Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

1966. december 3. 5 Szombat Koszi gin: Politikánk egy új világháború veszélyének leküzdésére irányul De Gaulle: Követelmény, hogy a kontinens államai között kiimtakozzen az egyetértés Fogadás az Elysée-palotában Párizs Csütörtökön az Elysée-palotá­ban De Gaulle francia köztársa­sági elnök fogadást adott Alek- szej Koszigin szovjet miniszter­elnök tiszteletére. A fogadás alatt a Francia Köz­társaság gárdájának szimfonikus zenekara szovjet, orosz és francia zeneműveket adott elő. A fogadás meleg, közvetlen lég­körben fo'ytt le. De Gaulle beszédében megelé­gedését fejezte ki a szovjet kor­mányfő nagy jelentőségű látoga­tása fölött. — Az ön ittléte — fűzte hozzá — a legjobb lehetőséget nyújtja számunkra, hogy pontosan körvo­nalazzuk, mit tegyen közösen és baráti alapon a Szovjetunió és Franciaország az egyensúly, a ha­ladás és a béke érdekében. De Gaulle állást foglalt a tu­dományos, műszaki, irodalmi, művészeti kapcsolatok, a szakem­berek, diákok, turisták cseréjének bővítése mellett. A francia államfő rámutatott arra, minden alap megvan, hogy az európai országok politikája harmonikussá váljék, s az egy­séges Európa fokozatosan meg­valósuljon. Ez magában rejti azt a követelményt, hogy enyhüljön a feszültség a kontinens államai között és céltudatosan kibonta­kozzék a törekvés a normális kapcsolatok megteremtésére min­den területen. További követel­mény, hogy tárgyilagosan megvi­tassák a kölcsönösen érdeklő kérdéseket, így Németország sor­sát és a biztonság kérdését. De Gaulle ezután kifej tette né­zeteit az európai államok nem­zetközi együttműködéséről, amely­ből ki kell bontakoznia az euró­pai egyetértésnek. Alekszej Koszigin válaszában külön elismeréssel szólt arról a szerepről, amelyet De Gaulle el­nök tölt be a szovjet—francia kö­zeledésben. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió külpolitikája a más társadalmi rendszerű álla­mokkal kapcsolatban változatla­nul a békés együttélés politikáján alapszik. — Ez azt jelenti — folytatta —, ho,gy síkra.széliünk a vitás nem­zetközi kérdésék békés megoldá­sáért, a feszültség enyhüléséért, olyan nemzetközi helyzet megte­remtéséért, amelynek kere:ében minden nép külső beavatkozás nélkül, szabadon fejlődhet a nemzeti és társadalmi haladás útján. Ez továbbá azt is jelenti, hogy politikánk az agresszív erők határozott visszautasítására, a nemzetközi feszültség kiéleződé­sének megakadályozására, egy új világháború veszélyének leküzdé­sére irányul. Mindez kedvező ala­fejlesz­fűzödő pót teremt ahho^, hogy szűk Franciaországhoz kapcsolatainkat. A szovjet kormányfő hangsú­lyozta, hogy a francia államfő­vel tmostani látogatása során meg­kezdődött tárgyalások légkörét az őszinteség, a kölcsönös megértés és a növekvő egyetértés jellemzi. A megbeszélések a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi problémák széles körét ölelik fel. — Nekünk és Önöknek egy­aránt meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és Franciaország egy­más iránti külpolitikai vonala sta­bil. Ez megnyitja népeink előtt a növekvő barátság és együtt­működés széles távlatát — mond­ta végül. (MTI) Bombatámadás Hanoi ellen Hanoi intézett június 29-i bombázásban. Az