Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-17 / 297. szám
Világ proletárjai, egyesül jet f>M! 19««. DECEMBER 17., SZOMBAT Ara: «0 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM A JEGYEI fyRTZIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Teljesebb önállósággal és csaknem 5 milliós tervfeladattal kezdi az új esztendőt a megyei keltető vállalat Már hetekkel ezelőtt teljesítette ez évi tervét a megyei keltető vállalat. Az előirányzott 4 millió 412 ezer csibeegység helyett év végéig előreláthatólag 4 millió 741 ezer darabot keltetnek. A vállalat üzemegységei közül a békéscsabai 104,9, az orosházi 103,7, a gyomai 111,9, a szeghalmi 117,9, a szarvasi pedig 113,7 százalékra teljesíti a tervét. A békéscsabai üzemegység látszólagos alacsony tervteljesítése mögött egész évi folyamatos keltetés van, a többi üzemegységek ugyanis eléggé szezonjelleggel, leginkább a tavaszi és a nyári hónapokban keltetnek. A csabai üzemegység most januárban 174 ezer, februárban grtlig mintegy 210 ezer csibét keltet, a többi üzemegységek jórészt csak márciusban indulnak. A megyei keltető vállalat jövő évi tervfeladata csaknem 5 millió csibeegység, azaz egy félmillióval több, mint amennyi az idei volt. A jövő évi munka érdekessége az, hogy a vállalat január 1-től nemcsak kelteti, hanem szakszerűen szólva teríti is a nanos- baromfit. Mint ismeretes, eddig a BARNEVÁL közbeiktatásával került a naposbaromfi a termelő- szövetkezetekhez és a háztáji gazdaságokba. A baromfiipar igyekezett megkötöttségeket alkalmazni: naposbaromfit is és takarmánytápot is csak azoknak a gazdaságoknak adott, amelyek áruértékesítési szerződést kötöttek. E gyakorlat következtében a háztáji gazdaságok eddig leginkább csak félannyi naposállathoz jutottak, mint amennyit igényeltek. A vállalatnak most az a célja, hogy maximálisan kihasználja a már meglevő és a jövő évben növekedő keltetőkapacitást. Ugyanis az már eldöntött tény, hogy a szeghalmi üzemegységet új épületrésszel bővítik, s az eddigi 78 darab 10 ezres gépet további 20-szal növelik. A baromfiipari gyáregységek rosszallóan fogadták a keltető vállalat teljesebb önállóságát, s enyhén szólva nem segítik, hanem inkább gátolják a munkáját. Egyrészt egy miniszteri utasításra hivatkozva csak annyiszor 4 kilogramm takarmánytáp kiutalását engedélyezik a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat keverőüzemeiből, ahányszor 1 kilogramm csirkére nevelési szerződést kötnek. A BOV orosházi gyáregysége „makacsságában” odáig ment, hogy lekötötte a MÉSZÖV mezőkovácsházi és csorvási keltetőállomásainak teljes évi kapacitását. Ezzel az a fonák helyzet állt elő, hogy miközben a földműves- szövetkezeti keltetők az állami iparnak, addig az állami keltetők a földművesszövetkezeteknek is kénytelenek keltetni. A „ha adsz csibét, kapsz tápot” elv hosszas és szenvedélyes vitákat váltott ki már az eddigi szerződéskötési kísérleteknél is. Ebben az eljárásban ugyanis a termelőszövetkezetek sértve látják azt az önállóságukat, amit az uj gazdasági mechanizmustól várnak. A megyei keltető vállalathoz a Az idei műszaki és tudományos munkáról tanácskozott a MTESZ megyei választmánya llhljár Mihályt a MIESZ megyei elnökévé, Takács Jánost az ipargazdasági bizottság vezetőjévé választották Tegnap, pénteken délelőtt tarjövő évre eddig 3,8 millió csibe- totta meg a Műszaki & Termé- egységre jelente tek be igényt a j szettudományi Egyesületek Szö- megye termelőszövetkezetei és 'őségének Békés megyei választ- háztáji gazdaságai csaknem fele- mánya ülését Békéscsabán, a fele részben. Az igények felméré- Technika Házában. A tanácsko- se tovább folyik. A vállalat sze- záson megjelent Joó Oszkárné, a retné elérni, hogy a háztáji gaz- MTESZ-központ vidéki titkára, daságok egész évben folyama-! Gyulavári Pál, a megyei pártbisek felett igen élénk vita bontakozott ki. A megyei választmány egyhangúlag elfogadta a beszámolókat, az elnökség jövő1 évi munkatervét és a határozati javaslatot. A vita után a megyei választmány személyi ügyekben döntött. Csepregi Pál, a MTESZ eddigi tossá tegyék a csibenevelést a zottság ipari és közlekedési ősz- megyei elnöke hivatali és tanulrendelkezésükre álló és ki nemi tályának vezetője, Supala Pál, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályának vezetője, dr. Krupa András, a TIT megyei titkára, Goldberger János, a MTESZ megyei elnökségének alelnöke, Körösfalvi Pál, a MTESZ megyei elnökségének titkára, és Lipcsei Imre, az SZMT közgazdasági munkabizotteágának vezetője. Goldberger János megnyitója használt melléképületeikben. Az elv az, hogy legyen minél több baromfi, mert ezzel megkönnyül a felvásárlás, jobban el lesz látva feldolgozni- valóval az ipar és nyilvánvalóan több jut a lakosság ellátására is. A mind több keltetés érdekük a a törzsbaromfit tartó gazdasámányi elfoglaltsága miatt felmentését kérte. A megyei választmány elismerve eddigi tevékenységét, helytadott kérésének, egyúttal Uhljár Mihályt, a Békéscsabai Városi Tanács V. B. elnökét elnökségi taggá és a MTESZ Békés megyei Elnökségének elnökévé megválasztotta. Az elnökség tagjává választották továbbá Supala Pált, Porkoláb Károlyt és Nagy goknak is. Az eddigi szezonális után Körösfalvi Pál szóbeli tájé- Lászlót. Az ipargazdasági bizottiollooíí IfpltotpG miatt 97 piti at-' , . — t ’ i ___1 . A, _ - : I ■ -,14A..A T.tií.n Í/Ípp.t « j ellegű keltetés miatt az évi öt- ( koztatóval egészítette ki a vá' millió tenyésztyúktojás egy részét lasztmányi ülés előtt közreadott kénytelenek olcsóbban fogyasz- írásbeli beszámolót, amely a tásra értékesíteni. A vállalat MTESZ megyei elnökségének és mind az ötmillió tyúktojást ki tudományos szervezeteinek idei tudná keltetni, ha a naposba-1 tevékenységét foglalta össze, va- baromfi-igény a jelenlegi 3—4 hó- lamint a MTESZ megyei elnöksé- nap helyett legalább 6—8 hónapra gének jövő esztendei munkatér- részletes ismertetésére lapunkban I vét tartalmazta. Az előterjeszté-1 még visszatérünk.) ság vezetőjévé Takács Jánost, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjét választották. Az ülés végén öt társadalmi aktívát részesítettek jutalomban eddigi munkájáért. (A tanácskozás A sportolók nevelése egész társadalmunk ügye Újahh társulós alahul legelőgazdálkodásra Nagyszénás határában 1100 hold legelő terül el Ennek a területnek a hasznosításáról a termelőszövetkezetek gondoskodtak. Egyik-másik tsz berendezkedett jó legelőgazdálkodásra, megszervezte az öntözést is. Több tsz azonban nem törődött a gondjaira bízott legelővel. A nagyszénása Lenin, a Dózsa, az Űj Élet és a Vörös Hajnal Tsz közös vállalkozást szervez a legelőgazdálkodás megjavítására. A fűbérre és az állami támogatásra szervezik a munkáit. Az a céljuk, hogy már a következő esztendőben műtrágyázással fokozzák a legelő hozamát. Az öntözést is tovább szeretnék fejleszteni úgy, hogy az 1100 holdas legelő legalább 4 ezer juhot, több száz növendék szarvas- marhát lásson el jó minőségű takarmánnyal tavasztól késő őszig. A közös vállalkozás alapszabályának összeállítása a legelő- gazdálkodási program 1967. évi és távlati tervének összeállítása december 14-én elkezdődött. Gépeket vásároltak, terven felül 300 ezer forintot fordítottak építkezésre A nevelőmunka helyzetéről tárgyalt megyénk sportparlamentje Tegnap délelőtt a békéscsabai sportházban tartotta második félévi tanácsülését az MTS Békés megyei Tanácsa. Az ülésen az MTS megyei tanácsának tagjai, a szakszövetségek vezetői, a nagyobb sportkörök elnökei mellett részt vett Becz Imre, az MTS OT tagja, Ladányi István, az MTS OT munkatársa, Inokai János és Szigeti GójRir, a megyei pártbizottság munkatársai, valamint Miha- lik György, a KISZ Békés megyei Bizottságának első titkára. A tanácsülést Eperjessy Béla, a megyei TS elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután Krivik András, az MTS megyei tanácsának elnöke emelkedett szólásra, és előadói beszédében a nevelőmunka Bfkés megyei tapasztalatairól beszélt. — A testnevelés és a sport a szocialista társadalom életében fontos helyet foglal el és a maga eszközeivel elsődlegesen a dolgozók, az ifjúság fizikai felkészültségét, testi nevelését segíti elő — mondotta Krivik András. melynek hasznosítása fontos a mozgalom továbbfejlesztésének szempontjából. Míg 1962-ben, az átszervezés kezdetén 160 sportegyesület volt a megyében, jelenleg 185 működik 30 ezer tényleges taggal. Míg 3—4 évvel ezelőtt mindössze 3—4 NB-s szakosztályunk volt, addig ma három NB I-es, 12 NB Il-es, 9 NB III-as szakosztályunk van, nőtt a megyében a válogatottak, az I.—II. osztályú sportolók száma is. Ma a lakosság körülbelül 16—17 százaléka sportol. A fejlődés elsősorban az utánpótlás egységes nevelésére vonatkozó MTS-határozat végrehajtásának eredménye. Az MSZMP sporttézisei, a kongresszus határozatai, ezeknek érvényesítése a mozgalomban számunkra elsőrendű feladatot jelentenek. A párt szervei időnként vezetőségi üléseken tűzik napirendre a sport ügyét, a párt az elmúlt évben országosan valamennyi szinten kommunista aktívákat tartott, s ezek további lendületet adtak a mozgalom politikai életének. * Az MTS kidolgozta a magyar testnevelési és sportmozgalom irányelveit — folytatta Krivik András. Mindezeket figyelembe véve végeztük mi is munkánkat. Egyik legfontosabb feladatunknak a káderképzést tartottuk, ennek érdekében dolgoztuk ki az ötéves Békés megyei káderképzési tervet. Évenként 4—5 alap-, középfokú sportvezetői tanfolyamot szervezünk kéthetes bentlakásos tanfolyamokkal együtt, ahol a tematikában megfelelő helyet kapnak az elvi, politikai, nevelési kérdések. Az elnök ezután arról beszélt, hogy örvendetesen javult a szak- szövetségek munkája, a sportvezetők egyre nagyobb gondot fordítanak a sportolók nevelésére ia. Ezután a Ebben az esztendőben 600 ezer forintot költöttek gépre, gazdasági felszerelésre a csor- váai Vörös Október Tsz-ben. Vásároltak egy rendfelszedőt (járvarakodót), silótöltőt, silózókombájnt, vetőgépet, Orkánt, trágyamarkolót, mindent félhordót, három pótkocsit és egy DT és három MTZ típusú traktort. A szövetkezet gépamortizációs alapja 434 ezer forint. Ebből azonban csak 202 ezer forintot költöttek el. A 398 ezer forint évi bevételeikből került erre a célra. Az amortizációs alap másik részét tartalékolják a jövő évi beruházásokra. Egy évvel ezelőtt építkezést nem terveztek ebben a tsz-ben. Év közben mégis úgy adódott, hogy két, egyenként negyven- vagonos górét, víztárolót, cefretárolót, féltetős színt az anyagraktárnál, anyagraktárt és gépműhelyt kell csinálniuk. A közösség munkához látott és terven felül 300 ezer forintot költött építkezésre. — A nevelés közös társadalmi feladat, amelyből a sportszervezeteknek is ki kell venniük részüket a lehetőségekhez mérten. A sportmozgalom átszervezésének egyik legfőbb feladata az volt, hogy a sportéletben egységes elvet és gyakorlatot érvényesítsünk. 'Erre egyre nagyobb lehetőségeink vannak, de ez növeli a sport- mozgalomban dolgozó vezetők felelősségét is. Megyénkben az elmúlt 3—4 évben a sportszervek, sportegyesületek erősödtek, munkájuk szervezetileg és tartalmilag javult. Sok tapasztalatot szereztünk, sportegyesületek beszélt. Megállapította, hogy egyre több egyesületi vezető látja a nevelés szükségességét társadalmilag is. Szép számmal lehet találni sportolókat a szocialista brigádokban (Orosházi BARNEVÁL, Békéscsabai Pamutszövő, kötöttárugyár, orosházi ruhagyár). Jó tapasztalatok vannak a sportolók tanulása terén is, örvendetes, hogy a sportolók, sportvezetők jó része ma már össze tudja hangolni a sportolást a munkával, a tanulással is. Ezt segítette elő a nevelőmunkájáról „jó sportoló, jó tanuló” mozgalom beindítása is. «Széles körű társadalmi aktivitás bontakozott ki a sportolók között az 1965-ös árvíz idején. A Sarkadi Kinizsi labdarúgói két hétig vettek részt a Sárvári Cukorgyár helyreállítási munkálatain. 1966 tavaszán a Gyulai MEDOSZ labdarúgói is becsülettel helytálltak az árvízvédelemben. Számos sportolót találunk a párttagok, tanácstagok, (Folytatás a 7. oldalon.)
