Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-29 / 306. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A JEGYEI ifÍRT BIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 196«. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Európa biztonsága A* egyik legnagyobb nyugatnémet polgári lap a minap világra szóló szenzációként tálalta olvasóinak azt a megfigyelést, hogy Kiesinger, a bonni állam új kancellárja „Kelet-Németország”- nak nevezte hivatalos kormány- nyilatkozatában a Német Demokratikus Köztársaságot A lap azért lepődött meg ezen, mert Bonn hivatalos nyilatkozataiban a német bé--'»"1 '•'v-et eddig ,,Közép-Németországnak” nevezték. Ezzel természetesen azt akarták jelezni, hogy attól keletre is lenne „még egy Németország”. Más szóval: maga az elnevezés világos igényt jelentett Lengyelország nyugati területeire. Abból hogy a bonni szóhasználatban „Közép-Németország” váratlanul „Kelet-Németországgá” változott, a kommentátorok a józanság új, halvány szikráját vélik felfedezni Bonn Európa-politikájában. A szovjet diplomácia már hosz- szú évek óta fáradozik az európai kontinens nyugalmát biztosító szerződés létrehozásán. Először az 1954 januárjában tartott berlini külügyminiszteri értekezleten terjesztettek elő javaslatot egy általános európai kollektív biztonsági szerződés megkötésére. Ebben részt vett volna mindkét Németország. Az amerikaiak visz- szautasították a szovjet indítványt A visszautasítás alapvető oka természetesen az volt, hogy nem ismerték el a második világháború után létrejött európai határok sérthetetlenségét, valamint a Német Demokratikus Köztársaság állami létét Egy évvel később a szovjet politika az alapelvek fenntartása mellett olyan kompromisszumos megállapodás lehetőségét is felvetette, amely szerint a. NATO-ban, illetve a Varsói Szerződésben részt vevő tagállamok kötnének egymással megnemtámadási szerződés4 r.z természetesen lényegesen szűkebb körű megállapodás lett volna, mint az összeurópai kollektív biztonsági rendszer létrejötte. A Szovjetunió azonban úgy vélte, hogy ez is rendkívül értékes és az európai feszültséget alapvetően enyhítő megállapodás lehetne, amely egy későbbi időpontban az átfogó kollektív biztonsági szerződéshez vezethet. Washington ezt a kompromisz- szumos javaslatot is elvetette — lényegében ugyanolyan agresz- szív meggondolásokból kiindul va— mint a kollektív biztonság eszméjét Sőt, ettől az időtől kezdve egymást követték az amerikai politikában a Nyugat-Németor- szág atomfelfegyverzésére irányuló különböző tervek, amelyekkel szemben a Szovjetunió és az európai szocialista országok — elsősorban Lengyelország— diplomáciája a különböző európai atom- mentesítési elképzelések egész sorát vetette fel. Így az ötvenes évek második felének végefelé világossá vált, hogy az európai biztonság megszervezésében az NDK állami létének és a határok sérthetetlenségének elismerésén túlmenően még egy harmadik döntő feltétel is van: a bonni állam lemondása az atomfegyverek bármilyen formában történő birtoklásáról vagy a felhasználásukra történő beleszólási jogról. Ügy tűnt, hogy az agresszív „atlanti” álláspont teljes megmerevedése lehetetlenné teszi az újabb kezdeményezéseket. A szovjet békepolitika és a NATO- ban bekövetkezett változások azonban új lehetőségeket hoztak létre. A NATO helyzetét gyökeresen megváltoztatta az utóbbi három évben Franciaország fokozatos kiválása, valamint az, hogy ezzel párhuzamosan Párizs állást foglalt a nyugatnémet atomfcl- fegyverzés ellen és a fennálló európai határok sérthetetlensége mellet1. így az ói szovjet kez '^-^é- nyezésök a korábbinál kevésbé merev, megosztottabb helyzetben érték Washingtont és atlanti szövetségeseit. A megoszlást fokozta, hogy a német atomfelfegyverzés és az európai határok kérdésében számos, íjranciaországot egyébként .>ülönút-ain” követő NATO-ország (Dánia, Norvégia, kisebb mértékig Belgium) is rokonszenvezett Párizs álláspontjával. Végül az a tény, hogy az amerikai kormány a vietnami bűnös háború kiterjesztésének útjára lépett — lényegesen csökkentette Washington akcióképességét és mozgási lehetőségeit Európában. így a bonni állam külpolitikája fokozatosan elszigetelődött. Ebben a helyzetben a szovjet diplomácia kezdő lépésként az európai biztonsági értekezlet összehívását javasolta. Ennek a létrejötte önmagában is valóságos politikai áttörést jelentene, mégpedig elsősorban a két német állam részvétele miatt, amely az atlanti tagállamok részvételével együtt az eddigi nyugati politika tarthatatlanságának hallgatólagos elismerését jelentené. A közvetlen küzdelem tehát jelenleg egy ilyen értekezlet ösz- szehívásáért folyik. A további előrehaladás útja pedig a korábbi szovjet javaslatok által felvetett lehetőségeken: a NATO és a Varsói Szerződés közötti ir'iwdr'támadási egyezményen, valamint a különböző típusú atommentes övezeteken keresztül vezethet az európai kollektív biztonság megszervezése felé. A helyzet kulcsa: a nyugatnémet kormány politikájának alakulása. Éppen ezért volt oly rendkívüli jelentősége Koszigin legutóbbi párizsi nyilatkozatának, amely a „vadonatúj” bonni kormányt arra figyelmeztette: „nincs az a külső erő, amely megváltoztathatná” az európai határokat, s Bonnak a zsákutcából való kijutásához három feltételt mindenképpen teljesítenie kell. Ezek: 1. Az európai határok érinthetetlenségének elismerése; 2. az NDK állami létének elismerése; 3. az atomfegyverekről való feltétlen lemondás. Ami a perspektívát illeti hosz- szabb távon, ezt Péter János karácsonyi cikke a Népszabadságban vetette fel: „A mai Európa békéjének és biztonságának a megszervezésében nem a múltbeli egyensúlypolitika követése segít különösképpen, hanem a különböző rendszerű országok békés együttműködésére irányuló törekvés...” Ezt az utat pedig gyakorlatilag a szovjet—francia kapcsolatok fejlődése máris célravezetőnek jelölte meg... Cömöri Endre Új lakótelep, kertes családi házak Kiváló minőségű közületi építkezés — Évzárás előtt a Gyomai Építőipari Ktsz-ben Ebben az esztendőben 10,2 millió forint építkezés megvalósítását tervezte a Gyomai Építőipari Ktsz. Ezekben a napokban Madarász Lá szló, a ktsz elnöke számítást tett a tervezett építkezések teljesítéséről. A december végi számvetés 1,3 millió forintos tervtúlteljesítés- ről tanúskodik. Számottevően javult a ktsz szolgáltatómunkája. A lakosság egy esztendővel ezelőtt 5,6 millió forint építkezési igényt jelentett be a k;sz-nek. Ezt 1 millió forinttal túlteljesítették. Ebben az esztendőben befejezte a ktsz a gyomai vásártéren egy 15 tömbből álló új lakótelep építését A kétszintes épületekben egyenként 4—4 lakást alakítottak ki. Ez a munka a múlt évről húzódott át erre az esztendőre. A szövetkezetnek — fennállása óta — a vásártéri lakótelep építése volt a legnagyobb vállalkozása: 8,3 millió forintot költöttek Gyoma új negyedére. Kertes családi házak építéséből sem volt hiány Gyomán és környékén. 1966-ban 35—36 ilyen lakást készíte tek Gyomén, Endrődön, Hunyán és Nagy laposon. Főként termelőszövetkezeti tagoknak építettek két szoba összkomfortos, fürdőszobával ellátott lakásokat. A gyomai pedagógusok közül négynek csináltak fürdőszobás családi házat. Az új építkezések mellett gondot fordítottak a kisebb javítások végzésére is. Kémények rakására, kiskapuk, nasvkapuk készítésére, ajtók beállítására két ktsz-tegot bíztak meg, akik 150 ezer forint értékben tettek eleget a lakosság apróbb igényeinek. A közületi építkezések közül kiemelkedő a gyomai Új Élet Tsz 96 férőhelyes szarvasmarhaistállója. Ezt határidőre, augusztusra elkészítették s átadták rendeltetésének. A szövetkezet 2 millió forintot fordí ott erre a célra. A kisipari szövetkezet az új istálló építésével Gyoma környékén a legmodernebb gazdasági épületet készíttette el. Ugyanebben a termelőszövetkezetben egy 60 férőhelyes borjúnevelőt is csináltak. Ezt október 15-én adták át rendeltetésének. A községi tanács is adott megbízást a ktsz-nek. Erinek alapján felújították a gyomai bölcsődét 250 ezer forin os költséggel. Jelenleg a mozi építkezésén dolgoznak az építőipari ktsz kőművesei, ácsai. A tetőelemek kötését befejezték, így rövidesen tető alá hozzák a mozit. A téli hónapokban a belső munkálatokkal fovi atkoznak. Endrődön egy ABC-áruházat csinálnak. Az építkezés itt is terv szerint halad. Június 30-ra adják át az épületet rendeltetésének. A jövő esztendei munkák közül már ismertek az endrődi AEC-áruház, a gyomai mozi, Gyomán egy fmsz-áruház kialakítása. A Gyoméhoz tartozó be- senyszegi részen szintén egy áruházat építenek. A Rner Nyomda belső átalakítását is Csaknem 300 ezer forint felújításból a ktsz re bízták. A szövetkezet vezetői december második felében már 9,4 millió forint épí kezés kivitelezésére kötöttek szerződést magánosokkal és közületekkel. 1967-hen Nyolcmillió forintot fordítanak a baromfikonzerv özem bővítésére A Baromfiipari Országos Vállalat orosházi gyáregysége a jövő évben jelentős beruházással bővíti konzervüzemét A Csabai úti egykori vágóhídon, az ország jelenlegi egyetlen baromfikonzerv üzemében mintegy nyolcmillió forintos beruházási összeget fordítanak a létesítmény kapacitásának növelésére. Két feldolgozócsarnok épül, amelyekben korszerű gépekkel folyik majd a termelés. A növekedésre jellemző, hogy míg az idén mindössze tíz vagon tömbhúst készítettek, addig jövőre ötven vagon a program, pulyka- tömbhúsból négy vagon helyett tizenkettőt, a nyolc vagon pácolt, füstölt libamell helyett huszonöt vagonnyit szükséges gyártaniuk. Üj termékként a j libamáj natúréi konzerv készítését is bevezetik, amelyből már jövőre húsz vagonnyit szállítanak, jórészt külföldre. A nyers, csontozott pulykatömbhús termelése is növekszik, hatvan vagonra ugrik a libazsirtermelés, s a nagyobb feladatok ellátásához mintegy 200 fővel nő az üzem törzslétszáma. Ennek megfelelően a jövőre épülő szociális létesítmény, a fürdő, öltöző kielégíti az igényeket A konzervüzemben eszközölt beruházások mellett jelentős összeget fordítanak 1967-ben az Október 6 utcai telep bővítésére, korszerűsítésére. Ma«yar fácán az olasz és a francia rezervátumokban A Békés megyei vadásztársaságok évről évre megbízási kapnak élő vad-befogásra. Feladataik közé tartozik lóbbek között a fácán hálóval való vadászata is. A kitűnően fejlett tojókat és kakasokat Gyomára, a MAVAD- telepre szállítják. Itt két héten át megfigyelés alatt tartják az állományt, majd speciális kasokba csomagolják és külföldre szállítják. A MAVAD gyomai telepére a megyén kívüli vadásztársaságok is eljuttatják élve fogott fácánjaikat. A madarakat ebben az esztendőben Olaszországba és Franciaországba exportálják. Az 1966—67-es vadászati idényben 35 ezer fácánt szállítanak a MAVAD gyomai telepéről az előbb említett országok vadrezervátumaiba. Eddig — novembertől — 10 ezernél több fácánt exportált a gyomai telep. Csirke — á la Amerika Amerikai módra készített csirkét emel a villamostargonca a hűtőkocsiba. A BOV Orosházi Gyáregységében készítik ezt a külön így rendelt csirkét, amelyből több mázsát szállítottak már az idén — s itt az ellentmondás — Nyugat-Európába. Fotó: Seles« I
