Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
LKfi. november 30. 7 Szerda Még mintegy 130 ezer held föld vár szántásra megyénkben A rengeteg őszi csapadék lassította, hátráltatta a betakarítást, de az őszi mélyszántást is. Főleg az utóbbiban nagy a lemaradás. A traktorosok szinte kivétel nélkül várják az erősebb fagyot, mert a legtöbb helyen túlzottan átázott és ragad a föld. A szarvasa járásban a tegnapelőtti és tegnapi fagyosabb időben 100, az orosházi járásban 30, a mezőkovácsházi járásban pedig 79 érő- gép dolgozott, zömmel két műszakiban. Éjjel-nappal dolgozik 12 traktor az újkígyósi Aranykalász Tsz határában is a még hátralevő több mint ezer hold felszántásán. A múlt hét végéig 36,5 százaléknál tartottak megyénk szövetkezetei a mélyszántással. A gyulai járás szövetkezetei 67, a szarvasi és a békési járás szövetkezetei pedig 64 százaléknál. A cukorrépa szedése és beszállítása lényegében már befejezettnek tekinthető és szedetien napraforgót sem igen lehet már találni. A kukoricatörés is befejezéshez közeledik. Gyula város, továbbá a gyulai és a szarvasi járás szövetkezetei már november 25-én végeztek a kukorica betakarításával. A szárvágással 86,5 százaléknál tartanak a megye szövetkezetei. Legjobban a gyulai, a békési és a szarvasi járásban haladtak el ezzel a munkával, ahol a kukoricaszárnak 3—5 százaléka vár még levágásra A lehordás üteme elég lassú, mert jobbára csak lófogattal tudják lehúzatni. Ezt is a föld erősebb felfagyása után tudják gyorsítani, de indokolt is, hogy a még mintegy 130 ezer hold szántanivalónak ne állja útját sehol sem a lehordaüan kukoricaszár. Huszonkét százalékos túlteljesítés Felsőnyomáson A Felsőnyomási Állami Gazdaság IV. kerületében dolgozó szocialista címért küzdő brigád pártunk IX. kongresszusa tiszteletére vállalta, hogy éves nor- rrjálholdtervét 10 százalékkal túlteljesíti, vagyis 1215 normálholddal többet művel meg. ami fi® ezer 610 forint értéket jelent. Vállalásukat nem 10 százalékra, hanem 22 százalékra teljesítették, s így 141 ezer 804 forint értékkel értek el többet évi tervüknél. Az üzemanyag-, kenőanyag- és alkatrészmegtakarítással együtt összesen 211 ezer 726 forint értékű többlettermelést, illetve megtakarítást értek el. A brigád minden tagja bekapcsolódott a politikai oktatásba is. A munkában példát mutatott ' Haba Mihály traktorosbrigád- vezető. Az eredményekhez hozzájárult az is, hogy Kánya István műhelyvezető rendszeresen segítette a brigád munkáját szakmai tanácsaival. A vizsgabizottság előtt Valach Pál Kondorosról. Ki tudja jobbau a KRESZ-f? így készül a társasjáték Gyerekkoromban sokat ültünk a társasjáték táblája mellett. Ennek két oka volt. Egyrészt, mert a gyerek: ösztönösen társaslény, mondhatnánk — kollektív szellem, másrészt, mert abban az időben sokat kellett üldögélni — rendszerint a légópincében vagy egyéb helyen —, nem volt tanácsos ki rohangálni a grundxa focizni. Nos, akkoriban nagy divat volt „Kapitali”-! játszani. Ez afféle társasjáték, melyhez játékbankók, játékrészvények, játéksorsjegy s — amit a dobókocka képviselt — játékszerencse szükségeltetik. Azóta sok minden megváltozott, a gyerekek nem tudják, mi az, hogy pincében ülni, azt meg még inkább nem, ml fán terem a részvénypakett. Éppen ezért most már a „Kapitali” helyett takarékossági társasjátékot találtak 3d, ahol az OTP szerencsejátékain nyert pénzt családi házba, földművesszövetkezeti részjegyekbe, operabérletbe meg egyéb ilyenfajta hasznos dologba lehet belefektetni. A „Kapitali” voltaképpen sokkal szellemesebb és szórákozta- tóbb játék, mint mostani utóda — de azért gyereknek mégiscsak mostanáig sokkalta, de sokkalta jobb lenni. Azt viszont kevesen tudják, hogy hazai társasjáték-szükségletünk egyharmad része Szarvason készül. Nevezetesen a Műanyagfeldolgozó és JáHA TÁRJÁRÁS November közepén voltam a tsz tanyáján. Hosszú volt az út, mert gyalog mentem, meg aztán, vasárnap lévén, ráértem. Amiért mentem, az kis dolog volt. De amit útközben láttam, tapasztaltam, az nagyszerű és tanulságos élményt nyújtott. Azt tartja a közmondás, hogy hatvan felé hazafelé. Én másként éreztem. Fiatalos, könnyű léptekkel mértem a mezsgyéket. Zöldellő búzavetések szóltak hozzám: itt vagyunk, elindultunk a jövő felé, megadjuk mindazt, amit kértek tőlünk, megsokasodunk, hogy nevessetek majd ránk, mint mi nevetünk a kék égre. * * * S arrább, a széles legelőn, mennyi mozgás, mennyi ígéret! Közel száz tehén, üsző meg borjú delel ott kérődzve. Egyetlen ősz hajú ember vigyáz rájuk, no meg a pulikutya. Köszönök neki, s mondom: — Hogy bír el eny- nyi jószággal? — Módjával. — Nap mint nap nem unja az őrtál- lást? — Ez a dógom. — Rossz időben is kint vannak? — Mindig. — Szereti ezt a foglalkozást? — Rá születtem, * * * Nézem az ősz hajú embert, a pulit meg a gulyát: időtlen idők egésze ők így együtt. • * * Hogy tovább megyek, túl a nagy úton meglepődöm. Jókora tábla gazos kukorica mered felém letöret- lenül, elhanyagoltan. Mi ez? Kié ez a tábla? Régen az uraság hagyta így kardalé- szában a termést. Megtehette, övé volt a fél határ. De a közösben nem lehet ilyen! * » » Odaérek a tsz tanyájához, érdeklődöm: — Mi lesz azzal a kukoricával? — Nincs elég munkáskéz, de nem is érdemes azt letörni — volt a válasz. — Silónak se? — Annak igen. — És mikor? — Majd! Ez a „majd” elszomorít. S mintha a természet is rosszal- laná ezt a meggondolatlanságot, borulni kezd. Eső készül, talán hetes eső. Pedig napfény kellene még, sok napfény, erőt és reményt adó, hogy a mi parasztjaink vidám akarással, egész! valójukkal urává vál- I janak a közös va-j gyónnak. Hogy még véletlenül se kerüljön töretlen kukoricatábla. * * * A tsz tanyáján baromfitenyésztés folyik. Itt megint vigasztaló kép tárul elém. Fehér és kendermagos tyúkok ka- pirgálnak, szemecs- kélnek ezerszám. Fiatal lányok gondozzák őket. — Mennyi a tojáshozam? — kérdezem. — Rengeteg — felelik mosolyogva. * * * Dolgom végeztével mosolyogva indulok vissza azzal a tudattal, hogy nis hibák és tévedések hátráltathatják a fejlődést, de meg nem állíthatják azt, mert az út, amelyen járunk, jó út, jó felé vezet... Bíró Gy. Lajos tékkészítő Ktsz-nél. A szövetkezet állandóan fejlődik. Tavaly 8,5 milliónyi árut termelt (ebben természetesen nemcsak játékok vannak), az idén eddig már sokkal többet, mint az egész múlt évben. Miképp is készülnek a kedvelt társasjátékok? Kalauzunk Hódsági József műszaki vezető. Maga is fiatal ember, nem is olyan nagyon rég még az egyetem padjaiban ült. A szarvasi játékok „titkáról” érdeklődöm. — A titok az úgynevezett szitl- filmnyomásos eljárás. Fotografi- kus úton bizonyos mintákat viszünk fel egy szitavászonra, s a különböző megfelelően kikészített vásznak segítségével annyi színben és olyan mintával készíthetjük a társasjátékokat, ahogyan csak tetszik. Három asszony — egy brigád. Villámgyorsan dolgoznak, kezük úgy jár, mint a motolla. Fektetik a szitát, igazítják a papírt, kenik a festéket. Mindez — a szó szoros értelmében — pillanatok műve. Hány papírlemezt festenek be ilyenformán egy műszak alatt? — Ha jól megy, két és fél ezret! — A válasz tömör, nincs idő sokat beszélgetni. A gyorsaságtól függ a kereset. A játékok színesek, ötletesek, változatosak. Van itt „Hinta-palinta” meg „Ki nevet a végén?” s a kulturális érdeklődést elősegítő „Felelj gyorsan”. Mint megtudjuk, a „kínai sakk” kezd mindinkább népszerűtlen lenni, legújabb találmány viszont a „football-játék”. A vállalat újítóinak meglepően ötletes, minden eddigitől teljesen eltérő szórakoztató eszköze, ha piacra kerül, biztosan nagy sikert arat a legifjabbak körében. Azt mondják, az itteni eljárás — bizonyos esetekben — célszerűbb, olcsóbb, mint a nyomdai. Természetesen a játékokhoz való figurák, egyéb (műanyagból készülő) kellékek is itt kerülnek ki a gépből. Van is gondjuk a szövetkezetieknek, mert eddig csak kis teljesítményű, ósdi fröccsöntő masináik voltak, most helyeznek üzembe két modem külföldi gépet. A játékok birodalmának gyártmányait a Sport-, Hangszer- és Játékkereskedelmi Vállalat átvevői várják. Leginkább persze a „vevőközönség”, a gyerekek, részben pedig a felnőttek is. Jut belőlük Európa különböző országaiba is Vajda János A vetélkedő résztvevői vizsgára várakoznak. Fotó: Dentény Him«awiiHiniiiimnmiiOT»nmMmiiiwHi«im«rauiiiiniiim»ni*»HiintntnnitiinMniiHtt«niHnfflnt3fl»Mt Az általános iskolákban több éve rendszeressé tették a KRESZ- oktatást. Évenként iskolai, községi, járási versenyeket szerveznek, hogy eldöntsék, ki ismeri legjobban a közúti közlekedés szabályait. A járási és a városi KRESZ-vetélkedők legjobbjai vasárnap délelőtt Békéscsabán találkoztak. Itt Váczi Mihály tanár, a Békés megyei Autóklub, Vass Albert, a Békés megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács, Raffai József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának, Szántai János, a megyei, tanács építési, vízügyi osztályának, valamint Csipái József rendőrhadnagynak, a Békés megyei Főkapitányság megbízottjának jelenlétében vizsgázlak. A KRESZ-verseny győztese An- csin Mihály békéscsabai fiatal lett. Második helyen Mucsi Erika, az orosházi I. számú általános iskola tanulója, harmadik helyen Jakab Enikő, a békési III. számú általános iskola tanulója végzett. A verseny valamennyi részvevője értékes jutalmat kapott. Pipis István tótkomlós! tanuló felkészül a kérdések megválaszolására. Ki mire költötte a pénzt? A legutóbbi megyei legelőgazdálkodási operatív bizottsági ülésen bejelentették, hogy rövidesen befejezik az egyes legelőtársulások, legelőt üzemben tartó szervek pénzügyi munkájának ellenőrzését. Az ellenőrzést az teszi szükségessé — említette Csomós István, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának vezetője —, hogy meggyőződjenek, ki mire fordította a költségvetésben jóváhagyott összeget. Az állam ebben az évben ugyanis j 4 millió forintnál nagyobb ősz- 1 szeggel támogatta a legelőgazdálkodás fellendítését. Most elsősorban azt vizsgálják, hogy az egyes szervek milyen hatékonyan hasznosították az államtól kapott kedvezményt. Eddig 14 termelőszövetkezet legelőgazdálkodását vizsgálták felül. Megállapították, hogy a közös gazdaságok a költségvetésnek megfelelően gazdálkodtak, elvégezték azokat a lege- 1 lővédelmi munkákat, melyeket i egy évvel ezelőtt programba vettek.
