Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

1966. december 18. 9 Vasárnap A zongorahangoló Paulik Pált nagyon sokan ismerik megyénkben, főleg azok, akiknek valami köze van a zongorához. Fá­radhatatlanul járja a megyét, s han­golja a leereszkedett húrú hangszere­ket. Legutóbb Békésen talá koztunk vele. Kifinomult ujjait szinte lehe- letfinoman futtatta végig a húrokon, csodálatos zenei hallásával a legki­sebb disszonanciát is érzékelte. Sze­rényen, csendesen mosolyogva vá- laszolgatott kérdéseinkre. Elmondta: ő nem látja a hangszert; a sötétség vi­lágában él, de a hangokat szinte ta- pinthatóan érzi. A hangoknak is van színük. Nyugodt, lassú mozdulattal húzta meg a húrt, s mikor megpen­dítette, visszatükröződött arcán az elmélyülés, a pontos hangolás fele­lőssége.^ Fató: Opaaszky Bácsi, most aztán szaladjunk... Akisgyerek nem lehetett több hat- evesnél. Fázósan reszketett a kapu előtt; az orra „cinkét fogott” és es- dekelve nézett föl a csengő gomb­jára. Pipisikedett, de nem tudta el­emi. — Na, mi van, kisöreg — dörmög- tem rá barátságosan —, nem érjük eL a csengőt? — S közben melegség suhant végig bensőmben. „Na, látod, most jót cselekszel, annyi az egész, bogy megnyomod a gombot a kisfiú helyett, ő majd elmondja csinos ma­májának, hogy volt egyszer egy ara­nyos bácsi, a.ki...” — Tessék felemelni, majd én meg­nyomom... — Hoppá, kisöreg, nyomod? — Nyomom, most már tessék le­tenni... Így ni, köszönöm szépen, de most már szaladjunk ám, bácsi... Elszaladt, én meg elhűlve néztem utána. Nem sokáig, mert kinyílt az ablak: — Nem szégyell! magát, felnőtt em- oer létére ezzel szórakozik?! (fér—ó) Postán vagyok Korszerű benzintöltő állomás áll a helybeli és átutazó gépjár­művezetők rendelkezésére Szeg­halmon. Reggel héttől tizenkét óráig, majd fél kettőtől hatig állhatnak a három állás vala­melyike elé a szomjas gépko­csik. Legalábbis ez van kiírva a kútnál. Mi történt azonban 15- én? Negyed tizenkettőkor sze­rettünk volna benzint vásárolni, de kiszolgálás helyett csak egy cédula adott felvilágosítást ar­ról, hogy á kút kezelője a pos­tán van. Jó. Sürgős dolga akadt ott, nem volt, aki helyettesítse, bezárta a „boltot”. Vártunk, de hiába, a postai dolog elintézése úgy látszik, sokáig tartott. A gépkocsi vezetője indított, maid tankol délután, addig elég lesz az üzemanyag. Fél négykor ke­veredtünk ismét a kút felé. A helyzet változatlan, cédula az ablakban, nem tudunk benzint vásárolni. Valón hmrcan jutunk el Békéscsabára? Szerencsénk vo't, munkánk véircafőv'‘l, fAl öt tálban tankolhattunk. <Vv lát­szik. n<V!~ro sikerült a kút ke­zelőiének c'mtézni a pos'án minden dolgát. ■—O­Ötvenmillió forint kártérítésre — Tss-ek kapnak legtöbbet — A% új biztosítási forma kiterjed as árvízkárra is Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának tájékoztatója A példamutatás hatott A szeghalmi Petőfi Termelő- szövetkezet tagjai példásan vet­tek részt a tsz áltál szervezett Több ezerrel nőtt ebben az év­ben is a biztosítottak száma me­gyénkben. A 150 ezres biztosí­tott létszám bizonyítja, hogy lé­nyegében a biztosítás közüggyé vált. A napokban kértünk az egész évi eredményekről tájékoz­tatást Szabó András elvtársiéi, az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának vezetőjétől. Elmondotta többek között, hogy ebben az évben már több mint 50 millió forintot fizettek ki kár­térítés címén. A legtöbbet most is a termelőszövetkezetek kapták, az összeg meghaladja a 40 mil­lió forintot. A lakosság vagyoni kárainak megtérítésére 4 millió, az élei- és balesetbiztosítás alap­ján 3 millió 700 ezer forintot fizettek ki. — Az elmúlt években — foly­tatta ezután az igazgató — a leg­súlyosabb elemi csapás mindig a jégverés volt. Ebben az évben azonban igen súlyos helyzetet te­remtett az árvíz is. 1066-ban a gyulavári Lenin Hagyatéka Ter­melőszövetkezetnek 6 és fél mil­lió forintot, a gyulai Erkel Tsz- nek 1 millió 200 ezer forintot, a szeghalmi Rákóczi Tsz-nek több mint 1 millió forintot nyújtottak kártalanítás címen. Huszonötmillió forint került ki­fizetésre állatelhullás miatt. Így többek között az orosházi Üj Élet Tsz, a szarvasi Táncsics Tsz, a mezőkovácsházi Oj Alkotmány Tsz, a füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz, valamint a kondorosi Dolgozók Tsz kapott átlagban félmillió forintot. Megyénkben jelenleg > 70 ezer embernek van élet- és baleset- biztosítása. Ezen belül 38 ezer fő tagja az igen kedvelt és nagy összegű élet- és balesetbiztosí­tást nyújtó csoportnak, a Bizto­sítási és Önsegélyező Csoportnak. Közülük az elmúlt három év alatt 11 ezren részesültek segély­ben, üdültetésben vagy társas­utaztatásban. Példákat mondott el az igaz­gató a balesetekkel kapcsolato­san. Közölte, hogy például Mi- gecz Mihály kondorosi lakos hoz­zátartozói 45 ezer forintot, Szász Éva békési lakos hozzátartozói 50 ezer forintot, idős Lázár János gyulai lakos hozzátartozói 30 ezer forintot, Braun Lajos kondorosi lakos hozzátartozói 30 ezer fo­rintot kaptak, amikor szeretteik .baleset folytán meghaltak. Ugyan­csak sokan kaptak nem halálos kimenetelű baleset folytán is több ezer forintos kártérítést. A jövő terveivel kapcsolatosan tájékoztatott ezután Szabó elv­társ. Ezek szerint a jövő év ja­nuár 1-től tovább bővíti az Ál­lami Biztosító a szolgáltatásait. Emlékezetes, hogy a múlt évben, valamint ez évben az árvíz több ezer lakóházat rongált meg vagy döntött össze, amiért a biztosító nem tudott kártérítést fizetni. Az árvízkárosultak többnyire családi kölcsönökre, hitelekre, a lakosság és az állam által nyújtott tá­mogatásra szorultak. Indokolt tehát a kívánság, hogy a bizto­sító az egyéb elemi károkhoz, tűz-, viharkárokhoz hasonlóan az árvízkárok eseten is miújtson se­gítséget. Január elsejétől — mon­dotta az igazgató — a termelő­szövetkezeti tagok háztáji; az in­gatlantulajdonosok épület, és háztartási; a bérlakásban lakók pedig háztartási biztosításuk ■'lapján árvíz esetén is kártérí­tést kaphatnak. Ezeket a bizto­sítási módozatokat több egyéb új kockázattal is bővítik. Azoknak, ■’kik az új biztosítást megkötik, dletve a fennálló biztosításukat átcserélik, a lakóépületben és melléképületekben keletkezett ár­vízkárukat is megtéríti a bizto­sító. Ha pedig a lakóépületből ha'ósági rendelkezésre ki kell költözni, vagy ha az árvíz a la­kást kiköltözés előtt elöntötte, az épületben keletkezett kár megtö­ltésén felül 2 ezer 'forintot ad a 'nztosító. Ha tűz vagy földrengés miatt kell az otthont elhagyni, a biztosító ugyancsak viseli a lak- bértöbblet költségeit. Az új mó­dozatokban szélesítették a szava­tossági biztosítás körét (többek között kiterjesztették a kerékpá­rozás, sportolás közben okózott károkra is), és a balesetbiztosí­tást az eddigihez képest bővítet­ték annyiban, hegy fizetnek a munka vagy gépjárművezetés közben történt balesetekért is. A biztosítás a háztartásban élő ösz- szes családtagra, háztartásbelire, nyugdíjasokra és gyermekekre kiterjed. A víz, gőz okozta károkat ed­dig csak csőrepedés esetén térí­tették meg. Az új formában a víz, gőz és szennyvízcsatorna ál­tal okozott károkat akkor is meg­térítik, ha nem történt csőrepe­dés. Az. állattartás biztonságának növelése érdekében lényeges mó­dosításokat vezettek be a háztáji biztosításban is. Ennek megfele­lően a háztáji gazdaságban, vagy ílletményföldön tartott összes sertés után kártérítést fizetnek a jövőben, ha az állat elhullik vagy kényszervágásra keiül. Ed­dig ugyanis, ha egy káresemény alkalmával több állat hullott is el, a kártérítés csak egy állatra vonatkozott. Megemelte a biztosí­tó a kártérítés összegét is, pél­dául a jövőben anyakocánál ezer forint helyett ezerötszáz forintot fizet. A szarvasmarhát tartó csa­ládok a jövőben kiegészítő biz­tosítást" köthetnek, aminek kere­tében teheneket 4 ezer forintig, a másfél éven felüli állatokat 3 ezer forintos összegre biztosíthat­ják. — Sok vitára adott alkalmat eddig — folytatta ezután Szabó elvtárs —, hogy egy-egy háztáji gazdaságban különféle fogla‘lko7 zású családtagok éltek együtt, s kár esetén nem tudtak meg­egyezni, illetve nem tudták el­dönteni, hogy kinek a vagyona semmisült meg, kinek az állata hullott el. Az új biztosítási for­mában az egész együtt élő csa­ládra, illetve annak tulajdonára lesz érvényes a biztosítás. A jég­károkat 3 ezer forint értékig fe­dezi a biztosító, ha a termelvé- nyek értéke ennél több, akkor a különbözetet külön kell biztosí­tani. Ugyancsak külön lehet biz­tosítani a szőlő- és a gyümölcsös területet is. Akik nem tagjai a termelőszövetkezetnek, azok az épület- és háztartási biztosításu­kat szükség szerint kiegészíthe­tik állat- és jégbiztosítással. Ezután a biztosítási díjakról adott tájékoztatást az igazgat 5. Eszerint az új háztáji biztosítás évi díja 372 forint, a családi há­zak, szövetkezeti és öröklakások, társasházban levő lakások, nya­ralóépületek és a háztartási biz­tosítások évi díja 2 szobáig 180 forint, ennél több szobánál évi 220 forint. A kibőví.ett háztartá­si biztosítás havi díja egyszobás lakásnál 2 forinttal, 2 szobásnál 3 forinttal, 3 szobásnál 4 forint­tal, ennél több szobásnál 5 fo­rinttal emelkedik. Végül elmondotta az igazgató, hogy a január elsején bevezetés­re kerülő új biztosítások sok előnyt nyújtanak, hiszen a cél is az volt, hogy még jobban szol­gálja a biztosító a lakosság ér­dekeit. V. T. önálló véradónapon. Jó példá­juk a napokban hatott. A szeg­halmi Rákóczi Termelőszövet­kezetben első alkalommal ren­deztek a Petőfi Tsz-hez hasonló önálló véradást és a tagságból 150-en jelentkeztek. Az elmúlt napokban tartot­ták Tótkomlóson is a véradást, ahol összesen 240-en 70 litert adtak. A véradónapon 100-zal többen jelentek meg, mint ed­dig bármely évben. Egy fiatal rendező második filmje Szabó István első filmjével, az Álmodozások korá-val meg­érdemelt, szép sikert aratott. Második filmjével sem váratott sokáig magára, két esztendő után itt az újabb alkotás, az Apa. Története lényegében egyszerű történet, a feldolgozás, a film formanyelvének nemegyszer meghökkentő és éppen ezért nagy hatású alkalmazása emeli az átlag fölé Szabó új művét. Arról van szó — hogy a törté­netnél maradjunk —, hogy egy kisfiú, Takó, a háború utolsó pillanataiban veszíti el édesap­ját, akkor, amikor nemcsak képletesen szólva, de valójában is új életre támadnak az em­berek, megkezdik egy új világ nagyszerű építését. A kis Takó ebben a nagy pezsdülésben egyedül van, és halott apja emlékéhez menekül. Fantáziája megeleveníti az elmúlt embert, és ezek a különös percek adnak neki erőt, ezek szüntetik meg nehéz magányát. A gyermeki fantázia lobegása lassan hőssé formálja az apát, de ez a hős­sé formálás már ártatlannak tűnő hazugságok sorozata; a gyermek számára Sikerek és ku­darcok forrása is. Amikor az­tán felnőtté válik, egyetemista lesz, egyre több zűrzavar kél lelkében apját illetően, míg vé­gül rádöbben: voltaképpen alig ismerte apját, csak legendákat szőtt róla, melyek olyan távol vannak tőle is, apjától is, mint az ég ... Megtudja azt is, hogy apja alacsony, kopaszodó, be­csületes ember volt, de nem hős; ember, de nem egy mítosz, nem bálvány. A film kicsengése Szabó István tudatos megfogal­mazásában: meg kell keresni a saját cselekedeteinkhez vezető utat, a magunk erejére és nem elképzelt mítoszok sugallatára, nem bálványok imádatára épí­teni az életet. őszinte film az Apa, és gaz­dag kitűnő színészi alakítások­ban. Az egész együttes érezte, hogyan kell követnie a rende­ző koncepcióját; úgy vélem, a siker csiholója éppen ez a tény, ezt sejti a néző már az első kockák után és ezt tudja a ve­títés előrehaladtával mind erő­sebben. Gonda János, a zeneszerző ki­fejező zenei hatásokkal erősíti a film építményét, Sára Sándor operatőri munkája pedig ezút­tal is lényeget kereső, mélysé­gesen emberi, hasonlóan eddigi munkáihoz. A fiatal rendező második filmje jó második film, nem ár­nyékolja be az első, az Álmo­dozások kora sikere, hanem a kettő együtt reprezentálja Sza­bó István érzelem eazdag, kor­szerű mondanivalójá. a világ­ról. Sass Ervin ILYEN LESZ a kibő. Heti Strand Éltetem és Bisztró Békéscsabán. Másfél millió forintos beruházással 1967-ben történik meg az át­építés és bővítés, amely utat. megszűnik a jelenlegi bisztró idényjellege és megoldódik a Bánszki utcai lakótelep közét­keztetése és cl teremellátottsága. Az impozáns megjelenésű épü­letet a Kereskedelmi Tervező Iroda dokumentációja alapján építik, műszaki érdekessége a mérleglendszerű keretszerkezet: az étterem és terasz egy része az Élővíz csatorna medre fölé nyúlik majd. Különösen szép lenne, ha az építés befejezésé­ig az érintett mederszakaszt is rendeznék. (K—yf>

Next

/
Oldalképek
Tartalom