Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-27 / 280. szám

I líNtö. november 27, 3 Vasárnap A kongresszusi verseny finisében Holnap kezdődik a párt IX. kongresszusa, amelynek tiszte­letére még a tavasszal országos versenymozgalom indult. A ver­senyt mindenütt a kommunisták kezdeményezték. Nem töreked­tek úgynevezett szenzációs vállalásokra, hanem reálisan, megfon­toltan terveztek. Gondoltak arra, hogy a verseny nemcsak a kong­resszusig szól, mint — ahogy valóban nem is ér ezzel véget —, hanem utána is helyt kell állni a termelésben. Bár a. végső ér­tékelés ideje még nem jött el, elmondhatjuk, hogy most va­gyunk a verseny finisében. Éppen ezért ellátogattunk néhány üzembe, hogy megtudjuk, teljesítik-e vállalásaikat, milyen ered­ménnyel köszöntik a kongresszust az üzemek munkásai. Ki a sértett? Terven íelül Békéscsaba egyik legnagyobb üzeme a konzervgyár. Termelése viszont nagymértékben függ az időjárástól. A gyár dolgozói mé­gis bizakodva vállalták a 28 mil­lió 485 ezer forintos többletter­melést. Pedig tavasszal még nem tudhatták, milyen lesz a termés. A paradicsom majdnem keresztülhúzta a számításukat. De nem csüggedtek el, hiszen más termékekből lényegesen lob. bet adhattak a „konyhára”, így túl is szárnyalják a 28 milliót, melyből év végére SO lesz. Ez évi tervüket már november 17-én teljesítették. A munkában első­sorban a szocialista brigádok mu­tatnak példát. Tizennégy ilyen kollektíva dolgozik a .gyárban. A szállítóüzemben dolgozó Kovács Pálné brigádját a legjobbak kö­zött emlegetik. Tagjai nem saj­nálnak a szabad idejükből is el­csípni néhány órát azért, hogy előkészítsék a másnapi munkát, rendet tegyenek a portájukon, hogy folyamatosan dolgozhassa­nak. Más brigádoknál is találunk ehhez hasonló példát. Nem csoda hát a' 30 milliós terv túltelje­sítése. Emberek munkája. A téglagyáriak titkon dédelge­tett terve: az idei termeléssel el­érni az Élüzem címet. Elsősorban a kommunisták értették meg a kongresszusi verseny jelentőségét. Márciusban, amikor elhatározták részvételüket, akkor még talán maguk sem gondolták, milyen visszhangra talál és milyen ered­ményre vezet kezdeményezésük. 30 millió. Nem hiányzik azonban az anyagi ösztönzés sem. A gyár vezetői 70 ezer forintot tűztek ki a legjob­bak jutalmazására. És nézzük az eredményt: nyers téglából 5 millióval vállaltak töb­bet a tervezettnél, s november 22-ig 12 millió lett. Égetett tég­lából 1 millió volt a vállalás, teljesítettek 6 millió 800 ezret. Cserépből pedig vállaláson kívül 250 ezret gyártottak eddig. Ezek csak a számok. S az emberek? Krónikát lehetne írni áldozat- készségükről, igyekezetükről. Bár a számok róluk beszélnek, a leg­jobbakat talán mégsem hagyhat­juk ki. A békéscsabai és mező- berényi II-es telep, valamint Battonya. A 34 szocialista brigád közül a békéscsabai II-es telepen dolgozó Zdolik Mihályné KISZ- hrigádja már hétszer nyerte el a szocialista címet. Most indult nyolcadszor versenyre. Elnyerik-e hát az élüzem cí­met a téglagyáriak? Remélik. Joggal A hűtőházi versenyről, a dol­gozók lelkes hangulatáról már egy riportban és több kisebb írásban is beszámoltunk. Azóta is; úgy dolgoznak, akár egy nagy családban. Mindenki erejéhez, szaktudásához mérten ad valami pluszt is. A számok pedig bizo­nyítanak. Az 500 vagomos válla­lást november 23-ig már 505-re teljesítették, év végére meglesz Í a 600. Túlteljesítik exportválla- lásukat is. A 334 vagon helvett év végéig 450-nel szállítanak kül­földre. És hogy netn volt túlzás a „nagy család” hasonlat, arra az üzem szépítésében végzett társadalmi munka a válasz. Ösz- szesen 3180 órát vállaltak, egy- egy dolgozó átlag tízet. S ennek teljesítéséhez sem hiányzik már sok. Ami pedig a legszebb: szel­lemi és fizikai dolgozó, irodai alkalmazott, műszaki és egysze­rű munkás együtt vesz részt az üzem szépítésében. A szocialista brigádok itt is példát mutatnak, * Csupán, három üzemet mutat­tunk be a kongresszusi verseny finisében, de ez a jellemző a leg­több munkahelyre. Reálisan, meg­fontoltan vállaltak,' nem töre­kedtek szenzációra. Mégis szen­záció a kongresszusi verseny si­kere. A megváltozott szemlélet teszi azzá. Kasnyik Judit Fotó: Demény Másik szalagra helyezték át a Férfifehémeműgyár békéscsabai gyárában K. M.-nét. Hátrány egyelőre annyiban éri, hogy — mivel nincs meg a kellő begya­korlottsága — átmenetileg ki­sebb a teljesítménye, így a ke­resete is. Ez. a körülmény külö­nösebben nem bántja, már csak azért sem, mert ügyes kezű, gyors, igen jó munkaerő, tudja, hamar behozza a hátrányt. Az önérzete azonban háborog. Igaz­ságtalannak tartja az áthelyezé­sét, bár az az egész szalag ké­résére történt. Ügy véli, hogy társait a művezető ösztönözte erre. Véleménye szerint a gyár­ban a dolgozóknak nincs semmi szavuk, csak a művezetőknek, akik meg is védik egymást. De velük ki. törődik? „Demokráciá­ról itt egyáltalán nem lehet be­szélni.” Azt is elmondja K. M.-né, hogy még az év elején rendez­ték a normát. Náluk a szalagon ehelyett úgynevezett többszintű (degresszív) bérezést vezettek be. de nem úgy, ahogy előzőleg tá­jékoztatták őket. így kezdődött. Nem hagyta magát és a brigádot is meg akar­ta „védeni”, ezért írt Budapest­re. Közben át akarták helyezni más szalaghoz, amikor a panasz alapján a szakszervezettől kijöt­tek és ő maradt. Nemrég mégis áthelyezték, ami X-né kívánsá­gára történt, aki a művezető „kedvence”. Eléggé különös vádaskodás, a szalag dolgozói azonban egytől egyig másképp nyilatkoznak. Az igaz, hogy a több szintes bérezés­sel kezdetben ők sem értettek egyet, de amikor megtudták, hogy ez ideiglenes intézkedés és csak a normarendezésig tart. nem tettek ellenvetést. K. M.-né azonban akkor sem maradt nyugton. Sőt megjegyzéseket A Hazafias Népfront Békés me­gyei titkárságán noverriber 24-én az országgyűlési képviselők és ta­nácstagi választások előkészíté­sével kapcsolatos feladatokat tár­gyalták meg a járási és városi népfronttitkárok. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Mol­nár Ferenc, a Hazafias Népfront A Szarvasi Mezőgazdasági Gép­javító Állomás dolgozói a párt- kongresszus tiszteletére 600 ezer forint megtakarítást vállaltak, s eddig 612 ezer forintot teljesítet­tek. A környékbeli termelőszövet- zeteknek a folyamatos gépjaví­táson kívül gépi munkával is so­kat segítettek. Éves tervüket túl­teljesítették. Egyedül Adamik András brigádja terven tett a művezetőre és régebbi szo­kásához híven munkatársait is molesztálta. O. J. például ezt mondja: „Mindig a más ügyeivel foglalkozott. Megszólt, gyanúsí­tott másokat, rontotta a hangu­latot. A közös ügyek egyáltalán nem érdekelték. Tavaly márci­us óta hatszor volt termelési tanácskozás és ő egyetlenegyszer vett részt. Amióta elment, nyu­galom van.” — Lényegében má­sok is hasonlóan vélekednek. Mindezek alapján aligha téte­lezhető fel, hogy K. M.-né áthe­lyezésével legalábbis a többség ne értett volna egyet. Egyébként az áthelyezésnek nem az a felté­tele, hogy mindenki egyetért ve­le vagy sem. A vezetőnek termé­szetesen joga van arra, hogy a dolgozók véleményét kikérje. Csak méltányolni lehet, hogy ez esetben így történt, amit demok­ratikus megnyilvánulásnak ne­vezhetünk. Azt viszont kevésbé, ha valaki intrikával, gyanúsítá­sokkal rontja a közhangulatot, ami a termelésre is kihat. A demokrácia a munkahelyen nem valami olyasféle jogot je­lent, hogy mindenki azt mond­hatja és teheti, amit éppen akar. Van ugyan beleszólási le­hetőségük a dolgozóknak a kö­zös ügyekbe, de csak olyan ha­tárig, amíg az igazságos célo­kat szolgál, ténylegesen elősegíti a termelést, vagyis a többse- hasznát' látja annak. K. M.-né áthelyezése tehát alaposan indokolt volt, s az ön­érzetük csak azoknak háborod­hat, akiket még mindig megszól, gyanúsít. Remélhetőleg azonban előhb-ntőbb mégis megérti, hogy nincs igaza, és ha megbecsülést akar szerezni magának — még ha igen jó munkaerő is—.alkal­mazkodnia kell ahhoz a közön ­séghez, amelyhez tartozik. Pásztor Béla Az országgyűlési képviselők és tanácstagi választások előkészületei! tárgyalta a népfront Országos Tanácsa titkárságának 612 ezer forint megtakarítás egyetlen gépjavító állomáson munkatársa, Engedi G. Sándor. az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Pirityi Ká­roly né, az MSZMP megyei bizott­sága munkatársa és dr. Árus Ti­bor, a megyei tanács vb-titkára is. felül 8600. normálholdnyi gépi munkát végzett kiváló minőség­ben a kollektív gazdaságoknak. Igen jó eredményeket ért el Antal György szocialista brigádja is. A jó hírű gépjavító állomáson eddig 20 millió forint termelési értéket értek él a gépjavító rész- ! legben, ami az éves tervhez vi­szonyítva 4 százalékos túlteljesi- ! tést jelent. Cél: az Élüzem cím. Kitűnő eredmények a Muronyi Állami Gazdaságban A Muronyi Állami Gazdaság­ban az idén a termesztett 14 növényféleségből veszteséges nincs. Igen jó az eredmény töb­bek között búzából, melyből a tervezett 16 mázsa helyett 18 mázsa 20 kiló a holdankénti át­lagtermés. Kukoricából (májusi morzsoltra átszámítva) holdan­ként 28 mázsa 20 kilót, cukorré­pából pedig 228 mázsát értek el. Növénytermesztésből a nyereség mintegy 9 millió forint, ami 3 millióval haladja meg a terve­zettet. Az eredmény elsősorban an­nak tulajdonítható, hogy a gaz­daságban a soron levő munkákat időben és kifogástalan minőség­ben végezték el, megfelelő volt a szervezettség és keresték az új. a célszerűbb megoldásokat is. A 2127 hold kukoricát ,80 százalék­ban, a 290 hold cukorrépát pe­dig 95 százalékban géppel ta­karították be. Megfelelőbb pre­mizálási rendszert alakítottak ki. Jövőre minden növényféle be­takarítása géppel (komplex bri­gádokkal) történik majd. A gé­pek, amelyeket az idén próbáltak ki, már a gazdaság rendelkezé­sére állnak. Tovább fejlesztik a premizálási rendszert, ami már eddig is éreztette kedvező ha­tását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom