Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-15 / 295. szám

\ 1966. december 13. 4 Csütörtök Mit mutat az egymutató? Az Országos Gumiipari Vállalat I vezetői elhatározták; ©'árat te- j '•emtenek a gyárban. Kijelölték a j kerékpártömlő üzemet és megbíz- j ták, folytasson háromhónapos gyakorlati kísérletet, gyűjtsön! tapasztalatokat a gazdaságirányí­tás reformjának vállalati beveze­téséhez. Bevétel-kiadás saját számlán Az üzemrész autonómiát kapott, önellátó,getanes " üzem lett, min­denért maga felelt, fizetett. Bevé­tel-kiadás a saját, számlán. Az üzem viselte a karbantartás költ­ségeit és azt is, ha valakinek ke­zében használhatatlanná Vált egy szerszám —• a selejtről nem is szólva A „gyár a • gyárban” nyersanyagot vásárolt és készárut adott el a saját vállalatának. Az üzlet azonban csak akkor jött létre, a gyártmányból csak akkor lett áru, ha volt rá igény a piacon. A .vállalatvezetés a háromhó- nupos szakaszra csaknem 1 millió forint nyereség elérését tűzte cé­lul. Ez volt az egyetlen követel­mény és egyben az egyetlen mutató. Ha meglesz a kitűzött nyereség — szóit az előírás —, ebből 20 ezer forintot prémium­ként osztanak szét az üzem nológiai fegyelmezetlenségét, a félórás cigarettaszun eteket, az igazolatlan hiányzást. A váratlan és várható Végül is 86 munkás vizsgázott sikerrel az új mechanizmusból. A kerékpártömlő üzem kigazdál- kodta az előírt nyereséget, sőt az eredetileg tervezettnél 20 ezer fo­rinttal többet, amiből további 2600 forint vándorolt a munká­sok zsebébe. Egv-egy munkásnak szorgalmától és szakképzettségé­től függően 150—100 forint nye­reségprémium jutott. A háromhónapos munka azon­ban más nyereséget is hozott. Mindenekelőtt azokat a tapaszta­latokat: milyen váratlan és vár­ható tényezők befolyásolják majd a legfontosabb célkitűzést, a nye­reséget. A forint nyelve e téren is köz­érthetőnek bizonyult. Az egymuta­tó Csak egyetlen alkalommal tette lehetővé, hogy hibás nyersanyagot vegyenek át a társüzemtől: a má­sodik alkalommal már ajtót mu­tattak a rossz alapanyagnak. Még így is előfordult, hogy a kísérleti periódus kritikus időpontjában je­lentősen megnőtt a selejt. Ennek egy részét, ha nem is teljes ér­tékben, sikerült értékesítíhetővé lenm. tató. a nyereségért folyó termelés nem tűn a lemaradó, fáradt ad­minisztrációt, A. papírra fektetett számoknak együtt kell élniük a termelés tényeivél, különben ' senki nem tudja megmondani: ■ mit gyártottunk, mennyiért, kinek | és miért? Nincs kirakat Az Országos Gumiipari Válla­lat kísérletének, a „gyár a gyár- ! ban" akciónak értékéi növeli, hogy a kísérletező üzem számára nem teremtettek különleges kö- rülrrtényeket. Nem kaptak soron kívül minőség! alapanyagot, sem külön bért vagy létszámot, nem emelték ki és nem rakták őket kirakatba. A hétköznapok rendje szerint dolgoztak, beilleszkedve az egész gyár normál munkame­netébe. Az ei'edmények, a várat­lan és várható tényezők tehát reá­lisan jelentkeztek, a tapasztalatok valósak és felhasználásuk nem lehet félrevezető. Az így kapott képet mégsem lehet a teljesség •igényével fogadni. Elég utalni arra, hogy az új mechanizmus e ! próbáján is — az objektív ne­hézségek mellett — sok emberi i meg nem értéssel is meg kellett küzdeniük a kísérletben részt ve­vő vezetőknek és dolgozóknak. Kerekes Imre Növelik a lakosság szolgáltatást ellátását A Körösladányi Fa-Vas és Ve­gyi Ktsz célul tűzte ki a lakos­ság asztalos, kovács, bognár, bá­dogos és más javítási szükséglete kielégítésének fokozását. Igyeke­zetük eredménnyel járt: decem­ber elsejére már tervük szolgál­tatási részét több mint 150 szá­zalékban túlteljesítették. A lakossági igények alapján a mennyiségi és minőségi munka növelését új szakemberek beállí­tásával, illetve a fa- és vasipari szolgálta tásféleségek többrétűsé- gével biztosítják. Megtervezték a szünidei |>rograniot a békéscsabai VII. számú általános iskolában A téli szünidőben iskoláink nagy gondot fordítanak arra, hogy a napközi otthonos tanu­lók tartalmas szórakozását biz­tosítsák. Békéscsabán a VII-es számú általános iskola úttörő- csapatának vezetője, Miklya Béla tájékoztatta lapunk mun­katársát szünidei terveikről. — Már elkészítettük a prog­ramot — mondotta. — Mivel a mi iskolánkban is sok a nap­közis tanuló, ezek szünidei fog­lalkoztatása bizonyos szempont- írói nehezebb és több gondot okoz, mint a tanítási időszak­ban, ezért a mostani karácsonyi szünet programjába sok olyan foglalkozást, közös játékot állí­tottunk be, amelyek máskülön­ben nem gyakoriak. Ugyanak­kor az úttörőket közvetlenül irányító őrsvezetők „házi to­vábbképzését” is a szünidőben tartjuk meg. A továbbiakban elmondotta, hogy a szünidei program vég­rehajtásában a tantestület sole tagja segíti. Kocsis Pál tanár diavetítéseket tárt majd. Fajzi György tanár pedig — ameny- nyiben hó is esik a szünidőben — ródliversenyt, hóemberkészí­tő versenyt és hócsatát szervez a gyerekekkel. Tomka Tiborné tanárnő közös mozilátogatásra viszi a napközi otthon tanu­lóit. Ezenkívül tréfás vetélkedő­Iiívezefök találkozója Orosházán mintegy 100 dolgozója között. Olyan arányban, ahogyan azt a végzett egyéni munka alapján a kísérletező üzem vezetői jónak, igazságosnak látják. A forint nyelve t968-at Jelzett tehát az egy mu­tató és a kísérletezők ebben az esetben is hamar rájöttek, hogy ] az idő relatív. Az ott dolgozó' munkásokon mérhették le, hogy; náluk az idő a forint függvénye i lett: aszerint tartották gyorsnak i vagy. lassúnak, hogy az adott na­pon az egymutató nyereségei vagy veszteséget jelzett. A háromhó­napos tapasztalat alapján megál­lapíthatták, hogy a kísérleti idő­szakban minden a forint nyelvén beszélt. Az egyébként nem túlsá­gosan rendezett és tisztának sem mondható üzemi rendezett és tisz­ta lett, anyag, gép, szerszám a helyére került. A nyereségre dolgozók nem tűrték maguk kö­zött azokat, akik alapos és lelki- ismeretes munka helyett csak dolgozgattak. Ilyen okok miatt négy munkást zártak ki a nyere­ségből. Ehhez joguk volt, mert a forint nyelve nem tűrte a lecse- gést. lógást, anyagpazailást, lech­A termelés és az adminisztráció szinkrónia A nyereség rovására ment. hogy elveszett néhány bizonylat és az ott szereplő adatokét cs.ak hozzá­vetőleg tudták megállapítani. A becslés, ;a „körülbelül” sok pénzbe került. Kézzelfoghatóvá vált, hogy az egymutató szigorú, bizonylati fegyelmet követel. És végül, de nem utolsósorban, a háromhónapos kísérletezés ta­pasztalatai világosan feltárták, hogy az ilyen termelési módszer­ben elengedhetetlen a termelés és az adminisztráció szinkronja. Az új módon termelő üzemet ugyanis a régi. változatlan admi­nisztráció kísérte szokott lassú­ságával, nehézkességével , és komplikációival. Az adatok fel­dolgozása késett és ingadozott, a bizonytalanság időnként helytelen vagy' legalábbis kétes információ­kat szült, Ha „kihagyott” az információ, akadoztak az intézke­dése,k és jelentkezett a kérdés: hol tartunk? Ilyenkor légüres térj keletkezett, amelyben sem az irányító, sem a dolgozó nem tud- ; 1a pontosan, mit kell tennie azj eredmény érdekében. Az egymu­Az orosházi városi ifjúsági ve­zetők klubja jó kapcsolatot tart a hasonló jellegű szarvasi klub­bal. A napokban a két klub ve­zetői megbeszélték, hogy decem­ber 18-án egész napos tapasztalat­csere-látogatáson vesznek részt a szarvasiak Orosházán. A találkozó programjában többek között közös daltanulás, városnézés, bemutató úttörő rajfoglalkozás, a katonai Az a magyar, aki egyik nap megkocsikázíatott Stockholm utcáin, még 1948-ban hagyta el Magyarországot politikai meg­gondolásból. Azóta eltelt közel két évtized, honfitársunk meg­járta a széles világot, s csak két évvel ezelőtt tért vissza Svédországba, ahol kezdte a vándorlást. Beszélgetünk, s aho­gyan szó szót követ, egyre in­kább jtz az érzésem támad, hogy még most sem lelte meg igazan a helyét. ö néni mondta ki ezt... A ben. ne lobogó érdeklődés minden iránt, ami magyar, mégis sokat elárul a szenvtelen arc mögött átsuhanó gondolatokból. Legin­kább azt. hogy bár külföldi ál­lampolgárságot szerzett — va­lójában mégis hontalan! Se oda, se ide, nem tartozik. Hallgatja rádiónkat. Lapokat és folyóira­tokat, könyveket szerez be Ma­gyarországról. Ha magyar tu­ristával. íróval, művésszel ösz- szetalálkozik, szenvedélyesen merül az elhagyott haza képé­nek feltámasztásába. Tehát lé­nyegében tud mindenről, ami nálunk történik. De ha dolga­inkról alkotott véleményét kér­dezem, mégis az ütközik ki sza­vaiból, hogy valamiféle torzító eskütételen való részvétel és a délutáni órákban közös tánc sze­repel. A kiránduláshoz a szarvasi úttörőház biztosítja az anyagia­kat. A klub vezetői tervezik, hogy az ilyen találkozókat a jö­vőben kiszélesítik, a megye többi klubjával is kapcsolatot teremte­nek és ehhez hasonló összejöve­teleket szerveznek. Kovács László Szarvas lencsén át jut minden a tuda­tához. Ellenségünk? Nem. Csak éppen bizonytalan a kérdések tárgyilagos megítélésében. Eső kopog az ablakon. Már egy söröző asztalánál ülünk, amikor —nem fogyva ki a hazai témából — hirtelen újabb kérdést szegez mellemnek. — Tavaly itt járt Stockholm­ban egy pesti ismerősöm, mond­ta ó már nekem akkor, de va­lahogyan nem tudok hinni, ezért magától kérdem meg. Le­gyen őszinte! Odahaza valóban szimpatizál az értelmiség is Ká­dárral? 1— Hogyan érti ezt? — Nincs az a belső ellenál­lás, ami például Rákosival szemben meg volt? Szóval, őszin­tén szimpatizálnak Kádárral? — Miért ne szimpatizálnának? — kérdek vissza előbb, majd rö­vid gondolkodás után kiegészí­tem a sort. — Nézze, 1956 óta nagyon sok dolog történt Ma­gyarországon, s annak legalább a fele az értelmiség jobb anyagi és erkölcsi megbecsülését pél­dázza. S még nem szóltam arról a felfrissülésről, tiszta és szabad két is szerveznek, ezt Miklya Béla csapatvezető bonyolítja le. A felsorolt programokon kivül igen nagy jelentőségű feladat­nak tartják a „Harson a kürt­szó” akció előzetes vetélkedőjét is. — A tavalyi (apösztalatokat is felhasználjuk — mondotta befejezésül az iskola csapatve­zetője s a tervezett prog­ramokon kívül természetesen a televízió adásait is figyelemmel kísérjük. levegőről, ami szellemi életün­ket egyáltalán átjárta. Persze, ennek jelentőségét az fogja csak fel igazán, aki összehasonlítási alappal rendelkezik, aki otthon él 1944 óta. — Igen. De az irodalom fur­csa jelenségeit mivel magya­rázza? — Pontosan mire gondol? — Több fiatal író ismét meg­hökkentő hangot üt meg írásai­ban. Moldova, Sánta... Ott van például a Húsz óra, Sánta regé nye. A rendszerre nézve rop­pant kényes dolgok kerülnek abban terítékre. Régi módsze­rek, gondolkodás... — Maguk nehezen hiszik el, hogy mi a hibákból valóban ta­nulni akarunk, ami nem szé­gyen! Miért lenne akkor szé­gyen egy új társadalomépítés ellentmondásokkal terhes idő­szakának művészi ábrázolása, ráadásul oly fokon, mint Sánta Ferenc teszi? Tud róla, hogy a Húsz órából készült film kül­földön nagydíjat nyert? — Hogyne! De az járhatott a film által vázolt negatív voná­sokért is, nem gondolja? — Ilyesmiért Cannes-ban nem szorítanának háttérbe jobb nyu­gati alkotásokat. Ez filmszakma, ahol a reklám, a pénz elsődle­ges szempont! — Ebben viszont önnek van igaza. — Beszéljünk tehát másról! — S mivel közben magyar hon­fitársunknak egy ismerőse tele­pedett asztalunkhoz, aki autó­barát, rögtön a svéd gyártmá­rná/i mod adfja [wbtwia iidAmlJy lajtait és tbfHnaqjat T.c. NEVARJON ÄZ UTOLSÓ“ PILLANATIG 5610 SíraisundStockholm-Helsinki q „Az értelmiség is szimpatizál Kádárral?" Hazai dolgokról egy kinti magyarral—Miért keresett a Volvo-gépkocsi? — A svéd életszínvonal titkairól 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom