Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-15 / 295. szám
\ 1966. december 13. 4 Csütörtök Mit mutat az egymutató? Az Országos Gumiipari Vállalat I vezetői elhatározták; ©'árat te- j '•emtenek a gyárban. Kijelölték a j kerékpártömlő üzemet és megbíz- j ták, folytasson háromhónapos gyakorlati kísérletet, gyűjtsön! tapasztalatokat a gazdaságirányítás reformjának vállalati bevezetéséhez. Bevétel-kiadás saját számlán Az üzemrész autonómiát kapott, önellátó,getanes " üzem lett, mindenért maga felelt, fizetett. Bevétel-kiadás a saját, számlán. Az üzem viselte a karbantartás költségeit és azt is, ha valakinek kezében használhatatlanná Vált egy szerszám —• a selejtről nem is szólva A „gyár a • gyárban” nyersanyagot vásárolt és készárut adott el a saját vállalatának. Az üzlet azonban csak akkor jött létre, a gyártmányból csak akkor lett áru, ha volt rá igény a piacon. A .vállalatvezetés a háromhó- nupos szakaszra csaknem 1 millió forint nyereség elérését tűzte célul. Ez volt az egyetlen követelmény és egyben az egyetlen mutató. Ha meglesz a kitűzött nyereség — szóit az előírás —, ebből 20 ezer forintot prémiumként osztanak szét az üzem nológiai fegyelmezetlenségét, a félórás cigarettaszun eteket, az igazolatlan hiányzást. A váratlan és várható Végül is 86 munkás vizsgázott sikerrel az új mechanizmusból. A kerékpártömlő üzem kigazdál- kodta az előírt nyereséget, sőt az eredetileg tervezettnél 20 ezer forinttal többet, amiből további 2600 forint vándorolt a munkások zsebébe. Egv-egy munkásnak szorgalmától és szakképzettségétől függően 150—100 forint nyereségprémium jutott. A háromhónapos munka azonban más nyereséget is hozott. Mindenekelőtt azokat a tapasztalatokat: milyen váratlan és várható tényezők befolyásolják majd a legfontosabb célkitűzést, a nyereséget. A forint nyelve e téren is közérthetőnek bizonyult. Az egymutató Csak egyetlen alkalommal tette lehetővé, hogy hibás nyersanyagot vegyenek át a társüzemtől: a második alkalommal már ajtót mutattak a rossz alapanyagnak. Még így is előfordult, hogy a kísérleti periódus kritikus időpontjában jelentősen megnőtt a selejt. Ennek egy részét, ha nem is teljes értékben, sikerült értékesítíhetővé lenm. tató. a nyereségért folyó termelés nem tűn a lemaradó, fáradt adminisztrációt, A. papírra fektetett számoknak együtt kell élniük a termelés tényeivél, különben ' senki nem tudja megmondani: ■ mit gyártottunk, mennyiért, kinek | és miért? Nincs kirakat Az Országos Gumiipari Vállalat kísérletének, a „gyár a gyár- ! ban" akciónak értékéi növeli, hogy a kísérletező üzem számára nem teremtettek különleges kö- rülrrtényeket. Nem kaptak soron kívül minőség! alapanyagot, sem külön bért vagy létszámot, nem emelték ki és nem rakták őket kirakatba. A hétköznapok rendje szerint dolgoztak, beilleszkedve az egész gyár normál munkamenetébe. Az ei'edmények, a váratlan és várható tényezők tehát reálisan jelentkeztek, a tapasztalatok valósak és felhasználásuk nem lehet félrevezető. Az így kapott képet mégsem lehet a teljesség •igényével fogadni. Elég utalni arra, hogy az új mechanizmus e ! próbáján is — az objektív nehézségek mellett — sok emberi i meg nem értéssel is meg kellett küzdeniük a kísérletben részt vevő vezetőknek és dolgozóknak. Kerekes Imre Növelik a lakosság szolgáltatást ellátását A Körösladányi Fa-Vas és Vegyi Ktsz célul tűzte ki a lakosság asztalos, kovács, bognár, bádogos és más javítási szükséglete kielégítésének fokozását. Igyekezetük eredménnyel járt: december elsejére már tervük szolgáltatási részét több mint 150 százalékban túlteljesítették. A lakossági igények alapján a mennyiségi és minőségi munka növelését új szakemberek beállításával, illetve a fa- és vasipari szolgálta tásféleségek többrétűsé- gével biztosítják. Megtervezték a szünidei |>rograniot a békéscsabai VII. számú általános iskolában A téli szünidőben iskoláink nagy gondot fordítanak arra, hogy a napközi otthonos tanulók tartalmas szórakozását biztosítsák. Békéscsabán a VII-es számú általános iskola úttörő- csapatának vezetője, Miklya Béla tájékoztatta lapunk munkatársát szünidei terveikről. — Már elkészítettük a programot — mondotta. — Mivel a mi iskolánkban is sok a napközis tanuló, ezek szünidei foglalkoztatása bizonyos szempont- írói nehezebb és több gondot okoz, mint a tanítási időszakban, ezért a mostani karácsonyi szünet programjába sok olyan foglalkozást, közös játékot állítottunk be, amelyek máskülönben nem gyakoriak. Ugyanakkor az úttörőket közvetlenül irányító őrsvezetők „házi továbbképzését” is a szünidőben tartjuk meg. A továbbiakban elmondotta, hogy a szünidei program végrehajtásában a tantestület sole tagja segíti. Kocsis Pál tanár diavetítéseket tárt majd. Fajzi György tanár pedig — ameny- nyiben hó is esik a szünidőben — ródliversenyt, hóemberkészítő versenyt és hócsatát szervez a gyerekekkel. Tomka Tiborné tanárnő közös mozilátogatásra viszi a napközi otthon tanulóit. Ezenkívül tréfás vetélkedőIiívezefök találkozója Orosházán mintegy 100 dolgozója között. Olyan arányban, ahogyan azt a végzett egyéni munka alapján a kísérletező üzem vezetői jónak, igazságosnak látják. A forint nyelve t968-at Jelzett tehát az egy mutató és a kísérletezők ebben az esetben is hamar rájöttek, hogy ] az idő relatív. Az ott dolgozó' munkásokon mérhették le, hogy; náluk az idő a forint függvénye i lett: aszerint tartották gyorsnak i vagy. lassúnak, hogy az adott napon az egymutató nyereségei vagy veszteséget jelzett. A háromhónapos tapasztalat alapján megállapíthatták, hogy a kísérleti időszakban minden a forint nyelvén beszélt. Az egyébként nem túlságosan rendezett és tisztának sem mondható üzemi rendezett és tiszta lett, anyag, gép, szerszám a helyére került. A nyereségre dolgozók nem tűrték maguk között azokat, akik alapos és lelki- ismeretes munka helyett csak dolgozgattak. Ilyen okok miatt négy munkást zártak ki a nyereségből. Ehhez joguk volt, mert a forint nyelve nem tűrte a lecse- gést. lógást, anyagpazailást, lechA termelés és az adminisztráció szinkrónia A nyereség rovására ment. hogy elveszett néhány bizonylat és az ott szereplő adatokét cs.ak hozzávetőleg tudták megállapítani. A becslés, ;a „körülbelül” sok pénzbe került. Kézzelfoghatóvá vált, hogy az egymutató szigorú, bizonylati fegyelmet követel. És végül, de nem utolsósorban, a háromhónapos kísérletezés tapasztalatai világosan feltárták, hogy az ilyen termelési módszerben elengedhetetlen a termelés és az adminisztráció szinkronja. Az új módon termelő üzemet ugyanis a régi. változatlan adminisztráció kísérte szokott lassúságával, nehézkességével , és komplikációival. Az adatok feldolgozása késett és ingadozott, a bizonytalanság időnként helytelen vagy' legalábbis kétes információkat szült, Ha „kihagyott” az információ, akadoztak az intézkedése,k és jelentkezett a kérdés: hol tartunk? Ilyenkor légüres térj keletkezett, amelyben sem az irányító, sem a dolgozó nem tud- ; 1a pontosan, mit kell tennie azj eredmény érdekében. Az egymuAz orosházi városi ifjúsági vezetők klubja jó kapcsolatot tart a hasonló jellegű szarvasi klubbal. A napokban a két klub vezetői megbeszélték, hogy december 18-án egész napos tapasztalatcsere-látogatáson vesznek részt a szarvasiak Orosházán. A találkozó programjában többek között közös daltanulás, városnézés, bemutató úttörő rajfoglalkozás, a katonai Az a magyar, aki egyik nap megkocsikázíatott Stockholm utcáin, még 1948-ban hagyta el Magyarországot politikai meggondolásból. Azóta eltelt közel két évtized, honfitársunk megjárta a széles világot, s csak két évvel ezelőtt tért vissza Svédországba, ahol kezdte a vándorlást. Beszélgetünk, s ahogyan szó szót követ, egyre inkább jtz az érzésem támad, hogy még most sem lelte meg igazan a helyét. ö néni mondta ki ezt... A ben. ne lobogó érdeklődés minden iránt, ami magyar, mégis sokat elárul a szenvtelen arc mögött átsuhanó gondolatokból. Leginkább azt. hogy bár külföldi állampolgárságot szerzett — valójában mégis hontalan! Se oda, se ide, nem tartozik. Hallgatja rádiónkat. Lapokat és folyóiratokat, könyveket szerez be Magyarországról. Ha magyar turistával. íróval, művésszel ösz- szetalálkozik, szenvedélyesen merül az elhagyott haza képének feltámasztásába. Tehát lényegében tud mindenről, ami nálunk történik. De ha dolgainkról alkotott véleményét kérdezem, mégis az ütközik ki szavaiból, hogy valamiféle torzító eskütételen való részvétel és a délutáni órákban közös tánc szerepel. A kiránduláshoz a szarvasi úttörőház biztosítja az anyagiakat. A klub vezetői tervezik, hogy az ilyen találkozókat a jövőben kiszélesítik, a megye többi klubjával is kapcsolatot teremtenek és ehhez hasonló összejöveteleket szerveznek. Kovács László Szarvas lencsén át jut minden a tudatához. Ellenségünk? Nem. Csak éppen bizonytalan a kérdések tárgyilagos megítélésében. Eső kopog az ablakon. Már egy söröző asztalánál ülünk, amikor —nem fogyva ki a hazai témából — hirtelen újabb kérdést szegez mellemnek. — Tavaly itt járt Stockholmban egy pesti ismerősöm, mondta ó már nekem akkor, de valahogyan nem tudok hinni, ezért magától kérdem meg. Legyen őszinte! Odahaza valóban szimpatizál az értelmiség is Kádárral? 1— Hogyan érti ezt? — Nincs az a belső ellenállás, ami például Rákosival szemben meg volt? Szóval, őszintén szimpatizálnak Kádárral? — Miért ne szimpatizálnának? — kérdek vissza előbb, majd rövid gondolkodás után kiegészítem a sort. — Nézze, 1956 óta nagyon sok dolog történt Magyarországon, s annak legalább a fele az értelmiség jobb anyagi és erkölcsi megbecsülését példázza. S még nem szóltam arról a felfrissülésről, tiszta és szabad két is szerveznek, ezt Miklya Béla csapatvezető bonyolítja le. A felsorolt programokon kivül igen nagy jelentőségű feladatnak tartják a „Harson a kürtszó” akció előzetes vetélkedőjét is. — A tavalyi (apösztalatokat is felhasználjuk — mondotta befejezésül az iskola csapatvezetője s a tervezett programokon kívül természetesen a televízió adásait is figyelemmel kísérjük. levegőről, ami szellemi életünket egyáltalán átjárta. Persze, ennek jelentőségét az fogja csak fel igazán, aki összehasonlítási alappal rendelkezik, aki otthon él 1944 óta. — Igen. De az irodalom furcsa jelenségeit mivel magyarázza? — Pontosan mire gondol? — Több fiatal író ismét meghökkentő hangot üt meg írásaiban. Moldova, Sánta... Ott van például a Húsz óra, Sánta regé nye. A rendszerre nézve roppant kényes dolgok kerülnek abban terítékre. Régi módszerek, gondolkodás... — Maguk nehezen hiszik el, hogy mi a hibákból valóban tanulni akarunk, ami nem szégyen! Miért lenne akkor szégyen egy új társadalomépítés ellentmondásokkal terhes időszakának művészi ábrázolása, ráadásul oly fokon, mint Sánta Ferenc teszi? Tud róla, hogy a Húsz órából készült film külföldön nagydíjat nyert? — Hogyne! De az járhatott a film által vázolt negatív vonásokért is, nem gondolja? — Ilyesmiért Cannes-ban nem szorítanának háttérbe jobb nyugati alkotásokat. Ez filmszakma, ahol a reklám, a pénz elsődleges szempont! — Ebben viszont önnek van igaza. — Beszéljünk tehát másról! — S mivel közben magyar honfitársunknak egy ismerőse telepedett asztalunkhoz, aki autóbarát, rögtön a svéd gyártmárná/i mod adfja [wbtwia iidAmlJy lajtait és tbfHnaqjat T.c. NEVARJON ÄZ UTOLSÓ“ PILLANATIG 5610 SíraisundStockholm-Helsinki q „Az értelmiség is szimpatizál Kádárral?" Hazai dolgokról egy kinti magyarral—Miért keresett a Volvo-gépkocsi? — A svéd életszínvonal titkairól 4
