagyáraiban októberben kezdődött meg a téli nagyjavítás. Három vidéki tele­pen nagyobb változtatásra is sor kerül. Békésen és Battonyán szekrényes adagolót, Mezőberény. ben, az l-eis számú gyárban pe­dig új nyerstéglagyártó berende­zést szerelnek be. Ez utóbbi 3 millióval több nyers tégla előál­lítását teszi lehetővé, s így a kemence kapacitása jobban ki­használható lesz. A békéscsabai 2-es számú téglagyárban új sza­lagprést építenek be, amelyen egy műszakban — az eddigi 7000 j helyett — 20 ezer nyers cserép I készül majd egy műszakban. A nagyjavítás mindenütt terv szerint halad, a téglagyártó be­rendezéseket január 31-ig kell ki­javítani. Békéscsabán a cserép­gyártás előreláthatólag január 20- án fejeződik be, s a karbantartás február közepéig tart. A mezőbe­rényi 1-es számú téglagyárban ugyancsak ebben az időszakban szünetel majd a termelés. melés az első negyedév végén, a teljes pedig június 30-án kezdő- a gyár. Oj porta és kerékpármeg- dák. Az üzemrészben mintegy 90 j őrző is épül. Víxgaxdálkodás — Vízhasznosítás — Csapadék — rendelésre Mivel foglalkozik az Élőviz-csatorna Társulás ? Megyénk egyik legnagyobb víz­gazdálkodási szervezete a Gyulát és Békéscsabát, valamint a két város környékét felölelő Élővíz­csatorna Társulat. Működési terü­lete eléri a 120 ezer holdat, az erddkeltségi terület pedig majd­nem 100 ezer hold. Az előbb em­lített területet 341 kilométer hosz- szúságú csatornarendszer szeli át. Ennek az évenkénti kétszeri tisz­títására, a belvízkár megelőzésére és az öntözővíz gazdaságos fel- használására alakult évekkel ez­előtt az érdekelt termelőszövet­kezetekből, városokból, községek­ből az Élővíz-csatorna Vízgazdál­kodási Vállalkozás. A belvíz elleni védekezésben igen eredményes munkát végzett a közösség. A csatornák túlnyo­mó többsége üzemképes, alkalmas arra, hogy a belvizet a magasabb rendű csatornákig juttassa. Innen a vízügyi igazgatóság szivattyúk­kal a folyók medrébe emeli. Ebben az esztendőben már ér­zett magában a társulat annyi bam, amelynek legki emelkedőbb helye a Michelangelo tér. Itt áll a világhírű Dávid-szobor. A Dóm téír Firenze központja. A nyolcszögletű kupola gigászi tömbje a reneszánsz építészet egyik csodálatos alkotása. El­mondták, hogy alapkövét Arnolfo di Carr.oi tervei szerint 1296-ban rakták le. Dante még látta ezt. az alapkőletételt, de azt mér nem ér­hette meg, amikor 1357-ben tető alá hozták. A dóm építése két város vetél­kedésére vezethető vissza. Bolog­na és Milánó versengett, hogy megépítse a világ legnagyobb templomát. A firenzeiek nevető harmadikként kezdtek munkához. A 170 méter hosszú, téglalap alap­rajzú dómot Gíotto rajzai szerint tervezték és Brunelleschi építette fel. Lenyűgöző látvány az épít­mény. Törpének érzi magát mel­létté az ember. Különösen csodálatos a dómot borító carraraii márványlapok cso­dálatos színösszeállítása. A hal­ványzöld, barna és fehér színek rendkívül művészi összeválogatá- sából alakult ki. Brunelleschiről elmondták, hogy a 91 méter ma­ga* kupola megalkotását egy pé­erő-t, hogy vízgazdálkodásra is vállalkozzék. A gyulai Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben — kí­sérletképpen — a társulat embe­rei öntöztek. A szövetkezet meg­rendelte a kívánt mennyiségű vi­zet és azt a társulat öntözőbri- gódja a kívánalmaknak megfe­lelően a szántóföldre juttatta. A j ebben az irányban hat, ugyanis jövőre 600 hold felületi öntözőte­lep műszaki vezetését bízták a társulatra. így a békéscsabai Má­jus 1, a Szabadság és a gerlai Magvető Tsz-ben a társulat mű­szaki alkalmazottai irányítják a többtermeléshez vezető munkála­tokat. társulat vízgazdálkodási vállalko- zására jellemző, hogy a holdan-: ként kiöntözött csapadékot milli- j méterenként a termelőszövetkezeti \ 6 forintos költség helyett 4,79 fo- j rintból állította elő. Ebben az ] esztendőben 379 holdat öntözte- tett a szövetkezet a társulattal., Jövőre viszont 1753 hold öntözési; igényüket jelentették be. A vízgazdálkodási társulat te­rületén 1967-ben 8 ezer holdat öntöznek a termelőszövetkezetek. Amennyiben a Vörös Csillag Tsz- ben kialakított öntözési módszer 1967-ban gazdaságos marad, úgy a társulat egész területén a szö­vetkezetek az öntözési munkát át­engedik a társulatnak. A fejlődés lyazat alapján bízták ró, és érde­kessége, hogy aíLádúcolás nélkül vállalta a kettős kupola épülését! kerámiacsövekből. Tizennégy esz­tendeig tartott ez a munka. Külön fejezetet érdemelne — mint sok művészettörténeti tanul­mányban meg is tették már — a Battistero bronzkapuinak látvá­nya. Az egyik, a Loggia dél B i gallo felé néző déli bronzkapu már a XIV. század elején elkészült. Pi­sano remekműve és Keresztelő Jánosról szóló reliefek díszítik. A következő kapu elkészítése előtt pályázatot hirdettek ugyan- j csak, és ennek eredményét ma is boldogan mutogatják a firenzei régi városházán. A pályadíjait Ghiberti nyerte meg és elkészítet­te a Porta del Paradise nevű ka­put. Az elnevezést Michelangeló­nak tulajdonítják, aki a látvány gyönyörűségétől elragadtatva, a paradicsom kapujához hasonlítot­ta ezt a csodálatos alkotást. Tíz Újévi ajándék a szarvasi gépjavító dolgozóinak Réga kívánsága teljesül a kö­zeli napokban a Szarvasi Gépja­vító Állomás dolgozóinak. Az üzem vezetősége lehetővé tette egy korszerű központi fűtéses öl­töző, mosdó és zuhanyozó építését. Ennek befejezésére kerül sor a napokban, s ezzel lehetővé válik, hogy 300 dolgozó egyszerre vehes­se igénybe a korszerű berendezé­sű intézményt. A gépjavító sze­relő- és építőbrigádja igen szor­galmasan dolgozott, s a vállalat saját erőből biztosította az épít­kezésbe#; szükséges 1 millió 200 ezen- forintot. A gépjavító állomás dolgozói tehát igen komoly újévi ajándékot kapnak 1967-re. Vizsgáztál* a kórház önkéntes tűzoltói Az orosházi, kórházban szer­vezett tűzoltóság latja el a tűz­védelmi szolgálatot .A kórház önkéntes tűzoltói a közelmúlt­ban tartották tamfolyamvizsgáju- kat. A tanfolyam előadói Delly Zoltán és Hári István voltak. A vizsgán a tűzoltók jó felkészült­ségről tettek bizonyságot, ahol Dévényi Lajos nyugdíjas tűzoltó­alezredes, a kórházi tűzoltószer­táblán örökítette meg a mester’ elképzeléseit. A tökéletességig fokozott; finomság a mozdulatok­ban, az alakok megformálásában, a leheletnyi mozgásváltozások, arcjáték vagy éppen fintor ámu­latot keltő. (Folytatjuk) vezet patrónusa elnökölt. A kór­házi tűzoltócsoport az elmúlt időszakban szakképzettség terén jelentősen fejlődött, s felszerelé­se is megfelelő, melyet a közel­jövőben egy motorfecskendővel egészítenek ki. Fényképezőgéppel a Szarvasi Gépjavító Állomáson Az év utolsó napjaiban látogat­tunk el a Szarvasi Gépjavító Ál­lomásra. Nehéz volt választani a sok munkafolyamat és sok szor ­galmas munkás között, végül az alábbi három képet készítettük. Megörökítettük Sándor János, Rágyánszky Mihály, Czakó An­tal és Fodor Tibor szerelőket munka közben. Házilag gyártják a BT—54-es lánctalpas traktor alvázát s erre építik a nagyja­vított motorokat. Cesznak Pál művezető és Molnár István szerelő ellenőrzik az egyik főjavított traktort. Még ebben az évben huszonhárom lánctalpas hagyja el a műhelyt munkára kész állapotban. Nagy munkát és országszerte megbecsülést jelentenek az itt készült műanyagszóró berendezések a szarvasiaknak. Az idén nyolc, öt egységből álló berendezést készítenek az ország kü­lönböző gépjavítói részére. Prjevara György és Sonkoly János szerelők az egyik befejezés előtt álló szórópadon dolgoznak. Fotó, szöveg: Opauszky Kedvezően alakul a szarvasmarhateny észtés (Tudósítónktól) A kormány által biztosított kü­lönféle támogatás kedvezően be­folyásolja Gyulán a szarvas- marhatenyésztesi kedvet. A ház­táji gazdaságok tavaly 27 vemhes üszőt állítottak be az állatforgal­mi vállalaton keresztül, s az idén 7, megduplázódott. Egész évben mindössze két bor­jú levágására kérték engedélyt a tenyésztők az előző évi tízzel szemben. Jó választott borjúnak 2500—3000 forint az ára a szabad- forgalomban. A termelőszövetke­zetekben dolgozó szakemberek számolnak azzal, hogy állomá­nyuk fejlesztésénél saját tenyész­tésükre támaszkodhatnak ezután. P. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom