Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-06 / 263. szám

/ 1*66. november 6. Vasárnap Kitüntetéseket adott át Békéscsabán a KISZ megyei bizottsága A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója al-. kaiméval ünnepséget rendezett november 5-én, tegnap délelőtt Békéscsabán a KISZ Békés me­gyei Bizottsága. Ez alkalommal Mihalik György, a megyei KISZ- bizottság első titkára kitünteté­seket, jutalmakat adott át. KISZ Érdemérmet adomá­nyoztak Apáti Gábornak, a nagy­szénás! Lenin Tsz KlSZ-titkárá- nak, Csdcsely Sámuelnak, az MSZMP mezőkovácsházi já­rási bizottsága munkatársának, Horváth Imrénének, a békéscsa­bai Kállai Éva Űttörőház igaz­gatónőjének, Kovács Kálmán­nak,, a sarkadi I-es számú iskola úttörőcsapatvezetőjének és Papp Sándornak, a békési kosórüzem KISZ-titkárának. Kiváló Űttörővezető kitünte­tésben részesült Ősiké László (Vésztő), Prónai Jánosné (Szen- tetomya), Szabó Gyula (Sarkad), Szél István (Szabadkígyós), Szlu­ka Mátyás (Békéscsaba) és Váig- réti János (Békéscsaba). Aranykoszorús KlSZ-jelvény- nyel jutalmazták Andor Mihályt (békési kosárüzem), Bállá Ist­vánt (békéssámsoni Előre Tsz), Balogh Eleket (Gyula, vízügyi igazgatóság), Behám Máriát (Csanádapáca, Haladás Tsz), Bencsik Jánost (Békéscsaba, Kö­rös Állami Áruház), Botyánszki Pált (Békéscsaba, kötóttárugyár), Huszárik Mihályt (Szarvas, já­rási KlSZ-bizottság), Kokavecz Lászlót (Békéscsaba, téglagyár), Lénárt Imrét (Budapest, pártfő- iskola) és Vékony Ferencet (Szeghalmi Fmsz). Hatan külföldi utazásit kaptak jutalmul, míg pénz- és tárgy- jutalomban harminchétén része­sültek. A békéscsabai tervező- iroda hat dolgozójának Társa­dalmi munkáért jelvényt adtak át, s az iroda KlSZ-alapszerve- zete megkapta a megyei KISZ- biizottság dicsérő oklevelét. Duplájára emelkedett a megye könyvtárainak száma az ötéves terv idején Megyénkben 45 közkönyvtár tevékenykedett 1960-ban, az elmúlt év végére pedig már 97 szolgálta az olvasókat. Nőtt a kölcsönzőhelyek száma is és három művelődési autó jut­tatja el a kultúra közkincseit a távolabb eső településekre. Ez idő alatt csaknem megkét­szereződött a beiratkozott ol­vasók létszáma is, s igen nagymértékben emelkedett a kölcsönvett kötetek száma, öt év alatt könyvtáraink 40 szá­zaléka kapott megfelelő élhe- hélyezést, bútorzatuk cserélő­désével kulturáltabb környe­zetet teremtenek az olvasók­nak, bár sok helyütt — ezen a téren — a korszerű igényeket még nem tudják teljesen ki­elégíteni. Versenyhír a dó Felsőnyomási kombájnosok, orosházi traktorvezetők betakarítási Milyen lesz Békéscsabán a Tanácsköztársaság útja Pénteken délelőtt sokakat érin- j értekezleten ismertették a arvezőiroda munkatársad a me­gyei és városi tanács, valamint a beruházási iroda és az érdekelt szervek képviselői előtt elképze­léseiket a Tanácsköztársaság út- ;ának átépítését illetően. Sajben Pál irányításával a tervezőkol­lektíva négy variációt dolgozott ki, amelyből az értekezlet hosszas vita után a legmegfelelőbbet fo­gadta el. Sipiczky Jánost, a városi tanács építési osztályának vezető­jét arra kértük, ismertesse az el­fogadott terv főbb vonásait. — Közismert, hogy Békéscsaba külterületi része az elmúlt évek­Házgyari épületek szereléséhez állandó budapesti munkára felveszünk KŐMŰVES, FESTÖ-MÁZOLÖ, FŰTÉS-, VIZ-, GÁZSZERELŐ, ÜVEGES, LAKATOS, VILLANYSZERELŐ szakmunkásokat, kubikosokat, férfi és női segédmunkásokat. léli munkalehetőség biztosíiva Jelentkezés személyesen: ÉM 43. sz. AÉV, Bp. XI., Dombóvári út 19. (4-es, 47-es villamossal.) ben jobban fejlődött, mint a vá­ros központja — mondotta többek lijjzött az osztályvezető. — Eddig nem volt mód a központban a nagyobb szabású rendezésre, mert a közművesítés megoldat­lan kérdésként akadályozta a munkát. Most azonban az erőteljesen megindult s viszonylag jó ütemben haladó közművesítés lehetővé teszi a város központjának az átépí­tését is. A Tanácsiköztársaság útjának burkolata valamikor ezerkiienc- százharmincban épült, már nem felel meg a megnövekedett köve­telményeknek. A csatornázás után korszerű, négy három méter szé­lességű nyomsáv épül erős asz­faltburkolattal.. Ez azután képes lesz elviselni az egyre növekvő forgalmat. A csatornaépítés a jövő évben a Jókai Színháznál fejező­dik be, de a MÁV-állomásmál már előbb megkezdődik az út építése. Az értekezleten nagy vita volt ar­ról, hogy legyen-e zöld sáv közé­pen. Végül megállapodtunk ab­ban, hogy nem lesz, mert ennek a létesítése jelentősen megnövelné az építés költségeit. Az elfogadott változat lehetővé teszi, hogy a je­lenlegi közvilágítás és fásítás szinte teljesen érintetlenül ma­radjon. Az új út építése különben teljesen megfelel a városközpont jövőbeni rendezési terveinek. — Az új út építése még nem oldja meg a városkép megválto­zását. Mi lesz az utat szegélyező elavult épületekkel? — Természetesen nemcsak az útépítéssel kívánjuk rendezni a város központját Erre vonatkozó­lag részletes terv készül. Azt hi­szem, a terv néhány részletéről már nem korai beszélni. A MÉLY- ÉS VlZMÜÉPÍTÉSBEN, TERVEZÉSBEN gyakorlattal rendelkező mérnököket keresünk Lakást? biztosítunk. Fizetés a 113/1962 Mü. M. számú rendelet , szerint. Levelet vagy személyes megjelenést: Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula, Városház u. 26. szám címre kérjük. 512 A Március 8. tér és a Kné­zich utca közötti részen kezdő­dik meg a rendezés a jövő év közepe után. A feladat nagyon nagy, hiszen a szanálásra kerülő épületekben sok lakás és bolt van, ezeknek helyet kell biztosítani. Nehéz a megol­dás, de egy biztos: mindenkinek igyekszik a tanács megfelelő he­lyet biztosítani. Külön érdekesség és azt hiszem, városunk egyik büszkesége lesz az a tízemeletes ház, amely majd messze kiemelke­dik a többi közül a Március 8. téren. Az építkezés — minit már mon­dottam — az útépítéssel össz­hangban a jövő év harmadik ne­gyedében kezdődik, s mindent el­követünk annak érdekében, hogy minél előbb megváltozzon vá­rosunk központjának képe — mondotta befejezésiül a városi ta­nács építési osztályának veze­tője. O. L. A Békés és Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága néhány nappal ezelőtt összegezte a párt IX. kongresszusának tisz­teletére indított munkaverseny eredményeit. Megállapította, hogy az őszi betakarítási munkákban a kukorica-adapterrel felszerelt gabonakombájnok vezetői közül Nagy János, Evanics István, Krnács János, Bartalok János, Kassai Tibor, Csilik György, va­lamennyien a Felsőnyomási Ál­lami Gazdaság dolgozói, továbbá Kormányos János, a Szőlősi Ál­lami Gazdaság, Hegedűs Mihály és Tóth Sándor, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, tizedik helyen pedig Sülé János, a Felsőnyo­mási Állami Gazdaság kombájn­vezetője jár az élen. Nagy Já­nos 6629 mázsa, Sülé János pe­dig 3488 mázsa terményt takarí­tott be október 30-ig. A csőtörő kombájnok kezelői közül az Orosházi Tangazdaság traktorosai jeleskedtek. Molnár József 270, Németh József pedig 254 holdról takarította be a ku­koricát. Harmadik helyen Tüzes Sándor, a hidasháti, negyedik helyen Varga József, az Orosházi Tangazdaság, ötödik helyen Sze- lezsán János, a Hidasháti Állami Gazdaság dolgozója áll 220 hold teljesítménnyel. Mögöttük sor­rendben Sárkány Ferenc, Papp Bálint, Bencsik Pál, Sármai Már­ton és Raffai Mihály halad. Az őszi vetés befejezése után értékelték a lánctalpas traktor- vezetők munkáját. Dunai József, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság dolgozója ezen az őszön 1218 hold kalászost vetett, ezzel az első helyezett lett. Az UE—28 traktorvezetők ver­senyében második helyre került Brachna András, a Szarvasi Kí­sérleti Állami Gazdaság beosz­tottja 603 hold teljesítménnyel. Ötödik helyen Hegymegi Ferenc, a mezőhegyesi, hatodik helyen Kovács Mihály, az Orosházi Tan­gazdaság, hetedik helyen pedig Fülöp József, a Szőlősi Állami Gazdaság traktorvezetője ért el igen jelentős helyezést. A Szuper-Zetor traktorvezetők versenyében ugyancsak az őszi az élen az őszi munkákban vetésben Banka Imre, a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság dol­gozója 884 holddal harmadik lett. Mögötte Molnár László, az Oros­házi Tangazdaság traktorosa 752 holdat teljesített. Ebben a kate­góriában hetedik helyre Kovács Imre töviskesi, kilencedik helyre Haba Mihály felsőnyomási, *ize- dik helyre Porubcsánszki Meny­hért hidasháti, tizenegyedik hely­re Kelemen György szőlősi. ti­zenkettedik helyre Bánfi Péter Szabadkígyósi Tangazdaság, ti­zenharmadik helyre Gulácsi Já­nos mezőhegyesi, tizennegyedik helyre Fetcz András szőlősi, ti­zenötödik helyre Illés Gyula és a tizenhatodik helyre Kéti Elek töviskesi, tizenhetedik helyre Barcza István mezőhegyesi, ti­zennyolcadik helyre pedig Wag­ner József hidasiháti traktoros került. / Az Sz—100-as és az Sz—80-as traktorok vezetői közül az őszi mélyszántásban jelenleg negyedik helyen áll Glázik János, az Oros­házi Tangazdaság dolgozója. Tel­jesítménye 939 hold, október 30- án. A kategória első helyezettje, Magony István, 1176 holddal ve­zet. A DT—54 típusú lánctalpas traktorok vezetői közül Bagdi Gábor, az Orosházi Tangazdaság dolgozója 623 holddal került az első helyre. Harmadik Szita Fe­renc, negyedik Bodzási Pál, ugyancsak az Orosházi Tangaz­daság dolgozója. Bolgár kulturális küldöttség érkezeit Budapestre A Kulturális Kapcsolatok In­tézete vendégeként háromtagú bolgár kulturális küldöttség ér­kezett szombaton Budapestre. A Bolgár Külföldi Baráti és Kul­turális Kapcsolatok Bizottsága alelnöke, Josif Toskov vezetésé­vel egy hétre Magyarországra látogató delegáció az ország kulturális életével ismerkedik. (MTI) TÓTH LAJOS V — Kisregény — 48. — Mi? — kapta fel a fejét az öreg. Semmivel sem tudta ma­gyarázni önmaga előtt sem Menyhért viselkedését Már a szavára se lehet adni semmit? Akkor pedig... Nyolcat ütött a falióra. Józsi bácsi megrázkódott. Ekkorára gyűlik össze a „banda” Géme­seknél. Odament volna Meny­hért? Lehetetlen! Magdának mondani kell va­lamit, ha behívta! — Szereted még? — kérdezte az öreg gyengéden. Magda nem felelt, csak ki­buggyantak szeméből a köny- nyek. Józsi bácsi nem tudta, hogy a ragaszkodásnak vagy a sorsa miatti fájdalomnak a ke­serűsége ez. Vagy még mindig szeretné ez a kis fonnyadt asz- szony az urát? — Nos? — kérdezte az öreg. — Gyűlölöm! — Akkor el kell válnotok! — Nem! — tiltakozott Mag­da. — Nekem így is jó! — Ne álljatok egymás útjába, gyerekeim! — Nem én kezdtem! — Pedig nincs más lehető­ség. — Nem válók! — jelentette ki újra makacsul Magda. — Miért? — Járjon el lopva a szeretőjé­hez! — Ez a bosszú? — Ez. — Ami velük történt, nem ti­tok. Úgyis összeköltöznek. — Akkor se válók el! — Mi lesz veled? — Velem? -— kérdezte szomo­rúan Magda. — Mit ér már az én életem? Kiszáradok én már nemsokára. Az öreg odalépett Magdához. Megsimogatta forró homlokát, mint kislány korában, amikor rossz fát tett a tűzre, s Julcsa néni elől hozzá menekült. Vala­mi szépet, nagyon szépet akart neki most mondani, hogy meg­nyugtassa. — Kislányom! — kezdte, s ebben a pillanatban kinyílt a szobaajtó. Menyhért állt a küszöbön. Nehéz vajúdással teli percek után ért ide. Míg meg nem rom­lott asszonyával a viszonya, ide mindig hazajött. Most meg? Mintha vadidegen helyre ko­pogtatott volna be. Julcsa néni hűvös arccal fo­gadta ugyan, de nem zavarta el. Tartott az öregtől. — Kit keresel? — kérdezte fa­gyosan. — A feleségemet — felelte Menyhért akaratlanul, noha már magában leszámolt Magdával. — A feleségedet? — kérdezte nyomatékkai Julcsa néni. — Magdát! — mondta bátrab­ban Menyhért. — Itt van? — Mit akarsz vele? — A kettőnk ügyében jöttem. — Válni akarsz? Menyhért hallgatott. Julcsa néni bosszúsan rántot­ta ki előtte az ajtót. Az öreg nem akart tanúja len­ni Menyhért és Magda utolsó találkozásának. — Vártalak! — mondta Meny­hértnek. — Dönts, ahogy a lel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom