Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-27 / 280. szám
ÜN*ö. november 27. Vasárnap A népi ellenőrzés témája: a gázprogram Hogy ne kerüljön értékes energia a levegőbe — Legcélszerűbb fűtőanyag a háztartásokban — Számos lehetőség a mezőgazdasági hasznosításra — Egyszerűsíteni a propán-bután gáz adminisztrációját Békés megye egyik leggazdagabb természeti kincse: a földgáz. Eddig mintegy 20 milliárd köbmétert tártak fel. A megyében azonban igen nagyarányú a gáz felhasználásának elmaradása mind a tervtől, mind a kínálkozó lehetőségektől. Vajon miért? Miért megy veszendőbe, miért száll felhasználatlanul a levegőbe sok millió köbméter gáz? Ezt a kérdést kutatta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat — melyet országos felmérés keretében tartottak — azt igyekezett megállapítani, hogy a földgázkincs gyorsabb ütemű hasznosítását, célszerűbb és gazdaságosabb kiaknázását mi hátráltatja, mit kell tenni annak érdekében, hogy az egyre növekvő földgázvagyon és a propán-bután- gáz lehető legjobb felhasználása biztosítva legyen? A megyei NEB csütörtöki ülésén Domokos János, a gázprogrammal megbízott vizsgálócsoport vezetője ismertette a munkabizottság összefoglaló tapasztalatait, melyet az ülés résztvevői megvitattak, majd a földgázhasznosítás meggyorsítása érdekében több határozatot hoztak. A gázfelhasználás előnyei többek között a fűtőanyag jó hatásfoka, egyszerű szabályozhatósága, egyenletes minősége, a különböző ipari technológiákhoz való alkalmassága, és az, hogy állandóan a fogyasztó rendelkezésére • áll, olcsó a szállítása (csővezetéken), a felhasználónak nem kell tárolásról gondoskodni, kezelése kevés munkaerőt: igényel. Világviszonylatban a hagyományos energiahordozók mellett egyre nagyobb részt foglál el a földgáz. A statisztika szerint 1960-ban ez a részesedés 48 százalékra növekedett, s ezzel elérte a szénféleségek arányát. Magyarországon 1960-ban huszonhárom százalék, 1965-ben pedig 28 százalék volt a földgázfelhasználás aránya. A gáz ipari felhasználáséban hazánk a 14. helyen áll. Ahhoz pedig, hogy a háztartási gázellátásban elérjük a szomszédos baráti országok színvonalát, az 1960. évi fogyasztást meg kellene kétszerezni. (A háztartási, főzési, sütési és vízmelegítési hőszükséglet olyan felhasználási terület, ahol a gáz energetikai, beruházási és üzemeltetési előnyei a legnagyobbak.) Békés megyében 1957-ben sikerült az első műszakilag és kutatás szempontjából jelentős eredményt hozó feltárás. Ma már a folyamatos feltárások olyan szakaszba érkeztek, hogy megyénk jelentős készletéivel az országos gázellátás egyik bázisává vált. Először a battonyai téglagyárban kezdték meg a gáz ipari hasznosítását, majd más vállalatoknál is, az Orosházi Üveggyár pedig már részben abból a célból létesült, hogy az olaj feltárásánál jelentkező kis kalóriájú kísérőgáz hasznosítását lekösse. A gázprogram több szakaszban 1980-ig határozza meg Békéscsaba, Orosháza és Gyula gázfejlesztésének ütemét. A mintegy 123 milliós beruházás megvalósítása a tervezett időnél későbben kezdődött, s így a feltételezett 1966 helyett csak jövőre kezdődhet meg a lakossági gázszolgáltatás kiterjesztése. A különböző tervek azonban csak kisebb mértékben foglalkoznak a gáz ipari felhasználásával, holott e téren megyénkben a hasznosítás lehetőségei kedvezőek. Ugyancsak kevés az utalás a földgáz mezőgazdasági kiaknázása érdekében, bár itt is számos lehetőség kínálkozik (hajtatóházak, takarmányszárítás, stb.). A rendelkezésre álló gázkészletek és a felhasználási lehetőségek figyelembevételével megyénkben a földgáz fokozottabb hasznosításának kedvező feltételei vannak, s ezt nagyobb arányú és célravezetőbb beruházásokkal, az anyagi eszközök előrelátóbb csoportosításával leHogyan segíti a nőtanács az ifjúság nevelését, az iskolák munkáját Ülésezett a megyei nőtanács A megyei nőtanács csütörtöki ülésén az új iskolai reformtörvény végrehajtásának tapasztalatait és a nőtanács ezzel kapcsolatos tevékenységét tárgyalták meg a résztvevők- Knapcsek Pálné, ; a megyei pedagógiai bizottság vezetője ismertette az eddig végzett munkát, az eredményeket és a további tennivalókat. Beszámolójában többek között foglalkozott az iskolák körzetesítésével, a középiskolák helyzetével és a szülői munkaközösségek tevékenységével. Tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy az utóbbi években egyre több középiskolai tanuló szerez szakmai ismereteket is az általános anyag elsajátítása mellett. A második ötéves terv első évében például az 5841 középiskolai tanuló 78,7 százaléka gimnáziumi és a 21,3 százaléka szakmát is nyújtó középiskolai oktatásban vett részt. Az 1965/66-os tanévben viszont már a szakmát is tanuló diákok •számaránya 30,8 százalékra emelkedett. Szó volt az ülésen a gyakorlati foglalkozásokról és a tanműhelyek létrehozásáról is, melyhez az állami támogatás mellett lényeges segítséget adtak a társadalmi szervek, köztük a nőtanácsok is. A szülői munkaközösségek és a pedagógiai bizottságok pedig az új iskolareform megértéséhez járulták hozzá az SZM-ülések rendszeres megtartásával, a „Szülők akadémiája” előadások szervezésével, melyek igen népszerűkké váltak az utóbbi években. A további feladatókkal kapcsolatban felhívta a figyelmet a szülők példamutatásának fontosságára és arra a feladatra, hogy a nőtanácsok, szülői munkaközösségek a különböző rendezvények, előadások megtartásával hassanak oda, hogy a szülők érezzék: a gyermekek neveléséért mindkét szülő egyformán felelős. Az ülésen részt vett és hozzászólt Petrovszki István, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője is. hetne megvalósítani. Helyes lenne a már meglevő gázberuházási programok időrendjét, megvalósítási ütemét gyorsítani. Az Országos Energiagazdálkodási Hatóság a békési gázok hasznosításának két fő területét jelölte meg. Dunaújváros, Székes- fehérvár ipari (és háztartási) igé- nyeinek/kielégítését és a 16-os távvezetékhez közel fekvő városok (Szentes, Csongrád, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Nagykőrös) gázellátását. A másik pedig a megye gázigényének biztosítása. A művelési terv alapján megyénk részesedése az 1966-os termelésből több mint 17 százalék. A valóságban ennek csak töredékét használtuk fel. A termelő vállalat a termelésre megfelelően felkészült, azonban a földgáz felhasználása megyénkben az előirányzott mértékben nincs biztosítva. A megyei földgázhasznosítás kérdése továbbra is sürgősen megoldásra vár, nemcsak a lakossági és a kommunális ellátás tekintetében, hanem az ipari és mezőgazdasági hasznosítás céljából is. Az év folyamán például mintegy 61 millió köbméter, az olaj- kitermelésnél jelentkező kísérő gáz felhasználatlanul kerül a levegőbe. A feltárás során ez egyre növekvő megyei gázvagyon eleinte elenyésző helyi kedemé- nyezés alapján került felhasználásra, s ma is a meglevő készletekhez képest a fogyasztói beruházások megvalósulása nehézkes és lassú. A háztartási széntűzhelyek hatásfoka legfeljebb 20 százalékos, a gáztűzhelyeké viszont minimálisan 60 százalékos. Ezért célszerű a földgáz bevezetése a lakóházakba. A NEB határozatot fogadott el, mely szerint biztosítani kell az állami lakások gázbevezetéséhez szükséges hitelkeretet. A magánlakások bekapcsolását és készülékkel való felszerelését kedvezményes hitelakcióval elősegíteni, az új állami és szövetkezeti lakásépítkezéseknél pedig gázellátást kell tervezni. A városokban nagy számú vegyes tüzelésű cserépkályha van termoforkémény- be kapcsaivá. Hasznos lenne olyan földgázégők biztosítása, melyek lehetővé teszik ezeknek a berendezéseknek földgázfűtésre való átalakítását. A propán-bután gázellátással kapcsolatban gondot okoz, hogy olcsóbb gázfogyasztó készülékek csak elenyésző számban kerülnek kereskedelmi forgalomba. Kár, hogy a kereskedelemben nem kapható propán-bután gáz használatára alkalmas melegítő-, illetve fűtőberendezés. Ezek növelnék a gázfelhasználók számát. A már meglevő, valamint a várható fogyasztói létszám emelkedése indokolja egy megyei töltőállomás létesítését. Így folyamatosabban lehetne biztosítani az ellátást és kevesebb számú tartalékpalackkal kielégíteni a megnövekedett igényeket. Megállapították azt is, hogy túlzott az adminisztráció a propán-bután gáz ellátásánál. A népi ellenőrzés több határozatot hozott a földgáz ipari hasznosításának fokozására. Ugyancsak javasolják a mezőgazdasági kiaknázás érdekében a lehetőségek felmérését és távlati terv készítését. Javasolják a földgáz árának olyan kialakítását, hogy a beruházók érdekelve legyenek megyénk szénhidrogénkincsének minél nagyobb ax'ányú hasznosításában. Vajda János Saját belátással A belvíz ebben az esztendőben 30 millió forinton felüli kárt tett a megyében. Ez a károsodás lényegében április XO-ig következett be, ugyanis erre az időre Békés megye határában megszüntették az összefüggő belvíz- borítást. (Győr megyében a tavaszi belvizek elvezetésére létrehozott készültség novemberben fejezte be munkáját.) A szomszédos megyékben április 10-e után még 3—4 hétig viaskodtak a vízzel, noha ott sem volt több, nagyobb vízborítás, mint nálunk. Hogy megyénk országosan miért tudta magát kivágni a belvíz karmaiból, abban nagy része volt a vízügyi szervek és a megye lakosságának következetes, fegyelmezett, együttes munkájának. Sokakat foglalkoztat az országban, hogy Békés megyében miért szűnhetett meg oly hamar — a többi megyéhez képest — a belvíz. A magyarázat egyszerű: a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság az elavult előírásoktól eltérő módon készült fel a tavaszi belvíz fogadására. Még jóval a hó olvadása előtt leürítette a nagyobb csatornákat. Amikor ezekben a víz ismét ösz- szegyülemlett, indították a motorokat. A következő esztendő is, belvízben gazdagnak ígérkezik. Tavaly ugyanebben az időszakban nem volt annyi vízzel telt csatorna, mint napjainkban. Bár az 1 őszi belvíz, olyan, mint amilyen most is van, korábban nem okozott senkinek különösebb gondot. A fagy és a hó alatt elszivárog, elpárolog — mondották. Most erre a majdra nemigen adnak. És ez a jó! Már most tisztítják a csatornákat, az átereszeket, hogy a víznek egész télen szabad lefolyása legyen, sőt a csatornákban összegyülem- lett vizet is leszivattyúzzák. Többfelé a kisebb szivattyútelepeket is üzembe helyezték. Bizonyára a vízgazdálkodási társulatokra és a termelőszövetkezetekre is átragad valami a vízügyesek mostani szorgalmából. A kezelésükben levő csatornákat valószínű kitakarítják, sőt a csatornák deponiáit is átvágják, sőt ideiglenes csatornákat is nyitnak, vagyis felhasználják a tavasszal szerzett jó tapasztalatokat. Ha együttesen ismét következetesen dolgoznak a belvízkár megelőzésén, akkor jövő tavasszal nem tehet majd 30 millió forinton felüli kárt a megyében az ember legnagyobb ellensége, a belD. K. Hizlal vagig nem hizlal ? A tejről és a tejtermékről -van szó. Egy értekezlet két felszólalója állított ezzel kapcsolatosan dilemma elé. Az egyik azt ecsetelte meggyőző erővel, hogy a tej és tejterméknek a jelenleginél sokkal gyakrabban kellene szerepelni a magyar családok, főleg az asszonyok és lányok étrendjén. Ezeknek a fehérjében, szénhidrátban és más táperőben dús eledeleknek a rendszeres fogyasztása nyomán selymessé, üdévé változik az arcbőr, s nagy előnyük, hogy nem változtatják gömbölyűvé a mindig hódítólag ható karcsúságot. Derűs helyeslés nyugtázta a szakszerű okfejtést. A jelenlevő férfiak lelki szemei előtt még Kleopátra is ellibegett a tejjel telített fürdőmedence felé. Né- hányukban érlelődött az az elhatározás, hogy rábírják karcsúságuk elvesztése felé tartó nejüket a kevés húsból és a sok tejből, tejtermékből álló étrend bevezetésére. Igen ám, de nem sokkal később egy másik felszólaló, aki nagy helyesléssel csatlakozott az előtte szólóhoz, a következőket mondta: valóban sokkal nagyobb propagandát kellene kifejteni a tej és tejtermék bőségesebb fogyasztása érdekében. Nagy kár, hogy nem hoztam magammal a tejfogyasztás erőt és egészséget növelő élő példáját, egyik munkatársamat. Kérem, az a férfi csupa csont, csupa bőr girhesként került hozzánk néhány évvel ezelőtt. Nézzék meg most: a napi két-három liter tej elfogyasztásának hatására megduplázódott a térfogata és súlya inkább fölötte, mint alatta van a száz kilónak. Válogatós lehet a tej, ha csak a férfiakat hizlalja. Karácsonyi rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első dij: egy darab 1500 forintos Kvarc filmfelvevő — Eredményhirdetés: 1961. január l-i számunkban Kilencedik rejtvényünk: ma A közelmúltban mutatták be filmszínházaink ezt a kitűnő magyar filmet, melynek egyik jelenetét látják a képen. Kérdés: mi a film címe, és kinek a regényéből írták a forgatókönyvét? Karácsonyi rejtvénypályázat 9. 1963. november 27. szelvény i
