Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-17 / 297. szám

1966. december 17. 5 Szombat Nagy eredmények sok akadállyal a IS éves Békési Építőipari Ktsz-ben Kevesen tudják, hogy a Békési Építőipari Ktsz már 15 éve látja el feladatát megyeszérte. Másfél évtizedes tevékenységűik eredmé- nyeit, fejlődésüket 1967-ben ki­állításon is bemutatják majd. Jelenleg 14 részlegben 150 dol­gozó december 1-re teljesítette éves tervét 9 millió 200 ezer fo­rint értékben. Év végéig még újabb 700 ezer forint túlteljesí­tés várható. Ezt az eredményt nem éppen a legideálisabb elhe­lyezési körülmények között tel­jesítették. A részlegek a község­ben szerteszéjjel telepítettek, nem megfelelő helyeken. Hogy ennek ellenére miként tudtak gazdasá­gosan termelni és mik a jövő nagy tervei, ezt Nővé Istvántól, a ktsz elnökétől kérdezzük. — Más vidéki munkahelyekről szívesen jönnek haza a békési szakmunkások, mert nálunk is megtalálják számításukat. Ha minden jól megy, ez évben nye­reségrészesedésként szeretnénk egyhavi munkának megfelelő bért, úgy 1700 forintot osztani — mondja Nővé elvtárs. Megtudtuk, hogy ez évben a békési Körös-csatorna partján 5 millió forintos értékben 36 OTP- lakást építettek, amit jövőre to­vább folytatnak. Ezekkel az egy­szintes, modern családi házakkal Békésnek egy új központi része alakul majd ki. Emellett magán­lakás-építést 1 millió forint és közületi munkát 3 és fél millió forint értékben végeztek. Növelni a szolgáltatást A , lakossági házjavítás és más szolgáltatási tervük 150 ezer forint volt, amit eddig már 300 ezer forintra teljesítettek. Ez is mutatja, hogy a jövőben szük­séges az igények pontosabb fel­mérése és azok kielégítése. — Nagymértékben növeljük a lakossági szolgáltatást — mondja az elnök —, hiszen az 1967-es évre már eddig 7 millió forintos igény mutatkozik cSak nagyobb Eino Leino, a jeles költő szob­rát, majd a Parlamentet és az Olimpiai Stadiont. Ennek szom­szédságában épül a jégpalota és egy hatalmas kiállítási csarnok. Árnyas, fákkal szegett útra for­dulunk később. Ez már a job­bára új épületekből álló Kars- tulandie felé kanyarog, s mire végére ér az ember, a rengeteg merész vonalú, kész vagy félig kész ház láttán az az érzése tá­mad, hogy egy egészen fiatal, mintegy varázsütésre kivirágzó világvárossal ismerkedik. S közel is jár az igazsághoz! Hiszen a Gustav Vasa által ala­pított, alig 400 éves Helsinki csak 1808-ban lett a 4 és fél milliós nép' országának főváro­sa Turku helyett, s házainak 90 százaléka még 1 e század ele­jén. is fából állott. Tehát a fél­milliós Helsinki mai képe alig 50 esztendő céltudatos építé­szeti törekvéseinek eredménye! Miből táplálkozik ez az építő­művészet? Milyen stílushagyo­mányokból? Mint a kiállítási csarnok egyik művezetője, a fi­atal Vuori mondotta, szinte ha­zai hagyományok nélkül — a múlt század végéig csak fából építkeztek a finnek! — tört utat magának építészgárdájuk ez­előtt 30—40 évvel, s stílusát a hazai lehetőségekhez, a hazai nyersanyagbázisokhoz igazítot­ta. — Például Alvar Aalto aka­munkákra. A közületi igény elő­zetes jelzés szerint több mint 14 millió forint. A lakossági igény ugrásszerű növekedésével számol­nunk kell. Itt van a vízmű, jön­nek a vízvezetékszerelési meg­rendelésekkel, amit eddig nem tudtunk kielégíteni. Ezen sürgő­sen változtatni fogunk. A lakos­sági szolgáltatásokra külön szak­munkásrészleget hozunk létre, a környező községekben három- négytagú önálló javítócsoportot szervezünk. A növekvő igények gyors és korszerű kielégítése a jelenlegi létszámmal nem bizto­sítható, így tervünk a létszám növelése. Javítani az anyagellátást Az elmondottakhoz még az is hozzátartozik, hogy a ktsz építő­anyaggal való ellátása nem a leg­megfelelőbb. Központi ellátásuk­ból a szükségletnek csak 60 szá­zaléka biztosított. A szabadáru sokszor olyan, mint a fehér hol­ló és sokat is kell rá várni. Ko­moly zökkenők vannak a kisla­kásépítkezéseknél, amikor a mun­kát félbe kell hagyni anyaghiány miatt. Helyes volna a sokszor in­dokolatlanul hosszú átfutási ha­táridők leszűkítése. Egyúttal ren­dezni kellene a készlettartaléko­lást is. — Ha valamire nagyon szüksé­günk van, akkor sok esetben or­szágjáró beszerzési körútra indu­lunk gépkocsival. Ez bizony drá­ga mulatság, mert a gépkocsi üzemeltetése és az áru kiskeres­kedelmi ára mind jelentős több­letkiadást jelent — mondja Nővé elvtárs. Vannak azért problémák más területen is. Nem mindig meg­felelő a norma az igényes mun­kákhoz. A lakosság, az építtetők pedig a nehezen összerakott pén­zükért — jogosan — kiváló mun­kát várnak. De itt nincs érde­kelve a munkás, mert például egy istálló javításáért ugyanany- nyit kap, mint egy lakásért. A démikus, legnevesebb építé­szünk a vörös tégla és a réz kombinációjával tervezi sajátsá­gos stílusú épületeit — mondot­ta Vuori. — Re veil, akinek ne­vét a torontói városháza tette világszerte híressé, a tizenhat- ezer lakosú kertváros, Tapiola 1953-ban befejezett építésénél olyan toronyházakat tervezett, amelyékre szárnyas teíőrész bo­rul, az egyes lakótömböket pe­dig park, a természet örökzöld gyűrűje foglalja magába. Innen a városrész elnevezése is! Tapio a finn mitológiában az erdő is­tene volt... Megszabadulva csomagjainktól, jártunk a ha­sonlóan fiatal és megkapóan szép Otaniemi-ben, Helsinki má­sik kertvárosában is, ahol Saa­rinen és Siren elképzelései nyo­mán egyetemi tanépületek, ku­tatóintézetek, diákotthonok szökkentek a magasba ezelőtt 15 esztendővel, az Aalto által már alkalmazott vörös tégla és réz kombinációjából. Szálas fe­nyőfák között megtaláltuk a finnek két kísérleti atomreak­torát is, melyek szintén az egye­temi fizikai intézet hatáskörébe tartoznak, § voltunk abban a szállóban, ahol 1952 nyarán lab­darúgóink, vízilabdásaink, s Papp Laciék álmodoztak eljö­vendő olimpiai sikereikről. Hogy kettő között pedig minőségi kü­lönbség is van ... Ezen a jövőben változtatnak és a minőségi munkára külön bért dolgoznak ki. A nagy tervek Az 1967-es évben nemcsak ju­hijainak, hanem szervezetileg a liözipontosítással erősödnek is. A Szarvasi úton levő akol épületeit átalakítják, s új műhelyeket épí­tenek itt 3 millió forintos beru­házással, így minden részleg egy központi helyre kerül. Felépül az új kétszintes irodaház a szociális építményekkel együtt. A terv jó része már ipegvaló- sult, s ennek alapján lehetővé válik a Békési Építőipari Ktsz erősítésének további lehetősége. Helyes volna pontosan a lakos­ság igényeinek fokozottabb kielé­gítése érdekében a községben szétszórt és kis létszámú, más ktsz-ek vasipari, asztalos részle­geit az építőipari ktsz-be össze­vonni. Ezzel meg lehetne terem­teni egy erős, önálló építő ktsz kialakítását, a személyi és anyagi erők jobb felhasználását. Mind­ez végső soron a 22 ezer lakosú Békés község javát is szolgálná. I’ankotai István Gyermekek karneválja Gyulán Immár hagyományosain, ez év­ben is nagyszabású gyermekkiar- nevátt rendez Gyulán az Erikéi Ferenc Művelődési Otthon a já­rási könyvtár segítségével kará­csony első napjain délelőtt 10 órai kezdettel. Erre az alkalomra ha­talmas karácsonyfát állítanak fél a kultúrház nagytermi'^'n, s több száz kisdobos és úttörő karnevál­jának megrendezésére kerül sor. Játékfilmek, mesemondók, társas­játékok, táncok, muzsika szóra­koztatja a gyermekeket. „Igazi” Télapó oszt ajándékot, s a szülők is mint szemlélők, részt vehetnek a gyermekek ünnepségén, szóna-r kozásán. valóban eszményi környezetben készülhettek a versenyekre, leg­fényesebb bizonyíték a megszer­zett 16 aranyérem, amennyit sem előtte, sem azóta nem tud­jak megismételni olimpiásaink. Gurul a gépkocsi tovább, új városrészek, ismeret­len ópületék sorjáznak el niel- lettünk. Némelyiknél megál­lunk, mint most is , ennél a templomnál. Rendeltetésére leg­feljebb az a hatalmas kereszt utal, melyet az egész homlok­zatot kitöltő üvegfal elé tűztek. — Ez a templom illemhellyel rendelkezik, s a hívek régen jo­gos igényét elégíti ki a benne létesített klubterem, áho.1 eskü­vő után a lagzit is megülheti a násznép — mondja kalauzunk. Majd a negyedik, ötödik ha- .sonló építmény következik. Ek­kor ismét felemelkedik üléséről túravezetőnk. — Nézzék, ehhez az illemhely és klub mellett tornatermet is illesztett a tervező! Hja, kérem, valamivel oda kell szoktatnunk az ifjúságot! Kandi pillantások a buszból, csendes hümmögés a ritka „áru- kapcsoláson.” Aztán a miskolci igazgató enyhe malíciával veze­tőnkhöz fordul. — S tessék mondani, meddig lehet ezt még fokozni? Moldvay Győző Zenés vígjáték bemutatója volt tegnap este a Dókái Színházban Tegnap este 7 órakor mutatta be a Békés megyei Jókai Színház Szigligeti Ede: Liliomfi című vígjátékát, melyet Mészöly Dezső dolgozott át, zenéjét pedig Sár­közi István szerezte. A bemutatón színházunk művészei hangulatos előadást produkáltak Danisa Győ­ző rendezésében. Képeink néhány jelenetet mu­tatnak be a közismert vígjátékból, melyben különösen a kacagtató* mestereinek tapsolt sokat a kö­zönség. Szellemű, Szilvái professzor, Mariska és Liliomfi — Cserényi Béla, Székely Tamás Romvári Gizi, Gálfy László. Székely Tamás és a Kamillát alakító Dénes Piroska. Sándor, Bállá Olga és Horváth László. Fotó: Demény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom