Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-02 / 259. szám
<9ö6. NOVEMBER 2„ SZERDA Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM Világ proletárjai, Köszöntjük a párt megyei küldöttértekezletét! Kommunisták tanácskozása Széles körű előkészületek után ma délelőtt megkezdi munkáját megyénk legfelsőbb politikai fóruma, a megyei pártértekezlet. A magukra mindig többet vállaló emberek, a kommunisták ülnek a tanácskozó- asztaloknál és számot vetnek önmagukkal, munkásságukkal. Számot vetnek megyénk lakóinak minden örömével, gondjával, politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésünk sikereivel, négy esztendő eredményekben gazdag küzdelmeivel. S hogy van miről számot adni, azt nem az esemény feletti öröm és tiszteletadás mondatja velünk, hanem a megtett út szemmel látható, kézzelfogható bizonyítékai. Hiszen olyan események zajlottak le e négy esztendő során, olyan vágyak és elképzelések öltöttek testet, olyan cselekedetek kerülhettek a megyei pártbizottság beszámolójába, amelyek a szocializmus építésének nagyszerű velejárói, olyanok, amilyenekre csak a közösségért élni és cselekedni kész emberek képesed A kommunisták e tanácskozás sori emelt fővel állhatnak megyénk népe elé. A párt megyei bizottsága politikai, gazdasági és társadalmi életünk felelősség- teljes irányító munkájában töretlenül és szilárdan állt helyt, követte — és a dolgozókkal egységben — igyekezett megvalósítani a párt VIII. kongresszusának határozatait. Ez az alapvető tény biztosította, hogy megyénkben eleven, lüktető a politikai élet, hogy erősödtek a párt- szervezetek, hogy az emberek egyre jobban törekednek a marxizmus—leninizmus megismerésére, megértésére. Ez az alapja annak, hogy a társadalmi életben, a dolgozók osztályszövetségének erősödésében, a gazdasági és kulturális életben jelentős eredményeket érhettünk el. A szocializmus alapjainak lerakása után ez az a négy esztendő, amelyben megszilárdultak a mezőgazdaság szocialista szektorai a megyében, és mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a szocializmus teljes felépítéséhez a mezőgazdaságban is a párt jelölte út az egyedüli helyes és követendő. parasztság termelési kedvének növekedése, a dolgozók életkörülményeinek állandó javulása, mind itt zajlik le szemünk előtt, napról napra tanúi vagyunk. De tegyük hozzá: nem magától jött! S hogy szemlélhetjük, azt az előrelátó gazdaságpolitikának, a következetes irányításnak, az ügy sikerébe vetett hitnek és szorgalomnak köszönhetjük. Ki ne tapasztatta volna e négy év során azt a hallatlan erőfeszítést, amelyet azért tettünk, hogy korszerű, versenyképes ipari létesítményekkel gazdagodjék a megye. Ki a megmondhatója, mennyi számvetés, tanácskozás, töprengés és nekirugaszkodás kellett ahhoz, amíg elérkeztünk odáig, hogy bővíthetjük, korszerűsíthetjük régi üzemeinket, s a vidéki ipartelepítés fokozatos megvalósításával enyhíthessük a foglalkoztatottsági gondokat. Ki tudná felsorolni az új létesítményeket, a korszerű mezőgazdasági építményeket, üzemeket, lakóépületeket, kulturális és egészségügyi intézményeket Hosszai listát tenne ki mindez. De az összegezés ott lesz a küldöttek asztalán több minit százoldalas könyvbe kötve. Ott lesz a beszámolóban és meg-megcsillan majd a küldöttek felszólalásaiban. Sikerekben gazdag négy esztendő munkája kerül elemzésire ezen az értekezleten. A sikerek elismerésén túl azonban a megtett út gondjai, hibái, buktatói is mérlegre kerülnek. Mérlegre, mert a kommunistákat, a pártvezetést az önkritikus szemlélet- mód jellemzi. Tudják, hogy a hibákkal, tévedésekkel szakítani csak bátor kritikával, a hibák ismeretéből fakadó őszinte elhatározással és tettrekészséggel lehet. Ilyen kritikai légkör hatotta át vezetőségválasztó taggyűléseket, a községi, járási és városi pártértekezleteket. Ilyen légkörben vitatták meg négy év tanulságait, a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei alapján a jövő tennivalóit, és ilyen értelemben látták el út- ravalóval a mai tanácskozáson részt vevő küldötteket. Gyümölcsöző volt ez a négy esztendő és csak kivonatosan is lehetetlen itt felsorolni fejlődésünk fontosabb mozzanatait. A gépesítés fokozása, a tudomány eredményeinek felhasználása és mindezek hatásaként a terméseredmények növekedése, az ésszerűbb és gazdaságosabb termelésre való törekvés, a Négy év eredményei, sikerei, hibái s jövőbe mutató tanulságai kerülnek ma a tanácskozás reflektorfényébe. Négyévi munkásság összegezésére tekintenek, figyelnek ma megyénk lakosai. Mi velük együtt köszöntjük a kommunisták megyei értekezletét és munkájukhoz sok sikert kívánunk. Növekedett a gazdasági tevékenység hatékonysága, tovább javult a lakosság életkörülménye A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése A második ötéves terv időszakában elért fejlődésre alapozva, a gazdaságpolitika továbbfejlődésével, a gazdaságirányítási rendszer reformjával kapcsolatos kezdeti intézkedésekkel összhangban az ipar és a mezőgazdaság több fontos üzemében 1966 I.— A szocialista ipar 1966 első 9 hónapjában 11 százalékkal többet termelt, mint egy évvel korábban. Ugyanilyen mértékben nőtt az üzemek árbevétele is. Az ipar tevékenységét idén jobban jellemezte az igények felmérése, a szükséglet szerinti termelés. Bővült az ipari termékeik válaszul. negyedévében a termelés szervezettebb volt, javult a gazdasági munka hatékonysága. 1966-ban a gazdaság továbbfejlődését, a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátásának javulását a következő adatok jellemzik: téka, javulta minősége és a készletek gyorsabban realizálódtak. Számos új — üvegipari, kötszövő- ipari, hús- és baromfiipari — cikket állítottak elő. A fontosabb cikkek termelése az előző évhez és az országoshoz viszonyítva az alábbiak szerint alakult: állóalapja. Jelentős műszaki Intézkedések történtek a tégla- és cserépipari vállalatnál, a Baromfiipari Országos Vállalat Orosházi Gyáregységénél. A berendezések kihasználását lényegesen növelték az üveggyárban és a kőolajbányászatban. Az ipar — összhangban a nép- gazdasági terv célkitűzéseivel — fokozta külkereskedelmi tevékenységét is; több új és hagyományos cikk exportja növekedett 1965 első kilenc hónapjához képest. A szocialista építőipar az év első kilenc hónapjában 340 millió forint értékű építési, szerelési munkát végzett, 5,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A termelésnövekedés teljes mértékben a közületi és a szövetkezeti iparban következett be. A vállalati építőipar termelése valamelyest csökkent, ahol — a nagy ipari beruházások teljes befejezése után — számszerűen jóval több, átlagosan 29 százalékkal kisebb értékű építménykivitelezést kezdtek meg az év folyamán. Az építőipar főbb feladatait hosszabb időre a Központi Bizottság 1964 februári határozata szabta meg. A feladatok megvalósítása érdekében a megyében az eddigieknél fokozottabban kell növelni az építőipar gépállományát, az előregyártott, korszerű falszerkezetek, a típustervek alapján végzett kivitelezések arányát. A nehéz testi munkával járó munkafolyamatok gépesítését a tanácsi építőiparban kevésbé fokozták. (Folytatás a 3. oldalon.) Az 1966. I.—III. n.-évi termelés az 1965. L—IIL n.-évi aa országos termelés %-ában term, %-ában Kőolaj 89,3 9,1 Földgáz 135,9 9,1 Égetett tégla 101,3 10,1 Égetett cseré® 99,9 81»! Öblös üveg 814 24,1 Öntött síküveg 844 16,1 Kötöttáru 101,3 114 Férfiing 93,• 85,1 Takarmánykeverék 105,9 94 Cukor 104,t 214 Kolbászfélék 1214 11,0 Vágott baromfi 92,6 11,4 Feldolgozott tojás 95,3 16,3 Gy ümölcskonzerv 118,1 3,1 Főzelékkonzerv 1364 114 Egy év alatt emelkedett a tégtermékekből az igények méghala, öntött síküveg, cukor, kolbászladták a kapacitásnak megfelelő félék, feldolgozott tojás országos termelés mennyiségét is. Ezt termeléshez viszonyított részaráazonban csak kapacitásbővítéssel nya. Egyes cikkekből, mint példátudták volna kielégíteni. ul csempekályha, fémtömegcikk, Részleges és teljes üzembe heegyes kötszövőipari és bútoripari lyezésekkel tovább bővült az ipar Ipar — Építőipar A BÉKÉSCSABAI ÜJ GIMNÁZIUM. Fotó: Demény Gyula
