Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

IMS. november 20. 7 Vasárnap A megye föld mű vessző vetkezetei nek eddigi fejlődése és az új gazdasági mechanizmusból adódó feladataik Beszélgetés Boros Gergely országgyűlési képviselővel, a MÉSZÖV elnökével KRESZ-oktatác kicsinyeknek A képen: Cser Tamás, az előadás népszerű rendőrbácsija a szabálytalanul közlekedő Pistivel. MTI fotó — Molnár Edit felvétele Ezt az esztendőt már máskép­pen zárják megyénk gazdasági egységei, mint az eddigieket. A központból kapott tervek megol­dásának eredményei közt a föld­művesszövetkezeti mozgalomban is szerepel már az, hogy az új gazdasági mechanizmus szellemé­ben milyen hatású volt az ön­állóságra való törekvés, a helyi adottságok és lehetőségek jobb ki­használására irányuló helyi kez­deményezés. Ezekkel és a föld­művesszövetkezetekre váró to­vábbi feladatokra vonatkozó kérdésekkel kerestük fel Boros Gergely országgyűlési képviselőt, a MÉSZÖV Igazgatóságának elnö­két. — Milyen fejlődést értek el megyénk földművesszövetke­zetei a második ötéves terv­ben, és hogyan látták el áru­val a falvakban élő embere­ket? — A földművesszövetkezetek és természetesen az őket irányító szervek is a párt VIII. kongresz- szusának gazdasági, politikai ha­tározatai alapján igyekeztek el­látni feladataikat. Dicsekvés nél­kül mondhatom, hogy földműves­szövetkezeteink jól megállták a helyüket. A második ötéves terv időszaka alatt ötmilliárd 980 mil­lió forint forgalmat értek el, s ezzel az előirányzatot 3,1 száza­lékkal teljesítették túl. Ezen belül például az 1965-ben lebo­nyolított 1 milliárd 359 millió fo­rint forgalom 31,3 százalékkal ha­ladta meg az 1960. évit. Egyéb­ként 1960-hoz viszonyítva az élel­miszerforgalom 49,5, a vegyes­iparcikk forgalom pedig 42,8 szá­zalékkal emelkedett. A tartós fo­gyasztási cikkekből a megye la­kossága igényének 50 szá­zalékát mi elégítettük ki. Töb­bek között 19 067 mosógépet, 4362 különböző típusú motorke­rékpárt, 11197 tv-t, s csaknem 181 millió forint értékű bútort hoztunk forgalomba. Földművesszövetkezeteink a ko­rábbi évek kisebb forgalmát szűk és korszerűtlen boltokban bonyo­lították le. Boltjaink jóval kiseb­bek voltak az országos átlagnál. Most a 880 boltegység nagysága már magasabb az országos átlag­nál. A kiskereskedelmi hálózat fejlesztésére az elmúlt 5 év alatt 32 millió 251 ezer, a vendéglátó- ipari egységek fejlesztésére, kor­szerűsítésére pedig 31 millió 675 ezer forintot fordítottunk. A ven­déglátó egységek 35,5 százalékkal növelték forgalmukat a második ötéves tervben. Ezen belül az étel­I forgalmat 67,1, a saját termelésű I cukrász- és büféáruk forgalmát 84,9 százalékkal. Egységeink korszerűsítésére, az igényeknek megfelelő áruellátás biztosítására való törekvés mellett nem feledkeztek meg földműves­szövetkezeteink egy másik nagyon fontos feladatról, a mozgalom erő­sítéséről sem. Az elmúlt öt év alatt újabb 21 340-nel növekedett a földművesszövetkezetek taglét­száma, s a múlt év végéig elér­tük a 144 975-ös létszámot. Ezzel a megye összlakosságának 32,5 százaléka kapcsolódott be a moz­galomba, s amellett, hogy 11 mil­lió forintot fizettek be részjegyre, öt év alatt 6 millió forint értékű társadalmi munkát is végeztek. Nagy sikereket értek el a taka­rékszövetkezetek is. Az 1962. évi kezdeti 22 millió 286 ezer forintról a múlt év végéig 75 millió 609 ezer forintra növekedett a betét- állomány. A 20 takarékszövetke­zet és 8 kirendeltségének betétfor­galma tavaly már meghaladta a 120 millió forint forgalmat , — Többen Is olyan vélemény­nek adtak hangot, bogy a földművesszövetkezetek túl­zott összevonása, egyesítése nehézkessé teszi a nagyobb önállóságra való áttérést Mit mutatnak ezzel kapcsolato­san az eddigi tapasztalatok? — A második ötéves terv idő­szakának közepéig 71 földműves­szövetkezet működött megyénk­ben. Ezek folyamatosan 1963 vé­géig 35 szövetkezetben egyesültek és most is ennyiben működnek. Az összevonást csak ott engedé­lyeztük, ahol ezt indokolttá tet­te a nagyobb önállóság biztosítá­sa, a vezetés és a szakmai színvo­nal emelése, az anyagi erők kon­centrálása, a készletgazdálkodás hatékonyabbá tétele. Az egyesítési folyamat nem mindenáron, erőltetve, hanem a helyi fmsz-i tagokkal és községi vezetőkkel történt előzetes meg­beszélés után, s velük egyetértés­ben történt meg. Ez ellen azóta sem hangzott él panasz. Mi több, az eddigi eredmények is bizonyít­ják helyességét Példa rá, hogy az 1960. évi 118 millió forinttal szemben 1965 végére 209 millió forint saját erővel rendelkeztek megyénk földművesszövetkezetei. A saját erő ilyen arányú növeke­dése tette lehetővé, hogy a me­gye több községében, még a ki­sebbekben is korszerű, új üzlethá­néhány akármelyik városban is megállná a helyét. — Milyen önálló gazdálkodás­ra való kezdeményezések születtek eddig a megye föld­művesszövetkezeteiben és mi­lyen ösztönzést kaptak erre? — Az új gazdasági mechaniz­mus irányelveinek megismerésé­vel párhuzamosan ismerték fel földművesszövetkezeteink az újabb lehetőségeket és a feltárás­ra váró rejtett tartalékokat. Már ennek szellemében készítik el a harmadik ötéves tervüket is. A tervben olyan feladatokat irá­nyoznak elő, amelyek a lakosság igényének jobb kielégítését van­nak hivatva elősegíteni. Ehhez tovább korszerűsítik, fejlesztik a bolthálózatot is. Többek között Gyulán üzletház, Szarvason ABC- áruház, Orosházán áruház, Békés­csabán zöldség-, gyümölcsbolt, valamint delikáteszbolt épül. Ezen­kívül Erzsébethelyen és a Lencsé- si úti lakótelepen ABC-áruházat alakítunk ki. Több iparcikkáru- házat, szakboltot és vendéglátó egységet létesítünk Gyomán, Sar­kadon, Nagyszénáson, Mezőbe- rényben és más községekben. E célok megvalósítására a harma­dik ötéves tervben 146 millió fo­rintot irányoztunk elő. Többek között Békéscsabán egy kisebb húsüzemet létesítünk. Né­hány községben, ahol erre lehető­ség van, téglaégetőt hozunk lét­re. Ezenkívül növelni kívánjuk a seprűkötő-kapacitást, a drótfonat­készítést és a tartósító tevékeny­séget. Körösnagyharsányban egy építőanyag- és betonelemgyártó üzemet hozunk létre. Ezenkívül három helyen a megyében verti­kális szolgáltatóüzemet is létesí­tünk. — A földművesszövetkezetek önállóságának növekedése egyre nagyobb felelősséget is jelent. Ezt nemcsak most, hanem már ko­rábban is érezték. Ennek megfe­lelően a második ötéves terv fo­lyamán 423 tanulót és 1040 fel­nőtt szakmunkást képeztek ki. így most már a földművesszövet­kezeti hálózatban dolgozók 81 szá­zaléka szakképzett A munkához való hozzáállásukra és verseny- szellemükre jellemző, hogy egysé­geink közül 178 nyert Kiváló Egy­ség, dolgozóink közül 340 Kiváló Dolgozó és 179 brigád szocialista címet. A földművesszövetkezetekre váró feladatokról többször tar­tunk különböző tanfolyamokat és csoportos megbeszéléseket. Erre azért van szükség, mert többek között az 1967. évre szóló tervfel- adatokat már önállóan készítik el a földművesszövetkezetek, s azo­kat nem a MÉSZÖV hagyja jóvá, mint eddig, hanem a földműves­szövetkezet igazgatósága. A terv­feladatokhoz a MÉSZÖV csak se­gítséget és javaslatot ad. Többek között azt javasoljuk földműves­szövetkezeteinknek, hogy a kiske­reskedelemben 4—4,5, a vendég­látóiparban pedig 6—6,5 százalé­kos tervfeladatnövekedést irá­nyozzanak elő. Mindabból, amit eddig elmond­tam, világosan látszik, hogy mi­lyen nagyok a feladatok és meny­nyiben jelentkezik újszerűség a földművesszövetkezetek további működésében. Bízom abban, hogy összekovácsolódott, jó kollektí­váink a további új tennivalókat is sikeresen megoldják és teljesí­tik az új gazdasági mechanizmus­ból rájuk háruló kötelezettsége­ket — fejezte be nyilatkozatát I Boros Gergely elvtárs. 1 K. I. Az év első KRESZ-oktatását tartották a napokban a II., Ady Endre utcai 12 évfolyamos ál­talános iskola alsó tagozatosai számára. S hogy sikeresebb le­gyen a tanítás, a Bábszínház három művésze: Sallai Virág, Jakovits Iván és Cser Tamás segített a szabályok megjegyzé­sében a gyerekeknek. A magyar városok egészség- ügyi ellátásáról beszédes adato­kat közöl a statisztikai hivatal. Orvosaink több mint egyharma- da él a vidéki városokban, szá­muk a legmagasabb Szegeden, Pécsett, Debrecenben és Győrött! Az ország háromezernél több orvosi körzetéből a vidéki váro­sok csaknem 700-zal részesed­nek; az egy orvosi körzetre jutó népesség száma Dunaújvárosban, Pápán, Gyöngyösön, Szekszár- don és Kecskeméten a legna­gyobb, Oroszlányban és Tatabá­nyán a legkisebb. A felmérés idején az ország­ban működő egy szakorvosi ren­delőintézetből és szakrendelőből 56 intézmény vidéki városokban fogadott betegeket. Négy város­ban, Hajdúnánáson, Hajdúszo­boszlón, Komáromban és Kősze­gen csak rendelőintézeten kívüli szakrendelés van, míg a nagyobb A gyermekbalesetek megelő­zése érdekében az általános is­kolák alsó és felső tagozatai­ban változatos módszerekkel oktatják a gyermekeket a köz­lekedési szabályokra. Az alsó tagozatosoknak már 1965-ben megkezdték a Bábszínház mű­vészeinek közreműködésével a KRESZ-oktatást I vasúti csomópontokon M A V- I rendelőintézetek is működnek. A betegfogadós napi óraszáma leg­magasabb Miskolcon, Pécsett, Debrecenben és Szegeden. A mentőállomásoknak 44 százaléka működik a vidéki városokban. A felszabadulás óta a kórhá­zak jó része vidéki városaink­ban épült fel. A felmérés idején tíz város nem rendelkezett kór­házzal; Kisújszállás és Komárom kivételével szülőotthonok ezek­ben a városokban működnek. A megyei jogú városokban a kór­házi ágyak száma 1400—2200 között van. A nem megyei jogú városok közül 1000 ágyas nagy kórházzal csak Szombathely rendelkezik, míg Békéscsabán, Tatabányán és Hódmezővásárhelyen 201—500, Győrött, Kecskeméten, Nyíregy­házán, Székesfehérvárott, Ka­posvárott, Szolnokon és Egerben több mint 500 ágyat tartanak nyilván. (MTI) zakat építsünk ki. Ezek közül jó A Mezőkovácsliázi Gépjavító Állomás azonnali belépéssel keres mezőgazdasági gépszerelő, autószerelő, géplakatos, hegesztő szakmunkásokat, gépipari technikumi végzettséggel rendelkező technikusokat, közgazdaság­tudományi egyetemi végzettséggel, vagy közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező könyvelőket belső ellenőri, közgazdászi, könyvelői munkakör betöltésére, valamint gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót. Bérezés: szakképzettségtől gyakorlattól függően, megegyezés szerint Jelentkezés: az állomás központi irodájában, reggel 8 órától 10 óráig. 551 ,____________________________________________________________­Meghív 1966. november 21-én, hétfőn este fél 7 órai kezdettel a KIOSZ BÉKÉSCSABAI JÁRÁSI HELYI CSOPORTJA Kossuth tér 8. szám alatti nagytermében taggyűlést tart. A TAGGYŰLÉS NAPIRENDJE: 1. A kisiparosságot érintő tájékoztatót tart a KIOSZ Országos Szervezetének elnöke: DR. GERVAI BÉLA. 2. Titkári beszámoló. 3. Hozzászólások. 4. Válaszadás. Kérjük a kisiparosok pontos megjelenését. Vezetőség 555 Egészségügyünk a statisztika tükrében — Az orvosok egyharmada vidéken

Next

/
Oldalképek
Tartalom