AFP Itancia hírügynökség AFP jelentése szerint a viet­gyorshírben jelentette, hogy pen- I teken, helyi idő szerint 13 órakor nami főváros egére I füstíelhő emelkedett két fekete a támadás az amerikai vadászbombázók há- , rom hullámban támadást intéz- | után; Az egyik F~105 típusu ame' tek Hanoi déli külvárosa ellen. A r^ka‘ lökhajtásos gépet a tudó- támadásban több repülőgép vett ’ síié megfigyelése szerint ráké tá­részt, mint a VDK fővárosa ellen j vei lőtték le. (MTI) Kiesinger prsgranbeszéde a tv-ben Bonn Az újonnan megválasztott nyu­gatnémet kancellár, Kies inger, csütörtökön este tartotta első hi­vatalai tv-beszédét Bonnban. A jobb kapcsolatok létesítését óhajt­ja, béleértvé a Szovjetuniót'és‘ a kelet-európai országokat is. Az új kancellár a régi bonni szólamot hangoztatta a két Né­külpolitikai kérdésekről szólva ki- j metország kérdésében, az NSZK-t jelentette, hogy tisztázni és lehe- ! tekinti a német nép egyetlen kép- tőleg erősíteni igyekszik a kap-1 viselőjének. Mint az AFP közli, csőlátókat Franciaországgal, j Kiesinger csak annyit tett hozzá, Hangsúlyozta annak a szükséges- j hogy a két Németország lakossá- ségét, hogy továbbra is szoros [ §a azonban „ne veszítse el egy- kapcsolatokat tartson fenn az NSZK az Egyesült Államokkal. A továbbiakban kijelentette: kormá­nya valamennyi országgal a leg­Lemondott a japán kormány Tokió i érték az utóbbi idők közéleti bot- Szato japán miniszterelnök pen- j rányai miatt, teken délelőtt elfogadta 18 mdnisz- I Tokiói politikai körökben úgy telének lemondását. A csütörtö- j tudják, hogy Slina eddigi külügy- kön a liberális demokrata párt j miniszter nem lesz tagja az új elnökévé újból megválasztott Sza- j kormánynak. Helyét valószínűleg to azért szánta el magát a kor- ■ Takeo Miki, eddigi külkeres kedel- mámy átalakítására, mert annak j má és iparügyi miniszter veszi át. több miniszterét heves támadások I (MTI) Szovjet—indiai gazdasági tárgyalások Új-Delhi Új-Delhiben a szovjet és az in­diai kormányküldöttség a 4. in­Zsukovot Lenin-renddel tiinielték ki Georgij Zsukov szovjet mar- sallt 70. születésnapja alkalmá­ból és a Szovjetunió fegyveres erői fejlesztésében szerzett érde­meiért a Legfelsőbb Tanács el­nöksége Lenin-renddel tüntette ki. Zsukov iparsall a Szovjetunió négyszeres' hőse. számos szovjet és külföldi rendjel tulajdonosa. diai ötéves tervhez nyújtandó szovjet segítségről tárgyal. A szovjet segítségnyújtás leg­nagyobb tétele a bokarói acélmű befejezéséhez adandó, új hitel. ■De tárgyalások folynak arról is, hogy a bhilai acélművet 3 300 000 tonna kapacitásra fej­lesztik, Kiruburuban és Dalliban ércelőkészítő, Korbában alumí­nium, Pakhában réz, Hardwar­en elektromos felszereléseket 'gyártó üzemet, valamint kokszo- , lót építenek szovjet segítséggel, i A Szovjetunió jelentős segítsé- ’ get nyújt Indiának az olajkutatá- I sok terén is. (MTI) mást szem elől”. A csütörtöki esti tv-műsor ke­retében Willy Brandt, az új kü­lügyminiszter is beszédet mondott. Bejelentette, hogy mint külügymi­niszter, „a lehető legkevesebbszer” fog előszobázni külföldi kormá­nyoknál. Közölte, hogy részt vesz a NATO decemberi párizsi mi­niszteri értekezletén. (MTI) Lipmann a Kenfiedy-gyilkosságról New York Walter Lipmann, az ismert amerikai hírmagyarázó, a World Journal Tribune-ben a Kennedy-gyilkosság körül­ményei kivizsgálásának foly­tatását sürgeti. Megjegyzi, hogy mind az Egyesült Álla­mokban, mind pedig annak határain túl egyre erősebben vitatják a Warren-bizottság- nak azt a következtetését, mi­szerint az elnököt egyedül Oswald gyilkolta meg. A dal­lasi rendőrség súlyos mulasz­tásai, Oswald meggyilkolása, összeesküvés gyanúját erősíti — írja Lipmann, majd felveti, hogy egy „politikailag és anyagilag független” szervezet más fényben vizsgálhatná a már ismert tényeket és tanul­mányozhatná a jövőben fel­merülő újabb adatokat. (MTI) Olaszország történetének legnagyobb árvízkatasztrófája Az elmúlt hetekben a történe­lem egyik legnagyobb árvízka­tasztrófája sújtotta Itália földjét. A megvadult folyók rohanó vize és a tomboló szélvihar következtében fellepő tengerár ÍZ millió embert érintett. Az országnak kb. egyne­gyedét borítja rom és törmelék, 800 községben és 30 nagyobb vá­rosban fedi iszap az utcákat. A legnagyobb pusztulást Tosca­na központja, a reneszánsz bölcső­I Ion előoldalán fetsikló meleg le- | vegö azonban az Alpok lábánál Is nagyobb esőzéseket okoz, amely nagy tömegben zúdul az alacso­nyabban fekvő területek felé. E kettős hatás által megdttzzadt fo­lyók vize aztán évről évre kilép medréből és elönti a környező föl­deket. Az idei nagy árvízkatasztrófái azonban az előbb említett ekeken je. Firenze szenvedte. Az árvíz no­vember 4-én tört rá a városra és nyolc napon keresztül pusztította annak pótolhatatlan értékeit. A víz behatolt a világhírű Uffizi- keptárba, könyvtárakban és mű-; zeumokban rombolt, nagy pusztí- [ tást végzett a dóm gyönyörű épü­lete körül, valamint a Santa Croce templom előtt szélesedő középkori téren, háromméteres víz borította a városi tanács, a Signoria épüle­tét is. A katasztrófát, amelyhez ha­felül a szélsőséges időjárás is sú­lyosbította. Amikor a szokatlan októberi nyár végét jelentő hi­deg levegő áttörte az Alpok és a Kárpátok vonalát és elő­retört a Po-alföldig, a déli meleg levegő viharos sebesség­gel fölésiklott. Az éghajlati frontoknak ez a több napon át tartó összecsapása zivataros esők­kel árasztotta el Észak-Olaszor- szág területét. A ciklontevékeny- ség november 4-én felhőszakadás és orkánszerú szélvihar kíséreté­sonló csak 1331-ben, 1666-ban és 1833-ban fordult elő ezen a vidé­ken, az idei ősz szélsőséges időjá­rása Idézte elő. A Toscanai-medenee a mediter­rán éghajlat övezetébe tartozik. Nyár elején az Afrika felől ér­kező sivatagi eredetű légtömegek forróvá és szárazzá teszik itt az időjárást, tavasszal és ősszel vi­szont az Atlanti-óceán felől ér­kező ciklonok bő csapadékkal ön­tözik a kiszikkadt földeket. A cik­ken a Toscanai-medenee felett ér­te el tetőpontját. Mindehhez hoz­zájárult a Földközi-tengeren dü­höngő sirokkó, amely szinte maga előtt nyomva a vizet, a folyótor­kolatoknál torlódást idézett elő. Egyes területeken még ina sem múlt el teljesen a veszély. A Po alsó folyásánál fekvő területek még mindig víz alatt állnak. Több ezer hektár termőföldet két méter magas viz borit. A viharzó tenger is áttöréssel fenyegeti a megron­gálódott védőműveket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom