Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-11 / 266. szám

1966. november 11.

4

Péntek

••

Öreg fóliánsok, iratok otthonában

Táj-, illetve helytörténeti kutató- ládátok felkutatása, mint az a 45- j A földosztás történetének légiónkon kívül alig tudja valaki is, | ös földreform, az 1948-as magyar tosabb — és hallatlanul érdekes hogy a gyulai vár néhány szoba-:—csehszlovák lakosságcsere-J— hazai dokumentumait tartatjában a XVIII. században levél- | egyezmény, vagy később a tsz-be | mázzá. Békés megye szolgáltatta tár volt. A helyiségek egy része az Ilépések alkalmával szükséges! hozzá a legtöbb anyagot és annak 1715-ben közigazgatásilag újjá- j v°h- Jelentős a kutatóforgalmuk i jó megszervezése, irányítása a leszervezett Békés iratait, jegyző- Us> különösen a szomszédos levél- j véltár igazgatójának, dr. Szabó könyveit s a pallosjoggal is ren- j tárakéhoz mérten Legutóbb Ferencnek és munkatársainak ér- delkező megye törvénykezésé- ! Csehszlovákiából jártak itt, a Bé- ! öeme.

dokumentumokat |kés megyei szlovákság , letelepere vonatkozó

őrizte polcain. Az érdekes és ér- ; désének történetét kutatták, lékes anyag a XIX. század elején i Aradról azért jöttek, hogy az egyátkerült a megyeházára, vagyis a városi tanács mai épületébe, s

kori aradi színtársulat Békés me ! gyei szereplésével kapcsolatban

Az intézmény évi költségvetése globálisan 180—200 ezer forint. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ennyi a létfenntartási összeg. Az

. “ i a T " lelhessenek írásos képes nvomok-! itt is működő egészséges növekemint ilyen, a megye első közmű- temesseneK rasos, Képét <Vou , „orin, %a, JL

velődési intézménye lett. (Második a gyulai múzeum, mely 1869 ben létesült.) Jelenlegi helyisége

it a kecskeméti levéltár minta já , „. , ............................................

r

a alakították ki, 1904-ben. Az l““?

I ra. De a levéltár munkatársai is | gyakran vannak távol. Járják a ] vidéket egyrészt a községek taná- I esi és vállalati irattárának ellensem köztudott, hogy ebben az intézményben 1845 óta van főhiva-| tású levéltárosi státus. Az első vesokat tartanak helytörténeti témákról, miként az 1891-es föld- | munkásmozgalmi események 75.

bciöU IC V CX Lctl UWJ. ölctlUS. Aó triAU VG- l - j. j i ' • n i ' \ t • yjr • ' 1

zetők egyike Szakáll Lajos köl- if.^ordu ója alkalmabo «. K>al tő volt, Petőfi barátja, akit halha- kasokat «.van.torol tatnak a me- tatlanná lett társa itt meg is látó- gJ,ebe”.k°;

gatofct néhányszor. Továbbá ma is él Gyulán a 90 esztendős Anta- lóczky Nándor, akinek neve két okból is említést érdemel; először is, hogy az ő szolgálati ideje eddig a leghosszabb. 1904-től 1987-ig egyfolytában levéltároskodott, a másik: a levéltár mai, aránylag modem belvilágának a kialakíItatása az ő érdeme.

Mindezt mintegy bevezetőként dr. Szabó Ferenc, a Gyulai Állami Levéltár fiatal igazgatója mondja el az egyik helyiség öreg fólián- sokkal körülvett, csendes zugában. És ahogy tovább' tájékoztat bennünket, valósággal kibontja, kicsomagolja a „levéltár” még meglehetősen poros fogalmát a

rok dokumentumanyagából. A Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából, vagyis 1969-ben egy nagy megyei reprezentatív kiállítás lesz, zömében levéltári anyag.

Jelenleg a Kossuth Kiadónál egy országos forrásműkiadvány készül, mely a felszabadulás utáni J érdemelt lesz. élet megindulásával kapcsolatos. I

dés, szó szerint, falakba ütközik. A helyiségek már annyira zsúfoltak, hogy a megőrzést érdemlő iratok begyűjtése nagyon leszűkült, mondhatni, megállt. Bővítés vagy a közelben levő más helyiségek átadása segítene. A levéltárban két kilométer hosszúságú anyag van jelenleg és a megye területén begyűjtésre várónak a hossza egy kilométernyire becsülhető. Ha figyelembe veszniük a Gyulai Állami Levéltárnak az egész megyére, sőt határain túlra is terjedő igazgatási, ellenőrzési, tudományos és népművelő tevékenységét, úgy véljük, támogatásuk mindenképpen megUtuzár Krasii

Gazdag anyaggal jelent meg a Békési Élet harmadik száma

cÁ latiu l s zili játszás hetije

A Békéscsabán időszakonként megjelenő Békési Élet című népfényre, megtisztítva attól a hamis : szerű tudományos és kulturális elképzeléstől, hogy annak alig van ’antológia harmadik szarna 152 köze a mai élethez s nem más, ] oldal terjedelemben a közelmúlt- mint kizárólag régi irományok, j ban hagyta el a nyomdát. Az an- sárgult dokumentumok szürke ; tológia - melyet a TIT Békés lárháza. A valóság? A ma mát megyei szervezete és a MTESZ két tudományos es két admimszt- - . „ , , .

iátori feladatot végző munkatárs- Szervezete ad ki sál rendelkező közművelődési in- p so cet S7-ama alapjan már or- tézmény feladatkörébe tartozik szagos tudományos körök érdek- például a megyében levő összes lődését. is felkeltette. A harmadik szervek jelentőséggel bíró irattá- szám az elért sikert feltétlenül rainak ellenőrzése. További bízó- j tovább fokozza, gazdag tudományi ték a mai élettel való szoros i nyos anyaga, vitacikkei, recenziói, kapcsolataikra az is, hogy napon- ; szemle_ és hfrrovata magas ^ ta sok ügyfél fordul meg náluk j szakképzettség igazolása, mester- levéd és segédlevél kérése céljá- j ból. A munkaadó szervek és az !

SZTK megkeresésére szolgálati bevezetőben az antológia szeridőt is igazolnak. Mindezt a hosz- j Vesztő szú évtizedek alatt hivatalból 1

vonalú.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szellemében íródott

bizottsága megállapítja,

, .. .. . i hogy szolgálni, és egyben alakítaraktarozott iparhatosagi es mun- . . ,. . . . , •

kaadói nyilvántartások gondos i ^szocialista művelődési elvem- megőrzésének köszönhetik. Mun- j ke|> fórumot adni mindenkinek, kásmozgalmi dokumentumokkal I akinek módja, lehetősége, „belső sajnos, már nem állnak ilyen jól. j kényszere” a kifejezés — ez a Az 1930-as évek munkásmozgalmi ; folyóirat célja. A szocialista ha- anyagának nagy része elveszett, el- j zaíjság * a szocialista demokraténeti szempontból oly fontos do- t,zmus elmeinek ^teljesítése*. a

kumentumanyag. mely az 1937-es ; nagy lefogásokkal kapcsolatos.

j tudás, a műveltség terjesztését a Békési Életben publikáló tudónem került elő. Egyedül a vádirat | mányos kutatók munkássága is

elősegíti.

Az antológia e legújabb számában több tanulmányt olvashatunk. Dr. Szabó Ferenc: Újabb adatok az 1891. évi viharsarki agrárszocialista szervezkedések

van meg.

Figyelemre méltó funkciói még

a levéltárnak a következők: a megyebeli anyakönyvezési munka hathatós támogatása, eredeti épülettervek felkutatása — miáltal

elkerülhető az után tervezés, ... „ _ ,

mely nagyobb létesítmény esetén ;kiterjedéséről; Sipitzky András: 25—30 ezer forintra rúghat —, a ^ Mezőhegyes! Cukorgyár törté- rendezetlen tulajdon- és vagyon- jnete az alapítástól napjainkig; dr, jogi viták, adózási kérdések el- ; Dank Viktor: Kőolaj és földgáz

sál mák 75. évfordulója alkalmából rendezett orosházi ünnepségekről, Vajda Aurél, Horváth József és Daniss Győző könyvrecenzióit, és Sass Ervin cikkét a Gyulai Várszínházi Játékok harmadik évéről.

Az antológia nagy teret szentel képzőművészeti alkotások bemutatására is, a harmadik számban ezúttal Fontos Sándor, Koszta Rozália, Fülöp Erzsébet. Stefániái Edit, Hajdik Antal, Mizó Mihály műveivel ismerkedhet meg az olvasó.

A Békési Élet következő száma már 1967-ben jelenik meg. A negyedik szám előkészületeit a szerkesztő bizottság már megkezdte

A műkedvelő színjátszásnak igen nagy a hagyománya. A magyar munkásmozgalom történetében gyakran találkozunk olyan részletekkel, amelyek arról számolnak be, hogy a munkásszínjátszók indexen levő színdarabok előadásával fejezték ki elégedetlenségüket a kapitalizmus embertelenségei ellen; fejezték ki óhajukat egy szqbad társadalom megszületése iránt...

Néhány esztendőtől ezelőtt még megyénkben is megrendezték a műkedvelő színjátszók versenyét; rangsorolták a csoportokat, díjazták a legjobbakat. Ma már ez nincs. Hogy helyes volt-e, az ilyen mozgalmak háttérbe szorulása, erre az élet ad választ. Békés megyében is. mint az egész országban, hogy így mondjuk: nagy a konkurreneiája a műkedvelő szín játszóénak.

Azzal kezdjük, amit sokak szerint már az unásig hangoztatnak, hogy a televízió és a rádió közel viszi a legnagyobb drámákat a legjobb művészek tolmácsolásában a legeldugot- tab falvakba is. Merülhet föl V kifogás: hogy más az, amikor a néző közvetlen közelről, elevenen láthatja a . nagy mű megjelenítőit, a színészeket; s az előadás után még autogramot is kérhet tőlük. A válaszunk erre ez: van megyénknek színháza, a Jókai Színház, amely évről évre változatos műsorral, évről évre igényesebb előadással lepi meg közönségét; teremt újabb és újabb bázisokat az eddig fehér foltoknak számító falvakban.

Visszatérve a néhány évvel ezelőtt „virágzó’’ műkedvelő falusi színjátszásra, néhány dolgot meg kell állapítanunk. Például azt, hogy kik és hogyan vállaltak a szó szoros értelmében szerepet a darab megválasztásában, a szerep kiosztásában és a mű színpadra vitelében. Láttunk mi olyan falusi csoportot is, amely Schiller: Ármány és szerelem című drámáját „vitte színre”. Mondanunk sem 'kell, hogy az alkalmi díszlet, a kölcsönkunyerált kosztümök, és a szereposztás, meg egyáltalán az egész előadás még csak paródiának sem volt jó. De hagyjuk ezt a részét a dolognak. Meg kell említenünk, ami tálán a leglényegesebb: kik vettek, vagy vesznek részt ma is egy falusi színjátszó csoportban? Két-három fiatal pedagógus; néhány fiatal a községből s egy öreg, akit sokáig kell kapacitálni, míg elvállalja a nagymama vagy a nagypapa szerepét. Hosszú hetek munkája, nagy anyagi kiadás, a dolgozó „kölcsönkérése” a munkából és aztán — egy bemutató előadás fél házzal... A fél ház jelentős része is rokon, jó barát, ismerős, akik már csak megnézik a Jancsit vagy a Katit. A többiek alig várják, hogy véget érjen az előadás, mert „utána hajnalig tánc...”

Van, aki fölveti: „No jó, de vannak olyan falvak megyénkben, amelyeknek tenyérnyi színpadára nem juthat el a Jókai Színház sem.” Igaz, ezek az emberek is vágynak arra, hogy élő-közeiben lássanak színpadon mozgó embereket, akik kilépnek a hétköznapi életből, s a színpadon mutatják be, hagy tudnak o munkán kívül mást is produkálni. Itt helye van még a műkedvelő színjátszásnak, helye van még annak, hogy helyi erőkből, de szigorúan műkedvelői kereteken belül szerezzenek vidám perceket a falusi publikumnak.

Persze, az sem „baj”, ha ehelyett inkább kis irodalmi jellegű, illusztrált előadások keretében a község egyik művelt, szakos pedagógusa, szép verseket szépen tolmácsoló, ügyes diákokkal bemutatja valamelyik nagy magyar költőnket. Mert az egy szál zongora kíséretével „előadott” nagyoperettek kora lejárt. Ezt nem mi találtuk ki — az élet produkálta...

T. F.

— Kisregény

51.

döntéséhez szükséges egykori

Köziilet munkaerőigénye

Az ÉM 44. sz. All. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — fémcső-állvánvozőkat, ácsokat, hideg burkol ókat (gyakorlat- ta!!), kőműveseket, kubikosokat és j yirágh Ferenc és Sass Ervin cikBékés megyében, Irányi István: A gyermek Szendrey Julianna és Mezőberény, dr. Virágh' Ferenc: Vég' Gyula 400 évvel ezelőtt című írását tették közzé. Az ismeretterjesztés rovatban dr. Tóth Lajos ír a szarvasi ismeretterjesztés történetének haladó hagyományairól, a vitarovatban pedig dr.

férfi segédmunkásokat. Családfeantari kei jelentek meg. Koszta Rozália

lóknak havi 360,— Ft (napi 15,— Ft), „ ,, , ,, ,,, , .

„em családfenntartóknak havi M0.- ,a ^ekely Aladar emlékkiállítást Ft (napi io,— Ft) kGionéiési dijat fi- ' ecenzalja, Csoor István a má- zctünk, amennyiben vidéki lakásbeje- ■ SOdik dél-alföldi tárlatról jelen- lentéssel rendelkeznek és állandó la- i tetett meg irodalmi levelet. A kóhelyükre naponta nem térnek haza. | „Tények, dokumentumok, emlé- Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk.

Tanácsigazolás és munkaruha, szakmunkásoknak szerszám szükséges.

Cím: Budapest V., Kossuth rajos tér óig Gádorosi Vass István beszá- munkaerögazdáikodás. sió mólóját az agrárszocialista mozkek” rovat dr. Gábris József, Fi- j ladelfi Mihály és Gácsér József | cikkeit közli, a szemlerovat pe- j

Az öreg mindinkább érezte, hogy csatát veszít.

— Mindannyian felelősek vagytok! Különösen ti! — mutatott Mihályra és Andrékóra."

— Én nem! — hördült fel Mihály. — Tanúim vannak rá, hogy mindenféle marhaságot elleneztem !

— így van! — felelték rá a többiek kórusban.

Józsi bácsi megpróbált még egy érvet előhozni.

— Magdával békésén megegyeztek. Elválnak. A magánélete lassan helyreáll. Higgyétek el, rendes ember lesz belőle, , ha mi, akik itt vagyunk, odaállunk mellé. Különösen ti — mutogatott azokra, akik már régebben tagjai a szövetkezetnek.

— A feleségit hitegethette, csalogathatta, de mi meguntuk.

Elég volt! — jelentette ki Kuta- si.

Az öreg tehetetlenségében elővette az utolsó adut,

— Jót Főzzétek csak a tervet! De én is megyek oda, ahol igazságot mérnek egyformán, mindenkinek! — fenyegette meg őket, s elhatározta, ha így elszabadult a pokol, akkor a főkolomposok feleljenek majd Suhajdának.

— Menjen, Józsi bátyám! — felelte Gémes. — A mi életünkbe nincs beleszólása senkinek! Az nem bűn, ha jobbat akarunk!

— Csak a te szándékod hamis! Te uszító vagy!

— Maga is hamar tud felejteni! — mondta gúnyosan Gémes. — Ha az volnék, akinek maga tart, már délután végeztünk volna a maga védencével.

— Egy ember nem élhet százak nyakán azok akarata ellenére! — kiabálta Kutasi. — Ez is igazság! Ezt is mondja meg, ahová menni akar!

Józsi bácsi úgy érezte, szétrobban a feje. Megfogta Mihály mellén a nagykabátot.

— Te pedig mondd ki, hogy vállalod! Úgyis ezt akartad. Hadd örüljenek, hogy az öreg Farkas hiába ugrált. Csak vigyázz, nehogy hozzám menekedj majd, ha azok, akik most dicsőítenek, le akarnak lökni a nyeregből. Ne feledd, új lóra mindig akad új lovas!

— Vállalom! — jelentette ki Mihály.

Az öreg azt hitte, elszédül.

— Áruló! — vágta Mihály szemébe. — Ti meg a cinkosai vagytok! Mindannyian! Mindannyian! — kiáltotta rekedten, és a sírás határán volt, amikor kiszaladt a konyhából.

Gémes vigyorogva tette be utána az ajtót. Az öreg makacssága minden rokonszenvet kiűzött belőle. Ö már teljesen szabadnak hitte az utat terve megvalósítása előtt.

A többiek hallgatásában ott lappangott á szánalom Józsi bácsi iránt. Sajnálták az öreget, akinek még mindig nem esett le a hályog a szeméről. Kicsit féltek is tőle, hiszen, ha a pártbizottságra megy panaszra, a dél-