Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-24 / 277. szám
‘1998, november 24. 6 Csütörtök = TUDOMÁNY - TECHNIKA = Á tudomány és a gyakorlat embereinek összefogása A magyar mezőgazdasági tu- " domány, kutatás már régóta jó hírű a világban. Megannyi jj növényfajtával, állattenyész- ; ési tudományos eredménnyel szolgálta a gyakorlati gazdálkodást. A múltbeli eredmények és a mostani törekvések egyaránt arra kötelezik e tudományok művelőit, hogy lépést tartsanak az igényekkel s a legkorszerűbb elméletekre, módszerekre támaszkodva gyarapítsák sikereiket. A hazai mezőgazdasági kuta- ás legutóbbi tizenöt éves fejlődését többféle számszerű eredmény jelzi. 1951-ben hazánkban még csak 771000, 1961-ben 3 millió, az idén pedig kereken 8 millió holdon termelnek nagyobb hozamú, nemesített, a korszerű : ■ grotecfanikai követelményekhez óbban igazodó növényeket. Vagyis most már a szántóterület hozzávetőlegesen 90 százalékán olyan növényfajták teremnek, amelyeket kutatók, tudományos i ntézetek nemesítettek ki, és a gyakorlati szakemberekkel együtt honosítottak meg a köztermesz- iésben. A növénynemesítés egyik legnagyobb sikerét a hibrid kukori- ■ ék elterjedése jelzi. Nagyrészt a i vénynemesítésnek köszönhető, ogy a legutóbbi öt évben Magyarországon a kukorica holdanként! terméshozama már 15 mázsa volt, viszont 1951 és 1960 között alig haladta meg a 12,S mázsát Az is a tudomány, a kutatók tevékenységét dicséri, hogy az új cukorrépafajták elterjesztése révén most évente hozzávetőlegesen 40 000 tonnával több cukor terem meg ugyanakkora vetésterületen, mint 8—10 evvel ezelőtt. A második ötéves tervben gyors fellendülés kezdődött ame- jgazdasági kutatásban. Öt év .v.latt összesen 149 új növényfajta kai ült tudományos minősítő bizottság elé és ebből 108 fajta 1062 óta, vagyis a legutóbbi három évben! Ismeretesek azok az erőfeszítések is, amelyeket a kenyérgabona-termesztés korszerűsítése érdekében új fajták előállítására és elterjesztésére tétünk. Az egyik hazai belterjes búzafajta, a (Fertődi—293-as több év átlagában a köztermesztésben holdanként 2 mázsával több terméssel fizetett, mint a régebbi hazai fajták közül például a Bánkúti—1201-es. A tények igazolják tehát, hogy a növénynemesítésben és termesztésben a sok éves erőfeszítések gyakorlati haszna már érvényesülni kezd, ám változatlanul nagy gond, hogy több tekintetben a kutatás, s a nemesítés elmaradt a termelés igényei mögött. ásik jelentős gond, hogy a ™ tudomány emberei mindmáig nem adták választ olyan '.'ontos, átfogó kérdésre, mint például a szántóföldi növénytermesztés komplex gépesítésének :egjobb módszerei, technikai és szervezési formái. A mezőgazdasági kutatást irányító szakemberek véleménye szerint a nagyüzemi állattartás és állattenyésztés korszerűsítésében a tudomány számottevő részeredményeket ért el, de továbbra is feladatokat meghatározó gond egy átfogó, az egész állattenyésztést magába foglaló tudományos program kialakítása. Arról van itt szó, hogy nem elegendő eredményeket elérni a kutatásnak egyik vagy másik ágában, hanem egyaránt szükség van a jó < ulajdonságú fajták kialakítására, az istállók gépesítésére, a takarmányozás módszereinek tudományos megalapozására, az állati termékek legkorszerűbb feldolgozására — és így tovább. A mezőgazdasági tudomány programjában fontos helyet foglal el a kutatások eredményeinek népszerűsítése, elterjesztése a mindennapi gazdálkodás gyakorlatában. Ezt a célt szolgálja például a Földművelésügyi Minisztérium kiadásában évenként megjelenő könyv, amely a mezőgazdasági kutatások főbb eredményeit ismerteti, azokat, amelyeket az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szinte egyik évről a másikra már hasznosíthatnak. Az idén már a kutatás eredményeit — üzemi kísérletek alapján — gazdaságossági számításokkal is kiegészítik, hogy ily módon a tudományos vívmányokat közérthetőbbé, gyakorlati alkalmazásukat vonzóivá tegyék. A Minisztertanács 1964-es ha- ” tározata alapján megkezdődött a mezőgazdasági szaktanács- adó hálózat kialakítása. Elsőrendű célja a tudományos eredmények szervezett és hatékony gyakorlati bevezetésének elősegítése: sajnálatos, hogy mindez elég lassan válik valóra, jórészt azért, mert sokan még nem ismerték fel a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának jelentőségét. A tájegységenként elhelyezkedő mező- gazdasági kísérleti intézetek jó módszereket, eljárásokat dolgoznak ki és azokat eredményesen megvalósítják több állami gazdaságban, termelőszövetkezetben. Érdemes arra biztatni minden gazdaságot, hogy tanulmányozzák, kísérjék figyelemmel ezeket a módszereket. Hasznos lenne például már ma is erre alkalmasszakembernek a gazdaságodban teznek a Gépipari Technológiai Intézetben nehezen alakítható és vastagabb acéllemezek robbantásos alakításával. Ez az eljárás még külföldön sem terjedt el széles körben, és különösen a kis sorozatban gyártott daraboknál gazdaságos. A Czeglédi Istvánná kutatómérnök irányításával működő csoport többek között kazánfenekek alakítására folytatott A gazdaságirányítási reform előkészítésével párhuzamosan a mezőgazdasági kutatás irányelveit is kidolgozzák. Közülük néhányat érdemes megemlíteni: A következő években az a törekvés érvényesül, hogy a •mező- gazdasági tudomány és kutatás művelői átfogó, komplex témákon dolgozzanak és a tudományos közösségek minden részletre kiterjedően a gyakorlati feladatok megoldását segítsék. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a feladatot csak oly módon lehet megvalósítani, ' ha az eddigieknél rendszeresebb, „hétköznapibb” kapcsolat alakul ki a tudósok, kutatók és a gyakorlatban dolgozó mezőgazdászok, állattenyésztők, gépesítési és más szakemberek között. C ontos része a tudományos " programnak a szellemi és anyagi erők összevonása a legfontosabb1 és legnagyobb témák kidolgozására, megoldására. Hiszen a siker — éppen egy-egy tudományág sokrétűsége miatt — nagyrészt attól függ, hogy a rendelkezésre álló erőket mennyire összpontosítjuk a gyakorlat szempontjából legfontosabb témákra. Mindjárt hozzátehetjük: gazdasági okokból is ez a kívánatos, mert a kutatási program megvalósítására számottevő összegeket áldoz a népgazdaság. Ez a befektetés csak akkor kifizetődő, ha a tudományos vívmányok a szántóföldön, a kertészetben, vagy az állattenyésztésben nagyobb értékű termeléssel kamatoznak. Horváth László sikeres modellkísérleteket, és most kísérleti darabokat készít: centrifuga alsótányérokat a Budapesti Vegyipari Gépgyár számára. Ezeket az alkatrészeket eddig 18 órás normaidővel, négyszeri lágyítással állították elő nyomópadokon, most ez a művelet kísérleti körülmények között is csak 40' percig tart az új eljárással. A képen: Gábri Imre összeszereli a szerszámot, amelybe az alakítandó acéllemezt tették. MTI Fotó—Gárdos Katalin felvétele külön megbízatást adni. 3000QOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXX3C300000GOOO; Acélalakítás r — 18 óra helyett 40 perc Körülbelül egy év óta kísérleÁ tökéletes bűntény Nagy színészek filmje, Yves Montand és Simone Signorét játssza a főszerepeket. Bűnügyi történet, szellemes, sodró iramú. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi november 24— 27-ig.) fin A Magyar Tv műsora NOVEMBER 24-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN 9.00 Iskola~tv. Környezetismeret (ált. isik. IV. oszt. (Budapest). Közlekedési ismeretek. 9.55 Magyar nyelvtan (ált. isik. V. oszt.). Keresd a szó tövét! 10.15 NOVEMBER 24. Békési Bástya: Riói kaland. Békéscsabai Brigád fél 8-ltor: Az elnök. Békéscsabai Szabadság: A tökéletes bűntény. Békéscsabai Terv: A férfi egészen más. Gyulai Petőfi: Hideg napok. Mezőkovácsházi Vörös Október: A légié. Orovsházi Partizán: Nem szoktam haizudm. Sarkadi Petőfi: Hinten járó sízerelem. Szarvasi Táncsics: Blood kapitány fia. Szeghalmi Ady: Hófehérke és a 7 vagány. Békéscsabai Brigád fél &-kor: A Nosizty fiú esete Tóth Marival. Színház műsora November 24-én, csütörtökön 10.30 órakor Öcsödön: IMÁDOK FÉRJHEZ MENNI Egy kerékpáros halála. Magyarul beszélő spanyol—olasz film (ism.). (14 éven felülieknek!) 11.30 Az üzlet hátsó része. Francia rövid játékfilm. 14.30 Is- kola-tv. Környezetismeret (ism.). 15.26 Magyar nyelvtan*, (isim.). 17.18 A Magyar Hirdető műsora. 17.35 Barkácsoljunk! 10.05 Hírek. 18.10 Pályaválasztási tanácsadó. 18.40 Telesport. 19.05 Törvény született. Dr. Erdei Ferenccel, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával az új választójogi törvényről beszélget munkatársunk. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Szívvel, ésszel... Helyszíni közvetítési az Alumíniumgyár zuglói gyáregységéből. 20.10 Parabola. 20.30 Isten hozta, idegen. Magyarul beszélő amerikai film. 22.10 Tv-híradó — 2. kiadás. fi román tv miisora CSÜTÖRTÖK 17.00 Gyermekeknek: Film. Vidám kaland. Üttörők stúdiója. 17.50 Hirdetés,. 17.5« Pontos idő. 18.00 A tv esti híradója. 18.23 A halászat titka. 18.55 Könnyűzene kevésbé ismert hangszereken. 19.30 Tv-anikét. 20.00 Táncol Ileana Iliescu. 20.30 Kis stúdió előadása. 21.15 Idegen művészek a köny- nyűzene stúdiójában. 21.35 A tv éjszakai híradója. 21.45 Műsorzárás. Egy leszerelt katona monológja Hogy mát csinálok? Pihenek néhány napiga letöltött szolgálati időm flitán, s aztán ott elkezdem a munkámat, ahol abbahagytam. Ez minden? — kérdezhetnéd. Válaszom: Nem. Gondolkodom is. Előre s hátra. Az újra civil életre, meg arra a két esztendőre, ami mögöttem van. Hidd el, nemcsak gondolkodom, ám él, zsong bennem az emlékezni akarás, a mérlegelés, az önértékelés igazi szándéka — a két. évről. Nem hangzatos szólamban, őszintén, hétköznapin. Azt hiszem,, életem egy jelentős állomásának a végére értem, s hasznos számot adni, hogy igazán mennyivel, vagy mivel lettem több, mit tanultam, ami most, amikor visszatérek a munkahelyemre, barátaim körébe, menyasszonyomhoz — előnyömre válik. Jócskán gyarapodott az emberismeretem; néhányszor volt lehetőségem — különféle tevékenység alkalmával —v különbséget tenni társaim között. Legtöbben, s úgy érzem, bennem is, a közösségi érzés, az egymásért való küzdés, a segítés meghonosodott. Persze, ugyanúgy a határozottság, a következetesség is mint jellembeli tulajdonság. Azt kérdezed, ezenkívül még mit tanultam? A katonai ismeretekről nem szólok, inkább másról. A minket körülvevő világról, életünkről nagyon sokat megtudtam — önművelés és kötött foglalkozás keretében. Ez minden? Hát nem sok?! Ja, kifelejtettem: jobban megy a foci, mint két éve. Látom, elismerően bólintasz, örülök, hogy egyezik a véleményünk. Azt mondod, eddig csak hátrafelé gondolkodtam, s csak jót említettem? Voltak nehézségek is; kemény, férfias munkával leküzdöttük. Meg aztán úgy van, hogy az ember a kevésbé jóra nem szívesen emlékezik, e azt is annak elmúltával rózsaszínben látja. — Igazad van, jöjjön az előretervezés. Visszamegyek régi munkahelyemre, talán emelik az órabéremet. Mert nagyon kellene, illetve kell is a több pénz; szeretnék a főiskola levelező tagozatán továbbtanulni, meg aztán a menyasszonyom oly hűségesen várt rám, és ez simogató, kellemes érzés. Nemde? Mondd már, hogy igen! Persze, ezt még nem tudod, hiszen még nem voltál katona. Ám említetted : most vonulsz be. Sok szerencsét, parancsnokaid tanácsát mindig fogadd meg! Ütravalóul kívánom ezt. Nem várom következő kérdésed, tudom, hogy az jár eszedben, milyen érzés újra civilnek lenni? Becsületesen eltöltött két év után nagyon jó! Dékány Sándor i I
