Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-03 / 260. szám

19W5. november 3. 12 Csütörtök Kertészeti mozgalom Békéscsabán Városunkban igen sok házikert található. Ám nagyon kevés az olyan, amely megfelelően lenne kihasználva. Az igazság az, hogy nem törődtek eddig a házikertek fejlesztésével. Kertészeti kiállításokon ter­mékeink több aranyérmet nyer­tek már. Ez bizonyíték arra néz­ve, hogy érdemes kertészkedhi, hiszen az éghajlati és a talajvi­szonyok kedvezőek. Dr. Nagy Vilmos, az Országos Tervhivatal munkatársa írja a Népszabadság október 5-i számá­ban: a kertészeti termelés négy­szeres termelési értéket tud elő­állítani a szántóföldi termelés­hez képest. A hazai gyümölcsfogyasztás­nak a, 10 százalékát a házikertek termékei biztosítják, ezért meg kell adni minden lehetőséget azok fejlesztésére. Az elmúlt évben a Hazafias Népfront kezdeményezésére ker­tészeti szakkör alakult. A Balas­si Kultúrotthon termet biztosí­tott, ahol filmvetítéssel egybekö­tött szakelőadások voltak a téli hónapokban. A megyei könyv­tár a kertészkedő olvasói részére vitaelőadásokat és kcrtlátogatá- sokat szervezett. A földműves- szövetkezet permetező anyagok­kal és egyéb segítséggel járult hozzá a szakkör munkájához. Azóta igen sokat fejlődött e mozgalom. A téli hónapokra már elkészült az oktatási program. Havonta 2—3, filmvetítéssel egy­bekötött szakelőadás lesz a Ba­lassiban. A felsoroltak bizonyít­ják, hogy megindult a mozgalom a házikertek termelési szintjé­nek emelésére. Nyomdászok, me­zőgazdasági szakemberek, mér­nökök kertszövetkezeti társulást alakítottak. Céljuk: egy mintá­kért létrehozása. Hatvan tagja van a társulásnak. A tagok kö­zött sokan vannak, akik külföldi útjaikon magas színvonalú kert­gazdálkodást láttak, s ezt itt is meg akarják valósítani. Nem­csak a közös kert mintaszerű gondozásával akarnak példát nyújtani, hanem segíteni a házi- kerí-tulajdonosoknak is. Ha a kertészkedést, a háziker­tek fejlesztését közérdekű ügy- gyé tesszük, akkor a jelenlegi termékmennyiségnek többszörö­sét érhetjük el, hiszen ma még nagyon sok elhanyagolt házikert van a városunkban. A kertészszövetkezeti társulá­sok, házikertek, szórványgyü­mölcsösök és zártkertek gyü­mölcstermelésre történő gazda­ságosabb kihasználására kor­mányrendelet és SZÖVOSZ el­nöki utasítás jelent meg. Ezen intézkedések hatására az elmúlt években az országban 23 kert­szövetkezeti társulás alakult. A testvéri szocialista országokban már évek óta működnek kerttár­sulások igen jó eredménnyel. Városunkban, amint az itt fel­sorolt adatok bizonyítják, meg­van a lehetőség a kertkultúra magas színvonalú kialakításához. A megindult kertészeti mozgal­mat fel kell karolni és biztosí­tani azokat az eszközöket és fel­tételeket, melyek a kertészeti szakkör és a kellszövetkezeti társulás mintakertjéhez szüksé­gesek. A mintakert létesítéséhez van alkalmas terület, csupán azt kell eldönteni, hogy ez nem ma­gánügy, hanem közérdekű célo­kat szolgáló létesítmény lenne. Új kuliúrházüit avatnak november 7-én Nagykamarásom Nagy örömmel készülnek Nagykamaráson, a község lakói no­vember 7-éré, ugyanis ez az ünnep kettős lesz számukra. Üj mű­velődési otthont avatnak. Az ünnepség előtt néhány nappal a község apraja-mgyja segített a művelődési otthon környékének szépítésében, parkosításában. A kiszesek, úttörők, pedagógusok és szülők együttesen egyengették a földet s társadalmi munkában uz elmúlt napokban csaknem 400 órát dolgoztak. A termelőszövetke­zet is segített, járművet biztosított a parkosításhoz szükséges föld szállítására. Összesen mintegy 25—30 vontatóval szállítottak földet a kultúrház környékére. Az ünnepélyes avatás november 6-án, délelőtt 10 órakor lesz. A község vezetői egész napos programról gondoskodtak. A délelőtti ünnepi beszéd után az általános iskola tanulói énekszámokkal lépnek fel és részt vesz, illetve műsort ad a békéscsabai Balassi együttes is. Délután a helyi KISZ-szervezet fiataljai és az általános iskola népi táncosai adnak műsort. K. G. Megyei úttörő kiál ittast nyitottak meg Békéscsabán Százötven pályamunka a bemutatón A Vörös Zászló Hőseinek Üt- ján mozgalom keretében októ­ber 23-tól kiállítást tartottak a békéscsabai Kállai Éva Úttörő- házban. A város úttörőcsapatai­nak pajtásai rajzokat, szobrokat, kisplasztikákat, fafaragványokát s kézimunkákat készítettek, s ezzel emlékeztek meg példaké­peikről, a forradalmi mozgalom Ä propagandista kiemelkedő alakjairól, a kom­munista hősökről. Tegnap, no­vember 2-án megyei kiállítás nyílt a békéscsabai úttörőház­ban, amelyben a városi és a já­rási bemutatók legjobb munkáit láthatják az érdeklődők. Az öt­letes, szép, s az úttörők szorgal­máról tanúskodó kiállítá­son mintegy 150 különféle pá­lyaművet mutatnak be novem­ber 6-ig. Az irodájában fogad László István, a békéscsabai Kulich Gyu­la Fiúkollégium igazgatója. TaJ Ián szerencsének is lehet nevez­ni, hogy ott találom, mert a kü­lönböző irányú elfoglaltsága sok­felé szólítja. Legtöbb ezekből va­ismétlése. Ide lényegében már t felkészülten érkeznek a hallgatók, ide valószínű, hogy nem mindent '.értenek meg. Ezek tisztázása te­hát a feladat, mégpedig kötetlen beszélgetés formájában. — Rendszerint vita támad, s ez lamilyen társadalmi vállalás, ú a jo- Persze, feljegyzem, kinek mi egyebek között a középiskolai pe- a véleménye, hogy a végén, ami- dagógus pártalapszervezet titkára összefoglalom az anyagot, hi- és a Pedagógus Szakszervezet vatkozhassak rá mondja Lász- munkásellátási felelőse. Az előírt j elvtárs. . ideológiai továbbképzés keretén1 Tudjuk, hogy a szemináríu- belül rendszeresen szemináriumot; m°l<; néha eléggé vontatottan tart kollégáinak, s ami ugyan- kdödnek. Mivel lehet leginkább csak nagy lekötöttséggel jár: azj felkelteni az érdeklődést? esti marxista—leninista középis- j — Egy-két aktuális példával, kólában egy osztályt vezet. i amihez aztán bizonyára mások is — Megmondom őszintén, annyi | hozzászólnak. Természetesen is- a tennivalóm, hogy már több, merni kell a hallgatók összetéte­mint amennyit elbír az ember. Valami alól fel akartam mentet­ni magam, s arra gondoltam, hogy talán az esti középiskolai oktatás­ban való közreműködést adom át másnak. A városi pártbizottság azonban arra kért, hogy folytas­sam tovább a munkát. Csak így röviden beszél erről László elvtárs, azt nem említi, hogy miért tartja fontosnak a se­gítségét. Pedig érdemes ezt is néhány szóban megemlíteni. Az egyetemen a matematika,' a fizi­ka és az ábrázoló geometrián kí­vül filozófia szakot végzett, rá­adásul komoly forradalmi tapasz­talatokkal is rendelkezik. Már a 40-es évek végén, az egyetemi évei alatt bekapcsolódott a mun­kásmozgalomba, s azóta is tevé­kenyen kiveszi belőle a részét. Szükséges, hogy az ismereteit a' társadalom javára gyümölcsöztes-! se. j A városi pártbizottság kérése természetesen elismerést is jelen­tett, ami újabb erőt kölcsönzött számára. Az esti marxista—leninista kö­zépiskolában előadásokat tart és szemináriumokat vezet. Milyen módszerrel ? fi választ így foglalja össze:' — Az előadásokat a tankönyv­höz igazodva készítem el, s igyek­szem az életből vett példákkal ki­egészíteni. A szemináriumokra — függetlenül attól, hogy ismerem a témát — ugyancsak előkészülök. Főkérdésekre bontom az anyagot és néhány olyan példát is fel- jegyzek magamnak, amit a legal­kalmasabbnak tartok egy-egy rész megvilágítására. ä szeminárium tulajdonkép­pen az előadáson meghallgatott és a könyvből átvett tananyag ét­iét Nálam például a legtöbben munkások, akiket az élet minden területe érdekel. László elvtárs tapasztalata, hogy egyesek szinte szóról szóra beta-j nulják az anyagot, ami azonban) egyáltalán nem kívánatos. Ö erre mindjárt a tanév kezdetén felhív! ja a figyelmet. — Célszerűnek tartja a szem­léltető eszközök használatát? — Szerintem minél több van, annál jobb, persze csak akkor, ha tényleg kifejezi azt, amit aka­runk. A szocializmus építésének alapkérdései című témakörben például igen hasznosak a grafi­konok, amelyeket a szeminárium- vezetők is elkészíthetnek. Szem­léltetéssel hosszú ideig megmarad a hozzákapcsolódó anyag az em­ber emlékezetében. Különösen fontos ez most, a harmadik ötéves terv időszakának kezdetén. A vizsgákra természetesen ala­posan fel kell készülni, amihez j éppen a szemináriumvezetők tud- j nak a legtöbb segítséget nyújtani, j — Legjobbnak tartom, ha kér­désenként kidolgozzuk az anyagot, de csak a szeminárium befejezése után — vélekedik és meg is indo­kolja: — Ha ez előbb a hallga­tók kezébe kerülne, nemigen for­gatnák a tankönyvet, ami pedig elengedhetetlenül szükséges a si­keres vizsgához. A kidolgozott vizsgakérdések csak a tanultak visszaidézését szolgálják. Érdemes megemlíteni még, hogy akik eredményesen fejezik be a marxista—leninista esti kö­zépiskolát. 5 hónapos pártiskolá­nak megfelelő képzettségre tesz­nek szert. Akiben pedig felébred a kedv a továbbtanulásra, mar­xista—leninista esti egyetemre ke­rülhet fi vizsgán — így tartja Lász­ló elvtárs — vizsgázik a szeminá­riumvezető is. Az előző évek eredménye azt bizonyítja, hogy a városi pártbizottság továbbra is méltán igényli az oktatásban az ő segítségét. Helyes lenne azon­ban, ha egyet-mást azért mégis levennének a válláról, hiszen a pártoktatás vezetése egymagában is egész embert kíván. Pásztor Béla Vándorzászlóval jutalmazzák a legjobb MHS-alapszervezetet A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség békéscsabai városi el­nöksége ülést tartott október 29-én. Az alapszervezeti ellenőr­ző bizottságok munkájáról Nagy Miklós, a városi elnökség szer­vezési felelőse tartott beszámo­lót. Megállapítható: az ellenőr­ző bizottságok munkája általá­ban nem megfelelő. A városi elnökség ennek alapján megbe­szélte a soron következő tenni­valókat. A konzervgyár MHS- alapszervezetének tevékenységé­ről szóló jelentés ismertette: jö­vőre a konzervgyárban lövész- csapatot alakítanak. Ezt követően az elnökségi ülés résztvevői értékelő bizott­ságot választottak arra, hogy melyik alapszervezet érdemli ki a város legjobb MHS-alapszer- vezetének járó vándorzászlót. Ha ez az alapszervezet egymás után három évben elnyeri ezt a kitüntetést, azt Véglegesen meg­kapja. Az eredményhirdetésre december 20-ig sor kerül, s ugyanekkor a második és a har­madik helyet megszerző MHS- alapszervezetet serleggel jutal­mazzák. Ez alkalommal Békés­csaba legjobb lövészcsapata is vándorzászlót kap. TÓTH LAJOS r, Még az idén t Kélszázöfveuezer naposcsibe Varga Ferenctől, a baromfi - keltető állomás helyettes vezető­jétől érdeklődtünk, mi újság az állomáson ? — Nyolcvan tízezres gépünkből jelenleg hét üzemel. A tervek szerint még az idén kétszázöt­venezer naposcsibével látjuk el a közös gazdaságokat. A gépek nagy karbantartása már befeje­zés felé közeledik, hatvan gép teljesen üzemképesen várja a januárban kezdődő főszezon in­dulását, Évi teljesítményünk kü­lönben jónak mondható. 4 millió 412 ezer csibeegységet írt elő a terv, ezzel szemben már 4 millió 587 ezret keltettünk, ehhez jön még az év hátralevő két hónap­jában keltetett kétszázötvenezer csibe. 45. — Ügy odavagytok azért a vénemberért, mintha nem is lé­tezhetnénk nélküle! Csak tud­nám, hogy miért? — Mert ő a lelkiismerete en­nek a szövetkezetnek. — És mi? — Te nem voltál velünk az út elején, János! Akkor másként látnád Menyhért helyzetét is. Gémes megdöbbent erre az utóbbi mondatra. Ha így této­vázik Mihály, teljesen csődbe jut vállalkozása. Aztán felesz­mélt. Ha Mihály így bizonyta­lankodik, megnyílik előtte az út. De ha nem, akkor is Menyhér­tet meneszteni kell! — Igazad is van! Sokkal könnyebb ágálni, mint a felelős­séget vállalni! — fakadt ki nagy műharaggal. — Másokat, meg egyen meg a fene. Szaladgálja­— Kisregény — , Csinálják a bajt maguk­nak! nak! — Én kértelek rá? — gerjedt be Mihály is. — Ha a becsületedre hallgatsz, mellénk állsz! Vagy talán el se akarsz jönni ezek után estére? — Nem tudom. — Nélküled is megcsináljuk! — ült fel Gémes a biciklijére. Mihálynak még vacsorázni se volt kedve, úgy felzaklatták Gémes szavai. Asszonya el sem tudta találni, mi a baja. — Beteg vagy? — kérdezte Horváthné, mikor az ura anél­kül, hogy egyetlen falatot is le­nyelt volna, felállt az asztaltól. — Nem esik jól! — felelte Mihály, és bement a szobába. Ott se lelte helyét. Kinézett az udvarra, s a fás­kamrába ment. Csinálnia kellett valamit, mert fejében az össze­vissza kuszálódott gondolatok úgy nyugtalanították, mint amikor elindult annak idején Farkas Józsi bácsihoz, hogy be­jelentse belépési szándékát. Ak­kor is, most is élete új mérföld­kövéhez érkezett. Nemsokáig hasogatta a fát. Kiállt az ajtóba, s hallgatta, mint esik a csendes, bővizű no­vemberi eső. Meg kell osztania gondját az asszonnyal! Visszament a konyhába — Mi van veled? — kérdezte Horváthné. — Ügy járkálsz, mint bíróban a fájdalom! — mondta még, s biztosra vette, hogy Mihály nincs rendben. Vagy beteg, vagy valami újabb bolondság történt a szövetkezet­ben. Legtöbbször akkor ilyen nyugtalan. Mihály még nem tudta rá­szánni magát, hogy megnyíljon felesége előtt. Ismét behúzódott a szobába. Horváthnét égette a kíváncsiság, s belesekedett a függönyön. Mihály az asztalnál ült, fél könyékre támasztotta ar­cát, és a semmibe bámult. Sze­me nagyon üvegesen csillogott. Benyitott hozzá. — Megint összevesztetek, ap- jukom? — kérdezte szelíden az asszony. Mihály nem válaszolt. — Mondd el! — unszolta to­vábbra is Horváthné. — Megint megbántott Menyhért?

Next

/
Oldalképek
Tartalom